A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-11-23 / 47. szám
f I. OLDAL ; Tff' A Jő PÁSZTOR runkosd után 24-»k vasarnap EVANGÉLIUM Szent Máté 13. fej. 31—35. szakasz Az időben mondá Jézus: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vevén az ember, elvetett földjébe, amely kisebb ugyan minden magnál, mikor pedig felnő, nagyobb minden veteménynél és fává leszen, úgy, hogy az égi madarak eljönnek és ágai közt laknak. Más példabeszédet is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, melyet vévén az asszony, elvegyite három véka lisztbe, mig mind megkovászosodott. Mindezeket Eéldabeszédekben mondá Jézus a seregnek, és példaeszédek nélkül nem beszélt nekik, hogy beteljesedjék a próféta szava, ki mondotta: Megnyitom számat példabeszédekben, hirdetni fogom, ami el volt rejtve a világ kezdetétől. SZENTBESZÉD Hány és hány nagynak, halhatatlannak hirdetett emberi munkára mondhatjuk' el napjainkban: “volt és nincs”, — hány és hány, egyszer világhírű, világszerte ismert s ünnepelt ember volt, akinek ma már a nevét sem tudják és fordítva: mennyi és menynyi kezdetben kicsiny és lenézett isteni, vagy Istentől ihletett emberi mü van, ami még napjainkban is él és virul, mint ahogyan él és virul a búza, avagy a rozs, melynek magvát a jó Isten évezredekkel ez előtt hintette el a földbe és mennyi és mennyi , életében nem ismert, félreismert vagy pláne a világ részéről eszelősnek, hogy ne mondjam bolondnak tartott ember ma ismert, ünnepelt és boldognak, szentnek hirdetett Krisztus Urunk földi országában, az Egyházban. “Az én alkotásom tovább marad fenn, mint a tied . . Amit az egyszerű, névtelen rabszolga mondott a királynak, azt mondja mintegy Szt. Péter, az ismeretlen, az egyszerű halász, amikor megérkezik Rómába s megáll a római császárok palotája és a pogány istenek emberépitette temploma előtt ... Az a rabszolga, kicsiny, szerény magvat vetett csupán, ami meg se látszott a hatalmas gúlák mellett és mégis: az még ma is él, épugy Szent Péter is kicsiny, ismeretjen-volt az akkori világ nagyjai, császárai és királyai, hatalmasai és tudósai előtt és mégis Krisztus Urunk íieki mondotta: “Te Péter vagy és e kőszálon építem Anyaszentegyházamat, s a pokol kapui sem vesznek •3rőt azon.” És ime, hol vannak a Péter idejebeli császárok, királyok, tudósok és hatalmasak; legfeljebb a történelem lapjain olvashatók; Szent Péter azonban él és uralkodik szerte a világon a katolikus Egyházban; él és uralkodik pedig a római pápában a világ végezetéig. < A mustármag ugyanis, _amelyről a mai szent evangéliumban maga az Ur Jézus szól, az Egyházat jelenti, de jelentheti az Egyház tanítását, a krisztusi tanítást is . . . Általában nagy baj az embereknél, hogy a kicsiny dolgokra, legyenek azok akár jók vagy rosszak, nem fordítanak elég gondot. Pedig a kicsinyen kell a jót is kezdeni, hogy a nagyobb jót is elérhessük és viszont a kis bajt, a kis bűnt is el kell kerülnünk, nehogy a kis bajból nagyobb származzék. Nagy dolgot nem tud mindenki produkálni, a mindennapi kis dolgokat azonban mindenki elvégezheti, csak legyen meg benne a jóakarat. És erre kell ránevelni az embernek önmagát, a szülőknek a gyermekét, az elöljárónak alattvalóját, a tanítónak tanítványait, mert ne felejtsük el, hogy az embernek boldogsága a mindennapi kis dolgokon fordul meg s aki a kisebb dolgokban pontos, az a nagyobbakban még inkább azzá lesz. Kz első hawaii választáson Hiram L. Fong-ot (balra) választották tneg szenátornak. Fong republikánus, kínai származású. Balra: Hawaii másik szenátora: Daniel K. Inouya (jobbra) demokrata, japán származású. Balra: Nixon a választás idején a részleges eredményeket jegyzi.. Jobbra: ellenfele Brown kormányzó híveivel fog kezet. California kormányzója ismét Edmund G. Brown lett. Chiang Kai-shek készen áll, hogy megtámadja Kínát... Chiang Kai-sek, Nemzeti Kina vezetője .— amint a jelentések közük — úgy véli; elérkezett az ideje annak, hogy a nemzeti kínai csapatok, amelyek hosszú idő óta kemény kiképzés alatt állnak, rajtaüthetnének a kínaiakon. Az inváziós csapatokat teljes készenlétben tartják. De vajon megindulnak-e a nemzetiek? Megkisérlik-e a partraszállást ? Az egyik nagy amerikai magazin távolkeleti riportere ezirányban kérdést intézett a helyzet alapos ismerőihez. Beszámolójának fontosabb részleteit az alábbiakban ismertetjük: HONG KONG Most, hogy kommunista Kina háborúban áll Indiával, Ázsia több nagy városában hangzott el ez a kérdés: Valóban készen áll Chiang Kaishek arra, hogy megindítsa a maga külön háborúját kommunista Kina ellen? A válaszok egybehangzóan azt állítják: igen. A hadsereg, a szükséges gyakorlattal, felszereléssel készen áll. Elvileg tehát megindíthatná a hadműveleteket. De hogy erre mikor kerül sor, az kétséges, s arra senkisem tud válaszolni. Mi ennek a magyarázata ? Mindenekelőtt az, hogy tábornok nem ura saját akaratának, helyesebben: nem határozhat egyedül e sorsdöntő kérdésben. Az Egyesült Államok, amely hatalmas támogatást nyújtott és nyújt Taiwannak ,a támadást a leghatározottabban ellenzi. Márpedig az US támogatása nélkül egy ilyen hadművelet egyenlő lenne az öngyilkossággal. Az adott körülmények között tehát az invázióra nem kerülhet sor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nemzeti Kina tétlenül nézi az eseményeket. A nemzetiek földalatti propaganda-tevékenysége sohasem látott mértéket öltött. Ez a propaganda sohasem volt olyan erős, mint manapság, amióta a kinaiak 1949- ben elhagyni kényszerültek az anyaországot. v Maguk a kommunisták is elismerik, hogy Nemzeti Kina ügynökei nagyszámban szivárogtak be a kinai szárazföldre. Chiang Kai-shek, a a kommunisták egyenruhájában jól kiképzett csapatokat tett partra — amelyek a lakosság közé vegyülve bomlasztó tevékenységet fejtenek ki. Néhány évvel ezelőtt egy ilyen partraszállási kísérlet végzetes lett volna. Azóta azonban változott a helyzet. A falvak lakossága most már szívesen látja a szabadság földjéről érkező honfitársakat és eszük ágában sincs feljelenteni őket a katonai hatóságoknál. Sőt, nem egy esetben fiatal kinai kommu• nisták segítették a nemzetieket és egyengették útjukat feladataik teljesítésében. 1957-ben — a nemzetiek jelentése szerint — több mint 400 ügynöküket fogták el a kinaiak a szárazföldön, közülük százat kivégeztek Az elmúlt évben a nemzetiek commando-tevékenysége jelentősen megélénkült, de a kommunisták csak száz ügynököt tudtak elfogni. Mi a nemzetiek célja ezzel a tevékenységgel? Szabotázsakciókat szerveznek; vidéken szítják az elégedetlenséget és [ kiépítik az ellenállók bázisait. Chiang, magas jutalmat kínál annak a kínainak, aki csatlakozik a földalatti mozgalomhoz. Magas állást kap az a parancsnok, aki elpártol a kommunistáktól és guerilla csapatot szervez. Chiang megígérte, hogy a guerilláknak hathatós támogatást nyújt és minden kommunistának amnesztiát ad, ki a pekingi kormányzat ellen fordul. A VÖRÖSÖK ELLENAKCIÓI A kommunisták, akik tudnak ezekről a manőverekről igyekeznek megtenni az “ellenlépéseket”. Az elit kommunista csapatokat, amelyek eddig a mandzsuriai-koreai határ mellett állomásoztak, délre vezényelték. Azokat a torpedórombolókat és tengeralattjárókat, amelyek korábban Shanghai és Tsiantao mellett tartózkodtak, áthelyezték azokra a vizekre, melyek közel fekszenek az “inváziós partokhoz”. A kinai szárazföldről érkező menekültek elmondották, hogy a kommunisták megerősítették hadseregüket. A hadseregen belül nagyszámban helyeztek el “megbízható’’ politikai tiszteket, akiknek az a feladatuk, hogy felfedjék az ott folyó antikommunista tevékenységet. NYUGAT VÉLEMÉNYE Az “előkészületek” tehát teljes gőzzel folynak. A nyugati katonai szakértők mégis azon a véleményen vannak, hogy egy Kina elleni inváziós kísérlet csupán mítosz, vagy felelőtlen álmodozás. E szakértők véleménye szerint az egyetlen mód arra, hogy a kinai kormányt megdöntsék: a kinai hadsereg fellázitása. Egy uj kinai kormány inkább saját hadseregére támaszkodna, semmint, hogy átadja a hatalmat Chiang Kai-sheknek. Chiang Kai-shek ezzel szemben azt állítja, hogy ő többet tud a kinai viszonyokról, mint a nyugatiak. Ő ugyanis — mondotta — kinai f ej - ' jel gondolkodik, jobban ismeri honfitársait s igy tudja, milyen kilátásai vannak egy forradalomnak, amelynek, pa- 1 razsai a hamu alatt izzanak. ■ A generalisszimus úgy véli, hogy most, amikor Kina háborúban áll Indiával, s ezjzel elvesztette ezt a barátját 1 is az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a kinai tömegek élesen szembefordultak kormányukkal. Véleménye szerint a lázadás csirái el vannak vetve a kinai hadseregben s ezek a csirák azonnal szárba szökkennek, mihelyt a katonák a nemzetiek támogatását érzik maguk mögött. A nyugatiak viszont azt tartják, hogy Chiang Kaishek akciói erősen korlátozottak. A támadáshoz az Egyesült Államok hozzájárulására is szükség van — ezt szerződésileg kikötötték — és az U.S. semmi jelét nem mutatja annak, hogy ehhez az akcióhoz hozzájárulását adja. Az egyetlen kivétel: az önvédelem lenne. De egy inváziót semmiesetre sem lehetne önvédelemnek nevezni ... Minthogy pedig a nemzeti kinai hadsereg önmagában nem elég erős ahhoz, hogy a vörösök ellenállását megtörje, egy ilyen kísérlet eleve kudarcra lenne ítélve. Nemzeti Kínának jelenleg 430 ezer katonája van; a hadsereg 21 gyalogsági, két páncélos és egy légihadosztályból áll. Ezenkívül 25 ezer tengerész áll készen az inváziós hadműveletekre. Az inváziónál 6-15 ezek katona működhetne közre, de a hajóveszteséget nem lehetne pótolni. Márpedig folyamatos és állandó utánpótlás nélkül az invázió a kommunisták tüzéreiében gyorsan összeomlana. S mindezek ellenére Chiang Kai-shek mégis úgy dolgozik, mintha a partraszállás ténye vitatathatlan bizónyosság lenne. Már felállították a támadáshoz szükséges katonai és gazdasági szervezeteket is és erre a célra külön adót vetett ki a nemzeti kinai kormány. 47 EZER EMBER HAGYTA EL MUNKAHELYET SZIBÉRIÁBAN MOSZKVA. — Körülbelül negyvenhétezer munkás tette le a szerszámát és lépett ki munkahelyéről ebben az évben a középszibériai Kemerovo környékén az alacsony fizetések és nem megfelelő munkakörülmények miatt — irta a “Sovjet Russia” cimü lap. ^ A munkások menekülése oly méreteket öltött, hogy a körzetben a nagyobb munkálatok nagyrészét le kellett állítani és csak a kisebb munkákat végezhették el. A szovjet kommunista párt központi bizottsága ebben az ügyben november 19-én értekezletre ül össze, hogy megvitassa a teendőket. A Szovjetunió legfelsőbb tanácsát is összehívták december 10-re, hogy jóváhagyja azt, amit a párt e kérdéssel kapcsolatban határozni fog. A középszibériai építkezések vezetői — mint kiderült — hamisan tájékoztatták a pártot; a valóságban csak a kisebb javítási munkálatok fejeződtek be, a építkezések félbenmaradtak. A keremovoi vegyüzemi építkezésnél — például -— csak a tervezett munka 59.6 százalékát végezték el, egy cementgyárnak csak a tervezettnek 58 százaléka készült el. A fejetlenségre jellemző az alábbi eset is: Tomsek mellett, ebben a körzetben egy nagy gyümölcskonzerváló üzemet építettek. Már a gépek is megérkeztek a gyárba, amikor kiderült, hogy a környéken nem terem gyümölcs, — az egyetlen termő terület egy kis kert volt. Ezután leszerelték az üzemet és elvitték 1500 mérföldnyire nyugatra Krasnodarba, ahol — közel a Fekete tengerhez — újra felállították. Hasonló eset történt egy porcelángyár építésénél is. Amikor a gyár már elkészült, akkor jöttek rá, hogy a gyártáshoz szükséges anyagot, timföldet és homokot, az onnan kétezer mérföldnyi távolságban lévő Leningrádból kell odaszállítani, vagy a Don-medencéből, mely onnan 1200 mérföldnyi távolságra fekszik. 24,000 DOLLÁR A MONA LISA REJTÉLY MEGFEJTÉSÉÉRT... ROMA. — Ki az a rejtélyesen mosolygó hölgy, akinek portréját Leonardo de Vinci festette meg? Ki a modellje annak a csodálatos és örökbecsű festménynek, amelyet millió és millió ember csodál meg a párisi Louvreban, a világ legnagyobb múzeumában ? Mona Lisa valóban — Mona Lisa? — úgy ahogy azt Giorgio Vasari müvésztörténész állította, aki nem sokkal Da Vinci után élt. Vagy a Savoy ház egyik hercegnője? Esetleg Constanza Davalos, egy délolaszországi hősnő? — amint mások hangoztatják. Egyik nagy olasz kormányzati szervezet a közelmúltban szavazott meg 15 millió lirát (24,000 dollárt) e rejtély megfejtéséért. Néhány délolaszországi művészet-történész azt állítja: megdönthetetlen bizonyítékok támogatják azt a feltevést, hogy Mona Lisa nem más, mint Constanza Davalos, egy nápolyi nemes aszszony, akinek ereiben némi spanyol vér is csörgedezett. A rejtélyes mosolyu aszszony portréját Leonardo Da Vinci maga vitte Franciaországba, amikor 1516-ban Ferenc király udvarában tett látogatást. Vasari szerint viszont a sokoldalú mester alkotásának modellje valóban egy Mona Lisa nevű hölgy. Ez az aszszony Francesco del Giocondq felesége volt; innen származott a képe olasz neve is. Az olaszok ugyanis a festményt “La Gioconda”-nak nevezik. Az ellenzékiek ezt a teóriát azzal utasítják vissza, hogy Mona Lisa fekete fátylat visel, ami azt jelenti, hogy özvegy volt. Mona Lisa 49 éves korában vesztette el férjét, tehát jóval idősebb volt, mint amilyennek a megfestett Mona Lisa látszik. Egy évvel ezelőtt Carlo Pedretti turini müvésztörténészhallgató azt állította, hogy Mona Lisa a 19 éves Filiberta hercegnő, a Savoy ház tagja, X. Leo pápa unokahuga és I. Ferenc francia király nagynénje. Egy mozdonyvezető ébeisége elhárított egy katasztrófát amikor a gyenge összeütközés megtörtént. Az első kocsik ablakai betörtek és kisebb mértékben megsérültek. A kárt a szakértők 3500 dollárra becsülték. “Nem tudjuk, hogyan köszönjük meg a mozdonyvezetőnek azt, amit tett”—mondta az egyik utas, John E. Davis, egy vállalati igazgató — ez az ember a legnagyobb elismerést érdemli meg”. 0 A mozdonyveeztőnek még arra is volt ideje, hogy figyelmeztesse az első kocsi utasait: feküdjenek a padlóra. Amikor az összeütközés megtörtént, ablakcserepek hullottak rájuk, de senkisem sérült meg. Az utasok nyugodtan viselkedtek. Később egy másik ingavonat sietett a helyszinre, mely továbbszállitotta az utasokat. Nemsokkal később a megakadt forgalmat is helyreállították a vonalon. Az iró felhívása MOSZKVA. — J. B. Priestley, a világhírű angol iró, aki vendégékén tartózkodik itt, felhívást intézett a világ minden országához: nyilvánítsák az 1963-as évet a kapitalizmus és kommunizmus közötti együttműködés évének. RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS CHICAGO. — Raymond E. Vilcox 65 éves mozdonyvelető ébersége elhárított egy rasuti katasztrófát, melyenek :ok áldozata lett volna. A mozdonyvezető, aki a Chicago and North Western vasúttársaság egyik ingajáraát vezette, észrevette, hogy óval előtte, a másik sinpá*on haladó -tehervonat né lány vagonja kisiklott és izok részben rázuhantak az ) sínére. Az általa vezetett szerelvény óránként 65 mériöldes sebességgel haladt a Cane county-ban levő Geneva városától keletre; amikor átta, hogy mi történt, megluzta a vészféket és ezzel a vonat sebességét lelassította ) mérföldre. Ilyen kis sebességgel történt meg az összeitközés, amelynek komolyabb íövetkezménye nem volt. A szakértők szerint, ha az ngavonat teljes sebességgel •ohant volna bele a kisiklott teherkocsikba, a vonat színsén kisiklott volna. Ez pedig leláthatatlan súlyos kataszt"ófát vont volna maga után. A hét személykocsiból álló szerelvény 150 utassal a korareggeli órákban indult el Genevából és egy órával később kellett volna megérkeznie Chicagóba. A vonat három és fél mérföldet haladt, Chicago egyik épületének tetején emelkedik ez a “torony” az első időjósló radarantemu
