A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-10-26 / 43. szám
I. OLDAL A Jó PÁSZTOR RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS ] Pünkösd utáni 20. vasárnap EVANGÉLIUM Szent János 4. fej., 46—53. szakasz. Az időben, mikor Galileába indult, jól fogadták őt a galileabeliek, mivelhogy látták mindazt, amit Jeruzsálemben müveit vala az ünnepen, mert ők is ott valának az ünnepen. Tehát Jézus ismét a galileai Kánába méné, hol a vizet borrá változtatta. Volt pedig Kafarnaumban egy királyi ember, akinek fia beteg volt. Midőn ez meghallotta, hogy Jézus Judeából Galiieá'ba érkezett, hozzáméne és kére őt, hogy jöjjön le és gyógyítsa meg fiát, mert már halálán van. Monda azért neki Jézus. Ha csak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek. Feleié a királyi ember: Uram, jöjj le, amig meg nem hal gyermekem. Mondá neki Jézus: Menj el, a te fiad él. Hitt az ember a beszédnek, melyet Jézus mondott neki és elméne. Amint hazafelé tartott, már elébe jöttek szolgái és jelenték, mondván, hogy fia él. Tudakozódéin tehát tőlük az óráról, mikor jobban lett, s mondák neki, hogy tegnap hét órakor hagyta el őt a láz. Megérté tehát az apa, hogy épen ebben az órában mondta neki Jézus: A te fiad él. És hitt ő és egész háza. SZENTBESZÉD Ebből a csodás történetből két mozzánatot figyeljünk mi meg, közelebbről ... Az egyik mozzanat az, hogy a királyi embert a fia érdeke, a fia gyógyulásának kikönyörgése vitte Jézushoz . . . Ha fia nem lett volna beteg, akkor talán sohasem tért volna meg. Ez az egyik mozzanat. A másik pedig az, hogy az apa a fia révén, a fia által lett hívővé, a fia által ért Jézushoz. Ebből a két mozzanatból tanulhat és tanuljon is a szülő és a gyermek egyaránt. Az evangéliumi királyi embert fiának a testi betegsége, a fia életéért való aggódás vitte az Ur Jézushoz. Minden bizonyíiyal ez az apa előzőleg sok mindent megpróbált már >is csak mint utolsó menedékhez fordult Jézushoz . . . Tanulják meg a szülők azt, hogy gyermekeik nemcsak testi, hanem még inkább a lelki bajaikban is járuljanak Jézus elé és tanulják meg azt is, hogy Jézus ne legyen az utolsó menedék, hanem legyen az elsői A gyermek sorsa végtére is az Isten kezében van Ez egyszer bizonyos! De bizonyos az is, hogy minél jobbak a szülők és minél buzgóbban tudnak imádkozni gyermekeikéit, annál többet képesek kieszközölni Istennél gyermekeik érdekében. Mózes anyja beállott cselédnek a királyi leányhoz, akinél fia nevelkedett, csak azért, hogy fia közelében legyen s annak javát szolgálhassa. így kell beállani minden ''•gyes apának és anyának gyermeke kedvéért a jó Isten szolgálatába. A gyermekek pedig tanulják meg, hogy a szülők az ő közbenjáróik Istennél, hogy a szülők imádkoznak érettük, imádkoznak az ő földi s örök boldogságukért . . . TÖBBEN DOLGOZZANAK KEVESEBBET? Nagy pompával nyilt meg a II. Vatikáni zsinat a Szent Péter Bazilikában. A pápa kíséretével elvonul a székesegyház egyik hajójában. “Valamennyi pápa közül -János a legrokonszenvesebb” Ezt a jellemzést nem egyszer közölték a lapok, a cikkek ezrei. XXIII. János pápa, akinek személyét a most folyó II. vatikáni zsinat tanácskozásai ismét éles reflektorfénybe állították — valóban olyan népszerűségnek, szeretetnek örvend hivei körében, amelyre nem volt példa a pápaság történetében. E szeretetreméltóság és közvetlenség mély gyökerekből táplálkozik. A pápa paraszti családból származik. Polgári neve: Angello Roncalli; 1881 november 25-én született az olaszországi Bergamoban, mint egy parasztcsalád első gyermeke. Szerény körülmények között nőtt fel, de szükséget nem szenvedett. Szülei és testvérei keményen dolgoztak a földeken, a kis paraszti gazdaságban, de a csaád tagjait a legnagyobb megértés, szeretet és harmónia tűzte össze. FIATALSÁGA szeretetreméltóságával, meg- j értésével, türelmével érte el. ■ Maga igy jellemezte önmagát: “Arra kényszeritettem magam, hogy a legnagyobb zavarok közepette is megőrizzem nyugalmamat: s talán ez a siker legfőbb titka.” FRANCIAORSZÁGBAN Amikor a második világháború vége felé elhagyta a Balkánt, mert, uj megbízás várta Franciaországban, mindenütt barátokat hagyot maga mögött. Franciaország, amely annakidején belpolitikai zavarok színhelye volt, s amely szembenállóit Olaszországgal, és bizalmatlansággal viseltetett a Szentszék iránt, még “forróbb” terület volt számára, mint az, amelyet ott hagyott. De itt-As elővette régi, jólbevált diplomáciai fegyvereit, a “szeretetet és türelmet”. Amikor 1953-ban kardinálissá való kinevezése után elhagyta Párist, hogy visszaköltözzék régi rezidenciájába, Velencébe, nemcsak a Vatikán és a Franciaország közötti atmoszféra melegedett fel, de a francia kormány is a legnagyobb sajnálattal látta távozását : még az öreg radikális Herriot — az akori miniszterelnök — is a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel beszélt róla. riassággal fizethessük viszsza.” És végül leggyakrabban használt mottója: “Oboedientia et pax” — “Engedelmeskedés és béke”. Emberi magatartását jellemzi a következő kis történet. Legutóbb, amikor a Szentatya magánkihallgatáson fogadta Chile elnökét, dr. Pradot, és feleségét, az asszony, női kíváncsisággal kérdezte János pápától: “Bizonyára sok levelet kap őszentsége ? Mire a pápa mosolyogva válaszolt: “Kevesebbet, mint egy filmsztár” Az igazság az, hogy János pápa postája hatalmas mértékben felduzzadt. XII. Pius megközelíthetetlen volt, hivei nem mertek levelet Írni neki. János pápa azonban még a kommunista országokból is kap levelet, a hivek ezreitől. Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról és — csodálatosképpen — a kommunista posta ezeket a leveleket minden ceznura nélkül simán átengedi. Végül : amióta János pápa ül az egyház trónusán, Olaszországban és világszerte egyre nagyobb számban keresztelik János névre az újszülött fiúcskákat. A hi vők sokasága — szeretete jeléül — ajándékok tömegével halmozza el János pápát, a katolikus egyház minden idők legszeretetreméltóbb fejét . . . A karácsony IKKA csomagokat november 29-ig kell megrendelni Brack Miklós, a newyorki U.S. Relief Parcel Service igazgatója ezúton közli olvasóinkkal, hogy karácsony előtt csakis azok az Ikka megrendelések kerülnek kiértesítésre, amelyek legkésőbb november 29-ig érkeznek be a newyorki 245 East 80. St.-i főirodába. Akik a vidéki ügynökségeknél adják fel rendeléseiket, azoknak november 26-ig kell azt megtenni, hogy az ügynökségnek módjába legyen azokat kellő időben a newyorki főirodába eljuttat, ni. A budapesti Ikka — mint közli — a karácsonyi szezonban nem fogja a kábelrendeléseket előnyben részesíteni, mert ha azt megtenné, úgy jóval korábban feladott légiposta rendelések kiosztásában torlódás és késedelem állna be. Igyekezzék tehát mindenki a karácsonyra szánt küldeményét mielőbb megrendelni, Főleg azok tegyék meg, akiknek magyarországi hozzátartozója vidéken lakik, ahová a rendelések megküldése — különösen karácsony' táján — tovább tart. Az ünnepekre az Ikka 5 különböző tartalmú karácsonyi csomagot állított össze, továbbá ezidőszerint megrendelhető szén és tűzifa, amelyet Budapesten házhoz szállítanak, de a vidéken lakóknak a legközelebbi szén- és fatelepről saját költségükön kell hazaszállitaniok. Árjegyzékkel a vidéki gyűjtő állomások szívesen szolgálnak. A newyorki főiroda cime U.S. Relief Parcel Service, 245 East 80. Street, New York 21, N.Y. Karácsony a szeretetnek és megemlékezésnek az ünnepe, igy tehát senki se feledkezzék meg az óhazában élő szeretteiről, akiknek egy-egy Ikka csomag oly sokat jelent. Gyermekkora mentes volt minden harctól, szenvedélyes összecsapásoktól. Környezetével békében, elégedetten élt. Még nem volt egészen tiz éves amiikor megérett benne az elhatározás: pap lesz, — s elhatározása a szülők teljes helyeslésével találkozott. A kis Angello kezdetben a bergamoi konviktusba járt, később pedig a római szemináriumba. Tanítói annakidején ezt mondták róla: “Feleletei nem voltak brilliánsak, de pontosak, logikusak és rendezettek voltak”. Szeptember, október nevezetes hónapok Sándor István south-norwalki olvasónk Írja, hogy szeptember és október nevezetes hónapok az ő életében. Szeptemberben múlt 60 éves, hogy Amerikába érkezett, október 24.-én lesz 76 éves és október 4.-én volt 46-ik házassági évfordulója. A Jó Pásztornak hűséges olvasója nemcsak szeptember és október hónapokban, hanem Újévtől Szilveszterig mindennap. A kis Angellonak “józan paraszti esze volt”, amely ha lassabban is, de alaposabban emésztette meg a tudást. Kitartó, egyenletes szorgalommal haladt előre. 1904-ben, pappá szentelése után hirtelen fordulat állott be pályáján. Olaszország akkori jelentős egyházi személyisége Radini Tedesi gróf személyi titkárává fogadta. Radini püspök rendkivül szociális érzékű férfiú volt, akinek az egyszerű emberek sorsa különösen a szivén feküdt. A 23 éves Roncalli olyan odaadással szolgálta felettesét, amennyire csak egy ifjú, minden jótékony behatásra érzékeny szív képes. Radini püspök halála után Roncalli egyháztörténelmet tanult Rómában, 1925-ben avatták érseki helynökké. XI. Pius — az akkori pápa — megismerte a tehetséges Roncallit s elhatározta: diplomáciai képességeit az egyház javára hasznosítja. És e képességeiben nem is csalódott. Az uj érseket először Bulgáriába, majd Törökországba és Görögországba küldte. Majdnem húsz évet töltött Roncalli Keleten, ahol nehéz hivatása közepette is növekvő rokonszeivnek örvendett. Mindezt A 77 éves Roncalli kardinális azt hitte, hogy Velence lesz pályafutásának utolsó állomása. Nem igy történt. XII. Pius pápa halála után a pápaválasztó konklávéra utazott és — nem tért vissza többé Velencébe. Amikor pápává választották, a kardinálisok azt hitték, hogy János — “átmeneti pápa” lesz: de rövidesen kiderült, hogy tévedtek. Roncalliban, aki XXIII. János pápa néven foglalta el a Vatikánban egyházfői trónját, olyan egyházfőt nyertek, aki a legrövidebb idő alatt meghódította a hivek millióit. És ezt közvetlen emberi magatartásával, nyájasságával, szeretetével érte el. Amikor 1886-ban az American Federation of Labor megalakult, azt a “fantasztikus” programmot hirdette, hogy az ember naponta 8 órát dolgozzék, 8 órát aludjék és 8 órát töltsön családjával, szórakozással, étkezéssel és művelődésével. A heti munkaórák száma 70 óra volt akkoriban. Ezt a munkaidőt 1900-ban 60-ra, 1910-ben 57-re, 1920-ban 50-re és 1940-ben 40-re szállították le. Konzervatív körök mindig ellenezték a munkaidő fokozatos csökkentését,; mert katasztrófától féltették a gazdaságot és kicsapongásoktól az erkölcsöket. Szerintük az ördögnek a munkátlanokkal van a legkönnyebb dolga. A munkaórák leszállítása mégsem okozott katasztrófát és a bérek felemelése sem kergette csődbe a vállalkozókat. A munkások fokozott ügyessége és képzettsége, a technológia vívmányaival kapcsolatban, lehetővé tette, hogy ma 8 óra alatt jóval többet termeljünk, mint nagyszüleink 12 óra alatt. A munkátlanul eltöltött órák sem segítették elő az ördög munkáját. Ellenkezőleg, több és jobb élelem került a munkások asztalára ,több könyv és újság a kezükbe, több és jobb iskola alakult a kiképzésükre és müvélődésiikre, zene, tánc és mozi a szórakozásukra. A VALLÁSOS FILMSZÍNÉSZ A kongresszus a legalacsonyabb bért 1938-ban óránként 25 centben állapította meg, ami később 40, majd 75 centre, I dollárra és legújabban $1.25-re emelkedett. Az amerikai gyári munkás átlagos bére azonban ennél sokkal magasabb: $2.40. Közgazdaságunk nem omlott össze a rövidebb munkaidő és a magasabb órabér miatt. Ellenkezőleg, mindenki csak nyert vele. A munkások, a vállalkozók és a fogyasztó közönség is. Az AFL-CIO most célul tűzte ki, hogy a heti 40 órát 35-re szállíttassa le. A szervezett munkásság azzal érvel, hogy a még rövidebb munkaidő és még magasabb órabér még nagyobb jólétet fog teremteni az országban és megoldja a munkanélküliség problémáját is. A Gyárosok Országos Szövetsége természetesen ismét ellenzi a liberális javaslatokat. Szerintük munkások milliói veszítenék el az állásukat, mert a vállalatok nagyrésze csődbe jutna.. Ha pedig megkísérelnék, hogy a többköltséget a fogyasztókra hárítsák, az meg inflációt indítana meg. George Meany, az AFL-CIO elnöke, szembeszáll ezzel az érveléssel. Szerinte a konzervatív elemek már túl sok éve ijesztgetik az amerikai közönséget az infláció mumusával. Nem az inflációban rejlik a veszély, hanem a stagnációban. Az amerikai közgazdaságot visszaesés és súlyosabb munkanélküliség fenyegeti és ezek ellen kell elsősorban védekezni. A heti munkaidő csökkentésé sürgős közgazdasági érdek. Az AFL-CIO a 35 órás munkaidő megvalósítására mozgalmat indított meg és pedig a Fair Labor Standard Act és a kollektiv szerződések módosításával. Mihelyt a fennálló szerződések lejárnak, a szakszervezetek a 35 órás munkaidő mellett törnek lándzsát. Valószínű, hogy a vállalkozókat még könnyebb lesz meggyőzniök, mint magát a kongresszust — hacsak az uj választások nem hoznak liberálisabb elemeket a törvényhozás mindkét házába. Az újítás mellett a leghathatósabb érv az, hogy az automata, amely gépekkel irányítja a gépek munkáját, nagyobb arányban csökkenti az emberi munka szerepét a termelésben, mint amennyi uj foglalkozást teremt. Érdemes idézni János pápá néhány kedvenc mondását: “Azembereket nem erőszakkal, hanem gyengédséggel kell cselekedetre bírni”. “Az igazságot szeretettel kell megvalósítani”. Püspökké avatásakor tartott beszédében a következőket mondotta: “Szilárdan és tántorithatatlanul hiszek a katolikus, keresztény erkölcs erejében, de mindig azon munkálkodom majd, hogy keressem, ami a nyájat összetartja és kerüljem azt, ami az embereket elválasztja egymástól. Úgy fogom a nyájat vezetni, mint apa a gyermekeit, akinek lesz elég türelme ahhoz, hogy megvárja, amig a gyümölcs megérik. Eh hez a türelmen kivül alázat is' kell, hogy a sértéseket udva-RÓMA. — A 48 éves Sir Alec Guiness, világszerte ismert angol filmszínész, aki anglikán vallásról 1956-ban áttért a római katolikus hitre, két hétig Olaszországban,, a Santa Scolastica, Benedekrendi kolostorban töltötte az időt elmélkedéssel. Guiness, akit áttérése alkalmával XII. Pius pápa is fogadott, mostani lelki gyakorlatai alatt minden reggel 5 órakor kelt és az egész napot imádsággal töltötte. Hős, de nem tenoi HÁGA, Hollandia. — A most 43 éves Raymond Westerling, aki annak idején holland felkelővezér volt Indonéziában és az úgynevezett “égi csapatok” élén harcolt egy szerencsétlen kimenetelű raagánháboruban Sukarno kormánya ellen, mikor visszatért Hollandiába, ösztöndíjat kapott a holland közoktatásügyi minisztériumtól, hogy hőstenornak képeztesse magát. Az ösztöndíjat a kormány most beszüntette azzal, az indokolással, hogy semmi remény sincs arra, hogy az egykori hős hangja igazolná és behozná a kiképzésére fordított összegeket. Jó, ha ezt is tudjuk KÉRDÉS: Sokszor halljuk és olvassuk, hogy Amerika gazdag ország. Ha ez igaz, miért vagyunk eladósodva, miért nem fizetjük meg 300,000 millió dollárnyi államadósságunkat? A privát életben nem tekintjük gazdagnak azt, aki állig el van adósodva és anyagi erején felül él. FELELET: Gazdasági szakértőknek különböző nézeteik vannak abban a kérdésben, hogy egy nemzet jövedelmének arányában mennyi az az adósság, amelyet veszély nélkül lehet vállalni. Akik úgy vélekednek, hogy az amerikai államadósság nem veszélyesen nagy, arra hivatkoznak, hogy a lakosság évről-évre történő szaporodása folytán az egy főre eső adósság 1945 és 1960 közt leszállt 2000 dollárról 1600 dollárra. Tehát 1945 óta, a háború vége óta, tulajdonképpen nem több, hanem kevesebb, kevésbbé nyomasztó az adósság, pedighát 278,000 millióról 290,000 millióra emelkedett e 15 év alatt. Vagy hasonlítsuk össze a nemzeti összjövedelmet és az államadósságot. 1947-ben a nemzeti összjövedelem 282,000 millió dollár volt, 1960-ban 441,000 millió dollár (értékálló dollárban számítva). Vagyis: ebben az időszakban a nemzeti jövedelem több mint 50 százalékkal emelkedett, a nemzeti adósság csak 4 százalékkal. Ami az adósság törlesztését illeti, sokan ugv vélik, hogy törleszteni kel.1 oly évekbeli, amikor az országos költségvetés felesleget mutat fel. 1945 óta többször volt felesleg.
