A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-10-19 / 42. szám

!R. OLDAL a jó pásztor RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Pünkösd után 19. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 22. fej., 1—14 szakasz Az időben mondá Jézus: Hasonló a mennyek országa egy királyemberhez, aki menyegzőt szerze fiának. És elküldé szolgáit, hogy hívják még a hiva­talosakat, de azok nem akartak eljönni. Ismét szol­gákat külde, üzenvén nekik: Mondjátok meg a hi­vatalosaknak: íme elkészítettem ebédemet, tulkaim és hizlalt állataim le vannak ölve és minden kész, jöjjetek a menyegzőre. De azok nem törődvén vele, elmenének, egyik majorjába, másik meg üzlete után. A többiek pedig megfogván szolgáit, bántalmazák őket s megölék. Midőn a király ezt hallotta, megha­­raguvék s elküldvén hadait, elveszité ama gyilkoso­kat és városukat fölégeté. Akkor mondá ismét szol­gáinak: a menyegző kész ugyan, de a hivatalosak nem voltak méltók. Menjetek ki tehát az uts-zéire és akit csak találtok, hívjátok a menyegzőre. És kimen­­vén szolgái az utakra, összegyüjték mind, akiket ta­láltak, rosszakat és jókat és betelék a lakodalmas ház vendégekkel. Beméne pedig a király, hogy meg­nézze a letelepülőket és láta ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. És mondá neki: Ba­rátom, hogy jöttél ide be menyegzői ruha nélkül? Amaz pedig elnémula. Akkor mondá a király a szol­gáinak: Megkötözvén kezeit s lábait, vessétek őt a külső sötétségre, ott lészen sirás és fogak csikorgatá­­sa. Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. SZENTBESZÉD Amidőn Krisztus Urunk az apostolait szétküld­­te a nagy munkára, az evangéliumnak, az Ő szent ta­nításának hirdetésére, azt mondotta nekik: “Elmen­­vén az egész világra, tanítsatok minden népet, meg­keresztelvén őket — az Atyának és Fiúnak és Szent léleknek nevében, tanítván őket megtartani mind. amiket parancsoltam nektek. S irne, én veletek va­gyok mindennap, a világ végezetéig.” Krisztus Urunk tehát apostolait az egész világ­ra és minden nép tanítására küldötte. Nem vett k egy országot se, nem mellőzött egy népet sem, min­den ország és minden nép számára küldötte aposlo­­ait, minden országot és minden népet meghívott az1 3 egyházába és éppen ezért mondjuk, hogy Krisztus Urunk egyháza egyetemes, általános vagy más szó­val kifejezve: katolikus. Fényes bizonysága ennek a nai szent evai héliumban hallott példabeszéd is, , unidőn Krisztus Urunk szavai szerint a királyi ern­­oer a hivatalosak után szolgáit kiküldi az utakra és az utszélekre is, hogy akiket ott találnak, azokat jnind hívják be az Ő egyházába. Ezért mondja az­­itán a példabeszéd végén -—jogosan — az Ur Krisz­tus: “sokan vannak a hivatalosak.” De nemcsak so­kan vannak, hanem igazán szólva, az emberek mind­nyájan hivatalosak. Hivatalosak vagyunk manapság is mindnyájan és pedig elsősorban azok, akik katolikus kereszté­nyek vagyunk ... De hivatalosak a tévhitüek is, akik Sokszor talán a saját hibájukon kívül vannak távol Krisztus igazi egyházától ,és hivatalosak még azok is, akik talán gyöngeségből, vagy más földi szem­pontból terelődtek el Krisztus földi nyájától. — Hi­vatalosak a hitetlenek is, akik akár a saját hibájuk­ból, akár más, idegen körülmények folytán élnek a hitetlenség sötétségében. Hivatalosak a bűnösök is, mert maga a Szentirás mondja: “Nem akarja Isten a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen.” És a hivatalosakban a legnagyobb és leggyako­ribb hiba, hogy elhanyagolják az isteni hívást, elha­nyagolják az istenes életet és csakis a földi élettel törődnek . * . Ne áldozd fel a célt az eszközért, kedves olva­sóm, ne áldozd fel lelkedet az anyagiért! Lelked, szived az Istenhez vágyódik, mint azt Szent Ágoston oly szépen írja: “Nyugtalan az ember szive, amíg meg nem nyugszik Benned, Istenem ...” Hivatalos vagy, tedd tehát magad választottá. Amen. Egy helicopter és egy csónak segítségével halászták ki Schirra capsuláját a Csendes óceán hullá­mai közül. A bográcsgulyástól a kitolókásáig Ha belépünk egy nagyobb forgalmú hentesüzletbe, sze­münkbe ötlik a hentesáruk sokféle elnevezése, gyulai kolbász, debreceni, kolozsvá­ri szalonna, csécsi szalonna, parizer, krakkói, veronai, len­gyel kolbász, császárhus. U- gyanigy, ha egy nagy étte­rem étlapját kézbevesszük, megüti szemünket, hányféle étel van, melynek neve egy vá­roshoz, foglalkozáshoz hi­res emberhez fűződik, hogy hirtelen csak a nápolyit, a ko­lozsvári káposztát, a tordai pecsenyét, a halászlevet, a gulyást, a Rigó Jancsit, a tournedos a la Rossinit és a Dobos tortát említsük. Oldal­szám folytathatnánk az ilyen nevű ételek felsorolását. Ezeknek az elnevezéseknek, 'egalább is egy részének, — megvan a maga oka, mond­hatnánk jogos eredete, bár sokban a helynév már elmo­sódott, hiszen pl. a közked­velt linzernél vagy islernél senki sem gondol az ausztri­ai Linz városra, vagy a hires fürdőre Ischlre. Más a helyzet az egyes sze­mélyekhez, fűződő ételelne­vezésekkel. Közismert, hogy a dobostorta készítőjéről a magyar cukrászat egyik út­törőjéről, Dobos Gáborról kapta nevét. De azt már ke­vesebben tudják, hogy a szé­kelygulyás nem valami erdé­­nem egy Székely nevű pesti vendéglős emlékét őrzi: az ő ezt a jóizü fogást. A,palócleves sem észak-ma­gyarországi tájétel, hanem a Gundel éttermet megalapí­tó Gundel János készítménye ő mint az egykori István fő­herceg szálloda vendéglőse kedves törzsvendége, a szál­ló különtermében törzsasz­talt fenntartó Mikszáth Kál­mán tiszteletére készítette ezt a levest, amelyet az egy­­. kori krónikák szerint a “nagy palóc” is igen kedvelt. Az Újházi tyuklevest Új-ÚJABB "ÜZfiRKEDfiSI PEREK" A SZOVJETUNIÓBAN MOSZKVA — Tizenöt sze­mélyt — beleértve egy 81 éves aggastyánt is — állítottak Ukrajna egyik bírósága elé. A vád ellenük az, hogy ara­nyakkal és valutákkal speku­láltak. A vádlottak jegyzéké­ben kifejezetten zsidó nevek szerepelnek. A “Pravda Ukrainy” sze­rint a “tárgyalás néhány nap­pal ezelőtt” kezdődött Cser­­novic városában. A letartózta­tottaktól öt font súlyú arany­tárgyat, különböző gyémán­tokat szovjet és külföldi pénzt koboztak el, sőt “az egyiknél egy az Angol Nemzeti Bank­ra” kiállított csekket is talál­tak. Csernovic a Szovjetunió nyugati részén fekszik, s a vá­rosban sok zsidó vallásu sze­mély lakik. A város összla­kossága 150.000 ebből körül­belül 20-30 százalék a zsidó­­vallásu. A csernovici zsidók­nak sok külföldi rokonuk van, akik támogatják hozzátarto­zóikat. há^i Ede, a századforduló népszerű színésze gyakran sajátkeziileg készített (több­nyire nem is tyúkból, hanem inkább kakasból) a maga és barátai gyönyörűségére, egy volt vidéki szinigazgató pes­ti müvészkocsmájában. De ezt az ételt már korábban is jól ismerték; Debrecenben és se előtt ugyanígy készítet­ték. A legelső magyarnyelvű nyomtatott szakácskönyv 1695-ben jelent meg Kolozs­várott. Nem csodálhatjuk te­hát, ha éppen a kolozsvári káposzta készítési módját jegyzi fel elsőnek: tyúkot vagy ludat szalonnával . ve­gyesen rakat le egy-egy sor káposztával. Az olasz maka­ró természetesen olasz par­­mezán sajttal meghintett gyúrt tészta. Nézzük honnét vette ne­vét néhány ma is használa­tos étel. Közismert magyar specia­litás a gulyás. Az erősen hagymás paprikás húst, melyhez a zsiradékot füstölt szalonna olvasztott zsírjából nyerik, könnyű elkészíteni ; olyanoknak is, akiknek nincs nagy konyhai felszerelésük, í vagy főzési gyakorlatuk. Ilyenek voltak a pásztorok, gulyások, csikósok, kaná­szok, juhászok, akik a föld­berakott tűzhely fölé akasz­tott bográcsban főzték meg a gulyáshust, abból az állat­fajtából, melyet őriztek. A ménesre vigyázok csikóból is készítették. Eredeti neve a gulyáshus, gulyásoshus, ezt Gzuczor- Fogarasi szótára szerint “gulyások módja, szokása szerént való”. Már Dugonics András is felvette közmondásai sorába: “Zsi­­ros, mint a gulyáshus” — szavakkal. Az idők folya­mán azután rájöttek, hogy a hús jelentős részét vizzel is lehet pótolni, s feleresztve bő lére, megszületett a gu-Hamilton H. Howze tábornok kitünteti a Mississippi National Guard négy parancsnokát. A tisztek az egyetemi lázadás lecsillapításánál tevékenykedtek. lyásleves, melynek azonban az eredetihez nevén kívül más köze nincsen. Ha a gulyáshus gulyások módjára készült akkor a ha­lászlé a másik nagy ősfoglal­kozási ágnak az étele, vagyis “halászok módjára, azaz szalonnával s különféle ösz­­szeapritott halakból készí­tett becsinált. Balaton vilé­­kén hires a fenéki halászlé” — mint Czuczor-Fogarasi ír­ja. Czuczor mellett még több költő említi elismerő han­gon ; idézzük itt csak Vörös­marty-!;: “A halakat, midőn már elfőttek, leszüré s kü­lön raká, de benn hagyák a vízben azon különös izt, mely a balatoni halászlét oly hí­ressé teszi.” Persze nem ke­vésbé hires a tiszai halászlé, Ugyancsak foglalkozási ág után kapta nevét a hajduká­­poszta, mely a katonáskodó hajdúknak lehetett kedvelt eledele. Szótáraink szerint: “nem lévén főzve, hanem csak pörkölve, zsírosán, sza­lonnával, kolbásszal, füstölt disznóhussal készített ká­poszta”. Amint látjuk, ha a bele valókat rétegesen rak­juk le, és rizzsel keverjük, előttünk áll a közismert ko­lozsvári káposzta. A káposz­tához hasonló hajdukása nem főtt, hanem zsírosán pörkölt és szalonnaszeletek­kel készített kását jelent. A nyárson, szabadban tű­zön sült rabló- vagy cigány­pecsenye csak közvetve vet­te nevét a rablóktól, vagy ci­gányoktól, alig hihetjük, hogy ilyen üldözött élet mel­lett, amilyenben részük volt, a különleges és hosszú ideig készülő húst gyakran fo­gyaszthatták volna. A ci­gánypecsenyét néhol Laci­­pecsenének is nevezik. “Micsoda kitűnő étel a grá­nátmars amely burgonyából és tésztából van ahhoz értő módon összekászolitva” — irja Tömörkényi István a közismert grenadirmars és a gránátoskockáról. Nem hisszük, hogy a régi kedvelt bakaételeknek sok köze lehe­­ne a gránátosokhoz. Inkább a keménységétől kaphatta a nevét, ugyanis ha jól el van készitve, olyan kemény gom­bócokat lehet az adagoló ka­nállal a csajkákba kiosztott porciókból gyúrni, (különö­sen ha a szakács takarékos­kodott a zsírral, ami katoná­­éknál megesik), mint a grá­nát ; innét nevezte el a kato­nahumor a napóleoni hábo­rúk alatt. De legyen most már vége a felsorolásnak, mert félő, hogy az Íróval kibabrál az ol­vasó, mint ahogy a Szeged környéki régi lakodalmak vé­gén kitolókását főztek, ezzel hiva fel a vendégek figyel­mét, hogy eljött a hazatérés ideie. S. F. A NOVEMBERI VÁLASZTÁSOK JELENTŐSEGE Kennedy elnök két évvel ezelőtt csak csekély, szó­többséggel győzött és bár az elnök megválasztása rend­szerint pártjának többi jelöltjeit is diadalra segiti, a demokrata párt ugyanakkor húsz helyet veszített a képviselőházban. Az idei novemberi választások rá fognak mutat­ni arra, hogyan vélekedik a nemzet többsége Kennedy elnökségének elmúlt két évéről.. Bár a választási had­járat folyamán felmerülő kérdéseknek csak helyi je­lentősége lesz, az eredmények meg fogják mutatni, hogy a kongresszus és az elnök közötti vitában kinek az álláspontját hagyja jóvá a nemzet. Kennedy több nagy jelentőségű belpolitikai javas­latot terjesztett a kongresszus elé, amelyeket az utób­bi vagy elvetett vagy egészen “felhigitott”. Ennek el­lenére is azonban az elnök és kongresszus érintkezésé­ben bizonyos barátságos udvariasság volt észlelhető. A megválasztása utáni időben, a véleménykutató inté­zetek szerint , a nemzet 70 százaléka állott az elnök mellé. Ez a népszerűség kissé ellankadt és az utolsó hó­napokban már csak 66 százalék fedezte az elnököt, bi­zonyára a kedvezőtlen gazdasági események miatt. Ilyen többség azonban még mindig magas és nagyje­lentőségű. Úgy látszik, hogy az elnök és a törvényhozó tes­tület közti véleményeltérés nem csökkentette az elnök népszerűségét az országban. Az amerikai szabad leve­gőben a választó polgár természetesnek találja, hogy bizonyos kérdésekben a kongresszus más megoldást választ, mint amit az elnök ajánl. Az amerikai közön­ség tehát a küszöbön álló választásoknak "a nagy sport­­eseményeket megelőző várakozással néz -elébe. A választások után mégis meg fogjuk tudni, meg­elégszik-e a nemzet a kongresszus konzervatív politi­kájával vagy Kennedy modorában haladó szellemet és gyorsabbb ütemet követel-e? Az eredmény abból a szempontból is fontos, hogy Kennedynek ki legyen a íegkomolyobb riválisa a republikánusok közül a legkö­zelebbi elnökválasztásnál. Ha például Nelson Rockefellert igen nagy több­séggel választanák meg new yorki kormányzónak, két év múlva ő lesz Kennedy republikánus ellenfele. De Nixon kevésbbé várható californiai diadala hasonló helyzetet teremtene. Goldwater szenátor jövő pálya­futására is rávilágithat egy kivételesen nagyszabású arizonai diadal. A politikában is úgy van, mint a szinházi világban, hogy a sztárokat előbb a vidéken próbálják ki. Az elnök aktivan fog résztvenni a válasz­tási kampányban, már csak azért is, hogy fenntarthas­sa azt a fiatalos és harcvágyó képet a választók szemé­ben, amit két évvel ezelőtt alkottak róla. A több ség véleménye szerint, a külpolitikának ke­vés szerepe lesz a választások eldöntésében, bár van egy kisebbség, amely ott is energikusabb magatartást követel. Bizonyos azonban, hogy az arany középutnak egyelőre mindkét pártban túlnyomó többsége van. I MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS UTTÖ10I A budapesti Nemzeti Szinház 125 éves jubileuma ilkalmából megemlékeztünk arról, hogy ugyancsak most van Kelemen László, a magyar színjátszás úttö­rője 200-ik születésnapja. Kelemen László mint kato­likus kántor élte le eredményekben és kudarcokban, örömökben és csalódásokban gazdag életét. A Kelemen-féle ősi színtársulat 1790-ben a budai vár egyik nagy sárga épületében, a volt minorita ko­lostorban tartotta első előadását. A semmiből hősök támadtak, akik magukat színészeknek, theátristáknak nevezték. Idegen hangzású nevüket magyarral cseré­lik fel, tüntetőén csak magyarul beszélnek. így lesz Schenbachból Déryné Széppataky Róza, Stand Ká­­rolyból Megyeri, Engelhardt Annából Kántorné. (Ez a szép hagyomány később is, napjainkban is folytató­dik.. így tanuljuk meg Kripli Anna Mária helyett a Jászai Mari nevet, igy lett Wiszkidenszki-ből Vízvári Gyula, Heckmann Mihályból Hegedűs Gyula és LJrbán Tódorból Uray Tivadar, stb.) Az első háziszerző is pap volt: Simái Kristóf “ke­gyes atya” két breviárium közt — még éjjel is —, szín­darabokat ir, fordít és dolgoz át, hogy legyen anyaga az újonnan támadt magyar csudának, a színháznak. A papi szerzők sora nem áll meg Simáinál, fémjelzett nevek képviselik a gárdát később is: a klasszikus Du­gonics András és kortársunk Sik Sándor, hogy csak egy-két nevet említsünk. Mrs. Sandra Baugh (középen) fehér férjétől elválva, feleségül ment egy néger orvoshoz. A fehér apa most azért harcol, hogy 3 éves kislányát ne a mostohaapa, hanem ő nevelhesse fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom