A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-09 / 10. szám
L OLDAL UML ouuu ^ntrtttKu; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd SlKEET CLFVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 <3^gg|s> 58 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy eyre ...............................$8.00 One Year .............................. $8.00 Fél évre .................................$5.00 Half Year ............................. $5.00 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio PETŐFI RADIKÁLIS PROGRAMJA A “Radical Kör” megbízásából Petőfi Sándor programnyilatkozatot irt, melyet 1848 julius 26-án adtak közre. A nyilatkozat igy hangzott: A március 15-én kimondott nagy szavak elhangzottak. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi valósággá nem lettek. Sőt inkább a külön kasztok merészebben ütik fel fejüket napról-napra. A március 15-én Pesten kivívott sajtószabadságot a pozsonyi nemesi gyűlés zsarnoki törvényei által megbuktató. A március 15-én Pesten kimondott polgári egyenlőség elvét a pozsonyi nemesek gyűlése a különféle osztálykategoriák fennhagyása által paralizálta. A müveit Európa újjáalakulásának alapeszméi tehát, melyeket a francia nemzet februári forradalmakor kimondott és mi a pesti eszmeforradalomban magunkévá tettünk, nálunk mindmáig csak név, de nem valóság. Az osztályuralkodás mai napig fennállván, a nép folyvást politikai porletáriusságban tengődik. Alulírtak azt hisszik, hogy március 15-én nem azért tűzte ki Magyarország fővárosa a forradalom zászlaját ama szent elvek mellett, hogy azok valósággá ne érleltcssenek és minden a régi állapotba visszasülyesztessék. Meg vagyunk győződve, hogy mint minden államnak ezentúl, úgy a magyarnak is csak úgy leend jövendője, ha a nép a szó tiszta, fertőzetlen értelmében, behplyeztetik azon jogaiba, melyek őt isteni és természeti törvények szerint illetik és amelyekből mind e mai napig ki van zárva. Egyesültünk avégre, hogy törvényes eszközök által a szabadság, egyenlőség, testvériségnek életté valósulását előmozditsuk. Egyesültünk a Valódi és feltétlen, minden kauciótól ment sajtószabadság kivívására. Egyesültünk a semmi kategóriák, semmi cenzus által ki nem játszott népjog kiküzdésére. Egyesültünk az ember és ember, polgár és polgár között osztályfalakat fenntartó előítéletek ostromlására és ledöntésére. Egyesültünk a nyelvi különbözőségeken alapuló idegenkedések elenyészésére, ennélfogva társulatunk bármily nyelvet beszélő honpolgárt, a szabadságügy közös érdekénél fogva, mely csak kölcsönös egyesülés utján egyenlíthető ki, szívesen lát tagjai között. lebukott a titán A Vanderberg légi bázison egy Titán I. nevű meszszevivő “atombombás” rakétát kilőttek a - tengerre, Wáke Island irányába, 4000 mérföldnyi célpont félé, de. már a második százmérföldön felrobbant és a tengerbe zuhant. Baleset. Ilyesmi Oroszországban nem fordulhat elő — tulniillik, hogy ilyen balesetről jelentést adnak ki és az minden újságban megjelenik. A szovjet csak sikereket tesz közhírré, balsikereket elhallgat. De van annak előnye és haszna is, hogy Amerika nemcsak jó híreket, hanem rossz híreket is jelent: Glenn ezredes Űrrepülése után az egész világ sajtója méltatta azt a tényt, hogy Amrika ezt a kockázatos vállalkozást teljes nyíltsággal hajtotta végre, ellentétben a gyanakvóan titkolózó szovjettel, amely Gagarin és Titov sikereit jelentette, de . . . ki tudja, hány balesetet elhallgatott. "FIAIM, CSAK ERŐLKÖDJETEK!" Nem csapkodta az asztalt a cipőjével, még hatalmas mancsával sem Nikita, csak beszélt, ordítozott, fény egetőztütt, tanácsokat osztogatott. Hat, órás beszédben tudtul adta minden orosznak és az egész világnak, hogy az orosz állami és kolhoz farmok nem termelnek eleget, úgy hogy élelmiszer hiány van a több mint 200 milliós országban. A mezőgazdasági termelést uj utakra kell terelni, többet, sokkal többet kell termelni! “Mire beteljesedik a hét éves terv, le kell pipálnunk Amerikát!” Elmosolyodik erre az amerikai újságolvasó. Mert éppen a napokban hallotta Kennedy elnök intelmét: 1970-ig az amerikai termőföldeket 50 millió akerrel csökkenteni kell, mert az amerikai farmer túlsókat termel, tuljól dolgozik. íme, ez a különbség a szabad farmer munkája és a kolhoz-rab farmer munkája közt. Magyarországon és a többi szovjetrab országokban is élelmiszerhiány van — egy kivétellel: Lengyelországban nincs élelmiszer hiány, Miért? Azért, mert Gomulkáék enyhítették a farmok kollektivizálását, a farmerek kolhozokba kényszerítését. A tanulság: Minél A Jó FÁSZTOtt Szomszédok, rendőrök és újságírók feszülten figyelték a televíziót John Glenn otthonának pázsitján, Arlington, Va.-ban. az Űrrepülés alkalmából. Mrs. Glenn közben meleg sültcsirkét, zsemlét szolgált fel AZ ELSÓ MÁRCIUS 15 MI ÚJSÁG UGANDÁBAN? KAMPALA, Uganda — Angol gyarmati kormány* zat alatt állt 72 éven át Uganda néven egy nagy darab afrikai föld. De az angolok, akik nagyon szeretik a királyosdi játékot, semmi kifogásolnivalót nem találtak abban, hogy az Ugandái ellenséges törzsek élén benszülött királyok, kabakák uralkodjanak. A gyarmati uralom évtizedeiben általában tűrhető nyugalom volt Ugandában, csak egyszer támadt nagy kavarodás az egész országban, mert a Buganda tartományi kabaka, Londonban látogatóban, beleszeretett egy csinos szőke gépirókisasszonyba és, óh borzalom, feleségül vette. Most Ugandában az történt, hogy az angolok október 9-rc beígérték a népnek a teljes függetlenséget. Fényes, zajos, színes függetlenségi ünnepélyt rendezett a nép, Kampala főváros főterén négy óta hosszat táncolták mindegyik törzs tagjai a hagyományos törzsi táncokat és énekelték harci és győzelmi dalaikat. Benedicto Kimanuka felesküdött ideiglenes köztársasági elnöknek és beköszöntő beszédében kinyilatkoztatta, hogy Uganda népe inkább meghal, de függetlenségét soha, soha többé fel nem adja. A nemzeti örömünnep hangulatát csak az rontotta, hogy a bugandai kabaka és még két törzs kiskirályai tüntetőleg távolmaradtak, mert nem tetszik nekik az uj köztársasági alkotmány. Október 9-én teljesen független lesz Uganda és akkor megkezdődnek a törzsi háborúságok. Irta: JÓKAI MÓR Ott, az Isten szabad ege alatt, a metsző friss tavaszi széltől verve, a muzeum fölséges oszlopsora előtt esküdött meg a magyar legelőször ünnepélyesen, hogy lerázza magáról a szolgaság százados bilincet. Aki megeskette, az Petőfi Sándor volt; a mivel megeskette, az a Talpra magyar volt. A sápadt, sovány ifjú, kinek csak mély tüzű, nagy barna szemei sejttették, hogy Isten lakozik benne, előlépett s messze haló, éles, lázas, parancsoló hangon kiáltotta a tömegbe: Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Es a nép utána mennydörögte, újra meg újra kívánta hallani az esküt, míg meg nem ittasul! tőle s lelkének minden porcikája el nem telt vele s a századok óta nélkülözött szabadság édes első perceinek élevezetével . . . S a szózat megindult és hömpölygött végig a rónán és völgyeken és fölrázta a magyart. A Gondviselés-küldötte halavány ifjú pedig haladt tovább s szitotta a tusázó bősök bátorságát, majd maga is közéjük állt ... és eltűnt... hova lett? , . . Ki tudja? Talán felment ahhoz, aki e földre küldte, az Istenhez, megmondani, hogy a magyar drága vérével pecsételte meg esküjét, ne hagyja elbukni . . . És nem hagyta! ❖ Az egyetemen ismétlődött a muzeum előtti villanyárasztó jelenet, de már a csoportosuló ifjúság riadala mellett. S hová innen? A nyomdába! Nem ismerünk cenzort többé, kinyomatjuk a nemzet követelését és Petőfi buzditóját. Länderer nyomdája előtt már valamennyi irótársunkat mind együtt találtuk, itt csatlakoztak hozzánk a Nemzeti Szinház tagjai is. Esős, sáros idő volt, a közönség esernyőket tai'tott kalapjai fölé. “Ej, uraim! — kiélték a közönségre — lehet, hogy egy óra múlva golyók hullanák ránk eső helyett, hát akkor elfutunk-e?” S árra minden esernyő eltűnt a fejek fölül. De eltűntek még a kalapok is abban a pillanatban, a midőn Irinyi az első példányát a nemzeti követelésnek felmutatá e szóval: “Imé a szabad sajtó legelső nyomtatványa!” A nyomtató gépet elsőnek ragadta meg Irinyi, a második nyomást Petőfi, a harmadikat én tettem vele, hogy ha a merénylet szerencsétlenül üt ki, minket érjen a csapás, ne az ártatlan nyomdai személyzetet. így lett kinyomtatva Magyarországon a szabad sajtónak legelső.terméke. Az egyhangú követelés sikerült ; győzött. Csak hang volt, nem követte vér, mégis diadal termett nyomán. A városházára sereglö népsokaság Rottenbiller polgármester elnöklete alatt megválasztá a közbiztonságra felügyelő bizottságot. A népbizottság clhatározá, hogy a sajtószabadság tárgy ában egy küldöttséget indít meg Budára, a helytartó-tanácsolására. De ahöz a küldöttséghez húsz ezer ember csatlakozott. A diadal tökéletes volt, nemcsak felmentünk, de vissza is jöttünk Buda várából s a sajtószabadságon kívül lehoztuk iu irodalmi működésért tömlőébe zárt Táncsics Mihályt. A nagy napot fényesen kellett bevégezni. A várost estére kivilágították s a színházban ingyen előadást tartottak: Bánk bán lett rögtön kitűzve. De az egyszer extázisba hozott közönségnek nem volt már türelme Petur bán jámbor oppositióját végig hallatni. Neki a “Talpra magyár” kellett. Mit lehetett tenni. II. Endre fényes Udvarának.; Bánkbánostól, királynédtól félre kellett állni, mig Egressy Gábor egyszerű atillában, karddal az oldalán, a szinpad közepére lépett s hatalmas előadásával elszavalta Petőfi lelkesítő költeményét. Ez jó volt, de mind kevés volt. Ekkor az egész játszó személyzet elénekelte a “Szózat”-ot. A parterre-közönság, a karzatok beleénekeltek a kardalba. Ennek is vége lett. — Mit adjunk még? A zenekar rázendítette a Rákóczy-rohamot. E'z gyújtott — db.nem oltott. Pedig most már erre lett volna szükség. Ekkor egy hang , el ki áltó a karzatról: — Éljen Táncsics! Iszonyú lárma lett. Táncsics nem volt kéznél. Valahol kinn lakott a Ferencvárosban. Le ha közel lett volna is, kegyetlenség lesz vala egy megtört, roskatag, beteg embert a színpadra hurcolni. Nekem egy ötletem támadt. Felrontottam a színfalak közé. Megláttam Egress-yt; mondám neki, hogy húzássá fel a függönyt, a színpadról akarok beszélni a közönséggel. Tikkor ófpm inti Gertrud királyné. Valódi fejedelemasszonyi keggyel mosolygott rám. Üdvözölt és kezét nyújtó. Az ő arcán nem volt ijedelem. Egy háromszinü kokárda volt a keblére tűzve. Azt ő kéretlenül levette onnan és mellemre tűzte. Erre felhúzták a függönyt. A mint a néptömeg meglátta az én ázott, sáros alakomat, elkezdett ujjongani. Mikor aztán szóhoz jutottam, ilyenforma szónoklati remeket hangoztattam: — Polgártársaim, Táncsics barátunk nincs itt. Otthon van a családja körében. Engedjék a szegény vak embernek a viszontlátás örömeit élvezni. Csak ekkor Vettem "cszre, hogy de furcsát találtam mondani: “vak ember” és “viszontlátás”. Ha a közönség elkezd nevetni, holt ember vagyok! Az a háromszinü szalagcsillag kisegített. — Látjátok ezt a háromszinti bokrétát itt a mellemen? Ez legyen n mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa, Ezt tűzzük kebleinkre mind annyian: kikben magyar vér és szabad szellem lángol! Tiz perc múlva a szinház üres volt. Én a győzelem mámorával siettem e jelenet után Laborfalvy Rózához kezet szorítani. E’z volt a mi kézfogónk, a mi eljegyzésünk pillanata. * A szabad sajtó háza á mai Kossuth Lajos- és Szép-utca sarkán áll, a Nemzeti Kaszinóval szemközt. Ahol most kávéház van, ott volt a Länderer és Heckenast nyomdája. 1848 március 15-én délelőtt fél 12-kor a bilincseit tördelni kezdő nemzet itt vette az első szabad lélekzetet: itt nyomtatták ki a felsőbbség engedelme és megkérdezése. nélkül a cenzor-nem-látta ' “Talpra magyar”-t és a “Tizenkét pont”-ot, a 48-as idők riadóját és bibliáját. Petőfi, Jókai, Vasvári, Degré, Irinyi jelentek meg az ifjúság és nagy nép tömeg élén s a sajtót a nép nevében lefoglalván, intézkedtek, hogy a költemény és a nemzetnek 12 pontba foglalt kívánságai kiszedessenek és kinyomattassanak. Délután már sok ezer példányban az egész városban elterjedtek azok s mindenütt megteremték a lelkes hangulatot, megadták a hatalmas lökést az egész mozgalomnak. így szerezte meg nekünk néhány nagy tehetségű, merész ifjú a század egyik legnagyobb vívmányát: a szabad sajtót. OLYAN OLCSÓN NEM ADJÁK BERLIN — Mac Deatwyler 74 éves svájci békeapostol fehér zászlót lengetve átment a Friedrichstrasse Charlie átjáróján át Keletberlinbe, kihallgatásra jelentkezett a kecskeszakállas árulóval, de csak Ulbricht protokoll: önökéig tudott eljutni. Letett az asztalra 500 dollárt és azt mondta: “A pénz a tiétek, ha leromboljátok a Brandenburg Kapu előtt felállított cementfalat.” “Nyet”, — mondta Kruscsev berlini helytartójának protokolfőnüke. MÁRCIUS Irta: HELTAI JENŐ Rózsadombon már íavasz van. Dőlnek az édes jó szagok. Az nj madár a régi ágon Nem énekel még, csak dadog. Próbálja szárny ál, .«csuiipclgeJt, Kinéz a fészek peremén. Köröskörül hány friss rügyecske. Hány uj kukac, hány uj remény! Én, tollaveszteii vén madár, ki Áididereglem a felet. Talán utólszcr ünnepellek: Szervusz, fe kedves’kikelet! Mikor íölérsz a Rózsadombra, Tündérkirálynő közeleg, Rimok csipognak körülötted, Szapora, olcsó közhelyek. Tündérkirálynő! Cifra jelző i Nyüzsbög nyomodban, rengeteg! Jötiödre, illő tisztelettel. Ma én is hárfát pengetek. Dal vagy, virág vagy, napsugár vagy, Idők vén fáján ifjú ág. Álom, remény, vágy, szerelem vagy. Élei, szabadság, iíjuság. És még mi minden! Jó jövendő Annak, ki fáradt, gyönge, bus. Mosoly, derű, fény, biztatás vagy. Ezerszer áldott március. Evőé! Itt vagy! Balzsamoddal Hűsíts sok égő sebhelyet. Tudod-e még. ki voltam egyszer? Emlékezel rám, kikelet? Én voltam az ki . . . ei, no, mindegy! Jött sok vad év. zord sáska-raj. Öreg vagyok már. Uj tavasz, te Fiatalabb vagy, mint tavaly. Szoríts magadhoz. Jöjj, ölelj meg. Mint rossz fiát a jó anya, Szálljon feléd, ha elbúcsúzunk. Lelkem utolsó sóhaja. És vidd magaddal ezt a sóhajt. Fájó, szerelmes levelet. Ki tudja, hogyha újra eljössz. Találkozók még teveled? Habár ez többé nem divat ma, Nyújtsd buesuesékra szép kezed S nevess síromra akkor is majd. Mikor már régen nem leszek. A JO PÁSZTOR szabadabb az ember, annál jobban, annál többet termel. “Fiaim, csak 'erőlködjenek!’’ — adta ki a jelszót Kruscsev. Ha csak annyi szabadságot osztogatna, mint a lengyel Gomulka, több eredményt érne el.
