A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-02 / 9. szám
z. OLDAL a jó pásztor A .10 PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szarkesztóaég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre .............................. $8.00 One Year ............................ $8.00 Fél évre ................................ $5.00 Half Year ............................ $5.00 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio "RÁGYÚJTOTTAM A PIPÁRA . . A szovjetnek legnagyobb gondja a mezőgazdasági termelés elégtelensége s a jövő hónapra összehívott pártkonferencián — könnyű megjósolni — Nikita hatalmas mancsával dörömbölve meg fogja fenyegetni az állami és a kolhoz parasztokat, hogy ha nem termelnek ezután többet, akkor lesz haddelhadd. Aztán, mint jó színész, hirtelen átcsap a másik végletbe, elkezd büszkélkedni és ünnepélyesen újra beígéri azt, amit már oly sokszor beígért, hogy 1980-ra a mezőgazdasági termelésben is, mint minden egyéb téren, a szovjet lepipálja Amerikát. Hogy április bolondos elsején Nikita hol fog pipálni, azt nem tudjuk, de azt szeretnék, ha április 24-én eljönne Dayton ohioi városba, a szövetségi bíróságra, pipálni. Azon a napon ott fogják tárgyalni egy öreg ohioi farmernek és fiatal fiának bűnügyét, akiket azzal vádolnak, hogy kikergettek a farmjukról egy szövetségi marshalt, aki “csekkolni” akarta, hogy mennyi földet vetettek be búzával a törvény tilalma ellenére, és amikor hat FBI ember szállt ki a farmon, hogy megtanítsák a papát és fiát mérésre, papa is, fia is vasvillával támadt rá a kormány embereire, aztán, amikor belefáradtak a vasvilla suhogtatásába, puszta ököllel döngették őket és mert az FBI emberek még ekkor sem eredtek futásnak, papa és fia traktorba ültek és nekikhajtottak. Te csak pipálj, Nikita, addig pipálj, amig csakugyan eléred azt, hogy a te hazádban is a farmerek oly sokat fognak termelni, amennyit sem elfogyasztani, sem eladni nem lehet. Ha eléred ezt, lesz Ukrajnában is vetési tilalom, vasvillás és traktoros, kaland. Addigra, 1980-ig, a mostani tervek szerint Amerikában 50 millió aker földet pl fognak vonni a.búzatermesztéstől, hogy megszabaduljunk a kártevő buzaözöntá. . , FÉLÉNK SZERELMESEK Kedves hirt olvastunk a napokban: egy amszterdami1 könyvelő éveken át együtt dolgozott kolleganőjével, aki egyre jobban tetszett neki. Végül úgy érezte, nem tud nélküle élni. De mivel félénk volt, nem mert nyíltan szint vallani — ehelyett névtelenül küldözgetett neki virágokat és szerelmesleveleket. Végül elküldte a jegygyűrűt és felfedte kilétét. Arra kérte a lányt: ha hozzájönne feleségül—viselje a gyűrűt. A lány másnap gyűrűvel jelent meg az irodában. Csak akkor kapott bátorságra a félénk fiatalember; most már “személyesen” is megkérte választottja kezét. Igaz-e a hir, vagy sem, nem tudjuk. Mindenesetre öröm tudni azt, hogy vannak még ilyen fiatalemberek is. Vannak olyanok, akik nem akarják egy pillanat alatt meghódítani szerelmük tárgyát, nem kívánnak olyasmit, amit — az általános erkölcsi normák szerint — nem kérhetnek, — hanem finoman, tapintatosan — ez esetben talán tultapintatosan — közelednek a kiválasztott lány felé. Az élet tempója manapság egyre gyorsul; ezt az iramot átvették a szerelmesek is. A “meglátni és megszeretni egy pillanat müve” romantikus ismerkedési folyamatot a “meglátni és meghódítani egy pillanat müve” modern felfogása követte. A fiatalok mohók, türelmetlenek; nem akarják megérteni, hogy a gyümölcsnek is szüksége van arra, hogy megérjen, — mennyire szüksége van tehát az érlelődésre az élet legszebb, legizletesebb “gyümölcsének”, a szerelemnek is . . . IRÁNYÍTOTT férjek Lily Dache amerikai ruhatervezőnő egyik előadása során annak a véleményének adott kifejezést, hegy az öltözködés terén a férfiakat úgy kell irányítani, mint a gyermekeket. A feleségeknek kell őrködniök affelett, hogy az öltönyhöz illő nyakkendőt vegyenek fel; helyes — mondotta — ha az asszonyok választják ki a mintákat, a színeket és igy tovább. A ruhatervezőnő bizonyára saját tapasztalataira építette fejtegetéseit. Nem vitás, sok olyan férj van, akit a feleség “öltöztet fel”. Elkíséri az üzletekbe, a szabóhoz, s ragaszkodik ahhoz, hogy ilyen vagy olyan alkalomra ezt vagy azt a ruhát vegye fel. Általánosítani azonban ezen a téren sem lehet. Mert nem minden férfi “anyámasszony katonája”. Igenis vannak férfiak — és nem is kis számban —, akik megtanultak önállóan a póruljárt kapzsi emberről Élt egyszer Perzsia fővárosában, Teheránban egy szegény vizhordó. Egy kutból, amely messze a város végén volt, megtöltögette bőr tömlőit, s mivel a városban nem volt jó ivóviz, ő hordta azt a város gazdag urainak palotáiba. “Vizet, friss vizet vegyenek-” — kiabálta naphoszszat, s az urak igénybe is vették szolgálatait. Hullottak a sárga rézpénzek a vizhoi’dó kalapjába, ebből tengette életét. A paloták urai tudták) hogy a vizhordó becsületes, s friss vizet árul, távolról cipeli azt, nem pedig a környék poshadt vizű kutjaiból meríti. Egy napon a vizhordó egy mellékutcába 1 vetődött . el, amerre még soha nem járt. Meglátott egy gyönyörű palotát, amelynek soklépcsős feljáratát két hatalmas kő,oroszlán őrizte. Az oroszlános kapu előtt elkiáltotta szokott mondókéját s a házból kilé-A kubai tűzfészek “Az én nyelven a legerősebb fegyverem,” — dicsekedett Kruscsev. Szájából tüzet okád. Fenyegetőzik: Ha Amerika kényelmetlennek érez közvetlen szomszédságában egy kommunista államot (Kubát), ne felejtse el, hogy Oroszország közvetlen szomszédságában is vannak államok, amelyeknek rendszere a szovjetével ellentétes. Ha tehát Amerika úgy véli, hogy joggal támadhatja meg Kubát, a szovjet úgy vélekedhet, hogy joggal támadhatja meg Perzsiát, Pakisztánt és Törökországot, amely országokban amerikai katonai állomások vannak. Minthogy Amerika csak gazdasági bojkott fegyverét alkalmazza Castro kommunista állam ellen, ennek a világháborús fenyegetésnek csak az a célja, hogy a hidegháborús feszültséget fokozza. Ha fenyegetőzésnek legcsekélyebb eredménye is van, mindenesetre megérte az árát — mert nagy szavak egy kopekbe se kerülnek, pett egy jól öltözött ur két szolgával. Megparancsolta a vizhordónak, adja át a szolgáknak a tömlőket és várakozzék. A szolgák elvitték a két vízzel telt bőrtömlőt, s a vizhordó vagy fél órán át türelmesen várakozott. Mikor azonban nem tértek vissza, oda fordult a kapufélfához támaszkodó jólöltözött úrhoz: “Uram, mikor kapom viszsza a két vizes tömlőmet és az érte járó pénzt.” Az ur azonban rákiáltott: “Nem adtál te nekem semmit, sem tömlőket, sem vizet, hordd el magad gyorsan a házam elől.’' :! A vizhordó méltatlankodvakiáltozni kezdett, úgy, hogy a járókelők összeszaladtak, de oda jöttek rendőrök is, s elfogták nemcsak a szegény vizhordót, de a gazdag embert is és uruk elé vitték őket. A kádi hires volt igazságosságáról, kikérdezte hát a legényt, majd a gazdag embert, aki mindent letagadott, és azt hazudta, hogy nem is ismerős a városban, öt az utcán fogták el ártatlanul. — Van-e tanúd rá, hogy ez az ember vette meg tőled a vizet és vette el a tömlőket? — kérdezte a kádi a vizhordót. — “Nincs nekem, uram senkim L-^ felelte a vizhordó —, véletlenül tévedtem abba az utcába, még sosem jártam arra.” “Azért eltalálnál oda újra?” — kérdezte a kádi. “El én, uram, ha parancsolod” — mondta a vizhordó. “Nos, akkor menj, el oda és kérd fel a két kaput őrző oroszlánt, hogy legyenek tanúid.” El is ment a legény, meg is találta a házat, de hiába könyörgött, hogy jöjjenek el vele tanúnak, a két kőoroszlán mozdulatlanul állt a helyén. öltözködni. Sőt, tudunk olyan férfiakról is, akik feleségeik öltözködését irányítják, anélkül, hogy női szabók lennének. Senkisem tagadhatja, hogy a nők Ízlése a ruházkodás területén általában kifinomultabb, mint a férfiaké. A magyarázat kézenfekvő: a nők többet foglalkoznak a ruházkodás problémáival, mint a férfinem tagjai. A gyakorlat kifejleszti azt az érzéket, amelyet egyébként is minden nő már a bölcsőben hoz magával. Helyes tehát meghallgatni a nők — a feleségek — tanácsát, az öltözködés vonalán. De az “önálló” férfiak nem szeretik, ha az asszony erőszakosan avatkozik bele ebbe a kérdésbe. Adjuk meg a császárnak azt, ami a császáré és a férjnek — ami a férjé. Aki önállóan, saját ízlése szerint akar öltözködni, tegye azt felfogása és legjobb belátása szerint. Bánatosan indult vissza a legény a kádihoz, mert el volt rá készülve, hogy tanuk hiányában nemcsak pénzt nem kap, de a vizes tömlőket is elveszíti. Persze, nem tudhatta, hogy mig ő távol járt, az történt, hogy a kádi — mikor a vizhordó már jódarab ideje távolt volt —megkérdezte a gazdag urat: — Mit gondolsz, mikorra térhet vissza az ifjú a tanukkal ? — Egy órán belül aligha — válaszolt a gazdag ur —, mert mintegy fél óra járás ide az oroszlánkapus ház. — Ó, te szégyentelen tolvaj mondta a kádi —, most megfogtalak. Hiszen te azt vallottad, hogy nem vagy teheráni lakos, s a vizhordót és az oroszlános házat soha nem láttad. Vedd hát hazugságodért és egy becsületes ember megkárosításának szándékáért büntetésedet! Ezzel utasítást adott szolgáinak, hogy huszonötöt verjenek a hazug, kapzsi gazdag talpára, s utasítsák ki a városból. A szegény vizhordó pedig jutalmul megkapta a kapzsi ember házát és egész vagyonát. BOSSZÚ LONDON. — Glenn világüri repülése után az orosz haclvezetőség három főnöke egyidőben úgy nyilatkozott, hogy van fegyverük, amelylyel a föld körül keringő űrhajót le tudnak lőni. Az angol kémszolgálat jelenti, hogy ez nem igaz, ez csak propaganda, busszu azért, mert Glenn Űrrepülése sikerült és az egész világon emelte Amerika tekintélyét. Ez a model papírból készült üröltözetet mutat be New Yorkban. Az American Cyanamid Go. szerint, amely az öltönyt- kémiailag kezelte, ez egy hétig hordható, azután kiejthető az űrhajóból. ELŐREHALADÁS HÁTRAFELÉ? Brazília, egyike a latinamerikai országoknak, amelyek a Kennedy elnök által proklamált Haladási Szövetkezés programból milliókat és százmilliókat kapnak, egy lépést tett a haladás terén, amely nem talált tetszésre Washingtonban. Az egyik állam kormányzója — a köztársaság elnökének sógora — kisajátította az American Telephone and Telegraph Co. üzemét és hálózatát s állami birtokba vette át. Letétbe helyezett és felajánlott az amerikai társaságnak 400,000 dollár kárpótlást. Az amerikai társaság az elkobzott vagyont ennél sokkal többre 8 rpillió, vagy legalábbis 6 millió dollárra becsüli. A U. S. külügyminisztérium szószólója ehhez a Castro-stilusu önkényes kisajátításhoz a következő megjegyzéseket fűzi: Mi nem vonjuk kétségbe egy kormány jogát, hogy külföldi vállalatokat kisajátitson, de elvárjuk, hogy az elkobzott vagyonért azonnali és teljes kárpótlást adjanak. És a kisajátítást csak az esetben ismerjük el helyes intézkedésnek, ha ez a fejlődést szolgálja: az üzem kiszélesítésével fokozza a termelést, uj munkalehetőségeket nyit meg, uj gazdagságot produkál. De itt nem ez történt, hanem az, hogy egy meglevő vagyon csak gazdát cserélt. A Haladási Szövetkezés célja a termelés fokozása, a gazdagság növelése s itt ennek éppen az ellenkezője történt: az állam pénzét nem uj termelési célokra fordítják, hanem réginek birtoklására. Ez homlokegyenest ellenkezik az országfejlesztési programmal,-amelyet Amerika húsz billió dollár hozzájárulással elősegíteni igér. Feljegyzésre érdemes, hogy a most elkobzási eljárás alatt levő A. T. and T. telefonvállalatnak brazil managere Antonio Rosado korábban a kubai A. T. and T. üzemnek volt managere, amelyet két évvel ezelőtt a körszakállas kommunista diktátor elkobzott — minden kárpótlás nélkül. TAIPEI, Formosa — Csókos szerepeket kapott Lin Csi szép fiatal filmszinésznő a “Tájfun” cimü filmben, de a szülei nem engedték a stúdióba, mert erkölcstelennek tartják a nyilvános csókolózást. Más kapja Lin- Csi szerepét. KAIRO — Pénzbüntetésre Ítéltek egy Abdul Ham bi nevű fiatalembert, mert kívülről megcsókolta a vonatfülke ablakát, amely mögött bájos fiatal asszony ült. UNCLE SAM CSALÁDI GONDJAI (Folytatás az első oldalra1.) lenségét nagyon szívesen látták, a belgák, akiknek ott nagy bánya-érdekeltségeik vannak, megharagudtak Amerikára. De nemcsak a belgák haragudtak meg, hanem angolok, franciák is, mert ezek is fenn akarták volna tartani kapcsolataikat egy független Katangával. Amerika mégsem tehetett egyebet kénytelen volt Katanga függetlensége ellen fellépni, mert máskülönben lehetetlen lett volna Gizenga ellen is fellépni. A szovjet veszedelem, legalábbis egyelőre, elhárult. Ennek a sikernek ára volt, hogy nyugati szövetségeseinknek kénytelenek voltunk okot adni elégületlenségre. Kennedy latinamerikai Haladás-Programja 20 év alatt 20 billió dollár segítséget helyez kilátásba déli szomszédainknak. Évente ezer millió dollár — csinos összeg, kedves ajándék. Tetszik? Köszönik ? Itt és ott keveslik, amott veszett izgatás folyik az amerikai “dollár-imperializmus” ellen. Itt és ott taktusra éneklik: “Cuba si, yankee no!” Persze, persze, sokaknak jobban tetszik a Castro módszer: egyszerre, egy csapásra elvenni ezer millió dollár értékű amerikai vagyont, gyárakat, ültetvényeket, stb., és még csak annyit sem kell mondani, hogy gracias, köszönj ük! Brazilia, a legnagyobb délamerikai köztársaság, melynek Castro-barát elnöke van, elfogadja a yankee milliókat ? Hogyne, elfogadja. De ugyanakkor Brazilia egyik államának kormányzója, aki Castrobarát és, mellesleg megjegyezve, a Castro-barát köztársasági elnöknek sógora, elkobozta az amerikai Telephone and Telegraph Company üzemét és telefonhálózatát és nagy lelkűén minden dollár értékért felajánlott egy cent kárpótlást.- Nyugat-Németország kancellárja, Dr. Adenauer, tudatában van annak, hogy a szovjet álnok szándékaival szemben csak Amerika védheti meg. Mégis — panaszai, vannak: Miért nem száll síkra Amerika a keletnémet szovjetzóna rabnépéért olyan rokonszenvvel és olyan kitartással, mint Afrika és Ázsia népeinek függetlenségéért? (Azért, mert Berlin és az Élbe folyó tájékán a szovjetnek sokszorosan nagyobb hadereje áll készenlétben, ugrásra és lövésre készen, mint a NATO hadereje.) Az sem tetszik a németeknek és egyáltalán a nyugateurópaiaknak, hogy Kennedy szinte túlzott udvariassággal kezeli a közelébe jutó oroszokat. Ezt csakugyan nehéz megérteni, mégis meg kell érteni, mert Kennedynek alattomos, nagyon veszélyes ellenséggel van dolga s kényes helyzetekben is, például a folytonos szemérmetlen berlini kihivások közepette is meg kell őriznie hidegvérét és tartózkodnia kell barátságtalan viselkedéstől. De Gaulle francia elnök nagyon megharagudott, amikor megtudta, hogy algériai sebesült és beteg felkelőket felvettek amerikai kórházakba. Újabban pedig azért haragszik, mert Egyiptom diktátora látványos kémkedési pert indított francia diplomaták ellen s Kennedy ez ellen nem foglalt, állást. Jó oka van Kennedy elnöknek arra hogy ne emeljen szót e gazság ellen. Először, mitsem használna az, másodszor, azzal a Nasszer diktátorral csínján kell bánni, mert féllábbal máris a szovjet táborba kalandozott el. Mindenütt a világon a szövetségesek, a semlegesek, a félreállok mind, mind elégedetlenek Uncle Sammel, mert nem tud erején felül kedvezni nekik, vagy nem járhat mindenki kedvébe. Perzsa mese Adlai Stevenson, US nagykövet az Egyesült Nemzetek Szervezetében, gratulál fia, John Feli Ste venson esküvőiékor, újdonsült menyének: Natalie Owingsnak.
