A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-03 / 5. szám

í. OLDAL A J ó PÁSZ T0 R (THE GOOD SHEPHERD; _________Founder; B. T. TÁRKÁNY alapította_________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday PublUhad by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztené^ fB kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22ad STkEET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: i SUBSCRIPTION"RATES­Egy évre .............................. $8.00' One Year ............................ $8.00 Fél évre .................................$5.00 I Half Year ............................. $5.00 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio AZ ÉLET EGY NAGY ALMODÁS ... Moszkvában magyar nótát danolnak? Az élet egy nagy álmodás . . . Nem magyar nótát énekelt Moszkvában Ilja Eh­renburg, a kicserélhető agyú, nagyon tehetséges poli­tikai ujságiró. Orosz dalt dalolt, a sztálini nótát fújta. A dal cime: “Az élet egy nagy sorsjáték”. Miután Kruscsev másodszor és harmadszor elte­mette nagy jótevőjét, Sztálint, Oroszországban divat­ba jött a véreskezü Sztálin áldozatainak feltámasztá­sa, az áldozatok becsületének késő helyreállitása. Eh­­renburgot persze elsősorban az üldözött irók sorsa ér­dekli, ő mindenekelőtt a Nobel dij szovjet áldozatának, Boris Pasternáknak irói és hazafiui becsületét próbálja most helyreállitani. Mivelhogy Ehrenburg maga is, mint Pasternak, sokszor kellemetlen dolgokat mondott oda a Kremlin­­ben fészkelő bandának, megkérdezték: miért nincs ne­ki szüksége feltámasztásra, miért nem tétette el őt is láb alól Sztálin? Logikus feleletet adott erre a kérdés­re Ehrenburg: “Az élet egy nagy sorsjáték, az én szá­momat nyereménnyel húzták ki.” Ez nem játék a szavakkal, hanem komoly beszéd, be világit a kényuralom legsötétebb odújába: Ahol az ember van az államért és nem az állam az emberért, ott az ember csak egy szám, páros vagy páratlan szám, szerencseszáh vagy számozott fekete golyó. A FOTOGRÁFUS PALOTÁJA Az angol alsóházban parázs vita kerekedett Arm­strong-Jones fényképész és felesége Margaret herceg­nő egyik palotája renoválásáról. A Kensington Palace alapépitményébéfí és falaiban korhadás jelei mutat­koznak és a hibák kireparálására Lord John Hope mun­kaügyi miniszter kiutalt 85,000 font sterlinget ($238,- 000). William Hamilton munkáspárti képviselő e bőke­zűség miatt haragosan kérdőre vonta a minisztert: Hal­latlan! Pénzt pocsékolni egy házra olyasvalaki részé­re, akinek van más háza is! Olyankor, amikor London­ban ezreknek nincsen lakásuk! A miniszter zavarba jött s azzal magyarázkodott, hogy a Kensington palotát nemzeti érdekből meg kell menteni a pusztulástól. Igaza van a méltatlankodó képviselőnek és igaza van a magyarázkodó miniszternek is. De igaz az is, hogy a fotográfus és felesége, a hercegnő, saját költ­ségükön is el tudják végeztetni a szükséges reparálást, annál is inkább, mert a fotográfus a napokban jó ál­lást kapott a London Times képes mellékleténél, Mar­garet pedig kiadós apanázst (tartásdijat) kap az állam­tól, mint a királyi család csinos kirakatfigurája. KORSZERŰ FEJLŐDÉSTAN Régen volt. Dayton városában, nem Ohioban, ’ha­nem Tennesseeben, nagy vita és per tárgya volt a kér­dés, hogy az ember a majomból származik-e. Most Berlinben érdekesebb kérdés merült fel: Csúszómászóból származik-e a szabad ember? Erre a kérdésre igennel felelt Keletberlin 28 lakosa. Ezek — egy 8 éves kislány, egy 71 éves béna öregasszony és szabad levegőre vágyó társaik — ürgelyukat és ürge­­alagutat ástak a Kruscsev-fal alatt és egy órai keser­ves csúszás-mászás után Nyugatberlin földjén bújtak ki a nagyon keskeny, nagyon alacsony földalatti labirin­tusból. Egy óra alatt a kommunista városrész csuszó­­mászói szabad emberekké fejlődtek. MEGATONOS ENYELGÉS Miután MacNamara honvédelmi miniszter Wash­ingtonban kijelentette, hogy Amerika atombombák­kal el tudja pusztítani egész Oroszországot, most Moszk­vában vodkáspohárral a kezében tósztot mondott Ma­­linovszki orosz hadügyminiszter és azt mondta, hogy a szovjet egy hatalmas atom támadással porrá tudja zúz­ni Amerika valamennyi katonai és politikai központját. JACKIE VÉDELMÉBEN Clare Boothe Luce, a nagyon tehetséges, nagyma­makorát mcgcsufolóan nagyon csinos, divatban, poli­tikában, diplomáciában egyaránt jártas hölgy, aki mindezen jelen tulajdonságaival még a férjének, a Time Az urbania (111.) Crystal Lake Park olyan volt a friss hóra hullott fényekkel, akár egy tündérálom A fénykép akkor készült, amikor egy éjszaka 4 incs magasságú hótakaró fedte a parkot. Vádirat a cigaretta ellen A forgalomban levő cigaret­tafajtáikban a dohány átlagos súlya egy gram, ebben 2 szá­zaléknyi (tehát 201 milligram) nikotin van:. (A gyógyszer­­tankönyvek szerint az úgyne­vezett nikotin-szegény ciga­retták sem tartalmaznak szá­mottevően kevesebb nikotint.) Mlég a laikus is tudja, hogy már 40 milligram nikotin, te­hát 2 cigadetta hatóanyaga elég ahhoz, hogy halálos kime­netelű mérgezést okozzon. Aki ennek tízszeresét, tehát napi 20 cigarettát szív és a dohány­záshoz hozzászokott, gyakran mégsem érzi nyomát a mérge­zésnek. Ennek az ellentmon­dásaink részben az az oka, hogy a cigaretta nikotintartalmá­nak mintegy 33 százaléka a parázsló cigarettavégen elég, további 40 százaléka pedig a killégzett füsttel a levegőbe távozik. A megmaradó 215 százalék jut a szervezetbe. Kissé emelkedik ez az. arány­szám a gyorsan szívóknál és | a csikket végig szívóknál. A csikkben ugyanis viszonylag nagy nikotinniennyiség gyű­lik meg. MÉRT NEM ÖL? Az elmondottak értelmé­ben napi 20 cigaretta elfo­gyasztásával is legalább 70 milligram, tehát a halálos adagnak csaknem kétszerese kerülne szervezetünkbe. A 20 cigarettát elszívó dohányos mégsem érez mérgezési tüne­tet. Ennek oka valószínűleg az, 'hogy a dohányzó hoz szó kotit ember tüdeje a nikotin egy részét visszatartja és a keringésbe jutása eltt résziben kilégzi, részben elégeti (oxi­dálja). Ha a dohányzáshoz szokott ember egy-két évtize­dig nem is érzi ennek a mé­regnek a hatását, nem két­séges, hogy az edzett dohá­nyosnak is méreg a nikotin. A dohányzással nemcsak ni­kotin, hanem kisebb mennyi­ségben más vegyületek (cián­hidrogén, szánmonoxid, kén­hidrogén, amónia, glicerin és nem utolsósorban kátrány és az ebben foglalt rákkeltő benzpÍrén) is bekerülnek a szervezetbe. GYOMORNAK, SZÍVNEK ÁRT A száj, a gyomor-bélrend­szer részben közvetlenül a le­nyelt nyállal, részben a tü­dőn keresztül a vérkeringés­be jutó nikotin révén károsod­hat. Ennek következtében gyakori az étvágytalanság, az idült gyomorhurut, a bélmiü­­ködéoi zavar, akár székreke­dés, akár éppen ellenkezőleg, gyakori hasmenés formájá­ban. 19i59-ben a Lancet című angol orvosi hetilapban egy kutatócsoport statisztikát kö­zölt, amelyből kiderül, hogy a dohányosok lényegesen többször- kapnak gyomorfe­kélyt, mint a nem dohányo­sok. Akinek ilyen irányú sze­mélyes tapasztalatai nem len­nének, azt ^ meggyőzheti az Egyesült Államokban 1954- ben végzett igen széleskörű statisztikai vizsgálat. Ez azt mutatta, hogy a szivkoszoru­­é r-trombcű iában cl h alálozot­­tak száma évről évre nő és ezek többségé a sokat do­hányzók soraiból kerül ki. Az alsó végtag keringési zava­rainak .ejfcijéz őséért többsé­gében, a dohány fe­lelős. 1 Az emelkedő átlagos vár­ható életkor miatt, az alsó végtag keringési zavarban szenvedek száma egyre nő. JÓT IS TESZ A dohányzóit belélegző in­diánok, vallásos szertartá­saik alatt sajátságos nikotin­­részegsiégbe estek, és közben a szellemikkel és istenségek­kel társalogtak. Civilizált utó­duk, a mai ember, a réveteg élvezetnek ezt a furcsa meg­jelenési formáját alig érzi. Bár akadnak dohányosok, akik az első cigaretta elszí­vásakor kellemes zsibbadást éreznek, de ennek vajmi ke­vés köze van az idegrendszer működésének j a v u 1 á s ához. Sok ember ugyanis azért szív cigarettát, mert úgy érzi, hogy az élénkíti. Pillanatnyi­lag ez valóban igy is van. De évek, évtizedek múltán, a ni­kotin okozta idegrendszeri károsodás miatt, nem ritka az igerléíkenység és a nagyfokú reszketős is. Az idült dohá­nyosok alkalmazkodási képes­sége megromlik. A sportolók és az idegrendszeri koncent­rációt igénylő versenyzők na­gyon jól tudják, hogy ideg­­rendszer ük telj esi tőkép ess égé a dohányzással romlik. MIÉRT DOHÁNYOZUNK? A dohányzók sokmilliós száma amellett bizonyít, hogy a dohányzás örömet, .élveze­tet is jelent az embernek. A pszichológusok egy része a napjainkban emelkedő do­­hányfogyaisztást éppent a ko­runkra jellemző fokozott élet­örömikeresésre vezeti vissza. Mások úgy vélik, hogy az Író­asztalhoz, a lm unka pádhoz vagy a szobához kötött ember mozgásigényét, ősi játékszen­vedélyét vezeti le dohányzás­sal. A felsorolt indokok mellett a dohányzás kóros szenve­dély következménye is lehet. Az ilyen embereiknél a méreg hiánya elvonási tüneteket, ni­kotinéhséget okoz, ami izga­tottságban, ingerlékenység­ben és depresszióban nyilvá­nul meg. Ez az éhség nem szüntethető meg mozdulatok­kal vagy egyszerűen füstölés­sel, csillapításához nikotinra van szükség, akár cigaretta-­­szívás, akár bőr alá fecsken­dez és formájában. Pillanatnyilag münidc/n le­­szokató gyógyszernél fonto­sabb, felvilágositassál elérni, hogy gyermekeink ne is szok­­jtanak rá a dohányzásra, és igy ne is kerüljenek később abba a nehéz helyzetbe, hogy azt önként, vagy orvosi uta­sításra hagyják el. Miivel a felvilágosításnak, még in­kább a meggyőzésnek legha­tásosabb példája a nevelés, a. jó példa, a dohányos szülők magukra vessenek, ha a sta­tisztikák tanúbizonysága sze­rint példájukat gyermekeik iiskövetni fogják. NEM HAGYJA MAGÁT A CIGARETTA! A cigaretta védekezik a minden oldalról jövő vádak ellen. Füstbe megy: ez a vé­delme. védelem győzelme a vád felett pedig abban nyil­vánul meg, hogy az emberek egyre több cigarettát füstöl­nek el, évről évre újabb re­kordmagasságiba tör a ciga­retta fogyasztás. És még nem vagyunk az ut végén; a szak­értő statisztikusok azt jósol­ják, hogy a következő öt év­ben még nagyobb lesz a fo­gyasztás, ment felnőtt korba érnek a második világháborús csecsemők. A Printers Ink hirdetési magazin kimutatása szerint az elmúlt évben 535 billió ci­garettát gyártottak az ame­rikai gyárak, 23 billióval töb­bet, mint az előző évben és 10 billióval többet, mint 10 év előtt, (amikor megindult a harc a cigaretta, mint a tüdőrák és a szívbajok alattomos kóroko­zója . . . A földművelésügyi minisz­térium kimutatása szerint a magazin kiadójának is imponált egyidőben . . . mér­gesen megrója á First Ladyt’, amiért francia ruhákat vásárol. Minthogy a Fehér Házból jövő hiteles értesítés szerint Jackie Kennedy francia divatmodeleknek itt, New Yorkban készülő másolatait vásárolja és viseli, ehhez a hölgyvitához csak annyi mondanivalónk van, hogy Mrs. Luce, regisztrált republikánus, Mrs. Kennedy pedig regisztrált demokrata. múlt évben az- évi átlagos ci­garetta fogyasztás- fejenkint 4023 darab volt — 3 százalék­kal több, mint 1960-ban, 17 százalékkal több, mint volt 1953-ban. Az évek óta ostrom alatt álló cigaretta győzelme híve­ket szerzett a dohánygyári részvényeknek is. A Merrill Lynch tőzsdei ügynökség ki-A VILÁG LEGÖREGEBB KATONÁJA Az ujaradi temetőben van egy sir; huszárcsákőt és szablyát faragtak emlékkövére. A sirfelirás azt hirdeti, hogy itt nyugszik a világ legöregebb kato­nája, aki 81 évig szolgált és 22 háborút küzdött vé­gig: egyet az orosz, kettőt a török, hetet a porosz és tizenkettőt a francia ellen. A világ legöregebb katonája! Nagy szó ez. Bár bizonyára jól meggondolta Eszterházy Vince gróf huszárezredes, aki kornétását, a vén Skultéty Jánost idetemettette. Mégis meg kell jegyezni, hogy vannak feljegyzések több idegen vi­tézről, akik igényt tartanának a világ legöregebb ka­tonájának címére, de alaposabb vizsgálódás után ki­derült, hogy mégis csak a magyar huszár tartja a re­kordot. Vegyük sorra a többieket. Egy Kolombeski nevű lengyel, aki 1730-ban szü­letett, belépett a francia hadseregbe, 75 évig szolgált is 120 éves kort ért meg. Lajos Fülöp király egy szemle alkalmával saját érdemrendjét akasztotta le és tűzte az öreg mellére, aki olyan pompás egészségnek örvendett, hogy 70-80 évesnél többre senki se becsülte volna. Hát ez szép dolog és Kolombeski meg is érdemelte volna az ün­­nepeltetést, ha . . . utólag ki nem derült volna, hogy a derék vitéz — nyilván nem lévén járatos a jogi for­mákban — hamis okiratokat használt fel és aki 70—80 évesre becsülte, az nem tévedett, mert csakugyan 75 éves volt. Egy másik francia, Jean Theurel dragonyos, 1807-ben halt meg. Napoleon nagy pompával temet­­tette el, mert a 108 éves invalidus állítólag 86 eszten­dőt szolgált egyfolytában. De a számításba tévedés csúszott be. Theurel 1699-ben született, 1716-ban lett katona és 1783-ban sorolták be a veteránok közé. Ez tehát csak 67 esztendő, mert a veterán-sorban elpipá­zott éveket nem lehet katonai szolgálatnak tekinteni. Chiossich János előbb osztrák, majd velencei szolgálatban 87 esztendőt töltött volna el. A számítás ebben az esetben is téves. Chiossich 1702-ben szüle­tett Bécsben. Nyolc éves korában felvették egy tábori zenekarba pikulásnak s miután végigszolgálta III. Károlyt, Mária Teréziát, II. Józsefet, II. Lipótot és I. Ferencet, kilépett az osztrák hadseregből és a ve­lencei haditengerészetbe szegődött. Ott 1797-ig ma­radt tényleges szolgálatban, akkor leszerelt és bevo­nult a muranói hadastyán-otthonba. 1820-ban halt meg. 120 éves korában. Ez mind szép, de a nyolc esz­tendős pikulásgyerek zenei működését mégsem lehet hadiszolgálatnak minősíteni. Arra pedig semmifele adat nincs, hogy a zenész-íiu mikor cserélte át piku­­láját puskára s a talmi-katonáiból mikor vedlett va­lódi katonává. Skultéty Lászlót tehát jogosan illeti meg a cim, mert 81 évi szolgálatával csakugyan ö volt a világ legöregebb katonája. A vén huszár 1735-ben született a felvidéki Bru­­sina faluban, nyilván nemesi családból, mert utóbb zászlótartó lett, már pedig ezeket nemes ifjak közül szokták összeválogatni. Tizenöt éves korában már fejébe nyomták a huszárcsákót. A Hadik-huszár­­ezredben szolgált. Harcolt porosz, török, francia el­len egyforma vitézséggel. A porosz háború csatáit egy kardvágás a kezén és egy szuronydöfés a balar­cán tette emlékezetessé, ötvenhárom éves korában elvitték a török ellen s itt kapta a harmadik sebét. Azontúl kerülte ellenséges golyó, nem fogta ellensé­ges fegyver. Pedig nem kis dolog volt kiállni Napo­leon gránátosainak veszett rohamait és nem volt tré­fa épségben megúszni az 1812-iki oroszországi téli hadjárat szörnyű megpróbáltatásait, noha ekkor már 77-ik esztendejét töltötte be az öreg dalia. Tizedessé csak 17784:an lépett elő, tehát közhu­szárként, kemény fegyelemben töltött el 28 eszten­dőt. 1789-ben Belgrád ostrománál a vén legény olyan példát mutatott a vitézségből a fiataloknak, hogy ritka nagy kitüntetés érte; megtették az ezred zász­lótartójának, vagy mint a huszároknál volt szokás nevezni: kornétásnak. Ezt a zászlót, bátran, becsü­lettel őrizte a francia háborúk vérzivatarai között s később, a béke esztendeiben sem vált meg tőle. Kilencvenhat éves volt a vén kornétás, mikor Uj-Aradon állomásozó ezredét elhelyezték onnan. Bi­zony nem adta át senkinek a zászlót, bizony velük akart vonulni ő is — de a 96 esztendő terhe kinyomta a nyeregből: nem birt többé lóra ülni. Vége lett a katonasornak, de vége lett az életének is. Az ezred nélkül, a zászló nélkül nem lehetett tovább élni. 1831 augusztus 19-én az öreg zászlótartó már felülről vi­gyázott az ezredére . . . Életének az volt a legkedvesebb epizódja, mikor Ferenc császár tisztté akarta kinevezni. A vén fiú megsodorta a bajuszát és azt felelte, hogy már ő csak inkább megmaradna kornétásnak, mert a zászlót nem lehessen otthagyni. . . mutatása szerint az öt nagy cigarettagyártó vállalat rész­vényei a múlt évben 230-ról 350-rc emelkedtek, tehát több mint 50 százalékot nyert az, aki, a cigarettára tette fel pénzét a tőzsdén. A 10 legnépszerűbb ciga­retta; Pali Mull, Camel, Wins­ton, Lucky Strike, Salem, Kent, Chesterfield, L & M, Marlboro, Viceroy. AJ0 PÁSZTOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom