A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-29 / 26. szám
4, OLDAL A JÓ PÁSZTOR Menekült Magyarország GAZDASÁGI BLOKKOK ÉS POLITIKAI SZÖVETSÉGEK A szovjet kormány hóna- . pok hosszú sora óta sűrű tanácskozásokban áll a csatlós országok kormányaival. Az ok Nyugat-Európa gazdasági egyesülésének gyors fejlődése és az egész terület váratlanul nagyarányú megerősödése. Nyugat-Európa nemzetei lebontják maguk között a vámhatárokat, de uj vámvédelmet létesítenek külső tényezők ellen. A Szovjetunió és minden közép-keleteurópai ország számára uj, kockázatokkal terhes helyzet alakul ki ilyen módon. A moszkvai elképzelés az, hogy Nyugat- Európa integrációjával szemben a szovjet blokkot is az eddiginél szorosabb gazdasági szervezetbe kell összefogni. A véglegesen megfogalmazott javaslatokat Nikita Kruscsev terjesztette a kommunista országok Kölcsönös Gazdasági Együttműködési Tanácsa elé, amely Moszkvában ülésezett. A szovjet terv az eddig kiszivárgott hírek szerint, az volt, hogy a Tanács (rövidített neve Comecon, létesítsen állandó bizottságot hoszszu lejáratú gazdasági tervek készítésére és megvalósítására a szovjet blokkon belül. A cél az volna, hogy egyes országok olyan termelő programokat vállaljanak az egész blokk számára, amelyek legjobban megfelelnek saját adottságaiknak és korlátozzanak minden olyan tevékenységet, amely más országokban jobban elvégezhető. Varsói jelentések szerint r szovjet javaslatokat a gazda sági tanács- nem fogadta el. Főként Csehszlovákia és Lengyelország ellenezte a tervet, amely majdnem lehetetlenné tenné számukra nyugati gépi felszerelések és iparcikkek beszerzését. A varsói jelentést lényegében megerősíti a moszkvai Pravda hosszú közleménye, amely az uj gazdasági politika érvényesítéséről szól. A két oldalas tájékoztatás távolról sem olyan aggressziv, amilyennek várták, és kevés konkrét reformot tartalmaz. Sok propaganda szóvirág kevés kárpótlást nyújt a valóságos reform tervek hiányáért. Koordinált gazdasági tervezés a jelek szerint éppen úgy nem készül a szovjet blokk államai között, mint ahogy eddig nem került rá a sor. Ezek az események alig- 1 hanem sokkal fontosabbak a legutóbbi esztendők minden politikai fordulatánál. A varsói jelentéseknek az a. fogalmazása, amely szerint Csehszlovákia és Lengyelország kényszeritette a szovjet kormányt a gazdasági tervek elejtésére, vagy átalakítására, — távolról sem érdektelen. Könnyen lehetséges, hogy ez a beállítás nem egészen alaptalan. Az általános helyzet mindenképpen arra vall, hogy a szovjet blokk keretében sok minden megváltozott egy idő óta. Bizonyos nem túl hossZu idővel ezelőtt nem lehetett volna elképzelni csatlós kormányok ellenállását moszkvai kezdeményezéssel szemben, még kevésbbé volt meg a szovjet kormány visszavonulásának lehetősége. A valóság feltehetőleg nem is ilyen egyértelmű és nem feltétlenül a szovjet kormány politikai meggyengülésének kifejezője. A helyzet áttekintése arra a megítélésre vezet, hogy maga a szovjet kormány nem vehette túlságosan komolyan a gazdasági átszervezed elméletét. A valóságban kevés a lehetőség a szovjet blokk olyan jellegű átszervezésére, amely többé-kevésbbé emlékeztetne Nyugat-Európa gazdasági integrálódására. A nyugat-európai közös piac gazdasági alakulat, amely valamennyi részvevő ország javát szolgálja. Száznyolcvan millió ember közös fogyasztó piaca olyan eredményes termelést tesz lehetővé, amely minden várakozást messze meghaladó gyorsasággal érvényesül. A következmény az egész terület gazdasági fellendülése, az életszínvonal drámaian gyors emelkedése, Szicíliától az Északi Tenger partvidékéig mindenütt. Az eredményes gazdasági szervezés elkerülhetetlenné teszi a politikai integrálódást, amely a jelen pillanatban még messze elmarad a gazdasági fejlődés mögött. Az események további irányát nagy általánosságban meghatározzák az eddig elért eredmények. A nyugateurópai közös piac gazdasági politikája a közeljövőben csak aránylag szűk keretek között változhat, a lényeges irányvonalak tiszták és véglegesek. A kelet-európai helyzet ettől alapvetőleg eltér. A szov jet blokk nem gazdasági, de politikai alakulat. A politikai szervezet nem egészséges, mert nem valamennyi résztvevő ország közös és kölcsönös érdekeit szolgálja, hanem egy hatalom világpolitikai törekvéseit, A politikai szervezet maga után vonja a gazdasági integrálódás bizonyos mértékét, a gazdasági szervezettség azonban jelenleg még messze elmarad a politikai szervezettség mögött. A gazdasági szervezettség csak töredék része annak, amit a nyugat-európai nemzetek aránylag igen rövid idő alatt elértek. A szovjet blokk nem is tekinthető gazdasági egységnek. A belső határvonalak nem szűntek meg, sőt senki sem tervezi azoknak lebontását. Valutárisan teljes a különállás. A szovjet blokk országainak valutáit nem lehet kölcsönösen átváltani. Magyar forintért nem kapni cseh koronát, román leiért nem adnak zlotyt, szovjet rubelt pedig semmiféle valutával nem lehet beszerezni. A szovjet blokk belső gazdasági forgalmát nem általános megállapodások szabályozzák, hanem két-két kormány között megkötött csere-kereskedeimi egyezmények. Minden ország külön szerződik a Szovjetunióval, és külön a többi kormányokkal, a Szovjetunió ellenőrzése alatt. Az ok nyilvánvaló. A Szovjetunió a legutóbbi években csökkentette a csatlós országok kizsákmányolásának mértékét, de nem mondott le magáról a kizsákmányolásról. A cserekereskedelmi ellenértékek megállapítása a Szovjetuniónak kedvez, A szerződések túlértékelnek mindent, amit a Szovjetunió szállít, és aláértékelnek mindent, amit a csatlós országok szállítanak cserében. A csatlós országok egymás között folytatott tárgyalásai során bizonyos, mérsékeltebb kedvezményeket élvez Csehszlovákia,, amely olyanszerü kedvezményezett helyzetben van, mint volt a világháborúk előtt az Osztrák-Magyar Monarchia keretében. A többi ország viseli a káotikus szervezés költségeit. Magyarország mind a mai napig évi adót fizet a Szovjetuniónak, hátrányos kereskedelmi szerződések formájában. Az adó évi összegét nehéz volna felbecsülni, de tekintetbe kell venni azt a tényt is, hogy Magyarország eltartja a szovjet hadsereg négy vagy öt hadosztályát, még pedig az otthoninál sokkal magasabb színvonalon. A megterhelés jelentékeny és lehetetlenné teszi az általános életszínvonal emelését. Ehhez nagyon hasonló a többi csatlós országok helyzete. Valóságos gazdasági integrálódás, keleteurópai közös piac nem hozható létre akkor, ha ezzel a rendszerrel nem szakítanak radikálisan. A közös gazdasági piac lényeges előnye a jelenlegi helyzettel szemben az, hogy lehetővé teszi tömegtermelési módszerek alkalmazását ott, ahol a legelőnyösebb helyi feltételek állnak rendelkezésére, és biztosítja a munkásság szabad áramlását a legjobb, legeredményesebb munkahelyek felé. A szovjet blokk ezeket az előnyöket politikai okok miatt nem veheti igénybe. Gazdasági tagoltságáról, ne hézkes szerkezetéről nem mondhat le azért, mert akkor megszűnik egyoldalulag szolgálni a Szovjetunió érdekeit. Moszkvában ezért beérik azzal, hogy két oldalra való marxista-leninista szóvirágot közölnek a Pravdában, valóságos gazdasági integrálás bejelentése helyett. A nyugat-európai közös piac gazdaságilag hatásos szervezet, de nem felel meg a szovjet blokk alapvető adottságainak. Moszkva ezért kénytelen lesz ettől lényegesen eltérő eszközöket keresni a nyugat-európai gazdasági egység ellensúlyozására. Ezek az eszközök alighanem a politikai erőszak fegyvertárából kerülnek majd ki, miután a gazdaság tudomány tantételei nem használhatók. A moszkvai reakció a legkülönbözőbb ' 'következményekkel i árhat. Lehetséges, hogy radikálisan meggyorsítja Nyugat-Európa politikai integrálódását, ebben az esetben pedig váratlanul rövid időn belül döntő hatással lehet a világpolitikai küzdelmek további alakulására. A JÓ ÉS ROSSZ HATÁRÁN Egy félreállitott vidéki tanárnak hosszas mellőzés és nélkülözés után felragyog a szerencse csillaga. A Moszkvába tartó pedagógus küldöttségbe osztják be. Mire a tanulmányút végeztével hazajut, kis város értelmiségének kettős malomköve — konzervatív környezete és a kommunista vezetőréteg — idegileg felmorzsolja. Az izgalmak hatása alatt enyhe szélütést kap. De végül is minden jóra fordul, győzedelmeskedik Karádi tanár urnák a rendszer magasabb céljai előtt térdet hajtó elgondolása. Németh László “Az utazás” cimü színdarabban saját élettörténetét irta meg, mely nemcsak azóta iveit fel, mióta Moszkvában járt, hanem karrierjének újbóli felcsillanásához hozzájárultak színdarabjainak, regényeinek nyugateurópai sikerei. Mindenesetre ez az első színdarab, melyben elhangzanak a szovjet befolyás és a kommunista diktatúra elleni kifogások. A színház bármennyire is kifigurázza a rendszer ellenségeit, a tapsokból kicsendül, hogy még a kommunista világ tömjénezése árán is szívesen hallgatják meg azokat a kifakadásokat, amelyekért még nem is régen az ÁVO-val kellett elszámolni. Németh László izgalmas jelenetekben szórta szét Karádi tanárnak a sztálinista korszakban elszenvedett mellőzését és keserűségeit. Valósággal kötéltáncosi bravúrral oldotta meg annak leírását, miként nőtt meg a tekintélye, és mennyire elcsüggesztette a háttérbe szoritottakat a moszkvai ut mögött rejlő behódolás feltételezése. Amilyen kemény vonalú a rendszerrel szemben állók rajza, annyira ködbevesző a kommunista korifeusok profilja. Különösen szembeötlő a két idealizált vezető alakja, akiknek elképzelésében a szerző kegyeként, mint elszakíthatatlan kötelék, jelentkezik a néphez való ragaszkodás. A darabot szívesen fogadta a budapesti sajtó, nagy cikkekben méltatták a Németh László kezében meglengetett olajágat. Majd a jövő ad választ arra, hogy véglegesen ölelték-e keblükre az egykor erősen nemzeti elgondolásokhoz ragaszkodó irót. MENEKÜLTÉK AUSZTRIÁBAN Az osztrák tájékoztatási szolgálat megelégedetten közli, hogy véglegesen rendezték az Ausztriába menekültek ügyét. 1945 óta 1,600,000 menekült talált menedéket Ausztriában. Ebből a népvándorlásnak beillő tömegből 286,705 személy kapott osztrák állampolgárságot, nagyobbrészt németül beszélő volt német nemzetiségű kelet-európaiak. Jelenleg csupán 37,000 menekültet tartanak számon, akik már nem szándékoznak elköltözni, a többiek más kontinenseken és országokban helyezkedtek el. Az I. R, O. mintegy 150,000 személyt költöztetett tengerentúli országokba, a legnagyobb mérvű költözést az ICEM bonyolította le 1952-1961 között. A magyarok közül csupán 7873 személy maradt vissza Ausztriában, abból a 200,000- es tömegből, akik 1956-ban lépték át az osztrák határt. 1956 után a menekültek nagyrésze Jugoszláviából érkezett Ausztriába, akiket a segítő szervek többnyire tengerentúlra költöztettek. A menekültekre az osztrák kormány 64 millió dollárt költött, de a szabad világ és a Hungarian Relief is nagy őszszegekkel járult hozzá ehhez a summához. I Dr. Kranzlmayr osztrák belügyi államtitkár bejelentette, hogy 1963 nyarára az osztrák állam által fentartott összes menekült-táborokat feloszlatják és a visszamaradókat a részükre épített lakó-otthonokban helyezik el. BERLINI PÉLDA Irta: PFEIFFER ZOLTÁN Az 1953 junius 17.-i berlini felkelés kilencedik évfordulóját a szabad világban mindenütt megünnepelték. A newyorki Waldorf Astoria szállodában tartott ünnepségen Király Béla a keletázsiai helyzetről A United Press International és. az Associated Press hírügynökségek Király Béla nak a vietnámi kérdéssel kapcsolatos beszédeiből adtak ki jelentést. Király politikai fejtegetéseiből három pontban emelik ki a szabad világ uj ázsiai politikájának szükségességét : A vietnámi háború nem mint szigetelt vietnámi belügy, hanem az egész Dél-Kelet-Ázsia kulcskérdése, és mint a kommunista behatolás elleni küzdelem, világkérdéssé emelkedik. 2. Félő, hogy a modern fegyverekkel rendelkező vietnámi hadsereg minden bátorsága és önfeláldozása ellenére is képtelen lesz huzamosabb ideig feltartóztatni az Észak-Vietnámból, Kambodzsából és Láoszból, három határon és dzsungelból támadó behatolókat, akik a támadás után azonnal védelmet nyújtó területre húzódhatnak vissza, és akik mögött mérhetetlen kínai erőforrások állnak. 3. A szabad világnak mindent el kell követnie, hogy támogatással és politikai, katonai műveletekkel lezárja Észak-Vietnám, Kambodzsa és Láosz határait; ez az egyedüli lehetőség a dél-keletázsi-ai problémák megoldására. Király Béla nyilatkozatának si|mos újság és televízió állomás hangot adott. KÁDÁRÉK KÉMHÁLÓZATA A newyorki Overseas Press Clubban Nagy Imre és Maléter Pál kivégzésének negyedik évfordulóján tartott sajtókonferencián Király Béla, a forradalmi Nemzetőrség volt főparancsnoka, lelepezte a Kádár rendszernek az egész világra kiterjedő kémhálózatát. Aggasztó jelenségnek tartotta, hogy az osztrák belügyminisztérium biztonsági osztályán menedéket nyert Lapusnyik Béla ÁVO hadnagyot nyilván a'beépített szovjet ágensek gyilkolták meg, igazat adva annak az osztrák hivatalos köziemé n y n e k, amely bevallotta, hogy a szovjet kémszervez,et karjai meszszire nyúlnak. Lapusnyik nagy podgyászszal érkezett — számolt be ismertetésében Király. — A feémhálózat ötféle garnitúráját adta a szabad világ kezébe, azoknak az ágenseknek a névsorát, akik elárasztották a Nyugatot és a magyar emigrációt. Éppen ezért tragikus, hogy Lapusnyikot ilyen vakmerőén némitották el. Király érdekes képet nyújtott arról, hogy milyen fontos gócokban helyezkedtek el a budapesti ÁVO kémei. Európában, Ausztria, Svájc, Olaszország a kémhálózat központjai. Ázsiában Japánban és Indiában fejtenek ki nagy tevékenységet. Afrikában pedig Guineában és Ghánában székelnek. Gyáros László, Kos Péter és Zalka András irányítása alatt működnek a külömböző nációkhoz tartozó szovjet kémhálózat emberei. A propaganda és az infiltráció munkáját megkönyiti az a körülmény, hogy a magyar követek diplomáciai mentességükkel élnek vissza. Király Béla érdekes adatait a U. P. és lép. Kipróbált szovjet hadosztályokkal tömte meg a vasfüggöny országait. Minden elővigyázatosság ellenére, a berlini szikra mégis kigyulladt Poznanban és lángba borította Budapestet, ahol a nép haragja és szabadságvágya nemcsak a magyar, hanem a szovjet karhatalmat is szétszórta. Ha Berlin, Poznan és Budapest után számba vesszük, hogy vájjon a Nyugat menynyire készült fel az első jel után, nem tagadhatjuk: meszszire lemaradt a történelmi jeladások mögött. A budapesti hősi megmozdulásra a UN bátortalan rezoluciói voltak a válasz és manapság a világban szétszórt magyarság retteg, hogy a UN főtitkára látogatásával meg pecsételi határozatainak semmibevételét és a magyar nép elnyomatását. A berlini felkelés kilencedik évfordulóján a nyugati fellépés gyengeségére korszerű mementóként figyelmeztet bennünket a berlini fal, amely a békés együttműködés hangoztatása idején a szovjet brutalitás jelképe. GYÁRAKBAN LÉZENGENÉK A A MAGYAR ISKOLÁSFIUK Magyarországon az elmúlt évben nagy vívmányként honosították meg a középiskolások tanügyi reformját. Az uj oktatási forma: 5-1-es tanterv szerint a diákok hat tanulási napból egyet valamelyik üzemben töltöttek, ahol állítólag egy bizonyos szakmát sajátítottak el. Ez. a reform megbukott. Nyilvánosan még nem ismerték be, de az évközi közlemények egyaránt feltüntették az üzemek, a diákok sőt a tanárok panaszait. Az üzemek nem voltak arra berendezve, hogy hetenként egy/ napon át foglalkoztassák a diákokat, akiknek meg kellett ismerkedniük az üzemmel és folytatólag be kellett kapcsolódniok abba a munkába, melyet az előző héten hagytak abba. Egy nagyobb üzem mukatervét, gépeit, gyártási rendszerét még a szakavatott embereknek is nehéz elsajátitaniok, hát még az iskolai fegyelem alól szabadult diákoknak, akikre egy szerre zudul a gépek, a szerszámok, az uj impressziók ismeretlen világa. Panaszkodtak az üzemi vezetők is, mert a diákok csoportjai lassították a munka tempót és lerontották a dolgozók munka fegyelmét. Panaszkodtak a szülők és a tanárok, hogy az egy gyárban vagy üzemben eltöltött nap alatt a diákok inkább csak hancuroztak, mintsem valamilyen ágban komoly szakismereteket szereztek volna. Arról persze szó sem lehetett, hogy, amint tervezték, az év végén valamilyen szakmabeli jártasságot szerezzenek és ennek alapján egy bizonyos szakmára készítették volna elő a középiskolásokat, hogy egy uj osztály alakuljon ki a középiskolát végzett munkásokból. A kommunistáknak nem szokásuk beismerni tévedéseiket. Nem is adtak lehetőséget arra, hogy a tanügyi reform nagy kérdéséről a szakértők és ' áz érdekeltek megnyilatkozzanak. Mivel a tervük kátyúba jutott, újabbal kísérleteznek, mintha nem is lett volna más elgondolásuk, így hallgattak a két éven keresztül dicsért 5-1-es tanügyi reformról. Jelenleg a polytechnikai kiképzés ideájára tértek át. Az ipari tanulók nagy részét iskolai laboratóriumokban szándékoznak átképezni, ehhez viszont uj szaktanárokra és jól felszerelt tanműhelyekre volna szükség. ÍRÓK és propagandisták Az idei Könyvhét bevallott eredményei újból rácáfoltak az Állami Könyvkiadó Vállalat előrelátásra. A közönséget nem zavarta a hivatalos propaganda. Érdeklődésével azok felé fordult, akik nem állottak be a “szocialista realizmus” jármába. Nagy sikerük volt a magyar klasszikusoknak. Az élő írók: “Illyés Gyula, Németh László és a fiatal lírai költők könyvei már az első napokban elfogytak. Hasonló kelendőségnek örvendtek a nemrégiben öngyilkossá lett Sarkadi Imre müvei. Nagy meglepetést keltett, hogy még A. P. hírügynökségek, továbbá a Daily News és a Név/ York Herald-Tribune közölték és megemlékeztek a sajtókonferencia eredeti céljáról: Nagy Imre és Maiéter Pál martiriumáról. vidéken is elfogyott Dante összes müveinek magyar kiadása. Dobi István, Kállai Gyula, Molnár Erik, Sik Endre népidemokrata munkáinak a legbuzgóbb ajánlgatás ellenére sem volt keletjük. Nagy tömegben maradtak vissza a többi kommunista vonalas müvekkel egyetemben; igazolva, hogy a közizlés változatlanul nemzetközi értékekhez és nemzeti színvonalhoz igazodik. DOLGOZÓ N0K BUDAPEST. _ Kereken másf él millió önálló kereső nő él ma Magyarországon, a munkaképes nők fele, az összes keresők 32.4 százaléka, Írja a Népszabadság. Pfeiffer Zoltán Clay tábornok, a Németországban állomásozó amerikai haderők egykori parancsnoka találóan jegyezte meg, hogy a berlini példát a vasfüggöny mögött érlelődő szabadságvágy első jelének tekintették, Ennek tekintette a szovjet is és minden erejét összeszedte hogy a Berlinben kipattant szikra valahogy máshol fel ne csillanjon. Különleges in tézkedéseket tett, biztonsági roham csapatokat szervezett azzal a feladattal, hogy elfojtsák a megmozdulásokat mielőtt a karhatalom akciób
