A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-06-22 / 25. szám

8. OLD AE Pünkösd után 2. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács. 14, 16—24 Az időben egy ember nagy vacsorát szerze és sokakat rneghiva. S elküldé szolgáját a vacsora órá­jában megmondani a hivatalosoknak, hogy jöjjenek, mert már minden el van készítve. És kezd ék magukat mindnyájan sorra mentegetni. Az első mondá neki: Földet vettem s ki kell mennem megnézni azt, kérlek, ments ki engem. Másik meg mondá: Öt iga ökröt vet­tem és megyek megpróbálni azokat; kérlek ments ki engemet. Másik ismét mondá: Feleséget vettem, azért nem mehetek. Hazamenvén a szolga, jelenté urának mindezt. Erre megharagudván a házigazda, mondá a szolgájának: Menj ki hamar a város tereire és utcái­ra s a koldusokat, bénákat, vakokat és sántákat hozd be ide. És mondá a szolga: Uram, megtörtént, amint parancsoltad, azonban még mindig van hely. Akkor mondá az ur a szolgájának: Menj ki az utakra és a sövényekhez és kényszeritsd bejönni a járókelőket, hogy megteljék házam. Mondom azonban nektek, hogy senki ama férfiak közül, akik hivatalosak voltak meg nem Ízleli az én vacsorámat. SZENTBESZÉD Nyolc napon keresztül fényes ünnepséget rendez az Egyház a tabernákulum csendjében rejtőzködő Krisztusnak. Erről zeng az ének, szentbeszédekben e szent titkot hirdetik a vallásos élet mélységeiben el­merülő és boldogságot találó lelkeknek; ezért öltözik virágos illatúra az oltár és száll az ég felé naponkint a kellemes illatú tömjénfüst. Valóban méltó, hogy ez az ünnep a katolikus lé­leknek boldogságos legyen, hiszen az Oltáriszentség a nap világosságunk egén. E fényes ünnepség között eszünkbe kell, hogy jusson az is, aki hivatalánál fogva elsőrangú szerepet tölt be az isteni titok létrejötténél épen úgy, mint a ki­szolgáltatásánál. Könnyen rájöhetünk arra, hogy ki­csoda ez. Nem más, mint a felszentelt pap, akinek oly nagy méltósága van, amely messze felülmúlja még az angyalokét is: a krisztusi szavakkal leparancsol­­batja az eget a földre és kezeiben tarthatja Azt, aki .íz ég és földnek hatalmas Ura és Istene. 1 Mit mondjak a papi méltóság szentségéről en­­sél többet? Tudja ezt nagyon jól a gonosz világ és ízért támadja olyan hevesen a papságot, mert érzi, logy a papságon ejtett tiszteletlenség különös segítsé­get nyújt a hit legyöngitéséhez. Hiszen a pap és a szentmise, valamint az Oltá­­: iszentség közt szoros kapcsolat van. Nem lehet bán­­iani a papot, hogy egyszersmind ne ejtsünk csorbát özeken is és fordítva is mondható: nem vagyok igaz tisztelője, és kevésre becsülöm én az Oltáriszentséget, ha nem becsülöm meg méltókép a papi méltóságot, melynek köszönhetem azt. Milyen viselkedést tapasztalhatunk a papsággal 1 zemben? Vannak közönyösek. Elismerik, hogy szükségük fan papra a keresztelésnél, esketésnél és temetésnél. Vannak korlátolt értelműek, akik parancsolni akarnának a papnak. Mi fizetjük, a mi szolgánk le­gyen! Nem gondolják meg, hogy a rendőrt, bírót, min­den állami hivatalnokot is ők fizetnek és mégsem pa­rancsolnak nekik,'de ép az ellenkezője történik. Az ilyeneknek nem ártana megtanulni azt, hogy a pap csak az Istennek szolgája. Vannak gonoszok. Ezek nyílt ellenségek, min­denki észreveszi azt, hogy a gyűlölet hajtaja őket. Végül: az igazak csoportja. Ezek Isten szolgáját tekintik a papban és meleg szeretettel, ragaszkodás­sal veszik őt körül, mint legnagyobb jótevőjét lelkűk­nek. Douglas Mac Arthur tábornok kapta meg az utóbbi ötven év leg­kiemelkedőbb katonai vezetőjének járó kitüntetést. A tábornok (középen) a New York-i Fordham University két kadetjával beszél­get. •K. -■,______------> x-A .Tó PÁSZTOR \ berlini Fal továbbterjeszkedik. A keletnémetországi Philippsthalban a nyugati határ mentén már felépült a betonfal, amely a jelentések szerint naponta átlag háromszáz lábbal nő meg. Segítséget kérő levél Biharból Dearborn, Mich.-bői Hosszú Péter olvasónktól levelet kap­tunk, melyben közli, hogy ő 50 dollárt küldött Biharba nélkülöző nincstelenek meg­­segitéséie. Magános ember ő, itta, ezt az összeget tehát nél­külözhette és szívesen juttat­ta el a messzi földön élő rászo­rultaknak. És leveléhez mellé­kelt egy másik levelet, ame­lyet ő kapott onnan messziről s amely őt nemcsak arra kész­tette, hogy 50 dolláros csekket küldjön, hanem arra is, hogy lapunk által az amerikai ma­gyarságból minél többen ér­tesüljenek egy magyar misz­­sziós nővér önfeláldozó, áldo­zatos munkájáról és akik te­hetik, segítsenek anyagi ere­jükhöz mérten. Az a másik levél, amelyet Hosszú Péter jóvoltából kö­zölhetünk, nem abból a Bihar megyéből j ö 11, amelynek Nagyvárad a fővárosa, ha­nem Bihar indiai tartomány­ból, annak Tóngo nevű váro­sából, az ottani Ursulina zár­dából. Magyar szívvel, de már nem hibátlan magyarsággal irta azt a levelet Mother M. Terézia. így hangzik: Kedves magyar testvéreim! Ismeretlenül, de testvéri bi­zalommal fordulok hozzátok és kérem szives segítségete­ket. Mivel én több mint 25 esztendő óta nem hallottam magyar szót, úgy érzem, nem tudok színes magyar levelet írni, de kérem a jó Istent, hogy irányítsa gyenge sza­vaimat, hogy magyar testvé­reim megértsék a tni nehéz helyzetünket a messzi misz­­sziói földön. Tizenhárom év óta itt dol­gozom, mint missziós apáca, Chota Nagpurban, Bihar me­gyében, a legnyomorultabb bennszülött nép körében. A munkánk; tanítás, betegápo­lás, árvák nevelése, látogatás a házakban és mindenféle szo­ciális népjóléti szolgálat. El­képzelhetetlen nyomorúság­ban élnek a mi népeink. A szi­vünk sokszor elszorul, mert nem tudunk kellőképpen segí­teni a sok vérszegény fiatal anyán, az éhes, mezítelen, ron­gyokban járó gyenge gyerme­keken. Sok családban egyszer esznek napjában. Gyönyörű apostolkodási munkánk leg­szebb virágjai az ártatlan kis árva gyermekek, de nehéz rajtuk segíteni, mert sokba kerül az eledel és a ruházat. Nagy gondot okoz nekünk most az építés. Régi épülete­ink már teljesen tönkremen­tek, egy uj épületet kellene építenünk, az építés már 1939- ben megkezdődött, de a sze­génység és a háború miatt abibanmaradt. Most az a gon­dunk, hogy hogyan éljük át az esős évszakot 450 szegény tanítványunkkal. Kedves amerikai magyar testvérek! Ssegitsetek néhány dollárral. Mi nagyon szegé­nyek vagyunk, csak hozzátok tudunk fordulni, jószivü ma­gyarokhoz. Hgy érzem, hogy a magyar nemzeti szerencsét­lenség közelebbhozta a ma­gyarokat mindenütt a nagy­világban a felebaráti szenve­dés megértéséhez. Hogy mi­lyen szegények vagyunk, an­nak felméréséhez talán elég, ha tudjátok, hogy mi csak kö­rülbelül 60 dollárt kapunk egy évben a missziói segit­­ségből. És a püspökünknek éppep elég a maga gondja. Az építéshez a téglákat mi apá­cák, saját két kezünkkel, né­hány munkás és diákunk se­gíts égével, készítjük. Ha 9000 dollárt össze tudnánk gyűjte­ni, akikor nyugodtan hozzá­fogadhatnánk az építéshez és befejezhetnők azt. Emlékezzetek meg rólunk, amerikai magyar testvérek, az Evangéliumban említett morzsákkal, egy-két dollárral. A jószivü adományokat -­­csakis' csekkben, nem kész­pénzben — erre a cimre ké­rem küldeni: Ursuline Convent P. O. Tongo, via Ohainpur, Dt. Ranchi Bihar, India. Előre is hálás szívvel kö­szönöm a legszerényebb ado­mányt is. Nővéreimmel, a kis árvákkal, szegény, de hálá3 népünkkel imáinkban nem fe­lejtjük el a jószivü ameri­kai magyar testvéreket. Honfitársi szeretettel s szí­vélyes üdvözlettel: Mother M. Terézia rel. urs. Hisszük, hogy Mother M. Terézia kérése meghallgatás­ra talál az amerikai magya­rok körében, akik már sokszor megmutatták, hogy nélkülöző embertársaikért áldozatokat hozni akarnak és tudnak. . . . hogy Parisban ez idő szerint 250 templom, 128 ká­polna és 387 szükség-kápolna működik. A francia főváros­nak két olyan egyházközsége is van, melyekhez több mint 50,000 hivő tartozik; az egyik 70,000' hívőit tömörít. . . . hogy Liszt Ferenc egy­kori konsantinápoi'.yi lakóhe­lyét emléktáblával jelölték meg az alábbi török és fran­cia nyelvű felirattal: “Liszt Ferenc ismert magyar zene­szerző 1847-ben ebben a ház­ban szállt meg.” ... hogy tízmillió leprás él a világon az Egészségügyi Vi­lágszervezet jelentése sze­rint, azonban csak kétmillió beteget kezelnek közülük. Az ápolók többsége katolikus egyházi személy. . . . hogy Washingtonban minden 100 lakos közül 65-nek van telefonja. . . . hogy Csehszlovákiában nemcsak Sztálinnak, a nem­zet megrontójának, hanem Masaryknak, a nemzet atyjá­nak is minden egyes szobrát eltüntették a nép elől. börtönzésével végződött, de vaj, — illetőleg olaj — volt a tanúképp beidézett Henry My­ron Blackmernek is a fején. Blackmernek minden oka megvolt arra, hogy kivonja magát a tanuzási kötelezett­ség alól, 1924-ben megszökött, Franciaországba, majd Svájc­ba száműzte magát s Ameri­ka kiadatási kérelmei ered­ménytelenek maradtak. így a gyanús fickó nem kerülhetett sem a tanuk székébe, sem a vádlottak padjára, odakint si­keresen forgatta és megsok­szorozta millióit. Huszonöt évi számíkivetés után Blackmer, ekkor már megtört öreg, félig világta­lan, négy millió dolláros csek­ket küldött a pénzügyminisz­tériumnak régi adótartozása fejében, aztán hazajött és bátran szembenézett az adó­csalási váddal. Mindössze 20 ezer dollár pénzbírságra ítél­te a szövetségi bíróság. Mi­után igy rendbehozta elinté­zetlen ügyeit Uncle Sammel, visszatért genfi palotájába és ott élt nyugalomban, békes­ségben. Az “Istenek kedven­ce’,’ ahogyan amerikai millio­mos körökben a régi jó Hard­­ink időkben nevezték, matu­zsálemi kort ért el . . . INNEN-0NNAN WASHINGTON. — Pana­ma köztársasági elnöke, Chia­­ri, látogatóba Amerikába jön. A Fehér Házban megbeszélést fog folytatni, dollárokról és egyebekről J. F. Kennedy el­nökkel és ajándékokat hoz, többek közt panamai népvi­seleti szoknyát Caroliné-nafc. * NEW YORK. — J. K. Gal­braith, az Egyesült Államok indiai nagykövete, iró és ol­vasó ember. Irt többek közt egy könyvet az 1929 évi tőzs­dei krochról The Great Crash cimen. Valahányszor New Yorkban repülőgépre vár, szét szokott nézni az állomáson el­adásra kerülő könyvek közt és mindig kellemetlen felfe­dezése volt, hogy az ő könyve soha sincs a polcokon. Egy­szer megkérdezte a könyv el­árusítóját, egy fiatal hölgyet, miért boj kottáiják éppen az ő könyvét, amely annakidején bestseller volt? Azt felelte a hölgy: “Csak nem gondolja nagykövet ur, hogy a repülő­téren mi kinálni fogunk az utasoknak “A nagy zuhanás” cimü könyvet!” DAR-ES-SALAAM, Tanga­nyika. — Vannak még boszor­kányok — Afrikában, ötszáz főnyi tömeg megrohant egy házat, amelyben két boszor­kány lakik. Rendőrök kerget­ték szét a fanatikus népet. TOKIO. — Most jelent meg Tokióban Molnár Ferenc “Pál utcai fiuk” cimü könyve ja­pán fordításban. A könyv — ahogy az egyik londoni iro­dalmi szemle írja — Japán egyik legnagyobb könyvsike­re. Molnár Ferencnek ez a re­mekműve eddig 21 nyelven — közöttük héberül is — meg­jelent. EMLÉKEZZÜNK regiekről HOLLWOOD, Calif. — Pol­ly Adler, New York leghíre­sebb keritőnője, 62 éves ko­rában, rákban meghalt. A 20-as és 30-as évek is­mert figurája volt ez az orosz földről ideszármazott, ala­­csonytermetü, se szép, se csú­nya hétköznapi jelenség. Fér­fiak rá se néztek, de ránéztek a vendégeire, — ahogyan ő a kilencszobás pazar elegánsá­val és kényelemmel berende­zett házában lakó szép fiatal hölgyikéket nevezte. Vala­hányszor New Yorkban pros­­tituciós botrány volt, Pally Adler nevétől visszhangzott a közeli rendőrállomás. De Pol­­lynak hajaszála sem görbült meg. Őt egyre-másra dutyiba dugták, de mindannyiszor — egy eset kivételével, amely ki­vétel csak emgerősitette a szabályt —, ki is engedték, ami az újságolvasókat ámu­lattal töltötte el. Sokáig ámultak az újságol­vasók, mígnem Polly'Adler el­unta az örökös hercehurcát, Californiába költözött és Bur­­bankban Íróasztalhoz ült és megírta emlékiratait. Akkor tudta meg New York és kör­nyéke népe, hogy Pollynak íratlan menlevele volt, biró elé állítani, bebörtönözni az­ért nem lehetett, mert akiket az ő csinos vendégei éjszakán­kat szives vendéglátásban részesítettek, tekintélyes, be­folyásos urak voltak: banká­rok és gyárosok, politikai ve­zérek, magasrangu rendőr­tisztviselők, bírák, gangste­­rek és racketeerek. És akkor megtudta a világ azt is, hogy Polly kiknek milyen összegű yesztegetési pénzeket oszto­gatott. Komoly bajba csak egyszer jutott a nagy kéri tőnő: ami­kor a szövetségi adóhivatal 12,425 dollár jövedelmi adó­adósság miatt zár alá helyez­te vendégházának berendezé­sét. Polly nem tehetett egye­bet, megfizette az adósságot az utolsó centig. Mindezt pontosan feljegyez­te az utókor számára Polly Adler “A House Is Not a Ho­me” (Ház, de nem otthon) ci­mü könyvében, amely — ért­hetően — nyomban megjele­nése után országos bestseller lett. * GENF, Svájc. — Henry My­ron Blackmer amerikai mul­timilliomos, aki a minap 92 éves korában meghalt, öt mil­lió dollárnyi vagyont hagyott hátra özvegyének. Blackmer az amerikai köz­életi korrupciós botrányok legnagyobbjánok, a Teapot Dome olajsvindlinek egyik mellékszereplője volt. A vesz­tegetési bünügy a belügymi­niszternek, egy olajmilliomos­nak és köztisztviselőnek be-BORKEDVELŐK SZÓTÁRA BOR. Csak a szőlő mustjából szeszes erjedés utján létrejött italt nehezhetjük bornak. A többi gyümölcsök­ből készült szeszes italokra a bor elnevezés nem hasz­nálható. Ezeket csak úgy szabad forgalomba hozni, hogy származásuk a névből megállapítható legyen: mál­nabor, almabor, sab. MALLIGAND-fok. A nem édes borok szesztartal­mát Malligand-készülékkel határozzák meg. A Malli­­gand készülék működése azon alapszik, hogy a bor forr­­pontja a benne lévő szesz és viz arányától függ. Minél magasabb a bor szesztartalma, annál alacsonyabb an­nak forrpontja. A Malligand-fokon a bor szesztartal­mának térfogat százalékát értjük, vagyis azt, hogy 100 milliliter borból hány milliliter a szesz. Édes boroknál a szesztartalmat lepárlás utján ha­tározzák meg. A párlatból határozzák meg a laborató­riumban a szesztartalmat térfogatszázalékban. 9 Malli­­gand-foknál gyengébb bort forgalomba hozni tilos. CSEMEGE- ÉS ASZUBOR PUTTONY. GÖNCI HORDÓ A csemege- és aszuborok abban külömböznek az asztali vagy minőségi boroknál, hogy több cukor van bennük és nagyobb a szesztartalmuk. A csemegeborok szesztartalma 15.5—22.5 térfogat %, cukortartalma legalább 6%. A csemegeborokat úgy készítik, hogy megfelelő minőségű alapborhoz süritett mustot és borpárlatot adnak. A tokaji szamorodni bo­rok szesztartalmának legalább 13 térfogat százaléknak kell lenni. Tokaj vidékének különleges éghajlati és talajviszonyai között, meleg őszökön a tőkén a fürtök tudérnek és egyes szemek megaszalódnak. Ha ezeket nem válogatják külön, hanem együtt préselik ki, ak­kor tokaji szamorodni készül. (És nem szomorodni, mint ahogy általában mondják, mert a szamorodni lengyel eredetű elnevezés. A lengyelek évszázadok óta nagy fogyasztói voltak a tokaji boroknak.) Ha a megaszalódott szemeket külön leszedik, ösz­­szezuzzák, ezt aszutésztának nevezik. Erre a tésztára Tokajhegyalján termett mustot vagy bort öntenek és kierjesztik. A kierjedés után kapott bor a tokaji aszú. Az aszúszemeket puttyonba szedik, amelynek ürtal­­talma 28-—30 liter. Tokaj vidékén a mustot gönci hor­dóval mérik, ennek űrtartalma 136 liter. Aszerint, hogy Bgy gönci hordónyi musthoz hány puttony aszúszemet használnak fel, beszélünk 2—6 puttonyos aszuborokról. PEZSGŐBOROK VAGY PEZSGŐK. A természe­tes borhoz cukrot adnak és az újból meginduló erjedés következtében keletkező szénsavat visszafojtják. Ez­után évekig érlelni kell. A keletkezett üledéket kive­szik, és aszerint, hogy a helyére milyen likőrt öntetlek, lesz belőle édes, félédes és száraz pezsgő. A pezsgő szesztartalma 10—12 százalék között szokott lenni. HABZÓBOR. — A pezsgőt éveken át való érle­léssel készítik és sokszor kénytelenek rövidebb érlelés után forgalomba hozni, mert még igy is nagyon drága és költséges a pezsgőkészítés. Ezért egy uj eljárást ke­restek és a habzóborral ezt a problémát megoldották. A palackban lévő borhoz likőrt öntenek és a szénsavat kivülről belepréselik. Ez a legfőbb külömbség a pezs­gővel szemben, amelynél a szénsav benne keletkezik, RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom