A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-12 / 2. szám

8. ÜLD Ai: "FOROG A FOLD KESERŰ LEVEREN...“ ALGÍR — Miközben De Gaulle francia köztársa­sági elnök és az algériai felkelők közt folyó tárgyalások eredménnyel kecsegtetnek, Algéria földjét vér átat­­ja. Január első hetében több mint 60 halottat számlál­tak az ország több városában. Az algériai francia tele­pesek “földalatti” hadserege és a felkelők közt örökö­sen folyik a harc. Ennek a titkos hadseregnek tisztjei — Algériában és francia földön — polgárháború árán is igyekeznek elérni céljukat: Algéria függetlenségé­nek meghiusitását. HAVANA — Castro diktátor fegyveres areje tíz­szeresét teszi ki Batista diktátor haderejének. A hadse­reg és a milicia felszerelését a szovjet és a középeuró­pai gyarmatok, köztük Magyarország, szállítják. Több mint negyedmillióra becsülik a kubai katonaság lét­számát. A fegyverkezés és a tömeges katonai kiképzés egyik főcélja: gerilla hadviselés, laosi és vietnami mód-, ra, délamerikai országokban. Mindenütt nagyban fo­lyik, főleg az egyetemi diákság kiképzése gerillahábo­­rura. SANTO DOMINGO — Bár a politikai helyzetben időleges nyugalom állt be, az ország több részében még egyre tartanak véres összecsapások Castro hívei és a rendőrség közt. A Balaguer elnök vezetése alatt meg­alakult ideiglenes kormány (junta) a jövő évre szabad választást igér. VIENTIANE, Laos — A három herceg kormány­alakítási konferenciája mindeddig eredménytelennek mutatkozik. A nyugatbarát alkotmányos kormány feje semmiesetre sem hajlandó átengedni a katonai és rend­őri hatalmat a kommunistáknak, mert joggal tart attól, hogy a fegyveres erő birtokában a kommunisták a “sza­lámiszeletelés” módszerével magukhoz ragadtnák a kor­mányhatalmat és ez végét jelentené Laos semlegessé­gének, de függetlenségének is. * * * BERLIN — A mindennapi recept: német kommu­nista provokációk a szovjet tankok védelme alatt, mi­közben Moszkvában az amerikai nagykövet az orosz külügyminiszterrel a berlini krízis megoldásáról — beszél.-A nyugatberliniek úgy vélekednek, hogy a de­cember 31-iki ultimátumot Kruscsev azért függesz­tette fel, hogy minél tovább zaklathassa, bizonytalan­ságban tarthassa, félemlithesse a város népét és fel­őrölje úgy a berliniek, mint a szövetségesek idegeit. ’ - ' * i\i LEOPOLDVILLE, Kongó — Csőmbe, ma meg független Katanga államának elnöke, az Egyesült Nem­zeteknek, főleg az Egyesült Államoknak nyomása alatt hajlandó is, nem, is hajlandó alávetni magát a központi kormánynak, feladni Katanga függetlenségét és gaz­dagságát. A parlamenti béketárgyalás első napján az ülés. csak hét percig tartott, el kellett halasztani, mert nem volt elég villanylámpa a terem világítására. A kusza helyzetben az egyedüli világos pont ez: A U. N. és a U. S. mindenáron helyre akarják állítani Kongó egységét, mert joggal tartanak attól, hogy ha a központi kormány elesik a gazdag Katangától eredő adóbevétel­től, állása tarthatatlanná válnék és szabad útja lenne az ország szovjetizálására Gizengának, a kongói néger kádár jánosnak. ;Js sjj *Jj ■- >\;i\ . . '• . . ' . • : ' / - . • LISSZABON — Az óriási India győzelme a liliputi Goa portugál gyarmat felett éppen olyan izgalomban tartja Portugáliát, mint az Angola afrikai portugál gyarmatban kommunista izgatok részvételével folyó “felszabaditási” harc, Salazar diktátor azzal fenyege­tőzik, hogy kivonja Portugáliát az Egyesült Nemzetek Szervezetéből, mert ez semmitsem tett India goai tá­madásának megelőzésére. Portugália kiválása lenne az első kivonulás a világszervezetből. Amerikára is nehez­tel a portugál diktátor és attól kell tartani, hogy meg­vonja Amerikától az Azori-szigeteken levő légi bázi­sok további használatát. * * * DZSAKARTA, Indonézia — Nehru indiai miniszr terelnök, filozófus, békebarát és erkölcsprédikátor lec­kéjét hamar megtanulta Szukarno indonéziai köztársa­sági elnök.A leckét így fogalmazta meg: Ha Indiának szabad volt fegyveres erővel felszabadítani Goát, In­donéziának szabad felszabadítani holland kormányzás alól New Guinea pápua őslakóit, akik közt már csak elvétve akad emberevő. Amerikai közvetítésnek csak annyi eredménye mutatkozik, hogy a hollandok meg­alázkodás nélkül, békés “megegyezés” alapján vonul­nak ki a guineai őserdőkből. Előtérben a Mississippi State Fairgrounds, mögötte a Pearl River. A Coliseumon kivül más alig lát­szik. A háttérben Jackson belvárosa, részben szárazon. 1902 óta ez volt a legkomolyabb árviz. Utolsó üzenet Sztálingrádból INNEN-ONNAN Betegbiztosítás NEW YORK. — A Health Insurance Council jelentése szerint Amerikában 19G0 vé­gén több mint 130 millió sze­mélynek volt kórházi és or­vosi ‘biztosítása. A Blue Cross és hasonló intézmények a múlt évben összesen 5,688,- 000,000 dollárt fizettek ki, 500 millió dollárral többet, mint 1950-ben. KINEK FÁJT A SZOBOR? BORGO SAN LORENZO, Olaszország. — Vandálok né­hány nappal ezelőtt ledörit'öt­­ték Fido-nak a hü kutyának szobrát. A kutyának a háború után emelt szobrot a község lakossága. A derék eb ugya­nis a háború alatt heteken ke­resztül várta gazdáját a vasútállomáson. G a z d á j át időközben egy háborús bom­ba megölte. A kutya az állo­máson éhen-pusztult. A Hudson Review cimü fo­lyóirat közli a leveleket, melyeket az utolsó repülőgép még el tudott szállítani Ber­linbe a szovjet csapatok által körülzárt Sztálingrádból. Két évtized távlatából is megrázó ezeknek az “utolsó üzenetek­nek” minden sora. Elgondol­koztathatja Krusesevet és bandáját, akik egy uj világ­háború kirobbantásával fe­nyegetőznek. Egy katona levele apjához: “Ha valaki Sztálingrád­ban felveti a kérdést, van-e Isten, ez azt jelenti, hogy már tagadja is. El kell mondanom ezt neked, apám, és kétszere­sen sajnálom, hogy elmon­dom. Nem volt anyám, és te neveltél, és mindig Istent ál­lítottad elém, és leikeimet Is­tennel erősítetted. “Kétszeresen sajnálom sza­vaimat, mert ezek lesznek az utolsók. “Az utolsó levelében az ember c-sak az igazat mond­ja, vagy azt, amit igaznak hisz. Mindeni bombakráter­ben, minden lerombolt ott­honiban, minden utcasarkon, minden barátban, és minden óvóhelyen, de fenn a magas égen is Istent kerestem. Isten nem mutatkozott meg előt­tem, bár szivem zokogott érte. “Elpusztultak a házak, az emberék ugyanolyan gyáváik és ugyanolyan bátrak voltak mint én magam, éhség és gyil­kosság árasztotta el a .földet, bombák és lángok árasztottak el bennünket az égből, de Is­ten nem volt sehol. És ha van Isten, ő csak himnuszokban és az imákban, a papok pré­dikációban, a harangok zú­gásában és tömjén-illatban él, de Sztálingrádban nincs Is­ten.” ' Ennek a kétségbeesett és keserű sikolynak drámai mélységét, a közös tragédiá­ban összeomló ember lelkének horgosét valójában c ..k ak­kor tudnánk felmérni, ha vé­gig tudnánk kisérni ennek a német katonának életútját: gyermekkorától kezdve a náci kiképző táborokon, a háború­ban lerohant országokon ke­resztül egészen a szorosan kö­rülzárt, és. már lángokban égő Volga-parti városig, ahonnan már nem volt menekvés. Egy­magában az, hogy egy katona a front halálosan szorongató poklában, a végső kétségbe­esés perceiben ihtt kiáltoz, és mit ir le utolsó üzenetként a világnak: tele lehet ellent­mondásokkal. Egyik pillanat­ban ar't kiálthatja: “Hol vagy te Isten?” A másikban mér azt: “Istenem és mindenem!” Megtagadhatja- (i segítségül hívhatja. Kárcmolhatja, és imáik o hat hozzá. Erről bő­séges tapasztalatuk van azok­nak, akik élve kerültek ki a háború poklából. Akármilyen lelkülettel ol­vassuk is azonban e drámai. sorokat, valójában ez áll ben­nük: rászedtek engem a né­met hadsereg legyőzhetetlen­ségének-és a német faj fel­sőbbrendűségének hazug jel­szavaival, és életemnek ebben x csalódott pillanatában nem tudok mit kezdeni azzal a hit­tel sem, amiben apám nevelt. Lehetséges, hogy ezt a val­­ásos környezetben nevelke­­iett fiatalembert nem tanítot­ták volna meg arra, hogy hol kezdődik, és mi a lényege a vallásos hitnek? Kit terhel érte a felelősség, ha a hivő ember nem jut el addig a fel­ismerésig, hogy a harangzú­gás, tömjénfüst, prédikáció Brooklyn, N. Y.-ban amo­lyan sztrájk-félébe léptek a bondsmenek; azok az üzlete­­sek, akii bon dot állítanak foglyok kiváltására. Beszün­tették bondok állítását, mert Silver ügyész ragaszkodik ah­hoz, hogy ha egy szabadlábra helyezett, vádlott meglóg, a bondot bevonják, vagy mond­juk igy: elkobozzák. Mint­hogy a bond állításának épen ez az értelme, elcsodálkozik az ember, miért nem tetszik ez a Silver ügyész által beje­lentett uj gyakorlat a bonds­men eknek ? Azért nem tet­szik, mert eddig — alkudni le­hetett, a bíróság “árenged-! ményl” adott a bondsmenek­­nek. Gusztustalan üzlet ez a bond üzlet. A bíró 1000 vagy több dollár biztosíték ellené­ben hajlandó a vádlottat sza­­badonbocsátani, a bondsman letétbe helyezi az 1000 vagy több dollár biztosítékot, mi­után a vádlottól megkapta a bond árát, mely 1000 dollár­nál 50 dollár, 2000 dollárnál 90 dollár és igy tovább. A legtöbb vádlott a tárgyalásra kitűzött időben a biró elé lép, a bond felszabadul és a bonds­man 50 vagy több dollár pro­fitra tett szert. De ha meg­lógott a gazfickó, a bondsman 1000 vagy több dollárja el­vész. Ez érthetően fáj a bondsmannek. Miért lógnak meg vádlot­tak? Silver ügyész azt mond­ja: A legtöbb esetben azért lógnak meg, mert “rossz” bí­ró előtt van kitűzve a tárgya­lás. Hogy “jó” biró elé kerül­hessenek, hagyják a bondot elveszni és másnap odaadnak a jó biró elé. Nos, mondja Sil­ver ügyész, ez a komédia igy nem mehet tovább, a gazfic­kók nem válogathatnak rossz és jó bírák közt! A bondtsmenek sztrájkfe­nyegetőére Silver ügyész az­zal felelt, hogy ajánlani fog­ja a 'bíróságnak kis bond elő­írását. A vádlottak tegyenek le 50 vagy 100 dollár biztosí­tékot, ahelyett, hogy ennyit fizessenek a bondsmeneknek csupán Isten nyomjelzője, s a szenvedés, megpróbáltatás, a beteg baj társhoz lehajtó se­gítség, az elesettek felé for­duló tevékeny vigasztalás, a jóság, hűség és minden em­beri példamutatás, még nem maga az Isten, hanem az C titokzatos lényének kiáradá­sa ? Aligha lehettek ennek az ifjúnak addigi életéiben igazi élményei az Isten felismerésé­hez vezető hit és kegyelem ut­ján, s talán ezért volt tanács­talan és tehetetlen azokban a percekben, amikor — saját szavai szerint — szive zoko­gott Istenért. 1000 és 2000 dollár biztosíték­ért. Ha a bírák ezzel egyetérte­nek és áttérnek a kis bond rendszerre, minden jó lenne. De addig az a veszély fényé-! get, hogy zsúfolásig, tulzsu-! foltságig megtelnek a foghá-; za'k. Már ma is az a helyzet,, hogy például a Raymond ut­cai fogházban, mely 465 fo­goly elhelyezésére van beren­dezve, 923 ember ül. Éppen ilyenkor, karácsony és újév közt törnek magasba az ilyen vita hullámai. Mert az év végén kapják meg a bondsmenek a hiányszámlát. Ez többszázezer dollár most, 75 esetben: 75 gazfickó meg­lógott és veszni hagyta az j 1000 és 5000 dollár közt vál­takozó biztosítékokat. Nagyon sokat segítene a ba­jon az, ha az amerikai birósá­­golk tanulnának az európaiak­tól. Európában csak azekat a gyanúsítottakat vetik vizsgá­lati fogságba, akiknek szöké­sétől vagy összebeszéléstől tartani kell. A bűnügy termé­szete, a gyanúsított egyéni­sége mérvadó, nem pedig az, hogy van-e pénze, tud-e biz­tosítékot állítani, tud-e bonds­meneknek busás jövedelmet biztosítani. Politikamentes népdalok Az NBC televízió igazgató­sága letiltotta egy népdal éne­kes kvartét fellépését Jack Paar programján, mert az énekesek vonakodtak eskü alatti nyilatkozatot aláírni, piely szerint ők nem kommu­nisták. A kvartét, Weavers, valamennyi négy tagja meg­tagadta a hűségnyilatkozatot, mondván, hogy ennek követe­lése megalázó. És különben is, mondták, az a véleményük, hogy az NBC-nek, mint pri­vát vállalatnak, nincsen joga TV szereplőktől politikai nyi­latkozatot. hazafias érzület bizonyítékát követelni. amerikai TV újságíró két óra hosszat beszélgetet! Ulbricht keletnémet kommunista ve­zérrel. A TV felvételi szünet­ben Ulbricht még egyre ma­­gyarázgatta, hogy teljesen rendiben van az, hogy min- i Jenkinek, aki Kelet-Berlini,e : akar jönni, vizumja kell le­gyen. Nézze, mondta Ulbricht, itt van mellettem egy bará­tom. Ha ő Amerikába akarna utazni, ugye vízumra lenne szüksége. Bizony szüksége lenne és kapna is vizumot Ulbricht ba­rátja, Gerhardt Eisler, a szov­­j e t z ó n a propagandafőnöke. Sőt nemcsak vizumot kapna, hanem Robert Kennedy, az igazságügyminiszter, még az útiköltségét is fedezné saját zsebéből. Mert ez a Gerhardt Eisler New Yorkban a Daily Worker fő cikkírója és: kom­mentátora volt, mint kommu­nista vezér vád alatt állt s amikor biztosíték ellenében szabadlábra helyezték, a Ba­­tory nevű lengyel hajóval meglógott. * TRENTON, N. J. — Robert Meyner, a lelépő kormányzó, sok kedves anekdotát tud el­mondani illusztris elődjéről, Woodrow Wilsom ól, aki New Jersey kormányzója volt, mi­előtt elnöknek megválasztot­ták. A legkedvesebb mind közt talán ez; Egy jerseyi ügyvéd szere­tett volna mindenáron szövet­ségi bírói állást 'kapni. Kor­teskedett Wilson elnöki kam­pánya alatt és erre hivatkoz­va kérte az elnöktől kineve­zését. Wilson nem állt kötél­nek, azt mondta az ügyvéd­nek, hogy nem tartja a bírói állásra alkalmasnak. Az ügy­véd haragosan, szólt: “Elnök | ur, ez nem korrekt... ön nem gentleman ...” Amire Wil­son visszavágott: “ön pedig nem biró.” * PÁRIS. — A Sorbonne egyetemen egyik tudós elő­adásában kijelentette, hogy a Nap előreláthatóan 8 billió év múlva kialszik és minden élet megszűnik a Földön. Egy idő­sebb, nagyothalló férfi erre hangosan megkérdezte: “Hány évet mondott ön?” Az előadó elismételte a j mondottakat, mire az idős ur szemmelláthatóan megköny­­nyebbült és kijelentette: “Ez megnyugtató, én nyolc­milliót értettem.’’ 51: BARI, Olaszország. — Illa­tosítják az utcákat Cataniá­­ban. Fenyőillatu vízzel locsol­ják be a tereket, a parkokat. * PÁRIS. — Kávéizü ajak­­rúzst árusítanak Parisban. A hölgyeknek reggelre a Café au Lait — tejeskávé — már­kát ajánlják, délutánra pedig a Café Noirt, a feketét. ❖ DÜSSELDORF, Németor­szág. — III. Ramses Fáraó kenyere is látható a Düssel­dorfban megnyílt péksüte­mény-kiállításon. Az óegyip­tomi kenyeret búzából, fűből mézből és juhtejből sütötték. * WASHINGTON. — Még nem vonult nyugalomba Fe­lix Frankfurter, a 79 éves fő­bíró és Washingtonban már neveket emlegetnek: Ribicoíf népjóléti miinszter, Goldberg munkaügyi miniszter . . . * TOKIO. — A japán fogor­vosok szö\ etsége meghívta Dr. Jeromes J. Miller new yorki egyetemi tanárt, tart­son előadásokat arról, hogy milyen hatása van a radioak­tiv hamuknak az ember fo­gaira. * HOUSTON, Tex. — A vá­rosi tanács rendeletét bocsá­tott ki, mely szerint a táxi­­soffőrök kötelesek kalapot vi­selni. * BONN. — Nyugat-Német­­országban, főleg a határoktól nem messze eső vidékeken, az asszonyok a kártyapártik­­nál is népszerűbb időtöltést találtak: csoportokban, bérelt autóbuszokkal átmennek a szomszéd országba élelmisze­reket vásárolni. Akáihová mennek, jól járnak, mert min­denütt olcsóbbak az élelmisze­rek, mint Németországban. * Ki tudja, mit jelent ez az orosz szó: kruscsev ? Aki tudni akarja, lapozza fel a régi, 1952-es orosz szó­tárt. Ott az áll, hogy “krus­csev, rovar, nagyon ártalmas, megront ója a növényi élet­nek”. Persze 1952 óta a kruscsev természete megváltozott. A szótár legújabb kiadása sze­rint: “szárnyas rovarok csa­ládi neve”. * VARSÓ. — Idegen nyelvű kávéház nyílik hamarosan Varsóban. A város egyik nagy forgalmú kávéházában betilt­ják a lengyel nyelv használa­tát, a pincérek kizárólag ide­gen nyelven veszik fel a ren­delést, az asztalok mellett is csak más nyelven folyhat a beszélgetés. A kávéházbar, mindennap más lesz a nemze­ti nyelv. KITÜNTETETT MAGYAR IFJÚ öt éves korában hagyta el szüleivel a kommunizmus fe­lé hajló Magyarországot Csó­ka S. Lajos, Lewisburg, Pa., aki gyorsan elsajátította az angol nyelvet és az iskoláit oly kitünően végezte, hogy felvették a West Point kato­nai akadémiára. Ott is a leg­elsők között volt, tanárai és kollégái egyformán kedvelték és igy jutott a 20 éves ma­gyar ifjú oly kitüntetéshez, amelyhez még Amerikában született ifjak sem jutottak az ő évfolyamának megjelelő időben. A magyar ifjút Cadet Com­­rnandernek nevezték ki a ka­rácsonyi ünnepi szezonra, amely a szerény ifjú szerint csupán annyit jelent, hogy ezen idő alatt társait kioktat­ja a kötelességeikről és fele­lősségükről, de lényegében véve erre az időtartamra va­lósággal átveszi a kadetek fö­lött a parancsnokságot ideig­lenes kapitányi, hadosztály­­parancsnoki ranggal. Nyugalomba vonult MUNHALL, Pa. — Dr. Nyí­ri István, a Szent Margit ró­mai katolikus egyház plébá­nosa január 1-én nyugalomba vonult. János pápa karácsonyi üzenetét, amelyben a béke megőrzésére szólította fel a világ népeit, 30 nyelven sugározták a különböző nemzetek rádióállomásai. VÁLOGATÓS GAZFICKÓK A J 6 V Á S Z T ü k

Next

/
Oldalképek
Tartalom