A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-04-13 / 15. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT No. 15. SZÁM The largest Hungarian Weekly !» America

MAGYAR HETILAPJA

Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, VOL. 42. ÉVFOLYAM

Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buífaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség,

Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend

Newarki Hírlap, Bányászlap

péntek, 1962 április 13

CASTRO - RABSZOLGAKERESKEDŐ j

Castro kubai kommunista diktátor katonai birósága a múlt évi áprilisi invázió 1179 foglyát formálisan 30 évig terjedő kényszermunkára Ítélte, de az ítélet lényegesebb tartalma az, hogy szabadoncngedik a foglyokat, ha Amerika kiváltja őket. A sarc személyenkint 25,000 és 500,000 U. S. dollár közt váltakozik és összesen 62 millió dollár lenne. Amerikai, nem pedig kubai dollárokat követel Castro, merthiszen foglyai pénztelenek. Más forrásból, mint az amerikai néptől, nem jöhet a váltságdíj, tehát nyilvánvaló, hogy Amerikát akarja megsarcolni, megzsarolni Castro, dollárokat követelve rabszolgáiért.

A szennyes “bírósági” zsarolás emlékeztet a német nácik háborús ajánlatára, hogy 100,000 magyar zsidót hajlandók adni 10,000 truckért. Az az üzlet nem jött létre, és a jelek szerint Castro nem fog jobban járni, mint annakidején Himmler náci főhóhér.

EZ IS ELVESZETT ,s,

WASHINGTON — Az arábiai Dhahran repülő bázis iselveszett, mint már oly sok amerikai katonai állomás arab országokban. Marokkóról Szaudi-Arábiáig.

A Dhahran légi bázist Amerika építette fel avégből, hogy repülőink könnyebben elérhessék Oroszországot. Az épitési és fenntartási költségek 17 év alatt 49 millió dollárt tettek ki. A repülőtér feletti rendelkezés jogát Szaud király fenntartotta magának és az utóbbi években ott már csak átmeneti forgalom volt: amerikai bombavető és harci repülőgépek csak gazolin felvételére szálltak le. Szaud király évről évre meghosszabbította a repülőtér ilyen használatának jogát, most megtagadta, februárban a király szemoperációra Amerikába látogatott el és ez alkalommal Kennedy elnök megpróbálta rábírni őt, hogy engedje meg továbbra is a repülőtér használatát, de hasztalan volt az udvarlás Szaud király nem engedett és most megkapta korlátlan tulajdonul, egy lyukas piaszter fizetés nélkül, az értékes repülőteret.

Nem tragédia ez, a dhahrani bázis ma már nem oly, fontos, mint volt, mert most már 5000 mérföldre kilőhető atombombás rakétáink vannak, a távolságok szerepe kisebb, mint volt.

DIPLOMÁCIÁI TÁRGYALÁS

VARSÓ — John M. Cabot amerikai és Wang Ping-nam kínai nagykövet a napokban tartották 108-ik megbeszélésüket a két legsürgősebb amerikai-kínai probléma dolgában: a koreai háború amerikai hadifoglyainak szabadonbocsátása és Formosa sziget átadása a kínai kommunista kormánynak. A tárgyalás 2 órán és 40 percen át tartott és azzal az együttes határozattal végződött, hogy május 17.-én folytatni fogják. 108 gyűlésnek mindössze ennyi eredménye volt. És még több diplomáciai megbeszélésnek hasonló eredménye lesz.

Mi értelme az ilyen céltalan diplomáciai tárgyalásnak? Csak az, hogy valamelyes kapcsolat fennálljon a nagy amerikai és ázsiai hatalom közt addig is, amig eldől Kina kommunista kormánya elismerésének kérdése.

SZÍVESEN FIZETÜNK ADÖT

Nemcsak hazafias kötelességérzetből, hanem azért is szívesen fizetünk adót, mert tudjuk, hogy a kormány és a kongresszus az állam és a város és ezeknek a hatóságoknak minden képviselője lelkiismeretesen sáfárkodik a mi adógarasainkkal.

Mrs. Yvette Marjorie Flores Powell, 31 éves volt hotel clerk, Adam Clayton Powell newyorki kongreszszusi képviselő felesége, egyben titkárnője. Mint képviselői titkárnőnek, 3074 dollár volt a fizetése és amikor a főnöke feleségül vette, felemelte a fizetését 12,974 dollárra. A titkárnő San Juan, Puerto Ricoban tartózkodik, ahol fő foglalatossága az, hogy felügyel 40,000 dolláros házának építésére. És mialatt San Jüanban a házával törődik, titkárnői fizetést húz? Igen. Sőt joggal, mondja ő, mert ha a férje Washingtonban spanyol nyelven irt leveleket kap, azokat a férje elküldi neki és lefordítja angolra. San Juan város szélén van egy amerikai katonai bázis és ott van egy PX bolt, ahol a katonák mindent olcsóbban vásárolhatnak, mint privát kereskedésekben. Oda jár Yvette asszony olcsón bevásárolni. Pénze bőven van bevásárlásra, mert minden hónapban kap ezeregynéhány dollárra szóló kormánycsekket.

Április 16.-án, a jövedelmi adó befizetésének utolsó napján, gondoljunk arra, hogy a mi adógarasainkkal takarékosan, gondosan sáfárkodnak azok, akiket mi sáfárj ainknak megválasztottunk.

Ez Bab-clOued- negyed Algériában, amely a Secret Army Arganization egyik legerősebb támaszpontjának tekinthető.

Filmcsillagok a világűrben

és a jövő olykor megtagadja a múltat. Akadnak a filrnföváro~lban saertlnydáb mogulok, akik konzervatív üzleti elveket vallanak; úgy vélik, hogy kis halak is lehetnek jó halak. Például Universal öt millió dollár költséggel kihozott egy Gary Uránt filmet és a befektetés már három hónap után vissza térült, azóta pedig profitot gyümölcsöz.

Miért oly magasak és egyre magasabbak a filmgyártás költségei? Azért, mert a hollywoodi filmtársadalom minden osztálya, az igazgatótól a statisztáig —megtanulta Reuthertől és Melegtől a leckét: szervezettségben az erő. A fizetések és a velejáró kedvezmények egyre magasabbra törnek. És a szervezetlen és megtörhetetlen filmcsillagok fizetései is már néhány év óta túlszárnyalták a milliós határt. Öt évvel ezelőtt még

200,000 dollár volt a határ, a fizetés egy sztárnak egy filmszereplését. Elzabeth Taylor vezette be az egymilliós munkabért. Mellette a legnagyobb ágyuk: Frank Sinatra, Marion Brando, John Wayne, Kirk Douglas.

Ellentétben az égi tüneményekkel, amelyek világában Glenn alezredes szemlélődött, a filmcsillagok pályája nem. szabályos kör vagy elipszis. V lseik edésiük cikkcakkosán

szabálytalan. Marilyn Monroetól megtanulták, hogy a késésnek sajátos bája és vonzóereje van. Vájjon mikor fog beállítani a stúdióba — jókedvvel vagy bosszúsan, józan vagy ittas állapotban? Érdekes. találós kérdés, üdítő beszélgetési téma és — közben múlnak a félórák, az órák, az órabérek és a tulórasbérek.

A szeszélyes ciillagjárás mellett vannak még nagyobb extra költség tételek. Újabban egyre több filmet a helyszínen készítenek, hogy fokozzák a tájak hitelességét. Római filmet Rómában készítenek, tahitii filmet Tahiti szigetén. És Hollywood és Róma közt, Hollywood és Tahiti közt nagy a távolság és a távolsággal egyenes arányban nőnek a veszélyek és kockázatok és költségek. Hogy is volt az Tahiti szigetén? Úgy kezdődött a dolog, hogy 760,- 000 dollár költséggel megépítették a HMS Bounty óceánjáró vitorlásibajót, az igazi Bounty hü másolatát. A hajó elkészítése Nova Scotia kanadai tartományban késett, 1060 december 4-én ért el Tahitiba és a szereplők már szeptember 16 óta húzták a fizetésüket. December után a kalendáriumban január és február

Akármit is mond a közmondás, Amerikában igenis a fák az égig nőnek, erre számos, sőt számtalan példa van Astortól Z-ig. Itt cipőpuccolóiból acélmágnás válhat, újságkihordóból kormányzó vagy elnökjelölt. De a fejlődés utján nincs megállás, most már nem. az ég a legfelsőbb állomás, ma már űrhajósok és filmcsillagok a csillagok birodalmát ostromolják. A filmiparban újabban megatonos árak és bérek, fizetések és profitok jelentkeznek. Cleopatra - az a bizonyos mesés szépségű Liz Taylor, akiről mostanában olyan sok szépet és csúnyát lehet olvasni az újságok pletykarovataiban — a Fox t'ilmvállalattól hét és fél millió dollár alapfizetést vár és hollywoodi csillagjósok azt jósolják, hogy lesz abból még tiz millió dollár is.

A filmvilág komoly elemeit nagy aggodalommal tölti el ez a világűrbe nyúló versenyfutás. A filmek egyre drágábbak, a filmcsillagok fizetése egyre fantasztikusabb. A 20th Century-Fox 26 millió dollárt öl bele a Cleopatra filmbe. Ez, a gyártási költség minden eddigi rekordot tör. iMég néhány évvel ezelőtt egy és két és három, milliós film ámulatba ejtette a filmvilágot és az egész világot; MÍGM a Mutiny on the Bounty film előállítására 10 millió dollárt szánt, de míg az elkészült, a költség 19 millióra emelkedett. És ime, most megjelent a római láthatáron egy í25 millió dolláros költségvetés !

A hollywoodi aggodalmaskodók — nemcsak filmigazgatók, hanem pónzintézei vezetők is — kérdik: nem túlságosan vakmerő kockázat ez ? Egy Beii Húr vagy Ten Commandments hatalmas film behozza, bizony be is hozta, a befektetett tökét busás kamattal. De mi lesz, ha a megatonos filmek olyan szaporán fognak megszületni, mint Kruscsev 10 és 100 megatonos atombombái ? Mi lesz, ha egyszerre tiz óriásfilm fog leperegni a jólfizető newyorki elsö-film-házaklban ? Ki egyiket, ki másikat fogja megtekinteni és a harmadik és a negyedik és a tizedik féligüres házak előtt fog peregni ? Veszteség, bukás fenyeget.

Szerencsejáték, mond j ák hollywoodi filmmogulok és büszkén! mutatnak rá az eddirekordra: Ten Commandments 13.7 millió dollárba került és már eddig 7 millió dollárt hozott be. Ben Húr — előállítási költség 15 millió dollár, bevétel 48 millió dolliár. Szép, szép, de ez a múlt,.

következik, Tahiti szigetén azonban az következett, hogy 17 napon át zuhogott az ésö és osiurgott a pénz a tétlen személyzet zsebébe. Több mint nyolc millió dollárt tettek ki az extra költségek, mindenekelőtt a többé-kevésbbé fényes csillagok tulórabérei. “Soha többé Tahiti!” — kiáltott fel a végén az MCM' elnök, J. R. Vogel.

Térj ülik vissza Cleopatra egyiptomi királynőhöz, aki. megbabonázta Julius Ceasart, Marcus Antoniust, Nicky Hiltont, Mike Willdinget, Mike Toddot, Eddie Kisbért és Richard Burtont. Neki 60 ruhát kellett csináltatni, az egyik, szinaranyból szőve, 6000 dollárba került. Hogy ő, Elizabeth Taylor, valósághű környezetben csili ogtathassa szépségét és tehetségéit, a filmvállalat a tenger partján felépítette az egyiptomi királynő palotáját, Róma határában a filmvárosban pedig a Forum Romianuimot. Amikor mindez készen volt, már régen elveszett két és fél millió dollár. Ugyanis a filmet Londonban kezdték el és csak Liz súlyos megbetegedése miatt és felgyógyulása után költöztek át a jobb éghajlatú olasz földre.

Fox 100 millió dollár bevételt remél a Cleopatra film után, 10 százalék körül lesz Liz része a zsákmányból. New Yorkban és más nagyvárosokban 10 dolláros beléptidijak is lesznek.

A csillaginflációnak a filmvilágban komoly következményei voltaik már eddig is. Kevesebb hazai filmet készítenek. A múlt évben Amerikában csak 140 film készült, mig öt évvel ezelőtt 250 volt a hazai gyártmányú filmek száma. Ez a kiesés arra vezetett, hogy a filmeket hoszszabb ideig mutatják be, egyre csökkenő haszonnal, és importálnak külföldi filmeket. Az egyik nagy film, distributor tavaly Ili2 külföldi filmet hozott be; öt óv előtt csak 82-t.

lOsillagok hullása következik? Lehetséges. Egyre több filmvállalat próbálkozik, több-kevesebb sikerrel, oly filmekkel, amelyekben nem szerepelnek sztárok. Ha a story érdekes, izgalmas vagy mulatságos, sztárok hozzáadása nem sokat lendítene a sikeren, mondják azok, akik esillagtalan filmekkel, például a Weist Side Storyvial keveset kockáztattak s annál többet nyertek.

Hogy végül is mely filmvállalatok üzleti számítása fog helyesebbnek és veszélytele-Hírek a világ minden részéből

HAVANA — Az amerikai tengeri kincsekeresőket, akik csónakjuk elsülyedése miatt a kubai partra vetődtek, hazaengedték.

PÁRIS — A francia nép több mint 90 százalékban jóváhagyta népszavazás utján De Gaulle elnök elhatározását, hogy Algéria népének teljes függetlenséget ad.

BELGRAD — Milo van Dzsilaszt, Tito diktátornak régebben bizalmasát, évek óta elvi ellenségét, másodszor lecsukatta volt barátját, nyilván “Beszélgetések Sztálinnál” cimü, még kéziratban levő könyvének tartalma miatt. Először “Az uj osztály” cimü könyvéért került Dzsilasz börtönbe, mert ebben élesen támadta a kommunista hivatalnoki és párt-arisztokráciát.

RÓMA — Mario Tobia tábornok, Róma rendőrfőnöke, felfüggesztett állásától egy forgalmi rendőrt különböző szabálytalanságok miatt. A rendőr rálőtt főnökére és ez most, nyolc nappal utóbb, belehalt sérülésébe.

KELET-BERLIN — A keletnémet szovjetzóna úgynevezett parlamentje megszavazta a katonai kiadások felemelését az eddiginek háromszorosára. A szavazás természetesen egyhangú volt.

LONDON — Antonin Bucek, a csehszlovákiai hivatalos hírszolgálat londoni irodájának főnöke, hátat fordított a kommunista kormánynak, menedékjogot kért és kapott Angliában.

VALÓN A, Albánia — Az ország déli részében földrengés nagy károkat okozott és ennek hírére az orosz Vörös Kereszt felajánlotta segítségét. De az albán Vörös Kereszt ezt az ajánlkozást visszautasította azzal az indokolással, hogy az albán népnek nincs szüksége az orosz nép segítségére. Ez az incidens újabb jele annak, hogy mennyire elmérgesedett a viszony az óriási és a törpe kommunista állam közt “eszmei okokból”. Az albán kommunista párt sztálinista, az orosz párt és csatlós siserahada antisztalinista.

LONDON — A villanyossági ipari unió vezetőségéből kizártak négy kommunistát, akiket a bíróság unió-választási csalások miatt elitéit. Ezzel tovább gyengült a kommunisták befolyása a negyedmillió tagot számláló unióban, amely Anglia legfontosabb uniója. 1950 óta az angol kommunistáknak nincsen képviselőjük a parlamentben, azóta az uniókra vetették magukat, az uniókon át próbálnak befolyást nyerni a közügyek intézésére.

MOSZKVA — A Tass hivatalos hírszolgálati iroda komisz fráternek ócsárolta Edward R. Murrow világszerte ismert és becsült amerikai újságírót, aki jelenleg a U. S. Információs Hivatal főnöke. Mit követett el E. R. Murrow? Jelentette az Amerika Hangja rádión, hogy a Washingtonban megnyílt szovjet kiállítást, mert azon képviselve vannak a balti országok (Lettország, Észtország, Litvánia,) amelyeknek a szovjetbe való erőszakos bekebelezését Amerika nem ismeri el. Amerika továbbra is elismeri ezeknek az országoknak emigrációs kormányait.

HAMBURG — Bad Kreuznach közelében földalatti rejtekhelyen ráakadtak 200 tonna méreggel töltött gránátra és aknára, amelyeket az első világháború idején tároltak és ottfelejtettek. A gázbombákat most egy német hajó a tengerbe dobta.

PEKING — Chen Yi Irinái kommunista külügyminiszter nyilvánvalóan nem olvassa az újságokat. Azt irja, hogy Amerika nemzetközi feszültséget teremtett Berlinben és Dél-Vietnamban. Che Yi nem tudja, hogy itt is, ott is a konfliktust Kruscsev “csinálta.” Nem tudja? . . .

HONG KONG — Kínai kommunista területről jött menekültek több tartományból azt a hirt hozták, hogy Déi-Kinában körülbelül ezer katona fellázadt és gerillaharcban áll a kormányhü katonasággal. A lázadókhoz csatlakoztak a falvak éhes lakói.

nebíbnek bizonyulni, az majd eldől, nem késhet sokáig a helyes ut megtalálása. De milyen ut a helyes ut? Lehet-e gazdaságosan filmeket produkálni, ha a csillagok fizetési igényei világüri magasságokba törnek? Lehet-e törvényt hozni a mega to nos fizetések ellen ? Aligha lehet a szabad gazdaság rendszerében. De ez a rendszer nem hajlithatatilan és a Kennedy kormány szociális és gazdasági politikája, megerősítve a Legfelsőbb Bíróság szociális törvénymagyárázó döntéseivel, arra vall, hogy a szabad vállalkozás rendszerével korlátozások nagyonis összeférnék. Ha lehet a farmereknek előírni, hogy mennyit ne termeljenek, lehet a íilmvállalatoknak is előírni, hogy, ennyit ne fizessenek. Megemlítésre érdemes ebben a vonatkozásban, hogy Németországban a hitleri őrületet megelőző időbeni törvény irta elő, hogy filmművészeknek évi 100,000 márkánl nagyobb fizetést nem szabad adni.

THE GOOD SHEPHERE