A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-06 / 40. szám

z. OLDAL

A Jó PÁSZTOR

A JÓ PÁSZTOR

(THE GOOD SHEPHERD)

Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította

Megjelenik minden pénteken

Published every Friday

Published by — Kiadó

THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY

Szerkesztőség '"s kiadóhivatal — Publication Office 173« EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO

Telefon: CHerry 1-5905

ELŐFIZETÉSI rUAKi SUBSCRIPTION RATES:

Cgy évre ________________$6.00 One tear_________________$6.00

r*t evre ----- __ $3.50 Half Year____________:___$3.50

Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio

SZOVJET KULTURFÉNYKÉP

Will Durant világhírű amerikai filozófus évtizedek óta dolgozik az emberiség kulturhistóriáján. Most jelent meg a hatalmas mű hetedik kötete: “Az ész korszaka.”

A jövő bölcselő történetirója fogja megirni napjaink kultúrtörténetét. Ennek borítólapjára kívánkozik az a fényképfelvétel, amely 1961 szeptember 26-án Berlinben, a rabváros és a szabadváros határán készült. A kép ezt a letagadhatatlan jelenetet ábrázolja:

Egy zónahatármenti lakóház második emeleti ablakából lelóg egy idős német asszony. Le akar ugrani a nyugat-berlini oldalra, ahol már kifeszitett hálóval várják rendőrök és tűzoltók. De amikor a fényképezőgép elsütője csattant, az ugrás a szabadságba még nem sikerült. Azt látjuk, hogy a második és az első emeleti ablak közt csüngő asszonyt a fenti ablakból kihajló német kommunista rendőr a lábainál fogva vissza akarja tartani, de ugyanakkor az első emeleti ablakban áll egy jól megtermett fiatalember s ez az asszony vállait megragadja és huzza lefelé. Kelet és Nyugat marakodik egy idős asszony birtoklásáért. A szovjet birodalom egy keletnémet gyarmati prokoláb utján próbálja érvényre juttatni tulajdonjogát a Keletnémetország nevű koncentrációs tábor egyik lakója felett. A kép aláírásából tudjuk, hogy a nyugatberiini markos fiatalember győzött, a rab nőt sikerült kitépni a rabtartó markából.

“Az erőszak korszaka” — ez lesz a cime a jövőben megjelenő kulturhistóriának s ez a fénykép lesz a korszak szimbóluma. És amikor ez a könyv megjelenik, Nikita Kruscsevet együtt fogják emlegetni világszerte Adolf Hitlerrel.

ÁTLÁTSZÓ HAMISSÁG

Akár Lincoln mondta először, akár más, nem lehet kétség annak a mondásnak igazában, hogy az embereket tartósan félrevezetni nem lehet, sem huncut kis hazugsággal, sem hitleri vagy kruscsevi nagy hazugsággal. Kruscsev olyan komoly ábrázattál, aho>gyan komédiások sokszor a pódiumon bolondoznak, e hidegháborús vitába beledobta azt a nagyszerű ajánlatot, hogy a nagyhatalmak állapodjanak meg, még ebben az évben, legkésőbb Szilveszter éjszakáján, az általános lefegyverkezésben, minden atombomba és géppuska megsemmisítésében, és akkor . . . akkor a szovjet hajlandó beszüntetni az atombomba-robbantási kísérleteket, amelyek minden élőlényre veszélyes kisugárzással megmérgezik a föld levegőjét.

Emlékezve arra, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat a kommunisták évekig kihúzták, emlékezve a mostani laosi fegyverszüneti egyezkedésnek immár hónapok óta folyó akadályozására ,és tudva azt, hogy a nehézség-csinálás a kommunisták kedvelt politikai sakkhuzása, az Egyesült Nemzetek közgyűlése egy-kettőre elfogadta, a szovjet ellenzése ellenére, az angol-amerikai javaslatot, mely szerint első és sürgős feladat a mérgező kísérletek beszüntetése, aztán sor kerülhet az általános lefegyverkezési vagy fegyverkezés-csökkentési alkudozásra, amely a múlt tapasztalatok szerint éveket fog igénybe venni. A szabad világot szovjet ármánykodás eddig sem tudta félrevezetni, és a mostani szavazás eredménye megmutatta, hogy az újonnan szabaddá lett ázsiai és afrikai nemzetek delegátusait sem lehet yaltai és szalámi recept szerint becsapni.

A californiai Highway Patrol és a U. S. Navy hatalmas cethalat fogott Pacifis Grove-nál. A cethal köerülbelül 22 láb hosszú volt és mintegy 7 tonnát nyomott.

A TEMPLOMOK TEMPLOMA

Prágát nem hiába nevezik száztornyunak, egymást érik benne a szebbnél szebb régi templomok. Köztük leghatalmasabb a ’’minden cseh templomok anyja”, vagy “A templomok temploma”, a Szent Vitus székesegyház, a Hradzsinban. Hatalmas

tömbjével annyira kiemelkedik Prága fölé, hogy olyan jelképe lett ennek az ősi városnak, mint a Szent István dóm Bécsnek, az Eiffel-torony Párisnak, a Lánchíd Budapestnek.

Története, mondhatni azonos Prága, sőt, Csehország történetével. Már a pogány korban szentély állt helyén: Svantovitnek, a mennyek és az emberek urának szentélye. Mikor a csehek felvették a kereszténységet, egy kis rotundát építettek a pogány szentély helyén, bizánci jellegű hengerded kápolnát, amiből Prágában még három, az ország többi részében tizenhat áll. A vértanú Szent Vencel holttestét itt helyezték el. A kis templomot 973- ban püspöki székesegyházi rangra emelték. Ide hozták 1039-ben Greznóból Szent Adalbert — magyarosan Béla, csehül Vojtech — maradványait is, miután porosz földön vértanúhalált szenvedett, és az eredeti kis kápolnát nagyobb román stilusu templommá bővitették. Mintegy háromszáz esztendeig állt ebben a formájában. Többször leégett, elpusztult, de az áldozatkészség újra és újra helyreállította. Itt keresztelték meg 1316-ban Luxemburgi János, az utolsó lovagkirály, és az utolsó Przemvsl Eliska királyné fiát, Károlyt, a későbbi német-római császárt.

Károly kezdi meg a régi, egyszerű román templomot gótikus székesegyházzá építtetni. 1344-ben. Első tervezője és építésze, Mathieu, a francia gótikát ültette át Közép-Európába. Olyan hatalmas tervet készített, hogy müvét hat évszázadon át nem tudták befejezni. A francia tervezőt a német Parier Péter majd olasz, osztrák, cseh

építészek követték és mindegyik a maga korának megfelelő módon képezte ki azt a részt az épület-komplexumban, amelynek épitése rá esett. A gót csucsivek és oszlopsorok között reneszánsz kórusok, kápolnák, barokk síremlékek sorakoznak és egyik remek gót tornyának is barokk a befejezése.

Az építés egyes szakaszait hosszú szünetek választják el egymástól, sőt, nemegyszer a pusztítás és pusztulás időszakai is. Zsigmond császár például, miután ünnepélyesen megkoronáztatta magát a székesegyházban, kifosztja a kincstárat, mikor pedig II. Frigyes porosz király 1757-ben a várat ostromolta, ágyúgolyói és gyújtóbombái rengeteg kárt okoztak finom kőcsipkéiben. A templom véglegesen 1873- 1929 között készült el Szent Vencel halálának ezredik évfordulójára. A cseh építészek és művészek .bátorságát nem törte le a túlzó módon értelmezett purizmus, amely nálunk nemegyszer a meglevő műemlékek visszaállítását is megakadályozta. Be merték és tudták fejezni Mathieu és Parier Péter remekművét.

A székesegyház tizenkét kápolnájával nem csupán építészeti remekmű, hanem a cseh szentek és a cseh történelemben nagy szerepet betöltött uralkodók panteonja, a cseh képzőművészet kincsestára s. A cseh drágakövekkel és középkori freskókkal diszitett Szent Vencel kápolna, mely 1358-1366 között épült, őrzi a cseh kereszténység megalapítójának sírját és ereklyét. Egy másik kápolnában őrzik Nepomuki Szent János ereklyéit 30 mázsás ezüst koporsóban. Az uralkodók közül, akik itt nyugosznak, legnevezetesebbek: II. Przemsysl, Vencel, V. László, Pogyebárd György, I. Ferdinánd, II. Miksa és II. Rudolf.

A csehek nemcsak büszkék nagy nemzeti szentélyükre, de szeretik is. Prága amúgy is a legendák városa. Számos érdekes történet fűződik

Szent Vitus székesegyházához, benne különösen Szent Vencel, Szent János ereklyéihez. Ezek a történetek arról tanúskodnak, hogy az ősi szentegyház boltivei alatt mindenkor bőségesen áradt a kegyelem, az églek felé forduló lelkek felé.

S. F.

SZEKÉR ELÉ LOVAT

KELL FOGNI PAJTÁS!

Egy öreg soproni ügyvédnek hivatalos ügyben Csornára kellett mennie, és mert az akkori döcögős győr-soproni vonattal sehogy sem tudott kibékülni, kocsin hajtatott, át Csornára.

Ügye végeztével kocsisával együtt beült a Szarvas kocsmába, és bizony jó éjfélre

járt az idő, amikor néhány liter soproni vörös elfogyasztása után végre felültek a kocsira — egymást támogatva, — és az ügyvéd kiadta a parancsot :

— No, induljunk, János!

Ezzel már mély álomba

merült, és nemsokára a kocsis feje is kókadni kezdett. E'gyet-kettőt pattantott ostorával, majd ő is követe gazdája példájá, és elaludt a bakon. Már jócskán virradt, amikor az ügyvéd felriadt álmából, és odaszólt a kocsishoz:

— Közeledünk-e már Sopronhoz ?

János bácsi kidörzsölte szeméből az álmot, szétnéz/űt, majd dörgedelmes káromkodásban tört ki:

— Hij, a nem jóját, doktor ur, még mindig itt vagyunk Csornán. Az éjszaka elfelejtettem befogni a lovakat a kocsi elé.

A KIRÁLY NEVELŐJE

SZABAD ÉS NEM SZABAD 1

Arra már a régi rómaiak rájöttek, hogy lehet tilos, ami szabad. Attól függ, hogy ki téved szabadba vagy tilosba.

Az ősi kétség — szabad vagy nem szabad? — újra kisért. Szabad-e, az egész emberiség javát, illetőleg fenyegető kárát tekintve megengedhető-e, hogy akár a szovjet, akár Amerika újrakezdje és folytassa az atomrobbantási kísérleteket, melyek veszélyes rádióaktiv kisugárzással járnak? A szovjet megtette és — alig hallatszott megdöbbenés és megrovás. Fejcsóválva igy vélekedtek sokan: Hej, ha Amerika tette volna! Milyen pokoli lármát csapnának a világ kommunistái, semlegesei, békepropagandistái, bölcsei és címeres ökrei . . . Bertrand Russell, Cyrus Eaton és a minden rendű és rangú és rangonaluli kádárjánosok!

Ez persze csak logikus találgatás, korábbi tapasztalatok törvényszerűségére alapítva. Végül is: a pájt meg kell kóstolni, ha Ítéletet akarunk mondani az izéről. Majd meglátjuk, meghalljuk. Kruscsev gazsága (melyet, mellesleg megjegyezve, korábban ő maga gazságnak bélyegzett meg) elkerülhetetlenül arra vezetett, hogy Amerika is megkezdte az uj robbantási kísérleteket, de nem a levegőben, hanem mély földalatti alagutban, ahonnan ártalmas atomhamu nem szivárog fel a levegőbe. Amerika nem tehetett mást, merthiszen nem maradhat le az atomfegyver technikai fejlesztése terén, nem nézheti tétlenül, hogy a szovjet erőfölényre tegyen szert. De a földalatti robbantási kísérletek nem felelnek meg teljesen a célnak és rendkívül költségesek. Ezért Jackson szenátor, a szenátus atombizottságának elnöke, kijelentette, hogy ha Kruscsev nem hagyja abba haladéktalanul a földfeletti atomrobbantási kísérleteket, mi sem maradhatunk tétlenek e téren. Ha mi kénytelen-kelletlen ugyanazt tesszük, amit a szovjet tett, vájjon elkezdenek majd a fent jellemzett minden rendű és rangú árnitók és ámítottak kiáltozni, hogy ami az egyiknek szabad, az nem szabad a másiknak?

Aristoteles görög filozófus, Nagy Sándor makedón király nevelője, midőn álomra hajtotta fejét, rézgolyót vett kezébe, amely éjszakánként több Ízben nagy csörömpöléssel esett a réztányérba, amelyet esténként ágya elé helyezett. A zörejre Sándor, |a házból, aki mentorával egy teremben aludt, mindig felébredt. Meg is kérdezte egyszer a filozófust, miért háborgatja a saját és hálótársa álmát?

— Királyt akarok nevelni Makedoniának, utódott a nagy Ftilöpnek — felelte Aristoteles. — Amit éjfélenként cselekszem, azt nem emberektől, hanem a vándor darvaktól tanultam. Az őrdaru, midőn éber álmát szendergi, egyik lábának ujjai közé követ vesz; valahányszor elejti azt, rögtön fölkapja és minden alkalommal szétte kint az alvó, fáradt sereg között. Ti, királyok, őrei vagytok a népnek, amely kormánypálcátok alatt érdekeitekért fáradozik . . . vigyázzatok . . . mélyen aludnotok nem szabad; mert ha vigyázatlanságtok vagy gondatlanságtok miatt a nép veszélybe esik és nyomorba süllyed: ti veszítitek a legtöbbet.

A LUSTA £S NYAKAS HÁZASPÁR

(Indiai népmese.)

Élt-éldegélt egy lusta és nyakas földesur. A felesége éppen olyan lusta és éppen olyan nyakas volt, Egy este, vacsorakor, szél kerekedett és szélesre kitárta a ház utcára nyíló ajtaját.

— Asszony csukd be az ajtót — szólt a földbirtokos.

— Csukd be te — felelte az asszony.

— Te ülsz az ajtóhoz közelebb, te csukd be.

— Én tegnap álmomban szüntelen rizst hántoltam és nagyon belefáradtam. Te meg nyugodtan aludtál. Legalább most dolgozz egy keveset, csukd be az ajtót.

— Én meg korán hajnalban ébredtem ma, hamarább, mint te. Te tovább szundítottál, igy hát neked kell az ajtót becsuknod.

Késő estig azon civódtak, kinek kell az ajtót becsuknia, ámde sehogy sem egyeztek meg. Ekkor a földesur igy szólt:

— Kettőnk közül annak kell az ajtót bezárnia, aki elsőnek nyitja szódra száját.

— Rendben van — egyezett bele az asszony.

Szótlanul fejezték be a vacsorát, majd lenyugocltak, hallgatagon, de az utcaajtót egyik sem zárta be.

Éjjel a nyitott ajtón át a földesur házába kóbor eb lopakodott be. Végigszaglászta a szoba minden . sarkát. Rábukkant egy sült fácánra, befalta csontostul-bőröstül. Aztán egy korsó kókusztejre lelt, kile- . fetyelte az utolsó csöppig. Még egy tálka főtt rizst is talált, azt is lenyelte mind. Végül néhány palacsinta is akadt, azt sem vetette meg, lecsusztatta a torkán. Bendője megtelt, elégedetten kiosont.

Reggel pedig szótlan kelt fel, hallgatva öltözött fel a földesur és felesége, némán ültek le az asztalhoz. Az asszony a szolgának szólni akart, hogy hozza be a reggelit, ám eszébe ötlött a tegnapi vita és az egyezség: aki elsőnek nyitja szóra száját, annak kell az ajtót becsukni.

Egy szót sem ejtett, elment a fácánért, de hült helyét lelte. Megragadta a korsót, de egy cseppnyi kókusztej sem akadt benne. Odarohant a tálkához, egy szem rizs nem sok, annyi sincs benne. Keresi a palacsintát, egy morzsányi sem maradt.

Ődöng az asszony a szobában, nem tudja mitévő legyen. Nem szólhat férjének a történtekről, nem hívhatja a szolgát, hogy a piacra élelemért küldje, hiszen ki elsőnek szól, annak kell az ajtót becsuknia. Férje meg türelmetlenül öklével veri az asztalt, szájára mutogat, követeli, hogy hozza a reggelit.

Az asszony forgatja fejében, mit tegyen. Elhatározza, maga megy a piacra. Egy mukkot sem szól, felölti ruháját, ki az ajtón.

A földesur egymagában marad. Hányja-veti a dolgot, mit csináljon, hogy felesége szóljon elsőnek.

Ekkor betoppan a borbély. Illendően üdvözli a ház urát és sok boldog esztendőt kíván néki. De a földesur egy szófia sok, annyit sem mond.

— Talán megsértette — hőköl vissza a borbély.

Hát a földesur csak ül magában szótlanul. Erre

a borbély haragra gerjedt:

— Miért nem kíván ez az ember velem szólni? Nem vagyok én bélpoklos;

Csakhogy a földes ur tovább is hallgat.

“Jól van, majd szóra bírlak én!” — gondolta a borbély.

Előkapta ollóját, lenyirta a földesur haját fele koponyáján, aztán leborotválta szakálla felét és levágta jobboldali bajuszát. A földesur meg csak pislogott, de változatlanul egy szó sem hagyta el száját.

A borbély erre nagy csomó kormot kapart elő a tűzhelyből, jól bekente a lusta földesur képét. De az erre sem ejtett egy árva szót sem.

“Ezt az embert minden bizonnyal megbabonázták” — vélte a borbély, megrémült és futva menekült

Rövidesen hazatért a földesur felesége. Megpillantotta félig nyírt férjét, félbajszosan, kormos pofával, összecsapta hát két kezét és felsüvöltött:

— Uramisten, hát veled mi történt?

— Ohó! — kiáltott örömest a lusta és nyakas földesur. — Teszóltál elsőnek, csukd be hát az ajtót!

A LEGFŐBB HADÚR UTASÍTÁS ARA

Egy lengyel diplomata négyszemközt elárulta nyugati kollégáinak, hogy Nikita Kruscsev, az orosz gyarmatbirodalom katonai főparancsnoka, kiadta a csatlósországok bábkormányainak a rendeletet, hogy az ipari termelési tervet 20 százalékkal rövidítsék meg s az igy felszabaduló pénzt és munkát fegyvergyártásra fordítsák. Ugyancsak elrendelte a hadúr hadgyakorlatok tartását Magyarországon és a többi gyarmati tartományokban.

CANBERRA, Ausztrália — Amerikai U-2 felderítő repülőgépek Ausztráliától délre magasrepüléseket fognak végezni novemberben, hogy megállapítsák, mily mértékben mérgezték meg a föld légkörét az orosz atombombarobbantási kísérletek.

53