A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-12-01 / 48. szám
z. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JO PÁSZTOR Í HE GOOD SHEPHERD; f ounder: B. T. TÁRKÁNY alapította (Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó í’ílE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMP AN 1 Szerkesztőség “is kiadóhivatal — Publication Office (736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio TESSÉK MINKET LEPIPÁLNI! Az Egyesült Nemzetek Szervezete csőd előtt áll. Nincs elég pénz a szervezet sokrétű akcióinak végrehajtására. Egyes országok kevesebbel járulnak hozzá a világszervezet fenntartási költségeihez, mint amennyire financiális erejükből telnék. Ezek az “egyes országok” — a szovjet és csatlósaik: azok, melyek unosuntalanul hangoztatják, hogy hamarosan lepipálják Amerikát. Az amerikai delegátus felszólította őket, hogy legyenek szívesek már most, legalább kis mértékben lepipálni Amerikát, emeljék fel hozzájárulásukat a költségekhez. De a szovjet nevében Alexei Roscsin és a magyarországi szovjetkormány nevében Tardos József nem álltak kötélnek; nem jelentettek be többet, ellenkezőleg, még kevesebbet akarnak fizetni, mint eddig. Miért? Nem mondták meg az igazi okot, de mindenki tudja: ami pénzük rendelkezésre áll nemzetközi célokra, azt nemzetközi kommunista propagandára fordítják. A szovjet és csatolt részei minden alkalmat felhasználnak arra, hogy fizetési kötelezettségektől mentesüljenek. Például a kongói rendcsinálási akció, melynek során — legalábbis eddig — sikerült kiseprüzni a szerencsétlen afrikai országból a kommunista besurranókat, érthetően nem tetszik a szovjeteknek, tehát egy kopeket sem adnak a U. N. katonaság fenntartására. Az arab menekültek megsegítésére egyetlen kopeket sem adnak, mert azoknak elégedetlensége fokozza a feszültséget a Közel-Keleten és ez tetszik a szovjetnek. Politikamentesen is idegenkednek fizetéstől. Például : a gyermekmentő világkampány céljaira ebben az évben Amerika 12 millió dollárt adott, a szovjet 675,- 000 dollárt. Az elmaradott népek technikai segítésére Amerika adott csaknem 19 millió dollárt, a szovjet 2 milliót. Nem sietnek lepipálni Amerikát. AZ ALKALMAZKODÓ FELESÉG Egy lyoni orvos felesége úgy érezte, nem alkalmazkodik eléggé férjéhez: ezért elvégezte az asszisztensnői és az ápolónői tanfolyamot, majd elsajátította a helikopter-vezetés tudományát is, hogy férjét saját helikopterükön maga szállíthassa a távollakó páciensekhez. Nem először hallunk ilyesmiről. Majdnem mindenki tud olyan esetről, hogy a feleség — csak azért, hogy férjének jobb segítőtársa legyen — maga is foglalkozni kezdett azzal a tudomány — vagy üzletággal, amelyben férje tevékenykedett. A harmonikus házasság egyik alapfeltétele ugyanis az, hogy férjet és feleséget közös érdeklődési kör kösse össze; ha a feleség számára a férj munkaköre teljesen ismeretlen terület, ha az asszony idegenül áll szemben férje munkájával, lehet jó gazdasszony, kitűnő anya, de ideális feleség, lelkének jobbik fele — aligha. A válások nagy számának egyik oka éppen ebben a tényben keresendő: két ember, két különböző világ kerül össze és továbbra is úgy él egymás mellett, mint az egymástól millió fényévnyire keringő bolygók. Sohasem szövődik közöttük igazán mély és tartalmas lelkikapcsolat és ha a házasságot fenn is tartják, az lényegileg nem egyéb, mint — “üzlet”, amelyet vagy az anyagiak, vagy a gyermekek nevelésének érdekében vezetnek tovább. Az alkalmazkodásnak — természetesen — kölcsönösnek kell lennie. Mégis — úgy véljük — ez a kötelezettség nagyobb részben a feleség vállára hárul, különösen akkor, ha a kenyeret a férj keresi. Ilyen esetekben — és a tartós házasság egyik alapja éppen ez — a feleségnek kell a férj útját egyengetnie, biztosítania a munka elvégzséhez szükséges külső körülményeket. A lyoni orvos felesége tehát helyesen járt el, amikor ebben a vonatkozásban is közelebb akart kerülni férjéhez. Ha idők folyamán gyengül is a szerelem, a barátság éppen a közös érdeklődési kör tüzében edződik meg. MÜNCHEN. — Frau Ilse Koch, a buchenwaldi koncentrációs tábor egykori parancsnokának 55 éves felesége, akit háborús bűneiért életfogytiglani börtönre Ítéltek, az Emberi Jogok Európai Tanácsát arra kérte, hogy eszközölje ki szabadonbocsátását. Ilse Koch az az elvetemült gonosztevő asszonyság, aki a koncentrációs táborban lemészárolt ártatlan emberek bőrét lenyuzatta és a preparált emberbőrből lámpaernyőket készíttetett. A los angelesi tűzvész alkalmával két rendőr kisérte veszélytelen helyre, Kagel Kanyon közelébe, a képen látható 3 csöppséget. PÁRIS, 1037 január. — Páriába mindig áhítaton érzéssel lépek be, amely mély szomorúság és határozatlan reménykedés keveréke. Életemnek már két szakasza folyt le itt. Először, mikor apám előárzése 'elszakított 'Magyarország pusztáiról, ahol szabadon és fékezhesetlenül növekedtem a vad nyájak (között, s. engem, szegény gyermeket bevetett egy fényes társaság közepébe, és ez a fényes társaság megtapsolta annak a kisfiúnak az, akrobata mutatványait, akit a “csodagyermek” dicső és megszégyenítő 'bélyegével tisztelt meg. Korai méíaibu nehezedett akikor rám ás én ösztönszerü ellenszenvvel éltem át a művész-háziállat rosszul leplezett lealacsonyodását. Később, amikor a halál elragadta édes-apámat, s amikor, egydül tiérve vissz'a Párizsba, kezdtem már sejteni, hogy mivé lehet a művészet, csaknem összezúzott az a sokféle lehetetlenség, ami minden oldalról el éhein meredt a gondolatomban magam elé tűzött utón. S mivel különben nem kaptam egyetlen rokonszenvező szót, nemcsak a ítársasám'.e^^MÁ f]e ., művészek liözött sem, akik kényelmes, közömbösségben szenderegitek, és mert semmit sem tudtam magamról, a kitűzendő célról és a nekem osztályrészül jutott erőről, akaratlanul is elöntött valami keserű undor az iránt a U. S. élelem-felesleg éhez® millióknak? Nem Washingtonból, hanem Hong Kongból jön a hir, hogy amerikai farmer egyesületek és a kínai kommunista kormány közt már hosszabb idő óta óvatos tárgyalások folynak amerikai terményfeleslegek adás-vétele dolgában. A kínai kommunista kormánynak a jövő év közepéig hat millió tonna búzára és más terményre van szüksége, hogy a kinai milliók napi élelem adagját felemelhesse 1500 kalóriára, ami dob gozó embereknél a minimális szükséglet. Kína ebben az évben vásárolt hat millió tonna búzát Ausztráliától, Kanadától és más országoktól, de nem tud segítséget kapni a szovjettől ,és annak európai gyarmataitól, mert ott is hiány van. Ezért szeretnének vásárolni az amerikai termésfeleslegekből, amelyek kimerithetetlenek. Az amerikai farmer szövetségek és a kinai bevásárló bizottságok megbeszélésének célja az, hogy Amerika eladjon Kínának évente, öt éven át, 250 millió bushelt, vagyis nyolc millió tonnát. A buzaszállitásnak azonban egyelőre áthághatatlan akadálya van: A kongresszus törvényt hozott, amely tiltja paritásos áralátámasztással termesztett amerikai búza eladását kommunista kormányzat alatt álló országoknak. Ha az amerikai farmerek mégis tárgyalnak a kinai kommunista bevásárló bizottsággal, ezt teszik azért, mert úgy vélekednek, hogy Kennedy elnöknek a törvény ellenére bizonyos mértékben szabad keze van a terményfeleslegek értékesítése dolgában. Világos, hogy itt morális és politikai szempontok törnek egymásra. Amit a kinai kormány elérni szeretne, az éhező milliók egészségét és életét menteié meg. Amerika merev vonakodása rossz hatást tenne Ázsiában és egybütt is. Másfelől nagyon kényes politikai probléma ez, tekintve, hogy az amerikai nép és kongresszus nem látja ésszerűnek egy kommunista zsarnoki uralom alátámasztását. Washingtonban a hivatalos álláspont e percben az, hogy — a kinai kommunista kormány ezideig nem nyilvánította ki akaratát és szándékát, hogy amerikai búzát vásároljon. Mégis tény az, hogy az amerikai külügyminisztériumnak és a földművelésügyi minisztériumnak hivatalos értesülése van az amerikai-kinai tárgyalásokról, amelyek a közelmúltban Hong Kongban folytak. művésziét iránit, amely, mint akikor láttam, többé-kevésibé hasznot hajtó mesterséggé, a jó társaság szórakoztatásává zsugorodott, s akármi szerettem volna lenni széles e világon, csak mgyurak zsokéjában élő zenész nem, akit ők támogatnak és díjaznak, mint valami szemfény vésztőt vagy tudós kutyát. Nos hát, gyerünk vissza Páráiba. Aliig j érkeztem meg, s máris egy csodába bfottjrfL, ■fából és szalmából készült dicsőségbe-: Gúsikow úriba, a zene bűvészébe, aki végtelen sok hangjegyet ült le végtelen rövid idő alatt, s lehető legtöbb hangot csal ki a két legkevésbé hangzó testiből. Hihetetlen nehézséget győzött le s e pillanatban egész Paris neki tapsol. Milyen kár, hogy Gusikow ur, a körúti kávéháziak Paganinij e, tehetségét — helyesebben zsenijét— nem valami aratógép vagy egy uj termelési ág feltalálására használta. Úgy italán egy ország egész lakosságát gazdaggá tette volna, mig igy tévútra futott tehtsége midössze zenei gyermekesiséget termelt ki, amelynek a hirlapi tárca szélhámoskodása sem adhat értéket . . . Az előkelő világ, amely most Gusikow ur igazán meglepő játékával szórakozik, s lelkesiedésének minden tartalékát kimerítve csodálja a művész fapálcikáinak gyors futását egy szalmavánkoson, alig-alig méltóztatik érdeklődni a haladásnak az iránt a szép és nagy kísérlete iránit, amelyet Mainzer ur, egy buzgó és lelkiismeretes tanár kezdeményezett. Körülbelül négy hónap óta hetenként többször összegyűjti az egyszerű embereket, szegény munkásokat, hogy a nap fáradalmai után leüljenek az iskola padjaiba és szorgalmasan hallgassák a buzgó és lelkes tanár tanítását, aki a zene jótéteményeit hozza. Ó, milyen szép dolog is volna, ha a nép zenei nevelése általánosodnak, és kifejlődnék Franciaországban! Orfeusz lantjának szép legendája, a mi nyársipolgári és prózai századunk testvére kicsinyitve, részben még mindig megvalósulhat. A zene is, ámbár ősi kiváltságait eljátszotta, jótékony és civilizáló istenség lehet, s akkor gyermekei a legnemesebb koszorút fűzhetik homlokukra: azt, amelyet a nép adományoz iszabaditójának, barátjá- 1 nak, prófétájának . . . A FEJVADÁSZOK SZIGETÉN A Csendes-tenger rejtelmes szigetvilágában lakó barna emberekről hallott a múlt század elején Poitiére ben egy kis francia fiú: hallott fejvadászokról, misszionáriusokról. Pierre Chanel volt a neve, 1803-ban született, szegény parasztemberek gyermeke volt. Huszonnégy éves korára pap lett. Genf mellett, Crozetban megismerte az éppen akkor megalakult maristák miszsziós társaságát és tagja lett 1831-ben, huszonnyolc éves korában. Öt év múlva már a többhónapos hajóuton találjuk Pierre atyát. Afrikát megkerülve, az Indiai-óceánon át jutott el a Csendes-óceánba és jelentkezett püspökénél Uea szigetén. A püspöknek megtetszett a fiatal pap és felkérte, menjen egyedül, egy laikus testvér kíséretében egy nagyobb, ismeretlen szigetre, Futunára. Halászbárkán érkezett meg Futuna szigetére. Nem tudta, mi vár reá a fejvadászok egyik szigetén, ahol a férfivá avatás csak azután történt meg, hogy az ifjú bemutatta a törzs véneinek egy ellenség levágott fejét. Két törzs lakott halálos gyűlölködésben a szigeten és kíméletlenül irtották egymást. Szellemektől és kísérletektől rettegő, állandó félelemben élő emberek voltak ezek, akiknek a természet könnyen osztogatta táplálékát, mégis szörnyű állapotok uralkodtak közöttük. A férj feleségeit bármely okból elkergethette, az anyák viszont, ha megunták gyermekeiket, egy bunkó csapásával megszabadultak tőlük. Itt kezdte életét Pierre atya, a barna emberek között. Azonnal észrevette, hol kell kezdenie: a kunyhókban seregestül hevertek a betegek. Némi orvosi ismeretekkel rendelkezett, gyógyszereket is vitt magával, kötözte sebeiket, gyógyította őket. Alkalma nyilt, hogy a nyelvvel is megbarátkozzék. Két év alatt megbirkózott a nehéz feladattal és tökéletesen értette a benszülötteket és azok is megértették őt. így alkalma nyilt az evangélium hirdetésére is, és nem is eredménytelenül. j Éppen a fiatalság szive tárult fel előtte, többek között a sziget uralkodójának, a győztes törzs főnökének, Niulikinek első fiáé is. Voltak már a szigeten keresztények. Az uralkodót ugyan, aki kezdetben jóindulatú volt, a törzs sámánja mindinkább ellene hangolta. Egy napon reggelre kelve Pierre atya megdöbbenve látta, hogy a kunyhójába körüli kertet barbár kezek éjszaka kiirtották. Az uralkodó parancsára történt ez, aki immár teljesen a misszionárius ellensége lett. Niuíiki maga elé hivatta és kiutasította szigetéről. De ő mégis ott maradt. Korán reggel három férfiú jelent meg kunyhójába. Husángok és lándzsák voltak kezükben. Pierre atya szétzúzott fejjel, átdöfött szívvel, holtan hanyatlott füágyára. Ma Futunán nincsenek már fejvadászok, nincsenek emberevők, a sziget keresztény. A vértanúhalált halt misszionáriust XIII. Leo pápa 1889-ben boldoggá avatta, szentté avatta őt XII. Pius 1954-ben. Százhúsz esztendeje van az idén ,hogy 1841-ben Óceánia első vértanúja meghalt. ... £5 KI NEM VOLT TÖMEGGYILK0S? ERIVAN, Szovjet-Örményország. — Az örményországi kommunista párt főtitkára Y. N. Zarobyan az állami pártgyülésen azt a vádat emelte Malenkov volt miniszterelnök ellen, hogy 1937-ben néhány hét leforgása alatt 3500 örményt tartóztatott le s ezek közül sokakat tarkónlőttek a nagy sztálini “tisztogatás” során. Malenkov sok üldözöttet személyesen hallgatott ki és a kihallgatásoknál félholtra kínozta őket. Az örményországi biztonsági szolgálat vezetője ehhez még hozzátette, hogy egy “tisztogató különítmény”, melynek élén Malenkov állott, egy hónapban ezer személyt fosztott meg szabadságától. Most már tudjuk, hogy tömeggyilkos volt Sztálin, tudjuk, hogy tömeggyilkosságai végrehajtásában jobbkeze volt Kruscsev, az ukrajnai és budapesti véreskezü hóhér, tudjuk — bár még csak ezután fogják nyilvánosságra hozni —, hogy Molotov keze is vértől csepegett azokban a 30-as években. Ezek után fel kell tenni a kérdést: “Melyik orosz kommunista nagyságnak tiszta a keze? * ❖ * Kruscsev a nemrég lezajlott pártkongresszus napjaiban szükebb elvtársi körben elmondta, hogyan történt a szuper-tömeggyilkos Beria rendőrfőnök meggyilkolása. Sztálin halála után Beria állítólag magához akarta ragadni a hatalmat. Kruscsev és társai megbeszélés ürügyével a Kreml egyik szobájába csalták, ott szemére vetették ármánykodását, Beria revolvert rántott, Kruscsev rárontott, kiragadta a kezéből a revolvert és Moskalenko tábornagy lelőtte Beriát. v> ':\ Ez a mese azért érdekes, mert annakidején hivatalosan közölték, hogy Beriát bíróság elé állították, a bíróság halálra Ítélte és hóhér kivégezte. Eljön majd az idő, amikor Moskalenko tábornagy vagy másvalaki el fogja mesélni, hogy Beriát Kruscsev lőtte agyon. ELŐFIZETÉSI PUAK: SUBSCRIPTION RATES: ■«y évre _______________$6.00 One Year _______________$6.Q( ■>* -we ___ ___$3.50 Half Year ______________$3.5t A zene a népnek áldás — az uraknak szórakozás LISZT FERENC LEVELE GEORGE SAND FRANCIA ÍRÓNŐHÖZ
