A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-19 / 20. szám

4. OLDAL A Jó PÁSZTOR (FEC). — A budapesti rá­­<?ió az alábbiakban magyaráz­ta az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének azt a határozatát, mellyel a magyar delegáció mandátumát nem fogadták el, vagyis hogy nem ismerik el a magyarországi kormány törvényességét. ‘ÁA mandátumjvizsgáJó bi­zottság az Egyesült Államok javaslatára az elmúlt évekhez hasonlóan most is azt javasol­ta, hogy a magyar küldöttség mandátumának kérdését tart­sák függőben. A magyar kül­döttség részéről Lőrinc Ta­más hangoztatta: a magyar küldöttségnek meg lenne a joga hozzá, hogy e törvény­telen javaslat megváltoztatá­sát kérje a közgyűléstől. Mivel azonban ez az egész törvény­telen eljárás hidegháborús maradvány, a javaslat meg­változtatására irányuló indít­vány uj hidegháborús vita fel­lángolásával járna együtt. Ezért a magyar küldöttség ezen a közgyűlésen nem kíván ezen jogával élni.” Eddig a pesti rádió hírma­gyarázata. Ahány szó, annyi hazugság. Az Egyesült Nem­zetek nagygyűlése többizben elítélte a magyar szabadság­­harc vérbefojtását Kruscsev ukrajnai és budapesti hóhér által, úgyszintén Kruscsev dunatáji helytartónak, Ká­dár Jánosnak és bűntársainak vérengzését és terrorját. De Kruscsev is, a kádárjánosok is dacolnak a világszervezet határozataival, bízva abban, hogy emiatt nem lesz atomhá ború. Ez okból, csakis ez okból tagadja meg a U.N. a magyar­­országi szovjet bábkormány elismerését. Az Egyesült Nemzetek követelése: Takarodjék az orosz Magyarországbólí Leslie K. Munro ujzélandi diplomata, az Egyesült Nem­zetek volt közgyűlési elnöke, a világszervezet megbízottja a magyar ügyben, a New York Times hasábjain felújította a UN követeléseit a magyar nemzet rabságának megszün­tetésére. Hiába kurjongatta komisz ukrajnai korcsmái hangon Nikita Kruscsev, hogy a magyar ügy döglött kutya; a világszervezet és a világközvélemény úgy tartja, hogy a magyar ügy igenis élő, nagyon élő kérdés, ame­lyet nem lehet a napirendről levenni addig, amig Kruscsev, a nemzetközi büntevő, és ma­gyarországi helytartói és porkolábjai bűneiket jóvá nem teszik. (Mint ismeretes, az Egye­sült Nemzetek Szervezete hasztalanul hozott többször is határozatot, hogy az oro­szok takarodjanak Magyar­­országból és tegyék lehetővé, hogy a magyar nemzet maga határozzon sorsa, kormány­zata, politikája dolgában. Miután a szovjet e határoza­tokat semmibevéve tovább is fegyveres erővel alátámasz­totta Kádár János és büntár­­társai terroruralmát, a világ­­szervezet újabb határozatot hozott: Megbízta Sir Leslie Munro nagykövetet, hogy menjen Magyarországba és tegyen jelentést az ott észlelt ‘ állapotokról, a szabadsághar­cosok kegyetlen üldözéséről, a magyar nép elnyomatásá­ról. Sem a szovjet, sem a bu­dapesti bábkormány nem en­gedte be Magyarországba és ezért ő újra meg újra a világ­borúm előtt emlékeztet a gyászos történetekre. 1 Az Egyesült Nemzetek nemrég lezajlott 15-ik köz­gyűlésén nem lehetett a ma­gyar ügyet napirendre tűzni, mert, főleg az afrikai szabad­ságmozgalmakkal kapcsolat­ban, sürgősebb teendők me­rültek fel. Az Egyesült Álla­mok fődelegátusa Adlai Stev­enson sajnálkozását fejezte ki, hogy a UN nem szakítha­tott időt a magyar ügy uj megtárgyalására és ezt a leg­közelebbi közgyűlésig el kel­lett halasztani. Hogy addig 3e némuljon el a tiltakozás a iruscsevi és a kádárista gaz­tettek ellen, Sir Leslie Munro hallatja a szavát a New York Times utján, amely világlap éppen úgy — sőt talán általá­nosabban — a világközvéle­ményt Ugyanúgy tükrözi, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete. Munro emlékeztet arra, hogy Kruscsev a budapesti vérengzést, a magyar nemzet rabszijra fűzését azért ren­delte el, mert a szabadságharc átmeneti győzelme alapján, uralomra jutott Nagy Imre kormány Magyarország sem­legességét proklamálta. A szabad kormány helyébe a szovjet fegyveres erővel be­ültetett egy bábkormányt. Ennek a bábkormánynak visszaélései és sorozatos bű­nei ellen a UN 19S6 óta ismé­telten határozatok formájá­ban tiltakozott, de eredmény­telenül. Munro idézi az Egyesült Nemzetek 1060 december 14- én elhangzott határozatát, amely leszögezi, hogy egy népnek idegen hatalom által való elnyomatása és kizsák­mányolása egyet jelent az alapvető emberi jogok meg­tagadásával, megsértése az Egyesült Nemzetek alapok­mányában lefektetett elvnek és akadálya a világbéke meg­teremtésére és nemzetközi együttműködésre irány uló igyekvéseknek. Ezeknek az alapelveknek szellem ében megy végbe a gyarmati né­pek önkormányzati jogának elismerése nem korlátozható azokra a népekre, melyek ed­dig gyarmati igazgatás alatt álltak; ami megilleti a gyar­mati népeket, az megilleti Magyarország népét is. A magyar ügynek, melynek újabb megtárgyalására az Egyesült Nemzetek Szerveze­te nem ért rá, nem szabad fe­ledésbe merülni. Igaz, vajmi kevés az, amit a UN ezidősze­­rint a magyar nemzet felsza­badítása érdekében tehet. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a UN tehetet­len egy nagyhatalom fegyve­res erejével szemben. De fel kell tenni a kérdést: Az, hogy nem tudjuk a bűnt megtorol­ni, ok-e arra, hogy szemet hunyjunk a bűn felett? És kérdezni kell ezt is: Ha a UN tehetetlennek bizonyul a nemzetközi biztonság megvé­désére, ok-e ez arra, hogy a világ közvéleménye is tehe­tetlennek nyilvánítsa magát? Két évvel ezelőtt — foly­tatja Sir Leslie Munro — az Egyesült Nemzetek közgyű­lése kimondta, hogy ennek a kérdésnek nem szabad fele­désbe merülnie. Ez az Egye­sült Nemzetek álláspontja ma is. Amikor a világszervezet ázsiai és afrikai múlt igaz­ságtalanságok jóvátételével foglalkozik, nem hunyhat sze-HÁTFAJÁS, DERÉKFÁJÁS, IZOMFÁJAS Vagy más végtagfájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt I - II EASY RUB készítménnyel melynek kipróbált enyhítő hatását számtalan hálalevél bizonyltja. — Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U.S. Pat Office. Magvar gyógyszerész készitmérive, — Ara $1.50, CANAOÄRAN $2.00. __Kérjük rendeléséhez a csekket vagy money ordert mellékelni. — 1970 Lincoln Avenue, Chicago 14, HL A. ADORJÁN A templomokban ezideig megszoktuk a vallásos tárgyú ablakfeslményekel. A londoni Christ temp­lomban azonban a művész az egyszerű emberek életét kivánta ábrázolni és igy születtek meg ezek az újszerű iemplomablak-feslmények. A természet titkaiból A tudomány régesrégen megállapította, hogy az em­ber — a fejlődés őstörténel­­mi időszakában, — a változó éghajlati viszonyok követ­keztében vándorútra kelt. Az egyik megállapítás szerint az emberiség bölcsője Ázsiában, a másik szerint Afrikában ringott. A népvándorlás tehát im­már hitelesítettnek tekinthe­tő történelmi tény. De hogy­an kerültek egyes olyan ál­latfajok, amelyek szinte el­választhatatlanul odatartoz­nak egy-egy táj, arculatához, egy homlokegyenest más adottságokkal rendelkező vi­dékre ? Olyan kérdés ez, amelyre a tudomány a mai napig nem tudott elfogadható választ adni. íme egy-két példa. Köztu­domású, hogy a tevék a si­vatagok lakói. A feljegyzé­sek szerint ezek az állatok amelyeket a “sivatag hajói”­­nak nevezünk — a történelmi korok felmérhető határáig mindig a sivatagokban éltek. Egész biológiai berendezke­désük, felépítésük erre pre­desztinálja őket. És most az amerikai kutatók rejtély elé kerültek: egy kaliforniai sza­kadékban — több más emlős­állat lábnyomai között — vi­met ugyanolyan igazságta­lanságok felett, amelyeket a magyar nemzettel szemben követnek el. A szovj et kor­mány hamisan azt állítja, hogy a magyar kérdés ébren­tartása fokozza a hideghábo­rús feszültséget. Ez nem igaz. A magyar kérdés nem hideg­háborús kérdés, csak azért lett a hidegháború része, mert egy katonai nagyhatalom sú­lyos vétséget követett el a UN alapokmányában lefekte­tett elvek ellen. A magyar kérdés tovább is foglalkoz­tatja az Egyesült Nemzete­ket azért, mert a szovjet, amelytől függ az igazságta­lanság megszüntetése, meg­tagadja az együttműködést a világszervezettel. A szovjet magatartása semmiesetre se lehet ok arra, hogy elfogad­juk azt a hamis elvet, hogy a népek önrendelkezési jogának elve nem érvényes éppen ott, ahol megszületett:1 Európá­ban. Az' Egyesült Nemzeteknek továbbra is követelni kell a szovjettől, hogy tegye jóvá a bűnt, amit 1056 őszén a ma­gyar nemzet ellen elkövetett. Az első lépés a jóvátétel felé: az orosz haderők takarodja­nak Magyarország földjéről. A magyar üggyel az Egye­sült Nemzetek Szervezete új­ra foglalkozni fog legközeleb­bi közgyűlésén. lágosan felismerhető teve-pa­ta nyomokra bukkantak. Ta­lán odahozták őket? Kényel­mes feltevés lenne ez, ha a tudósok nem állapították vol­na mep, hogy ezek a nyomok — legalább kétmillió évesek. Amikor az újságírók megkér­dezték töltik, mivel magya­rázzák ezt különös leletet, ki­jelentették: egyelőre nein tudnak választ adni a kérdés­re s azt a rejtélyt sem tudják megfejteni: hogyan kerültek az állatok az amerikai konti­nensre és hogyan kerültek el onnan. Még tanácstalanabbal áll a tudomány egy másik uj fel­fedezés előtt. Nemrégiben ugyanis egy perui kutató, az Andok hegylánc fennsíkjai­nak egyikén, mintegy 12 ezer láb magasságban, hatalmas, emberkéz által a sziklákba vésett állatszobrokat talált. Az egyik ilyen állatszobor egy barlangi oroszlánt ábrá­zolt, olyan állatot, amelynek maradvár^ait mindeddig Ökólvivé csempészek BUDAPEST. — A Népsza­badság közli; “Az Ökölvívó Szövetség három vezetője a bécsi versenyről visszatérve, a vámhatóság k é p v iselőinek éberségét ki akarta játszani és eltitkolta a kint sze?-zett különböző cikkeket. A MTST legfelsőbb fegyelmi bizottsá­ga vánxszabálysértésért Ho­­lecska Tibort, a Magyar Ököl­vívó Szövetség főtitkári tiszt­ségétől felmentette, Ermler Jánost egy évre hazai ver­senybírói működésétől s nem­zetközi mérkőzések vezetésé­től, Énekes Árpádot egy évre nemzetközi utazásoktól eltil­totta.” Feketevágáséri egy évi börtön GYŐR. — A “Kisalföld” je­lenti: Mezei József, az écsi földmüvelőszövetkezet vezető­je -éveken át felvásárolta a község lakóitól a borjukat, ti­tokban leVágta és a húst a szövetkezeti boltban értékesí­tette. A bevételt saját zsebé­be vágta. A győri járásbíró­ság Mezeit 1 évi börtönbün­tetésre ítélte. LUMUMBA UTCA SZEGED. — A városi ta­nács határozata alapján utcát neveztek el a városban Pat­rice Lumumbáról, az afrikai KádárJánosról, aki Kongót el akarta adni a szovjetnek. nem sikerült az amerikai kon­tinensen felfedezni. Még titokzatosabb azonban egy másik, csúszómászót áb­rázoló szobor. A kutatók vé­leménye szerint ugyanis ez az állatfajta régen kihalt, mi­előtt még az első ember meg­jelent volna a földön. Hol lát­hatta tehát az ismeretlen pe­rui művész ezt az állatot, amelyik-— a feltevések sze­rint — az ő életében már nem létezett a földön? A természet titokzatos mű­helyéből állandóan újabb és újabb titkok kerülnek elő. Az újabb felfedezések egy egész sor régebbi elméletet dönte­nek meg. Ahhoz, hogy ezek­et a leleteket megmagya rázzák, át kell alakítani a ko­rábbi őstörténeti adatokat. Ez azonban még korai lenne. A tudósok egyelőre “várako­zási álláspontra” helyezked­nek és e titkok megfejtését arra az időre halasztják, ami­kor további hasonló termé­szetű és bizonyitóerejü lele­tekre bukkannak. HÍVOGATJÁK A DOLLÁROKAT (FEC). — A magyarorszá­gi szovjet kormányzatnak nagy szüksége van dollárokra és a legkülömbözőbb kedvez­ményekkel csalogatja a kül­földön élő magyarokat. Már­cius 15-től újabb könnyítés lé­pett életbe: mindazok, akik 1943 december 31 előtt hagy­ták el Magyarországot, azon­nal megkaphatják a magyar vízumot, ha egy, az IBUSZ-al szerződéses viszonyban átló utazási iroda révén utaznak Magyarországba. További kedvezmény, hogy akik a szál­lodai és éttermi szolgáltatá­sokat nem veszik igénybe, a befizetett összeg ellenértékét — két napi teljes ellátás kivé­telével — forintban az IBUSZ kirendeltségeinél visszakap­hatják. A rokonlátogatók szá­mára idén még változatosabb lesz a program: A befizetett összeg ellenében a látogató magyarországi rokonával együtt üdülhet a Balatonnál épült uj szállodákban. Az ősz folyamán szüreti mulatságo­kat rendeznek a vendégeknek Badacsony és Eger környé­kén, tél elején pedig az IBUSZ disznótorokat rendez állami gazdaságokban. HALLOTTA MÁR . . . ? ... hogy a coloradói Ca­pitol dómja azért fénylik, mert 24-karátos arannyal van bevonva. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT SYDNEY, Ausztrália. — Nehéz a bevándorlók út­ja az első időben. Első a kenyér s többre még alig telik. Herbert, a nmet uj bevándorló, egy ócskásnál vett egy ócska varrógépet, de megígérte a feleségének, hogy mihelyt megtollasodnak, vesz neki egy vadonatúj Sin­ger varrógépet. Addig jó lesz az ócska is, amelynek uj géppel szemben az az óriási előnye van, hogy az árát meg lehet fizetni. O. K., mondta az asszony és elkezdte az ócska jószágot tisztogatni. A fiókban egy cédulát talált, azon egy bizonyos helynek pontos megjelölését és a tervrajz alatt ezt: “Itt ássatok, nem fogjátok meg­bánni.” Herbert és a felesége kimentek a mezőre s a megadott helyen ásni kezdtek. Két láb mélységben találtak egy vaskazettát és benne nagyértékü ékszere­ket. Meg egy végrendeletszerü levélkét, amelyből ki­tűnt, hogy Mrs. Névtelen, mivelhogy nem voltak örö­kösei, az ő ócska varrógépe vevőjének szánta egész va­gyonát. SOUTHEND, Anglia. — A szavazópolgárok re­gisztrálására Douglas Mist a saját nevén kívül beküld­te még két polgár nevét: Mr. Ginger Mist és Mr. Tiny Mist. Az utóbbi kettőnek regisztrálását a választási hivatal megtagadta, mert azok nem 21 éven felüli an­gol állampolgárok, hanem kis macskák. Douglas Mist ellen hatóság félrevezetése cimén megindult a bűnvá­di eljárás. KINGSTON. Ont. — Raymond Murphy, a kana­dai National Railways utmestere, elérve 65-ik szüle­tésnapját, nyugalomba akart vonulni. De egy nappal előbb szerszámkocsijába hátulról belefutott egy teher­vonat s ő halálos sérüléseket szenvedett. NOTTINGHAM, Anglia. — E. W. Hughes, a Dur­ham egyetem tanára azt állítja, hogy az irodának, a hivatalnoknak legnagyobb átka a szép lány. Nemcsak azért, mert csinos titkárnő elcsavarhatja a főnöknek vagy a kollégáknak a fejét, hanem főleg azért, mert szépsége kihivóan hat az ott dolgozó többi nőre, félté­kenységet terjeszt s az ellenséges hangulat a munka rovására megy. RÓMA. — Egy katolikus pap átadott a rendőrség­nek egy értékes régi festményt, melyet egy műkeres­kedőtől elloptak. A gyónás titkossága jogával élve, a pap nem árulta el a tolvaj kilétét. SHIM A, Japán. — Gyenge gyöngyikének nézett egy fiatal nőt egy jól megtermett, izmos gyöngyhalász. Kirántotta a nő kezéből a kézitáskáját és futásnak eredt'. Nosza rajta, utána vetette magát a hölgy és sza­ladtak utána mások is. A tolvaj a kikötőbe futott, be­ugrott a vizbe, ott biztonságban érezte magát. De csa­lódott. Gyöngyike levetkezett, utána ugrott a vizbe és kiragadta a kezéből a kézitáskát. NÁPOLY. — Egetverő zaj közepette életbelépett a temetői csendet elrendelő városi törvény. Miután a rendőrség betiltotta a tüzijátékgyártást, a gyárosok egyszerre felrobbantották egész készleteiket. STOCKHOLM, Svédország. — Kungalv városka egyik iskolájának táncünnepélyére berontott egy cow­­boynak öltözött 17 éves fiú és vadul lövöldözni kezdett. A 18 éves Per Altvar meghalt, négy gyerek súlyosan megsebesült. A cowboyról társai elmondották, hogy szenvedélyes olvasója a vadnyugati regényeknek és nézője a televízió cowboy-filmjeinek. LONDON. — Az állatkert közlése szerint az ang­liai teknősbékák állapota válságos. A szigetország idei tele ugyanis nagyon enyhe volt, a teknősbékák téli ál­ma két hónappal előbb fejeződött be. Szakértői véle­mények szerint, ha az állatokat nem fogják alvókurára, nem lesz annyi erejük, hogy a nyarat megérjék: ideg­összeroppanást kapnak. BIARRITZ, Franciaország. — A világhírű fürdő­hely városi tanácsa elhatározta, hogy kártérítésre per­li a La Presse magazint, mert ez rossz időjárást jósolt az elkövetkező nyárra. Ez az időjóslás rendkívül káro­san befolyásolhatja a nyári szezont. STOCKHOLM. — Erik Strang, 61 éves svéd pa­raszt, aki 20 évvel ezelőtt megvakult, műtét segítségé­vel a napokban visszanyerte szemevilágát. Amikor megpillantotta feleségét, igy szólt: “Még sokkal szebb vagy, mint 20 évvel ezelőtt.” RIO DE JANEIRO. — A brazíliai határon vám­­vizsgálat folyik. Az egyik utas papagájt hozott magá­val. A vámtiszt közli vele, hogy a madárért magas vá­mot kell fizetnie, viszont ingyen vihetné át a határon, ha a papagájt kitömné. Az utas gondterhelten néz a pa­pagájra, vakargatja a fejét, összeráncolja a szemöldö­két. Egyszerre csak megszólal a papagáj: “Eduard, ne csinálj butaságot, fizess!” DAR-ES-SALAM, Tanganyika, Afrika. — Charles Stewart, a kanadai Üdv Hadsereg őrnagya, Keriakoo piactéren letette a lába mellé ezüst trombitáját és pré­dikálni kezdett. Prédikációjának tárgya a Nyalcadik Parancsolat volt: “Ne ölj!” A prédikáció végeztével le­hajolt a földre, hogy felvegye a trombitáját, de annak hült helyét találta. Valaki megszegte a Nyolcadik Pa­rancsolatot. ÓHAZAI HÍRADÓ KERTELNEK A TERRORLEGÉNYEK *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom