A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-12 / 19. szám

\MERIKA LEGNAGYOBB

MAGYAR HETILAPJA

EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 19. SZÁM The largest Hungarian Weekly In America

THE GOOD SHEPHERD

Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hirlap

VOL. 41. ÉVFOLYAM

Cleveland, New York, Buffalo, Ne wark, Philadelphia, South Bend

péntek, 1961 május 12

Ä KUBAI KUDARC UTÁN

A Gallup közvéleménykutató intézet országszerte körkérdést intézett minden rendű es rangú amerikaiak közt: miként vélekednek Kennedy elnökről általában és kubai akciójáról különösen.

Az általános kérdésre 100 amerikai közül 83 azt felelte, hogy helyesli Kennedy elnök eddigi elnöki tevékenységét. 5 százalék elégedetlen Kennedyvel, 12 százalék nem mondott véleményt.

Ez a “szavazási” eredmény meglepő, mert számszerűleg arra mutat, hogy Kennedy ma népszerűbb, mint Eisenhower valaha volt. Ugyanis Eisenhower legmagasabb népszerűségi százalékszáma 79 volt — akkor, amikor Kruscsev és bandája hamiskás mosolygás közben a béke reménységét hangoztatták és ugyanakkor titokban megkötötték Nasser egyiptomi diktátorral a fegyvervásárlási üzletet, amely Amerika és a szabad világ pozícióját a Közel-Keleten megrendítette.

Kennedy 83 százalékos népszerűsége mindössze 1 százalékkal marad mögötte Roosevelt elnök népszerűségének. Roosevelt 1942 januárjában a Gallup szavazáson 84 százalékot kapott.

És hogyan változott az amerikai nép véleménye a kubai szerencsétlen vállalkozásról? A Gallup szavazás eredménye: 61 százalék helyesli, hogy Kennedy segítette a kubaiak inváziós kísérletét, de amerikai fegyveres erőt nem vetett harcba; 15 százalék elitélte a kísérletet és 24 százalék nem nyilatkozott.

TIZENNÉGY BÁBA LAOSBAN

Miután Kruscsevnek sikerült a laosi fegyverszünetet hetekkel késleltetni, a kommunista felkelők hatalmukba kerítették a kis ország nagy részét. így hát a 14 nemzet delegátus;.i,bóW>!ló békecsináló bizottságtól semmi jót nem lehet várni. A legjobb esetben is a tizennégy bába segíteni fog világrahozni egy semleges koalíciós kormányt, amelyet a kommunisták időbei fel fognak szeletelni a Rákosi Mátyás által szabadalmazott szalámivágó késsel. Ily kilátások mellett Kennedy elnök elhatározta, hogy felfokozza a veszélyeztetett szomszédos országok, Dél-Vietnam és Sziám védelmét. A vietnami 150,000 főnyi haderőt 190,000-es létszámra emelik és ellátják modern fegyverzettel, főleg repülőgépekkel és folyami hajókkal, hogy ki tudják irtani a kommunista Észak-Vietnamból beszivárgó lesipuskásokat. És egyben Amerika saját katonaságának segítségét is ígéri Dél-Vietnamnak, úgyszintén Sziámnak.

De a beszivárgó és lesipuskás kommunisták elleni védekezés nem pusztán katonai feladat. A kommunisták éltető tápanyaga az emberek nyomorúsága és elégtelensége. Ezért Kennedy elnök nyomást igyekszik gyakorolni Ngo Dinh vietnami köztársasági elnökre, hogy demokratikusabb, népjóléti kormányzással igyekezzék népének támogatását megnyerni. Sziámbán is túlságosan diktatórikus a kormányzat; ott is sok a tennivaló.

1,000,000,000 DOLLÁR INDIÁNAK

WASHINGTON. — Kennedy elnök a kongreszszustól kéri ezer millió dollár kölcsön megajánlását India részére, hogy ez az ország, a demokrácia leghatalmasabb bástyája Ázsiában, végrehajthassa harmadik ötéves iparfejlesztési tervét. Az amerikai segélynek csak egy feltétele van: az, hogy ugyanilyen összeget bocsássanak rendelkezésére a többi gazdag szabad országok — Anglia, Németország, Kanada és Japán.

Amerika és a többi szabad országok India gazdaságának és demokráciájának megerősitését tartják szem előtt. Ugyanakkor a szovjet is segiti Indiát, azzal az álnok hátsógondolattal, hogy idővel hatalmába keriti az országot és igy visszakapja azt, amit most ad.

De nagy a különbség amerikai és szovjet segítség közt dollárokban is. Amerika eddig 3843 millió dollár segélyt nyújtót Indiának, amiben benne volt 2500 millió dollár értékű amerikai termésfelesleg. A szovjet összesen 800 millió dollár kölcsönt adott Indiának, amiből 378 millió dollár az uj ötéves tervre esik.

India féltékeny szomszédjának, Pakisztánnak is az eddiginél több gazdasági segitséget nyújt Amerika, már csak azért is, mert újabban a szovjet nagyszabású segitséget ajánlott fel Pakisztánnak, hogy kiszéditse a szabad világ szövetségéből.

A Republic Aviation vállalat 14 millió dollár költséggel kísérleti intézetet épitett, ahol légürkutalásra alkalmas capsulákat próbálnak ki. A baloldali képen a capsulát 3000 fokos hőségnek teszik ki.

ALAN B. SHEPARD

“Repülés a világűrbe és vissza” — ez az ujsághir lekésett. Az ország valamennyi újságja csak utólag közölhette az “újdonságot”, amelyet mindenki a rádión át már hallott és a televízión át látott is. Uj korszakban élünk, melynek egyik érdekessége az is, hogy szuper-szenzációval mi, újságok már aligha szolgálhatunk a közönségnek.

De jelentett a 15 perces izgalmas dráma vetitése egyebet is. Megmutatta a világnak, hogy mi a különbség szabad és rabnemzet közt. Az oroszoknak es az egesz világnak Moszkva tudtul adta Gagarin őrnagy korszakalkotó repülését a föld körül és ép bőrrel leszállását a földre. De ki látta Gagarin repülését? Ki látta leszállását? Kevesen látták s a keveseknek bizonyára sok okuk volt a titkolózásra. Talán az volt az ok, hogy az a szenzációs világüri repülés nem is úgy történt. Sőt oly hangok is hallatszanak sokfelől, hogy nem hiszik a szovjet mesét.

De, feltéve, hogy mégis igazat mondtak a moszkvai hivatásos hazugok, el kell ismernünk — Kennedy elnök is elismerte —, hogy a szovjet jóval megelőzött bennünket, íme, a lényeges adatok: Gagarin a föld körül repült s lehívásra a földre szállt; Shepard csak felrepült a légkörön túlra, és visszabocsátkozott ejtőernyővel a tengerbe. Gagarin 187 mérföld magasságba emelkedett, Shepard 115 mérföld magasságba. Gagarin repülésének sebességét a szovjet nem jelentette; Shepard sebessége óránkinti 5100 mérföld volt. A levegőben és a levegőn túl volt Gagarin 108 percig, Shepard 15 percig. A kupé, melyben Gagarin ült, 10,000 font súlyú volt, Shepard lakosztálya 3000 font súlyú. A kilövő rakéta feszítőereje Gagarin javára tízszeres volt: Shepard 78,000 font, Gagarin 800,000 font.

Eszerint hátul kullogunk. Mennyivel előzött meg hennánkét a szovjet? A nézetek nagyon eltérőek. A gyárban, ahol Shepard fülkéje épült, azt mondják: 10 évvel. A képviselőház űrhajózási bizottságának vezető republikánus tagja (aki nem hiszi el a moszkvai mesét) azt mondja: egy hónappal.

Mindenképpen lemaradtunk s joggal kérdezzük: miért? Ha ellenmondásnak tetszik is, azt kell mondani: amennyire komplikált, annyira egyszerű a probléma. Először is, az oroszok hamarabb jöttek rá,

hogy a rakéta a jövő fegyvere, ezért hamarabb fogtak hozzá a hitleri V-2 rakéták továbbfejlesztéséhez. Másodszor, a diktatúra — hitleri vagy sztálini vagy kruscsevi — akadálytalanul a nemzet minden energiáját egy célra összpontosíthatja, mig a szabad társadalomban késedelmeskedések elkerülhetetlenek. Harmadszor, a szovjet többet költhetett a kísérletekre és gyártásra. Ez a harmadik magyarázat meghökkentő. Hiszen Amerika sokkalta, sokszorta gazdagé !>b! Igen ám, de a szovjet11 dollárért annyi munkát kap, mint Amerika 5 vagy 10 dollárért. Vagy 100 dollárért, mint Canaveralban és Californiában kiderült, ahol az uniók heti 400 és 500 és 800 dolláros munkabéreket préseltek ki a rakéta kísérleti kontraktoroktól. Az Egyesült Államokban az acélipari, autóipari, üveg- és gumiipari munkások átlagos munkabére 2 és 3 dollár közt váltokozik, inkább 3, mint 2 dollár. A szovjet 1 dollárnál kevesebbet fizet, tehát minden egyes rubelért több dollárnyi munkát préselhet ki rabsorban tartott munkásaitól.

Óriási összegekről van szó. Shepard repüléséig már 400 millió dollárt költöttünk a Mercury programra, és ami ezután következik, az egyre többe és többe fog kerülni. A program a következő: A jövő hónapban Shepard két kollégája megismétli a szenzációs mutatványt, talán javított formában. A Gagarin-féle produkciót ez év végén vagy a jövő év elején lógjuk megkísérelni, óvatosan, előbb egy üres fülkével, ahán egy csimpánzzal a fülkében, és csak azután száll fel az amerikai világüri körutazó. Ez az 1962 évi program. 19G3-ban felszáll egy műhold, körülkeringi a sápadt csillagot és ledob egy TV készüléket es mérőkészülékeket, amelyet információkat küldenek le a földre arról, hogy miféle világ van a hold hátán. 1965-ra van tervbevéve ember repülése a hold körül — 260,00t mérföld távolságban. 1967-len, ha minden jól megy, leszáll a holdon az első amerikai és kitűzi ott a csillagsávos lobogót.

És az útiköltség, az odavissza utazásoc viteldija mennyit fog kitenni? Évente öt ezer millió dollárt a mostani, ugyancsak tilliós költségeken felül. Mire az ember leszállása a holdon sorra kerül, a számla negyvei ezer millió dollárt fog kitérni»

Ezeket a milliókat és ezermilliókat nem Uncle Sam fogja fizetni, mert ő egy vagyontalan szimbólum. Mi fizetjük — heti “pedából” és a havi csekkből — a billióknak minden centjét. Mi, az adófizetők, úgynevezett adóalanyok.

A nemzet hálája szép ünneplésben nyilvánult meg, Shepard magas kitüntetéseket kapott. De a hála és elismerés megnyilatkozása miben különbözött itt és ott! Gagarint, aki feleségével és két gyermekével kétszobás lakásba?' lakik, beutalták egy bérkaHárnya négyszobás lakásába. Shepard nemcsak hivatalos állami jutalomban részesül, hanem privát forrásból is többet kap két extra szobánál. A Life magazin félmillió dollárt ad Shepardnak és hat társának azért, hogy elmondják élményeiket a hosszú előkészületi idő alatt; Shepardnak “úti kalandjai” ismertetéséért is. Ebből a jutalomból több mint 70,000 dollár jut egynek-egynek. És még több jutalomra számíthatnak a világűr amerikai úttörői.

Az izgalom és lelkesedés óráiban eszünkbe sem jutott az aggasztó kérdés: Mi lesz, ha nem sikerül? A laosi és kubai kudarcok után újabb megalázó vereség vár Amerikára? A U. S. Információs Szolgálat felkészült erre az eshetőségre is. Készen volt a terv, hogyan adjuk tudtára a nemzetnek és a világnak, ha baj éri a merész tengerésztisztet? A mondóka, amelynek elmondására szerencsére nem került sor, úgy szólt volna, hogy Shepard tisztában volt a kockázattal, amit vállalt; mindenesetre az a tiény, hogy Amerika titkolózás nélkül az egész világ nyilviánossága előtt játszotta le az izgalmas drámát, ország-világnak megmutatta, hogy mit is jelent ez a szó: szabad társadalom. Az egész világ látta, igy hát senki e földön nem kételkedhet a színjáték valóságában. A titkolózó és hazudozó Kruscsev banda nem számíthat arra, hogy a Gagarin előadás valóságában higyjen mindenki,^ barát és ellenség és a nézőtér sötétjében meghúzódó úgynevezett semlegesek.

NÉPSZÁMLÁLÁS

ATHÉN. — A legutóbbi népszámlálás alkalmával megállapították, hogy Görögországnak jelenleg 8,357,526 lakosa van. Legutóbb tiz évvel ezelőtt tartottak népszámlálást, amikoris az ország lakosainak száma 7,632,801 fő volt.

BERLIN. — A keletnémet szovjetzónában súlyos orvoshiány van, mert évek óta egyre több orvos és fogorvos szökik át a nyugati szabad zónába. A szomszédos szovjetcsatlós országokból jöttek orvosok kórházi kisegítő szolgálatra, többek közt lengyel orvosok. Csaknem egy évig alkudoztak a berlini és a varsói kormányok, mig az utóbbi hozzájárult orvosok áttelepítéséhez. De ez a sziléziai lengyel bányavidékeken orvoshiányra vezetett és most a lengyel kormány meglepetésszerűen visszahívta a kölcsönadott orvosokat. Közülük négyet repülőgépen vittek Sziléziába, ami arra enged következtetni, hogy ott járvány tört ki. Az orvoshiány a keletnémet szovjetzónában egyik oka annak, hogy Kruscsev Nyugat-Berlin bekebelezésével be akarja tömni a vasfüggönyben tátongó űrt, amelyen át aránylag könnyen lehet a keletnémet szovjetzónából kiszökni.

BONN. — Schroeder belügyminiszter közli, hogy a nyugatnémet kormány évente átlag 17 millió dollárt költ a szovjet kémkedés leküzdésére. A szovjet évente legalább egy és egynegyed millió dollárt költ kémkedésre.

MOSZKVA. — Egy orosz bebocsátást kért az angol nagykövetség épületébe; azt mondta, politikai menedékjogot akar kérni. Kérését megtagadták azzal a magyarázattal, hogy a követség erre nincsen felhatalmazva. Amire az orosz felvágta a nyakát. Orosz rendőrök elvitték.

HAMBURG. -— Hans Globke, a nyugatnémet kormány államtitkára, akit a nácikkal való együttműködéssel vádolnak, nem tagadja, hogy mint belügyminisztériumi hivatalnok, ő irta a hírhedt “nürnbergi törvényt”, amely egyebek közt előirta, hogy zsidók kötelesek felvenni az Izráel, illetőleg Sára keresztnevet. Ezzel szemben neki köszönhető, hogy a törvény nem irta elő azt is, hogy a ijsidók ropg a “Zsidó” közbenső keresztnevet is kötelesek használni.

PERTH, Ausztrália. — A haditengerészet vezetősége figyelmeztetést adott ki hajók és repülőgépek vezetőinek, hogy kerüljék el a Monte Bello szigeteket, mert ott a levegő még mindig meg van mérgezve rádióaktivitással. A fertőzés 1952-ből származik, amikor a szigeten felrobbantottak egy angol atombombát.

AMSTERDAM. — Az a házat, amelyben Anna Frank éveken át meghúzódott a náci bestiák elől és amelyben világhírűvé lett naplóját irta, “Anna Frank Ház’’ néven, mint nemzetközi ifjúsági központ fog ezután összejövetelek céljaira szolgálni. Legközelebb négynapi konferenciát fognak ott tartani holland, német, angol és francia fiatalok a népek közti jobb megértés kérdéseiről.

SZALONIKI, Görögország. — Négy napon át tárgyalta a katonai biróság egy albániai kémcsoport bünperét. Az öt kém közül ketten albánok voltak, akiket az albániai kommunista kémszervezet küldött Görögországba katonai bázisokon való kémkedésre. Ezek már ismerték a trületet, amelyen kémkedniük kellett, mert a 12 év előtti kommunista felkelés idején, mint lesipuskások harcoltak a kormánycsapatok ellen. Az egyik albánt és görög társát halálra Ítélték, a másik albán és görög társai sokévi börtönbüntetéseket kaptak.

BHILAI, India. — Miközben orosz technikusok építik a nagy acélöntődét, a közelben keresztény társadalmi terem épül. A kapavágási ünnepélyen többszáz keresztény vett részt. így az istenhivők és az istentagadók szomszédok lesznek Bhialiban.

SAIGON, Dél-Vietnam. — Ngo Dinh köztársasági elnök ünnepélyesen megnyitotta és átadta a forgalomnak az uj országutat, amelyet 35 millió dollár amerikai pénzen építettek.

BÁZEL, Svájc. — A Basler Nachrichten szerint nem igaz az a széles körben elterjedt nézet, hogy az átlagos házasságban a hetedik év kritikus. A lap a brit házassági statisztikára hivatkozva azt állítja, hogy a legtöbb válásra a negyedik és ötödik évben kerül sor. Ez is főleg gyermektelen házaspárokra vonatkozik, ami viszont megerősíti azt a régi tételt, hogy a gyermek összetartja a házasfeleket. 1

BOURNEMOUTH, Anglia. — John Hamilton, 66 éves, nyilvános helyen botrány okozás vádjával állt a biró előtt. Azzal vádolták, hogy a szomszédai bosszantására oly hangosan köhög, hogy nem tudnak aludni. A biró előtt tagadta ugyan gonosz szándékát, mégis kérte, küldje a biró börtönbe. Mert, mondta, ott legalább nyugodtan kiköhögheti magát. Folytonos köhögése miatt rengeteg baja van, tette hozzá, az örgek házából, ahol gondozták, emiatt kizavarták. A biró orvosi vizsgálatra utalta.

Hírek a világ minden részéből