A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-05 / 18. szám

4. OLDAL A Jó PÁSZTOR Üzleti siker büntette miatt... BUDAPEST. — A Népsza­va jelenti: György Imre papirfeldolgo­­zó iparosnak 1945 előtt 50-100 embert foglalkoztató papir­­üzeme volt. Az államosítás megszüntette nagy lehetősé­geit, később Budapest terüle­téről is kitiltották. De nem sok idő kellett, hogy újra fel­bukkanjon és megkísérelje összetákolni korábbi életét. Kerepesre költözött 1958- ban, majd papirf eldolgozó kisiparra váltott engedélyt. 1956 után 4 alkalmazottal kezdett dolgoztatni, a munkák egy részét kiadta 20-25 kis­iparosnak, ezenkívül leg­alább ugyanennyi munkást is foglalkoztatott. Az üzlet ragyogóan ment. Három év alatt több mint há­rommilliós forgalmat bonyo­lított le. Az egész országot be­hálózó nagykereskedői tevé­kenységbe kezdett, árjegyzé­kei és prospektusai szinte el­árasztották az országot. A rendőri vizsgálat során egymillió forintos raktár­­készletet találtak. Engedélye mintegy száz cikk gyártására volt. Maga valóban csak eny­­nyit készített, de népes ki­segítő hada gyertyatartótól kezdve, borotvakészletig min­dent — összesen 300-féle árut — szállított. György Imre pe­dig számla nélkül vett és és adott — bármilyen tétel­ben. A vizsgálat befejezése után a rendőrség György Istvánt szabadlábra helyezte. Azon­nal utánanézett, miként foly­tathatja, akár csak a bíróság tárgyalásáig is, a jól jövedel­mező üzletet. Egy kisiparost keresett, akihez átszállította a zár alá vett áruk egy részét és ennek neve alatt futott vol­na tovább az üzlet. A rendőr­ség azonban Györgyöt újra le­tartóztatta. A további vizsgá­latnál újabb terhelő adatokkal bővült György István bünlis­­tája. A kapitalista vállalko­zást feltámasztani igyekvő kisiparost hamarosan bíróság elé állítják. * A Magyar Távirati Iroda jelenti: Meszlényi Márió budapesti lakos iparigazolványt kapott müszerészipar gyakorlására. Engedélyét később kibővítet­ték a rádiószerelő iparra is. Mindez nem volt elég neki, túllépte az iparengedély kere­teit: műhelyét ipari vállalko­zássá fejlesztette és egyre több alkalmazottat foglalkoz­tatott. Nagyarányú megren­deléseket vállalt, s ezek jelen­tős részét bérmukában, más kisiparosokkal készíttette el. A lebonyolított forgalomban legnagyobb szerepet játszó öt árucikk közül háromnak az árát jogellenesen számította ki, s igy a méltányos hasznot meghaladó nyereséget ért el. Az elszállításig nála raktáro­zott, mintegy 40,000 forint ér­tékű árut másnak még egy­szer eladta. A budapesti Központi Kerü­leti bíróság árdrágító üzérke­désért, valamint sikkasztás­ért ötévi börtönre Ítélte. Mondjanak le a lelkészválasztásról! ! BUDAPEST. (FBC). — Káldy Zoltán evangélikus püspök “Példát mutató pres­bitérium” cimü írásában ar­ra buzdítja a gyülekezetét, hogy mondjanak le a lelkész­­választás jogáról s bizzák azt a püspökökre. “'Nem egyszer beszéltünk már arról, hogy a presbité­riumok mindig szembeálinak a haladással és ezt a testüle­tet szeretnék felhasználni oly fórumnak, hol egyházi kön­tösben a politikai reakció kép­viseletében szólalhatnak meg. De nem lehetnek ezek a pres­bitériumok olyan szervek se, melyekben nyíltan, vagy ti­tokban valami más egyházi vonalat visznek, mint az egy­ház felelős vezetői és maga­sabb testületéi. “Egyre több jel mutat egy­házunkban arra, hogy a pres­bitériumok jelentős része megértette és magáévá tette az egyházvezetőség álláspont­ját és egyre bátrabban jár­nak azon az utón, melynek iránya igy jelölhető meg: egy­házként élni a szocializmus­ban. A gyülekezeti lelkészek jelentéseiből kitűnik, hogy több presbitérium átlépte sa­ját gyülekezetének kerítését és kilépett egyházunk közös feladatának mezejére. Egy presbitérium például úgy ha­tározott, hogy az egyházve­zetőség iránti teljes bizalom­mal lemondanak lelkészvá­lasztási jogukról és az állás betöltését az egyházkerület püspökére bizzák. “Gyülekezeteink egyre in­kább olyan lelkészeket kí­vánnak, akik a saját egyéni életükben feloldódottan tud­nak bizonyságot tenni arról, hogy mit jelent egyházként élni a szocializmusban és mi­vel lehet legjobban segíteni azt a gazdasági és társadalmi fejlődést, amely hazánkban ma végbemegy.” A magyar falvak BUDAPEST. — A “Figye­lő” írja: Az elmúlt évtizedben Ma­gyarországon is j elentősen csökkent a mezőgazdasági munkaképes népesség és ezen belül a keresők száma. Amig 1949 január 1-én a mezőgaz­dasági keresők száma az ösz­­szes keresők 54.5 százaléka volt, addig 1960-ban ez az arány már csak 40.2 százalék volt. 1965-ig mintegy 200.000 munkaerő szabadul fel a me­zőgazdaságiban a szocialista nagyüzemek kialakítása, a gé­pesítés, a termelékenység nö­vekedése következtében. Ezek foglalkoztatásáról a mezőgaz­daságon kívül, elsősorban az iparban kell gondolkodni. Uj vizsgálatok szerint azonban kiderült, hogy bár 1965-ben Izráel fennállásának 13-ik évét ünnepelte katonai parádéval Jeruzsálemben, véletlenül ugyanazon a napon, mikor az az ember született, aki ki akarta irtani a zsidókat: Adolf Hitler. New Zealandi életkép - a száz év előtti időkből Minden ország, még a leg­fiatalabb is, szívesen böngé­szi saját történelmét. így van ez az Ausztrália közelében el­terülő New Zealanddal is. A szigetország, amely ma a jó­lét hazája, száz évvel ezelőtt még nagyon szűkmarkú volt lakosai iránt. Az egyik hely­beli lap a közelmúltban ele­venített fel egy jellemző tör­ténetet, amely megmutatja, — hogyan is éltek az embe­rek 1860 körül a Földnek ezen a pontján. A new zealandi telepesek igen vallásos emberek voltak. Életükhöz elválaszthatatla­nul hozzátartozott a vasárna­pi mise. Erre az alkalomra távoli vidékekről is bejöttek a nagy nyájak pásztorai. A mai Wellington közelében el­terülő kis helységnek két pásztor-vendége volt ezeken elnéptelenednek valóban jóval kevesebb ember munkájára lesz szükség, ez korántsem jelenti azt, hogy emiatt országos méretű elhe­lyezkedési probléma keletkez­ne. Mert mig a munkaerőszük­séglet csökken, a mezőgazda­­sági népesség szintén csök­ken. Mig a mezőgazdaságban munkába lépő parasztfiatalok száma csökken, az átlagosnál jóval magasabb a mezőgazda­ságban a kiöregedő korosz­tályhoz tartozók száma: je­lenleg több mint 130,000 a 70 éven felüli parasztok száma. Mindezeket tekintetbe véve, a mezőgazdasági termelés munkaerőszükségletének fe­dezésénél problémák várhatók az ország iparilag fejlettebb vidékein. A SZOMBATHELYI PÜSPÖK SZOMBATHELY. — Ko­vács Sándor megyéspüspök az elmúlt hónapokban többet volt kórházban, mint otthoná­ban. Súlyos vesebajának gyó­gyítása végett többizben kór­házi kezelésnek kellett magát alávetnie. De otthonában sem pihen és orvosi tilalom ellené­re is állandóan résztvesz az egyház ügyeinek intézésében. a miséken: M’Nab és M’Pher­­son. A dolog rendben is lett volna; a különös csupán az volt hogy egyszerre mindig csak az egyik jött el, hol Nab, hol pedig Pherson. Karácsony előtt valakinek feltűnt, hogy a két pásztor állandóan váltja egymást. Az egyik asszony nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze Nabtól, mi van a társával. Beteg talán? Nem, nem be­teg .— válaszolta halkan Pherson. Az asszony a homlokára ütött: “Persze, hiszen a nyá­jat nem hagy hat já el mind­­aketten egyszerre. De nem lehetne valamilyen megol­dást talltlm érre ? Nem le­hetne a1 nyájat elvezetni egy szomszédos községbe és az ottani pásztor őrizetére bíz­ni?’’ — Nem a nyáj miatt van ez igy — mondta Nab zavar­tan. Hanem — a ruha miatt. — A ruha miatt? — cso­dálkozott az asszony. De hiszen mindaketten tisztes­ségesen öltöztök. Végigmer­te Nabot. Hosszú lodenkabát volt rajta, amely ügyen nem egészen illet rá, de tiszta és rendes volt. HÁTFÁJÁS, DERÉKFÁJÁS. IZOMFAJAS vagy más végtagfájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt 4 - U EASY HUB készítménnyel melynek kipróbált enyhítő hatását számtalan hálalevél hóonvitia __ Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U. S. Pat. Office. Maavar crvócryszerész készítménye. — Ara sf.SO, CANADABAN $2.00. _ Kérjük rendelésébe* a csekket vagy money ordert mellékelni. — a. adorjan 1970 Lincoln Avenue, Chicago 14, I1L Szuper-demokrácia BUDAPEST. — A kommu­nista kormányzatot népide­mokráciának nevezik, de még szebb nevet is adhatnának a k á d á r i s ta paradicsomnak: szuperdemokrácia. A népnek, az istenadta népnek határta­lan szólásszabadsága van — feltéve, hogy a nagyfejü elv­társakat nem bántják. Kis panasszal bárki bátran for­dulhat a szuperdemokratikus sajtóhoz, a lapok boldogan helyt adnak minden panasz­nak, sok esetben utánajárnak és orvoslást keresnek, sőt ta­lálnak is panaszokra. Kádárék nagyon büszkék erre a demo­kráciájukra. Nem úgy a Lu­das Matyi, az egyedül komoly politikai vicclap az országban. A Ludas Matyi szellemesen figurázza ki a Kádáriában fel­­burjánzott panaszinflációt. Imigyen: JOGOS KÍVÁNSÁG A Rekettye utcában sűrít­sék a buszjáratokat, mert óriási a forgalom, inkább a Zúzmara utcában ritkítsák. Tízezer lakos a Rekettye utcából. JOGOS KÍVÁNSÁG A Zúzmara utcában sűrít­sék a buszjáratokat, inkább a Rekettye utcában legyen ke­vesebb. Tizezer lakos a Zúzmara utcában. Aki nem dolgozik* — gazdagodjék! BUDAPEST. — A kommu­nista jelszavak csak nyelve­dre valók. Nem kell azokat komolyan venni. Nem is ve­szik komolyan azok, akik fel­sőbb parancsra taktusra ordí­tozzák, például, azt az alapve­tő kommunista elvet, hogy aki nem dolgozik, ne egyék. Ma­gyarországon, aki nem nagy­­fejű vagy nagyfejő, csak egy utón - módon gazdagodhatik meg: szerencsejátékkal, totó szerencsével. A totón vagyo­nokat lehet keresni kevés ésszel, sok szerencsével. “Minek a normatulteljesités nekem, ha van szerencsét ho­zó totójegyem?” “Továbbra is ösztönözni kí­vánjuk a totózási kedvet”, — mondja az Esti Hírlap közlése szerint a Totóigazgatóság ve­zetője. “Áprilistól kezdve már ne dobják ei a nem nyerő totó­­szelvényeiket a totózók! A to­tószelvények sorszámozásá­nak lesz jelentősége azt ter­vezzük, hogy rendszeres idő­­közönkint bécsi, illetve római utazásokat sorsolunk. A ró­mai egyhetes utazások még előbb megvalósulnak, és októ­berben kerül sor a bécsi uta­zásokra. A szerencsés nyerte­sek, külön e célra megszerve­zett IBUSZ “totóbusz-on” utaznak az osztrák főváros­ba, hogy ott tanúi legyenek az Ausztria — Magyarország válogatott labdarugómérkő­zésnek,” — Igen ez igy van. Csak­hogy kettőnknek csupán egy ünneplő ruhánk van. És ez­ért egyszerre csak egyikünk tud eljönni a misére. — Szent ég — csapta össze kezét az asszony. Hát hogy lehet, hogy mindketten ugyanazt a ruhát viselitek? Pherson egy óriás és te pe­dig egészen alacsony terme­tű vagy . • • — Ezt a dolgot már meg­oldottuk. Egy olyan “közép­nagyságú ünneplő ruhát csi­náltattunk, ami körülbelül mindkettőnknek jó. A kabát­tal nem is volt különösebb baj, bár neki egy kicsit szűk, rajtam meg lötyög. A nad­rágnál azopban már bonyo­lultabb a helyzet. Pherson. úgy hordja, mint egy térd­nadrágot, és a szélét gumi­­szalaggal erősiti meg. Én pe­dig — ha rám kerül a sor — felhajtom a nadrág szárát, annyira amennyire szüksé­ges. Arról nem szól a krónika, hogy hogyan szerzett végül is a két pásztor két ünneplő ruhát. Azzan az időben — állapítja meg a lap — bizony nem úgy éltek az emberek mint manapság. Nem volt akkor telefon, rádió, televí­zió. A munkabérek nagyon alacsonyak voltak. A far­mok lakossága a világtól el­zárva patriarchális közössé­gekben élt és a legkisebb szükséglétek kiegészítése igen nagy, megoldhatatlan problémát okozott. így éltek őseink azokban a “légi jó időkben” — fejezte be a lap. Magyar egyetemi diákok a Szovjetben BUDAPEST. — A Felsőok­tatási Szemle jelenti: Jelenleg több mint 250-en folytatják szovjet egyeteme­ken tanulmányaikat. Ösztön­díjasaink az 1930-61 tanév­ben a Szovjetunió öt városá­ban tanulnak, a zöme Moszk­vában, de nagylétszámu cso­port tanul Leningrádibán, ki­sebb csoportok pedig Ukrajna egyetemein: Kievben, Char­­kovban, Odesszában és Krasz­­nodárban. A Szovjetunióban tanuló ösztöndíjasoknak komoly ta­nulmányaik mellett eleget kell tenni a párttagsággal együttjáró feladatoknak is, sőt a társadalmi (potya) mun­kát sem hanyagolhatják el. Részt vesznek rohammunká­kon, ünnepségeken, előadáso­kat tartanak, és különös sze­retettel foglalkoznak az út­törőkkel . .. "EMLÉKEZZÜNK ÉS FELEJTSÜNK" ORANIENBURG, keletnémet szovjetzóna. — A kormány hét és fél millió dollár költséggel emlékmű­vet emeltetett a Sachsenheim koncentrációs táborban meggyilkolt 100,000 náci áldozat emlékére. A leleple­zési ünnepély az emlékezés és a felejtés jegyében folyt le. Emlékeztek a nácizmus bűneire és elfelejtették, hogy a háború után Sachsenheim orosz koncentrációs tábol volt és az oroszok ott öt év alatt körülbelül 26,000 foglyukat meggyilkolták . A Sachsenheim koncentrációs tábor nem volt ir­tótábor, mint Dachau vagy Auschwitz; ott csak ezré­vel akasztották, agyonlőtték a foglyokat, ezreket ha­lálra dolgoztattak. És ebben a táborban kezdték meg a nácik a mérgek kipróbálását embereken. Egyebek közt itt próbálták ki azt a mérget, amellyel Göring az akasztásra kijelölt nap előtt cellájában megölte magát. A német náci “orvosok” beoltották a foglyokba a mér­get és stopp-órával figyelték, hány perc alatt végez a méreg a “kísérleti nyullal”. A Sachsenhausenban meggyilkoltak legnagyobb része zsidó, német, lengyel, cseh és francia volt; a le­gyilkolt orosz hadifoglyok száma 18,000 volt. DE GAULLE GYŐZELME De Gaulle elnök letörte az algériai francia gyar­matosok és a velük rokonszenvező tábornokok és csa­patok lázadását, mely a francia köztársasági kormány bukásán kivül az európai védelmi szövetség katasztró­fáját idézte volna elő siker esetében. Éppen ily súlyos következmények elkerülése végett Kennedy elnök a krízis napjaiban minden segítséget kilátásba helyezett De Gaulle-nak, szükség esetén amerikai katonai segít­séget is. A legyőzőitek haragja nemcsak De Gaulle ellen, hanem Amerika ellen is megnyilvánult. A párisi Ame­rican House halijában bomba robbant, hatan megsé­rültek. A lázadás letörése után uj probléma előtt áll De Gaulle és az egész Nyugat: sikerül-e több mint hat évi háború után .békét teremteni Algériában, ahol ma a francia haderő jelentős része le van kötve? A katolikus egyház védte az üldözötteket R-ÓiMA. — A Civita Catolica beszámolót közöl arról a segí­tő tevékenységről, amelyet a Szenték és az olasz katolikus intézmények a háború alatt az üldözöttek érdekében kifej­tettek. P. Antonio Weber közlése szerint Rómából a különböző razziák során 1127 zsidó val­­lásu személyt (327 férfit és 800 nőt) hurcoltak el a néme­tek és ezek közül mindössze 14 tért vissza élve a megsem­misítő táborokból. Egész Olaszországból mintegy 8000 zsidót hurcolt el a Gestapo. Azoknak, akiknek sikerült megmenekülniük, túlnyomó­­részben a különböző egyházi intézményeknél találtak me­nedéket. Egyedül a római szerzétes-házak 2775 személyt a római plébániák pedig 992 személyt rejtegettek. Wernher von Braun főnöke nyugdijat kér MÜNCHEN. — A münche­ni bíróságon felolvasták dr. Wernher von Braun, Ameri­ka német származású vezető rakéta-tudósának nyilatkoza­tát, amelyben támogatja egy­kori főnöke kérését, hogy sze­rény havi nyugdijat ítéljenek meg neki a V-rakéták feltalá­lásáért. A ma 66 éves Rudolf Nebel, Braun egykori főnöke, azt kérte a bíróságtól, hogy Ítél­jen meg neki 630 márka nyug­dijat, még pedig visszamenő hatállyal, úgyhogy összesen 66 ezer márkát kelene kapnia a náciüldözöttek kártalanítá­sáról szóló törvény alapján. Nebel beadványában elmon­dotta, hogy a német hadsereg 1987-ben megvette tőle a V.­­tipusu rakéták patentját és megtiltotta neki, hogy tovább foglalkozzék a rakétakutatás­sal. A nácik le is tartóztatták, mert zsidónak tartották, bár valójában nem az. Dr. von Braun, aki 1930 és 1982 között dolgozott Nebel professzor alatt, a bírósághoz intézett beadványában kije­lentette, hogy Nebelnek tör­ténelmi jelentőségű érdemei Hivatalosan két intézmény foglalkozott az üldözöttek megsegítésével. Az égjük, az Opera di San Raffaele, amely­nek vezetője P. Weber volt, mintegy 25,000 személyt ré­szesített segéljrben. Közülük több ezernek tette lehetővé a kivándorlást. A Delasem nevű szervezetet eredetileg zsidók alapították Genovában, de amikor a nácik bevonultak oda, fel kellett oszlatni az in­tézményt és a rendelkezésére álló hatalmas összeget Boetto biboros-érseknek adták át, aki azt a római nunciaturára küldte. Attól kezdve ott mű­ködött a segélyszervezet köz­pontja, amely nagy összege­ket fordított az üldözött iz­raeliták megsegítésére. Maga XiH. Pius pápa is jelentős ösz­­szeget fordított erre a célra, hála a külföldi adományok­nak. vannak a rakétakutatás terén s ezért javasolja hogy ítéljék meg neki a nyugdijat, amely legalább szerény megélhetést biztosítana neki öreg napjaira. Ördögűzés tűzzel CHOLON, Izrael. — Az Aviv utón 31 sz. házból kiro­hant egy 81 éves aggastyán azzal, hogy segítsenek rajta, mert ördög van a házban. A szomszédok bementek az öreggel a lakásba, hogy meg­nyugtassák és kívánsága sze­rint megnézték a szekrényt és az ág\r alját, de az ördögöt sehol sem találták. A szomszé­dok, mint akik jól végezték dolgukat, hazamentek. Nem­sokára azt látták, hogy az ag­gastyán háza lángbaborult. Az öreg ember nyilvánvaló el­mezavarában felgyuj tóttá há­zát, amely majdnem teljesen leégett összes berendezésével együtt. A tüzet végülis a m szomszédok és a tűzoltók kö­zös erőfeszítésével sikerült elfojtani. — Elégettem a házamat az ördöggel együtt! — kiáltotta az öreg az utcán. ÓHAZA! HÍRADÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom