A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-07 / 14. szám
w 8. OLDAL a jo pásztor ■■■a Fehér vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19-31 Mikor pedig; este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanítványok egybe valónak gyűlve a zsidóktól való félelem miatt, eljőve Jézus, megálla középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, megmutató nekik kezeit és oldalát, Örvendének tehát a tanítványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik ismét: Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk lehelt és mondá nekik: Vegyétek a Szentleiket. Akiknek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak nekik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettősnek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s uijamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valónak az 6 tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nektek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Isi tenem. Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Ta nás, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvék ugyan Jézut az ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megirvr e könyvben, ezek pedig megirattak, hogy hig.yjétek hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén életetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangéliumban Krisztus Urunk kétszer is köszönti apostolait ezzel a szép köszöntéssel' “Békesség nektek!” Jelezni akarta ezzel az Üdvözitő hogy nekik, akik hivatva vannak arra, hogy “elmen Vén az egész Világra, hirdessék az evangéliumot” Uagy szükségük van a békére, nemcsak a jó Istenne és az emberekkel való békére, hanem a belső, az önti ragunkkal való békére is. “Békesség nektek!” Mert Krisztus Urunk a bé. rét a szenvedésével és kereszthalálával szerezte meg vagyis a megváltás nagy s dicsőséges munkájával azért csak a feltámadása után beszél a békéről. Bünbocsánat nélkül ugyanis nincsen béke. Amig az ember lelkén rágódik a bűnnek tudata, mig érzi, hog; Istennel vagy felebarátjával szemben van valami tartozása, addig igazi békessége nincs és nem is lehet Btin és béke nem fér össze; békét csak a bünbocsánat ad. Ezért adja meg Krisztus Urunk a bünbocsájtó hatalmat apostolainak épp akkor, midőn a békéről beszél, jelezni akarván ezzel azt, hogy béke bünbocsánat nélkül nincsen; e kettő elválaszthatatlan összefüggésben van egymással. A hármas béke, a jó Istennel, az emberekkel és inmagunkkal, a legnagyobb kincs a földön. Békéje izonban csakis a jóknak, a jámboroknak van, a bűnösöknek, a gonoszoknak nincs, amint azt az írás is mondja: “A gonoszoknak nincsen békességük.” Sajnos, napjainkban nincsen békesség a földön. Igaz ugyan, hogy békétlenség, egyenetlenkedés, viszszavonás mindig volt és lesz is a világon, de oly nagyfokú és éles békétlenség, amilyen ma dühöng a nemzetek között, a társadalomban, sőt a családokban és az egyénekben is, talán még sohasem volt. Valami általános nyugtalanság, hogy mit hoz a holnap, üli meg a lelkeket. Mindenesetre igaz, hogy nehéz időket élünk, de hát az is igaz, hogy éppen ezekben a nehéz időkben van leginkább békére, nyugalomra szükség. Mert a nyugtalanság, az idegesség mindig csak rombolt, de sohasem épített. Békét, igazi, tartós békét csak Jézusnál találunk, máshol sehol. Krisztus a békét a megváltással szerezte meg, föltámadásával pedig megpecsételte. A világ abban a balhiedelemben él, hogy a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk elégedetlen ember. Ámde a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk a szegénységet választotta, éppen ezért egészen biztos, hogy ez az ut az igazi, amely a békéhez vezet. Krisztus szegényen született, szegényen élt és szegényen halt meg. És Krisztus példája után mily sokan lettek önként szegények! Krisztus Urunk sehol sem nevezi boldogoknak Z gazdagokat, ellenkezőleg azt mondja: “Jaj a gazdagoknak”. a szegényekről azonban igy nyilatkozik: “Boldogok a lelki szegények!” Fullon J. Sheen püspök (bal) könyvel iri "Ez a Szent Föld" címmel. A szövegel fényképfedvélelek is kísérik. A püspök (bal) Herodes sírjánál leli lálogalásl Jeruzsálemben. A jobboldali felvélel egy samariai papol ábrázol, amint a Szenlirásl magasra emeli. Tudós a pápai trónon Szent Szilveszter a békeidőnek nevezzük a keresztény ókornak második felét, amikor az üldözések megszűntek és az egyház polgárjogot nyert a római 'birodalomban. Krisztus után 335-ben halt meg ez -a pápa, de nem róla szólunk ezúttal, hanem arról a pápáról, aki az ő nevét vette fel, és ezen a néven a második a pápák sorozatában: II. Szilveszterről (polgári nevén Gerbert), aki oly közel áll a magyarsághoz, ő küldte ugyanis a középkori magyar állam megszervezőjének, Szt. István királynak a koronát. Aurillacban született, 955- ben. Az aurillaei apátságba került gyermekkora óta, Bobbio apátja lett Fel ső-I tál iában, III. Ottó és Róbert í'ran- 3ia király nevelője; reimsi, majd ravennai érsek, és igy lett pápa. Amit róla körülbelül mindenki tud: az á rágalom, amii egy ellenfele, Benno eretnek bíboros terjesztett felőle: Sevillában fekete mágiát és haiottidézést sajátított el, és az ördöggel cimboráit. A hiszékeny középkor ezt a rosszindulatú mesét elhitte, holott éppen kortársai a legnagyobb dicséreteikkel halmozzák el öt. Dietmar merseburgi püspök azt Írja róla, hogy kitünően értett a csillagok járásának megállapitásához, Helgáid, fleuryi szerzetes azt mondja róla, hogy bölcsessége az egész világot besugározta. Két dolog okozta a balhiedelem oly széleskörű elterjedését: a középkorban szokatlan pályafutása és szokatlan tudása. Karrieije S z e g é n y parasztcsaolád gyermeke volt, amely a hire < aurillaei monostor birtokán élt. Ebbe az akkoriban 'virágzó tüdománycs, művészeti színvonalon álló apátság is kólájában került már öt-hatéves korában. Egészen zsenge gyermekkora óta kivált szorgalmával, a lángész jelei csakhamar félreérthetetlenül megnyilatkoztak nála. Tanára lett a növendékeknek, apátja pedig tanulmányútra küldte:' Hispániába, amely akkor az arabok uralma alatt állott. Sevillába ment, harmincéves elmúlt már akikor, és há: rom évig tartózkodott a város-: ban (967-970). Azt tanulta ott, amihez a latin Európáiban alig juthatott bárki: a matematikát és a természettudományokat, amelyekkel az arai. kultúra mindig is foglalkozott. Karrierje ezen tanulmányút után indult el. Hamarosan római útra kelhetett. Rómában a fiatal III. Ottó császár szolgálatába lépett, akinek megtetszett Gerbert szeretetre méltó jelleme, Magdeburgba vitte őt a császári udvarba, hol matematikát és görög nyelvet tanított. 986- ban III. Ottó császár kifejezett kívánságára V. Gergely pápa Itáliának akkor legelőkelőbb érseki székére, a ravennaira nevezte ki Gcrbertet 998-ban. Néhány hónap múlva meghalt a pápa, és 999- ben császári barátja Gerb ériét megválasztatta pápának, aki megváltoztatta nevét Szilveszterre. Négy évig és három hónapig lehetett csak pápa. Ő volt az, akinek uralnia alatt a második ezredévet megkezdette Európa; a közeli világvég retteneté ülte meg akkor a lelkeket: Szilveszter higgadtságra, munkára serkentette hiveit. ö volt az is, aki elsőnek hívta fel a figyelmet Jézus szülőföldjére, a Szentföldre. De nem keresztes ihá borút hirdetett, eszmei és szeretettből fakadó támogatásra és imádságra buzdított. A monarchia Christi (hatalmas gondolatában élt a Rómában tar tózkodó III. Ottóval együtt í az Európa peremén élő -népeket akarták be venni ebbe, dt csak mint Iku 1 turközösségbe Ronald McGuire, 10 éves kisfiú súlyos betegségben szenved és nem látogathatja az iskolát. Betegszobájából azonban egy különleges távbeszélő szerkezet segítségével résztvehet az Ashford iskola oktatásában. és mint Krisztus nyájának uj bárányait, nem pedig mint meghódított tartomány ókat. Ezért szervezte meg Lengyelország részére egyházi központként Gnieznót, -hol Szent Adalbert sírja volt, Magyarországon pedig Esztergomot a királyi székvárost. A len gyeteknek szánt koronát pedig a fiatal Istvánnak küldte eí. Tudományos működése A középkorban szokatlar széleskörű tudásával is mész sz-e megelőzte korát. Legérté kesebb müvei — bár köny veinek nagy része -elvesze-t — kétségtelenül a matemati kai müvek. A Liber d-e Aritíh metica a számok tudományé ismerteti és bogozza. Abacu. című könyvében az arab szá mókát ismerteti elsőnek Eu ropában Egy könyvesekéje, i “Szorzások könyve’’, a -másill “A számok oszthatóságáról' szól. -A számok harca ckni müvében először ismerteti f -sakkjátékot és annak értei mét. Legkiválóbb müve a mér -tan -művészetének könyve amely geometriai ábrákkal ■ (gyakorlati érzékkel mondja el, hogyan kell felmérni égj téglalap alakú, négyzetes vagy háromszög alakú mezőt hogyan lehet ik-iszámitani egy fámáik vagy toronynak a ma gassá-gát, -miként lehet meg tudni egy kutban a víz menynyis-é-gét. Különleges szerkezetű órát talált fel, mint ahogy más gépeket is szerkesztett. Taoulm-mányt irt a gömb felméréséről, amit nehéz műveletnek nevez. G acme triójának bevezetésében világosan kimutatja lelkületét: A számok tudományában fellelte és csodálta Isten kimondhatatlan hatalmát és bölcsességét, aki mindent az egész világon szám, súly >és mérték szerint rendezett el. Megakadályozták ' RÓ-MA. — A Vatikán lapja, az Osservatore Romano, most hozza nyilvánosságra, hogy a pápa másfél évvel ezelőtt Bellon Gerard kanonokot a pécsi püspök mellé segédpüspökké nevezte ki és Winkler József kanonokot a szombathelyi püspök mellé, szintén mint segédpüspököt. A kinevezés célja az volt, hogy ha az illető püspök valami ok miatt nem végezheti feladatait (főképp politikai okoból), akkor a helyettese azonnal folytathatja az egyházmegye vezetését teljes püspöki hatáskörrel. A lap közlése szerint a magyar kormány megakadályozta, hogy az illetőket püspökké szenteljék fel. Tamás vasárnapja EVANGÉLIUM Szent János, 20,19—31 Mikor pedig; este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanítványok egybe valának gyűlve a zsidóktól való félelem miatt, eliöve Jézus, megálla középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, megmutatá nekik kezeit és oldalát. Örvendének tehát a tanítványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik ismét: Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk lehelt és mondá nekik: Vegyétek a Szentlelket. Akiknek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak nekik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettősnek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valának az ő tanítványai és Tamás is velük. Eliöve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nektek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Istenem. Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvék ugyan Jézus íz ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megírva 3 könyvben, ezek pedig megirattak, hogy higyjétek, iogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén, íletetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangélium Tamás apostolt állítja zemeink elé, aki sehogysem akarta elhinni, hogy Jé:us feltámadott. Mikor társai elbeszélték neki, hogy átták az Urat, sőt beszéltek vele, ő ezek hallatára íitetleníil rázta a fejét és azt mondta: “Ha nem lá-om az ő kezein a szegek likgatását és ujjaimat a szegek helyére nem bocsátom, nem hiszem.” De Jézus újból megjelent tanítványainak és igy zólt Tamáshoz: “Ereszd ide ujjaidat és lásd kezeinet és hozd ide kezedet, és bocsásd az én oldalamba is ne légy hitetlen, hanem hivő.” Az Üdvözitő váratan megjelenése és szemrehányó szavai mélységes haást gyakoroltak az apostolra. Tele szégyennel és féleemmel borult Jézus lábaihoz és igy kiáltott fel: “Én Uram, én Istenem!” Mire Jézus ezt mondta neki: “Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél, de még boldogabbak, akik nem láttak és hittek.” Mily örvendetesek reánk nézve az Ur Jézus ezen szavai! Mi vagyunk azok a boldogok, kik az Ur Jézusban, mint igaz Istenben hiszünk, bár sohase lát:uk őt. Hisszük a katolikus Anyaszentegyházban sérsetleniil megőrzött tanítását. És mi ezen hitünkben boldogok vagyunk, mert Jézus tanítása nemcsak az -g felé kalauzoló vezetőnk, hanem egyszersmind földi boldogságunknak is a megalapozója. Az ember földi boldogsága abban áll, hogy ál* ’andó jó egészsége legyen, mocsoktalan hírnévvel birion, legyen miből tisztességesen megélnie, meglegyen a külső és belső békessége. Szent hitünk parancsai szt célozzák. Vaijon mi árt többet az ember egészségének, mint a rendetlen, kicsapongó élet, a fajtalan - kodó és haragból eredő önemésztő élet? Mily sok embernek ássák alá boldogságát ezen bűnök! Ezektől igyekszik Jézus tanításának gondoskodó atyai szeretete visszatartani minket. Vájjon mi rontja meg úgy az ember becsületét és jó hírnevét, mint ha vagyonát igaztalan uton-módon gyarapítja? Ezért mondja Szent Pál apostol: “Ne csaljátok meg magatokat, mert sem a tolvajok, sem a fösvénvek, sem a ragadozók nem fogják bírni az Isten országát.” Jézus tanítása útmutatást ad nekünk az embertársainkkal való mindennapi érintkezésre, mikor azt mondja: “Amiket akartok, hogy cselekedjenek nektek az emberek, ti ís cselekedjétek nekik”. Vájjon mi dúlja fel inkább az egymásközötti békét, mint a kevélység, bosszúvágy, harag és civakodás? És mily határozott szavakkal kárhoztatja Jézus ezen bűnöket, mikor azt mondja: “Aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.” Hányán mennek tönkre henyélés, oktalan tékozlás és állásuk lelkiismeretlen teljesítése által! Ezért joggal mondhatja az apostol: “Aki nem dolgozik, ne is egyék.” Jézus tanítása megparancsolja a házastársaknak az egymásiránti hűséget és szeretetek A gyermekeknek a szülők szeretetét, az irántuk való tiszteletet és engedelmességet köti szivükre. A gazdagokat arra buzditia, hogy a jótékonyságról és adakozásról meg ne feledkezzenek, a szegényeket pedig arra inti, hogy türelemmel viseljék keresztjüket és jótevőikért imádkozzanak. A hatalmasakat arra figyelmezteti, hogy hatalmukat Istentől bírják és azért azt szeretettel és szelídséggel gyakorolják. Az alattvalóknak pedig azt mondja: “Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, mert ők őrködnek felettetek, mint akik számot fognak adni lelkeitekért.”
