A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-07 / 14. szám

a jó pásztor 3. OLDAL ISMERETEK KINCSESTÁRA A MADARAK BESZÉDE Sokszor elhangzik a köznapi beszélgetés során ilyesféle kifejezés: “ért a madarak nyelvén”, “ismeri a dürgést”, “ellesi a madárbeszédet”. Ám bármilyen gyakran utalunk is a madarak “be­szédére”, a valóság az, hogy vajmi keveset tudunk ró­la. Természetesnek tűnik, hogy a madarak sokféle hangja különböző érzelmeket, indulatokat juttat kife­jezésre, mégis tudományos pontossággal mind ez ideig nagyon kevés tényt sikerült megállapítani. A szenve­délyes madarászok, és a kalitkamadarak kedvelői már régóta tudják, hogy milyen nagy eltérés mutatkozik ugyanannak a fajnak egyedei között a hangadás, az ének szépsége és változatossága szempontjából. De ki hitte volna, hogy az egyfaju madarak különböző terü­leteken élő csoportjai “tájnyelvet” beszélnek? Sőt ez a tájnyelv olyan elkülönült, annyira egyéni lehet, hogy más vidéken élő fajtársaik meg sem értik, nem reagál­nak rá, viselkedésüket nem befolyásolja. Pedig az ame­rikai Frings testvérek kísérlete éppen ezt bizonyította be a tudományos kutatás teljes hitelességével. Hosszú, fáradságos és nagy türelmet igénylő vizsgálataikat egy északamerikai varjúfélével, az úgynevezett keleti var­júval végezték. Rejtekhelyen hangszalag-felvételeket készítettek a varjak legkülönfélébb hangjairól és olyan hangfelvételek birtokába jutottak, amelyeken négyfé­le, jól elkülöníthető kiabálást sikerült felismerniük. Ezeket a hangokat négy különböző hangszalagra át­másolták. Az ily módon elkészített hangszalagokkal ismét kimentek a szabadba, és rejtekhelyükről hang­szóró segítségével egymás után lejátszották őket azo­kon a helyeken ,ahol a közelben varjak tartózkodtak. Kitűnt, hogy kétféle kiabáló hangra a varjak egy­általában nem figyeltek fel, mig a másik kettő közül az egyikre a hangszóró felé közeledtek, majd bizonyos távolságra megálltak. A rejtőző kutatók ekkor egy ki­tömött baglyot dugtak ki, mire a varjak halk “beszél­getésbe” kezdtek, és még közelebb jöttek. Ekkor kap­csolták be a negyedikféle hangot, mire a különböző irányokból összesereglett varjai? mindenfelé szétszé­ledtek. A tapasztalatok alapján az előbbi kiabálást gyü­lekezési vagy összehívó, az utóbbit szétoszlató hang­nak nevezték el. A további megfigyelések során kide­rült, hogy a varjak mindannyiszor, amikor kisebb el­lenséget, például baglyot vagy macskát észlelnek, a gyülekezési hangot hallatják és az ellenség körülfogá­­sára indulnak. A szétoszlató hangot nagyon ritkán hallatják, olyannyira, hogy egy teljes hónapig tartott, amig kielégítő módon sikerült hangszalagon rögzíteni. Ilyen módon el tudták különíteni a varjubeszédnek két- határozott értelmet jelentő részlegét. Ezzel a kí­sérlet első szakasza lezárult. Az amerikai kutatók a nyári időszakban Maine­ben közvetítették hangszalagról az itt élő keleti var­jaknak a Franciaországból kölcsönzött gyülekezési és szétoszlató hangokat. Az eredmény sok ismétlés után is negativ volt. A kísérletet télen a délibb Pennsylvá­­niában is megismételték, és ugyancsak azt tapasztal­lak, hogy az amerikai varjak nem értik az európaiak “beszédét”. A békés együttélés jegyében JERUZSÁLEM. — Az izráeli-jordáni drótsövé­­nyes határon, amely a bibliai város kellős közepén hú­zódik, újabban gyakran határsértést követtek el tyú­kok: átbújtak a drótakadályok alatt tilos, ellenséges területre és ott tojtak. Hol izráeli, hol jordáni felség­­területen tojtak. Felmerült a nemzetközi jogi kérdés, hogy a tojások, amiket idevalósi tyúkok odaát tojnak, az idevalósi tyuk tulajdonosának tulajdonát képezik-e, vagy átelleni tulajdonba mennek-e át. Az izráeli és a jordáni tyuktenyésztő farmerek és kormányaik nem tudtak megállapodásra jutni, mire az Egyesült Nem­­zeteg világszervezete vette kezébe az ügyet. A UN fegyverszüneti felügyelő bizottsága a prob­léma megoldására egybehívta az izráeli-jordáni vegyes fegyverszüneti bizottságot-döntés végett. A bizottság kiköltötte a következő egyezséget: A tojás a tyuk tar­tozéka, tehát azé, akié a tyuk. Ebből logikusan követ­kezik, hogy ha egy tyuk a fegyverszüneti egyezmény megsértésével behatol ellenséges területre és ott tojik, a tojásait vissza kell szolgáltatni a tyúknak, illetőleg a tyuk tulajdonosának. A gyakorlatban ennek az elvi döntésnek végrehajtása úgy történik, hogy a tojásokat az Egyesült Nemzetek bizottsága átveszi és a jogos tu­laj donosnak kiszo I gálta tj a. Elmosolyodik az ember, ha ilyen nemzetközi kon­fliktusról olvas. De az Egyesült Nemzetek Fegyverszü­neti Bizottsága tud ennél a tyukhistóriánál komolyabb afférról is. Például majdnem tűzharc támadt egyszer egy kutya egyik és másik fele miatt. Egy izráeli kutya majdnem elbitangolt jordáni területre. Csak majdnem, mert fennakadt a két ellenséges tábort elválasztó sze­­gesdrótfüggöny szövevényeiben, első két lábával Jor­dánban volt, hátsó lábaival Izráelben. Az izráeliek visz­­sza akarták ráncigálni a kutyát a hazájába, de a jordá-Egyszerü és feltűnő. — New Yorkban bemutatták az in tavaszi és nyári kollekciót, ahol nagv sikert aratott a pettyes anyagból készült egyszerű délutáni ruha modell. Rómában a nők a feltűnő divat hi­­vei és ez meglátszik a iobboldali képen is. A borzalomfilmek hőse: Frankenstein — élt! Közel százötven év óta a “Frankenstein” név a borzal­mak 'borzalmát jelenti. Amíg a film és a televízió nem je­lenítette meg, az olvasók bor­­zongták végig Mary Woll­­stoneeraít Shelley kísérteties történetét. Történetet arról a német diákiról, aki egy mes­terséges embert — egy ször­nyet — alkotott. Ez a ször­nyeteg azután a vérfagyasz­tó gyilkosságok halmazatát követte el. A történet népszerűségére jellemző, hogy az angol nyelv­ben a “Frankenstein” szót fo­galom gyanánt is használják. Akkor alkalmazzák, amikor olyan gondolatról, vagy esz­közről beszélnek, amely kisik­lik alkotója hatalmából és el­pusztítja teremtőjét. Egy emberöltővel ezelőtt Boris Karloff keltette életre a filmvásznon Frankenstein alakját. Ezzel az alakítással világhírnévre tett szert. A Frankenstein filmek nyilván máig sem vesztették el vonzó­erejüket; bizonyltja ezt r tény, hogy a német tudó?: szörnyetege manapság is elég gyakran jelentkezik a filmen, vagy a televízióiban. Mary Shelly, a regény szer­zője nem saját fantáziájából hívta létre ezt a figurát. Tud-» ta, hogy Németországban 400 évvel ezelőtt élt egy Franken­stein báró, akinek alakját le­gendáik, véres történetek szőt­ték át. Az Írónő bizonyára hallott ezekről a legendákról s azok alapján formálta meg borzalom-regényének főhőséé Mi volt ez a legenda? Négy évszázaddal ezelőtt egy né­met városban, Darmstádtban, különös, megdöbbentő esemé­nyek játszódtak le: azt a né­met polgárt, aki éjszaka ki­merészkedett az utcára, más­nap megcsonkítva, vagy fel­darabolva, holtan találták meg. A parasztok végül éjsza­kai őrjáratokat szerveztek: csoportokba verődve, kapá­­val-kaszával felfegyverkezve próbálták kikutatni a titok­zatos gyilkost. Egy sötét éjszaka eljutot­tak Frankenstein báró kasté­lya közelébe. A kibukkanó hold rejtelmes fényénél, a kastély közelében egy óriási szörnyeteg alakot pillantot­tak meg, aki döngő léptekkel közeledett feléjük. A parasztok ésználkül me­nekültek. Másnap jelentették a kastélyban a történteket és arra kérték a ibáró fiát: segít­sen nekik a szörnyeteg meg­semmisítésében. A fiatalem­ber vállalkozott a szerepre. Néhány nap múlva az er dobén megtalálták az ifjú Frankenstein feldarabolt holt' testét. Ettől az időtől kezdve a szörnyeteg eltűnt a vidék ről és sohasem tért többé vissza. Azok a turisták, akik ma Németországban, Frankfurt városa közelében járnak, meg' nézhetik Frankenstein és csa­ládjának festőién szép és ér dekes kastélyát. A kastély ká poklájában látható a megölt fiatal nemes mellszobra; a szobrot a környék lakosai ké szitették el annakidején é: ajándékozták a kastély ká poklájának. Maga az épület — másfél óra. járásnyira Frankiurttó’ — egy sűrű erdő közepén egy domb tetején áll. A kas' tély ma is a Frankenstein bá­rók tulajdona. történetben a IV Franken­niak, a kutya jobbik felének birtokában, ellenálltak, lelövéssel fenyegették az izráelieket. Ezek nem viszo­nozták a fenyegetést, hanem elszaladtak a világszerve­zet főhadiszállására, onnan kiszállt egy békéltető kü­lönítmény és kiszabadította a kutyát vitás nemzetközi helyzetéből. Ezzel azonban a konfliktus csak időlege­sen oldódott meg, mint sok más hidegháborús konflik­tus, például a berlini kérdés. Az a kutya, alighogy ki­szabadult, újra elbitanoglt, átállt az ellenséghez és el­tűnt a jordániai sivatagban. PARIS. — ■ Évian-les-Bains francia-svájci ha tár vá­rosban nemsokára megkezdődik a békealkudozás a francia kormány és az algériai felkelők közt. Franciák közt is, algériak közt is sokan ellene vannak a békés megegyezésnek, a több mint hat éve folyó háború be­fejezésének. A megbékülésnek még ismeretlen ellen­ségei egy hajnalon két bombát robbantottak fel a hotel előtt, amelyben Evian polgármestere és felesége lak­tak. Mindketten súlyosan megsérültek, a polgármester a kórházban belehalt sérüléseibe; LONDON. — A Spectator cirriü hetilap jelentette: “Jack Day-t, aki feleségének állítólagos barátját agyon­lőtte, január 20-án halálra Ítélték és kivégezték”. Jack Day, akit január 20-án halálra Ítéltek, de még nem vé­gezték ki, kivégzésének elhalasztását kérte, hogy be­csületsértés és rágalmazás cimén perelhesse a lapot. Butler miniszter kérését elutasította és a gyilkost fel­akasztották. A stein: orvos, aki titokzatos képességeivel halottat tud fel­támasztani. A történelem sze­rint Frankenstein báró volt nemesember, a környék u-ra parasztjainak védelmezője. Mint sóik más regény, a “Frankenstein” is legendára alapult. Bizonyos, hogy az Írónő fantáziája erősen meg­változtatta a tényeket, de az sem vitás, 'hogy ebben a le gendában is —- mint mind­egyikben -— volt némi törté­nelmi igazság. EGY KIS IGAZSÁG 'Szomory Dgzső a Duna­­parton sétált. Útközben ta­lálkozott egy emberrel, aki •kézenfogva vezette, a kisfiát. Amikor elhaladtak az író mel­lett, az. apa igy szolt a gye­rekhez : — Nézd, fiacskám, ez Szo­mory Dezső, a hires iró! — Jé, — csodálkozott a fiúcska, — én azt hittem hogy. a hires írók szoborból vannak. IGAZGYÖNGYÖK Mi a művész? A mesebeli gyermek, kinek könnyei mind igazgyöngyök. Gonosz mosto­hája a világ, csak annál sziv­­telenebbül el-elveri a szegény gyereket, -hogy az minél több igazgyöngyöt sirjon ki neki. Heine FÉRI IS FELESÉG . JOHANNESBURG, Dél-Aírika. — Egyszer volt, régen volt, 50 évvel ezelőtt Mrs. Beatrice Colby londo­ni dúsgazdag hölgy világkörüli kirándulásai során Jo­hannesburgban járt s a hoteljében nagyon meg volt elégedve a csinos kifutóim udvarias szolgálatával. Ké­sőbb is néhányszor itt járt Mrs. Colby a férjével és mindig örültek, hogy viszontláhatták azt a fiút, Gus Rubelli olasz származású amerikait. Mr. Colby 1931— ben meghalt. Az özvegy most mégegyszer ellátogatott Johannesburgba és az az udvarias kifutóim, most már 64 éves és agglegény, a szokott kedves mosollyal fo­gadta a most már 93 éves londoni vendéget. Pár nap­pal később megesküdtek. * * * LONDON. — Francis Edward Lascelles Hadwen a családi cimerek és a családfák megszállottja. Büszke arra, hogy a családja régi és arra is, talán méginkább arra, hogy az ugyancsak régi családfával dicsekvő Sir Winston Churchillnek volt egyidőben “tiszteletbeli tit­kára”. Szép régi címere van a Hadwen családnak. A felesége szép gyerekkocsit vett a gyereküknek és Francis Edward Lascelles, a régi családjára és a csa­ládi eimerre büszke apa, elhatározta, hogy a családi címert rápingáltatja a gyerekkocsi oldalára. A mamának, Sibyll Julia Hadwennek, aki a cimc­­r'es Tarbat bárói familia sarja, nem tetszett ez az idea. “ízléstelen”, mondta. “Egy kis cimer még hagyján, de egy nagy . . . Nem, a világért sem!” A férj nem engedett, festőt rendelt és amikor a festő a házba jött, Mrs. Sibyll Júlia kitépte a kezéből a pemzlit, Mr. Hadwen alaposan rávágott a felesége kezére, parázs verekedés támadt, amilyen megesik a legjobb közönséges családoknál is. De ebből a vereke­désből válóper lett. Hewson biró előtt persze, mint ilyen esetekben gyakori, a misszisz még más komiszságokról is panasz­kodott. Például egyszer, amikor ő, a misszisz, lehajolt, hogy felvegye a padlóról a gyerek selyembábuját, a miszter hátulról belerúgott az ő legpuhábbjába. Egy másik alkalommal, amikor a misszisz vacsorára nem azt főzte, amit a miszter kívánt, egy hatalmas csapást kapott őnagysága a legkeményebbébe, a koponyájába. A biró kimondta a válást a férj vétkességéből: kegyetlenség cimén. NEWPORT BEACH, Calif. — Fred Karger jazz zenekarvezető feleségül vette a feleségét, Jane Wyman színésznőt, akitől 1954-ben elvált. KÉRDÉS: Mikor legcélszerűbb elkezdeni a gyer­mekek zenei oktatását? FELELET: Minden épérzékü ember alkalmas ar­ra, hogy zenei képességét, adottságainak megfelelően kifejlesszék. Leghelyesebb az ilyen tanulást 5—6 éves korban, az óvodai módszert alkalmazó zenei játékos is­kolában megkezdeni. Ennek anyaga: gyermek-szolfézs, egyelőre hangszer nélkül. A szolfézs általában zenei hallás-gyakorlás kotta-ismerettel egybekötve. Ez na­gyon alkalmas az általános alapismeretek elsajátításá­ra, egyúttal a hazai népdalvilágba is bevezet. Ritmikai gyakorlatai egészséges testmozgással párosulnak és fej­lesztik a táncos képességet. Ilyen előkészület után a hangszer-tanulás már nem lesz gépies, hanem a zenei képzelet kivetülése, illetve az ének áttétele hangszerre. A hangszer-játék ugyanis csak akkor helyes, ha a ter­mészetes hangot, az éneket helyettesíti és felfokozza. A hangszer-tanulás megkezdésére az az életkor alkalmas, amikor a játszó kezek izei még puhák, rugal­masak, tehát legkésőbb 7—8 éves korban. Kivétel a fuvó-hangszer. Ez ugyanis nehéz tüdő-munkát igényel, tehát be kell várni a légzőszervek teljes megerősödését (16—20 éves kor). Fiatal korban nagyon csínján bán­junk az ének-hanggal; kerülni kell a túlságos' erőkifej­tést, mivel az efféle visszaélés a zsenge hangszálak egészséges kifejlődését gátolja. A szakszerű ének-tanu­lás kezdete akkorra javasolható, amikor a serdülés már teljesen befejeződött, a fiú férfivá, a leány érett nővé fejlődött; tehát 18—20 éves kor előtt semmiképen sem. TURIN, Olaszország. — Egy falusi fogházból meg­szökött Francisco Sauve, három napon át mindenfelé keresték, mig végre megtalálták egy szomszédos köz­ség fogházában. Tolvaj lás miatt került oda. ÉRTESÍTÉS! Jó, ha ezt is tudjuk ÁPRILIS 10-IG ELHELYEZETT BETÉ­TEK, AMELYEK EGY NEGYED ÉVIG MARADNAK, ÁPRILIS 1-TŐL KAMA­TOZNAK. V NATIONAL BANK MEMSER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom