A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-17 / 11. szám

4. OLDAL A Jó PÁSZTOR GLASGOW, Skótország. — A mezőgazdasági in­tézet idegcsillapitószerek használatát kísérletezte ki sertéstenyésztésben. A sertések közti marakodás az­előtt igen sok kárt okozott, de a pirulák beadása óta a sérülések száma egyharmadára csökkent. TAASTRUP, Dánia. — Egy építési vállalat irodá­jába éjjel ellátogatott három betörő, kasszafuró szer­számokkal felszerelve. A páncélkasszán ez a felírás volt: “Veszély! Robbanóanyag van bent!” Az egyik, aki régebben a cég alkalmazottja volt, elnevette magát. “Rossz vicc,” mondta. És a cimborák munkához láttak. Gyujtófáklyával lyukat fúrt az egyik a kassza ajtajá­ba. A kasszában elhelyezett dinamit felrobbant és da­rabokra tépe a zsiványt. A másik kettőre a robbanás hallatára elősietett éjjeli őr rázárta az ajtót s nemso­kára rendőrök jöttek értük . i BÉCS. — Max Reger Schubert hires Pisztráng­ötösét vezényelte. Egyik tisztelőjének annyira tetszett az előadás, hogy másnap egy kosárka friss pisztrángot küldetett a mester lakására. Max Reger levélben kö­szönte meg az ajándékot és levelét a következőkkel fe­jezte be: “Ez igazán elragadó volt öntől, de mi lesz ve­lem legközelebb, ha Haydn Ökörmenüettjét vezénylem majd?!” MADIRID. — A világ legfiatalabb balettmester­­nője megkapta diplomáját. Maria Pizarro mindössze 3 éves, tökéletes mestere a klasszikus és spanyol táncok­nak. Mégis hivatását csak 15-ik életévének betöltése után gyakorolhatja majd. PÁRIS. — A Louvre múzeumban a napokban ün­nepelte az 58 éves Yves Augis 25 éves múzeumi terem­őri jubileumát. Az ünnepségen egy újságíró megkér­dezte Augist, mit kérdeztek tőle a látogatók a leggyak­rabban. A leggyakoribb kérdés ez volt: “Megtudná-e mondani, mely cég gyártja azt a padlófényesitőt, amely oly csodálatos fényt kölcsönöz a termek padlóinak?” NEW DELHI. — Az elmúlt évben az indiai vasút­vonalakon 43,000 esetben húzták meg a vészféket, az esetek 84 százalékában kizárólag azért, mert valame­lyik utas nyílt pályán óhajtott leszállni. A vasúttársa­ság most elhatározta, hogy a visszaélések miatt a vona­ton megszüntetik a vészfékberendezést. BÉCS. — A Luger-fivéreknek kitartó munkával sikerült pisztrángokat idomítani. A halak a viz színe felett elhelyezett karikán ugranak keresztül. RJUKAN, Norvégia. — Berndt Pedersen 15 éves síelőt maga al átemette egy lavina. Mentőexpedició ment érte, de nem találták, abbahagyták a keresést. 24 órával utóbb Pedersen besétált az őrhelyre. Több mint 24 óra hosszat erőlködött, mig sikerült magát kiszaba­dítania a hótömegből. NÁPOLY. — Valami uj a nápolyi ég alatt: cipő, amellyel vizen lehet járni. Giorgio Bensaia találta ki. Plasztikból készül, öt láb hosszú, az orra hajóórra em­­lélekzet és a sarkán olyan haluszony díszeleg1 mint az amerikai autókon. RÓMA. — Tündéri éjszakát töltött egy svájci tu­ristalány egy itteni nagy üzletben. Üzletzárás után bentmaradt, elbújt a hölgyek részére fenntartott he­lyiségben. Aztán előbujt rejtekhelyéből, megkóstolt mindent, mi szem s szájnak ingere, káviárt, édessége­ket majszolt, pezsgőt, likőrt ivott, aztán tetőtől talpig kiöltözködött és amikor elfáradt, édes pihenőre tért a butorosztály legszebb díványán. Álmából az ébresztő­órája riasztotta fel, de felriadt a csilingelősre az éjjeli őr is és a tündérálomnak vége volt. HONG KONG. — Bevittek a rendőrségre egy em­bert, mert négy nadrág és három kabát volt rajta. Ka­pott két és fél évi börtönt, nem feltűnő öltözködés mi­att, hanem betörésért. GLASGOW, Skótország. — New York egyedüli lakosa, Miss Betsy McIntyre a napokban 80-ik szüle­tésnapját ünnepelte meg. Az a New York nevű város egy kis darab föld a Loch Awe folyó partján. Ott 150 évvel ezelőtt egy York nevű angol faszénégető üzemet rendezett be s azt a helyet akkor New Yorknak nevez­ték el. ATIENZA, Spanyolország. — Szomorú Valentine napja volt egy szerelmes ifjúnak. A szive választott­jával éjjel halkan beszélgetett a rácsos ablakon át, de ez neki nem volt elég, meg is akarta csókolni a kislányt. Bedugta a fejét a rácson át, csókot cuppantott a kislány arcára és a feje bentrekedt a rácsban. Járókelők hívták a rendőrséget, a rendőrök lakatost hívtak s ez kiszaba­dította a szerelmes ifjút rácsos börtönéből. Közben a lány szülei felébredtek, az apa a mentő munkálatok közben alaposan elagyabugyálta a fiút. BRISTOL, Anglia. — James McKervey, 37 éves műkedvelő rablóbácsi odaállt egy bankban a pénztá­ros elé és igy szólt: “Bocsánat, uram, de kénytelen va­gyok önnel közölni, hogy én rabolni jöttem. Tessék ideadni 100 font sterlinget”. Megkapta a kívánt össze­get és udvarias köszönéssel távozott, de a kijáratnál elcsípték. És a biró csak feltételesen Ítélte el, próbára bocsátotta, miután megígérte, hogy elmeorvosi keze­lésnek fogja alávetni magát. Hogyan élnek a lappok az Északi-sark vidékén? Olaszországban uj bélyegsorozalol adtak ki, amely Michelangelo festményének, a "Teremtésnek", alakjait mutatja be. l Az emberek képzeletében furcsák él a sarkkör képe. Fo­galmához hozzátartoznak a sarkkutatók is, noha ők jóval a Lappföld fölött tevékeny­kednek, túl az Északi Jegese tengeren. Helsinkiből, Finn­ország fővárosából néhány órás repülés után a turista kényelmesen elér a lappok földjére. Hogyan élnek a lappok, itt magas északon, a sarkkörök szomszédságában ? nem úgy fest a helyzet, ahogy Madách víziójában látta. Itt nem az ember sok és a fóka kevés; éppen ellenkezőleg sok, a földterület és kevés az em­ber. Lappföldnek jelenleg két­százezer lakosa van, olyan nagy földterületen, mint Ma­gyarország és Ausztria együttvéve. Igaz a föld nem terméken és az embernek nehezen kell küzdenie a fa­gyos talajjal, a gyengén ter­mő földdel. Kaamentől csak rénszar­ra a helyekre, ahonnan már látható az Északi Jeges-ten­ger vize. A lappok csónakhoz hasonló szánjaikon, az “ah­­ikiőkon” ülnek, nyomukba ügetnek az apró sarki kutyák. Egyenesen a lenyugvó nap felé tartanak, amely a hal­vány 'rózsaszíntől, a biborvö1 röslg terjedő színárnyalattal festi meg a láthatárt. A csen­des hómezőre, ahol a magá­nyosság érzése markolja meg az ember szivét, leszáll az est. És a szél egyhangúan söprő-ÓHAZAI HÍRADÓ A pesti vagány s a szemfüles Marslakó BUDAPEST- — A Ludas Matyi Feleki Lászlója a Lenin körúton találkozott egy har­cias kinézésű, de szelidlelkü és éleseszü Marslakóval. Szóba­­elégyedett a világűrből pont Pestre lepottyant ipsével, kö­­rülvezetfé a dunapartí szovj et­­paradiqaombtun ős lelkesülten magasztalta a népidemókrácia mindenütt látható vívmá­nyait, mutogatott neki min­denféle érdekességeket, pél­dául árkádos házakat és fog­­hijjas utcákat és hiánycikkek­kel rogyásig megrakott üzleti polcokat. Ment, mendegélt Pest ut­cáin a Marslakó és miközben a pesti pasi beszélt ő nézelődött. Aztán, amikor eleget nézett és eleget látott, átvette a szót és elkezdte kritizálni az útköz­ben észlelt állapotokat. Nem Kádár Jánost vagy a Marosán­­ját kiritizálta, mert már jóelő­­re figyelmeztették a léghatá­ron, Hogy Magyárhonban kor­látozott szabadság van, csak kisfej üeket szabad kritizálni és aki idegen nagyfejüeket kritizálni merészel, az nem kap kiutazási vagy kirepülési engedélyt. Tehát a korlátozott szabadság korlátái közt ma­radva, sorra panaszolta pana­szait, imigyen: Nem értem, miért nem jár gyakrabban a 43-as autóbusz. Nem értem, miért rossz a Club pipadohány. Nem értem, miért cserélik eL az ingeket a Patyolatban-. ‘ Nem értem, miért oly ron­dák a magyar filmek. Nem értem, miért tűnik el időnkint a disznóhus és az ab­laküveg. Nem értem, miért alakita-, nak át egy üzletet egymás után többször is. Nem értem, miért szemete­sek a pesti utcák. Nem értem, miért nincs az, amit keresünk, és miért ke-, résük azt, ami nincs. Nem értem, miért fúrják egymást az elvtársak. Nem értem, mi a baj a fia­talokkal, az öregekkel és a kö­­zépkoruakkal. Nem értem, miért gorom­­báskodnak az emberek egy­mással a villamoson, az autó­buszon, az utcán a Közért-ben a piacon, a focipályán a szín­házi ruhatár előtt. Nem értem, mire való a tu-‘ sarok és miért járnak az em­berek télen szandálban. A turistát a repülőtér épü­letén díszes, rénszarvas-agan-i csokiból formált felirat fogad­ja: Rovaniemi (Isten ho­zott). A Lappföld egyik vá­rosából, autóbuszon lehet to­vább utazni. A tájat — ame­lyen a. jármű áthalad — sui lyos, fehér ihó takaró borit ja. Az idegenvezető elmondja; hogy a vastag jégréteg he­lyén —• amely alatt most meg­bújik a föld és elrejtőznek a tavaik — nyáron és ősszel szinpoimpás természet gyö­nyörködteti a szemet. Ha az ember letér az útról, akár száz mérföldet is ban­dukolhat, amíg élő lelket ta­lál. Még a magányosan baran­goló farikas lábnyomát is el­simítja a szél. A posta-autóbusz tartja fenn az egyetlen kapcsolatot a külvilággal, az élettel. Csak nagyritkán áll meg az érde­kes faládáiknál, amelyek mint furcsa bódék kandikálnák ki elő a hótömegből. A kalauz leveleiket és kis csomagokat helyez el bennünk. A címzet­tek majd értejönnek . . . Többórás utazás után az autóbusz megáll Kaamahen falucskában. Pár kis faház. posta és iskola van itt csu­pán. Akik tovább alkarnak 'menni, azok úgynevezett hó­­autóbuszokon f oly tathat j ák Útjukat. A busz első kerekei­nek helyién sitalpak, hátul pe-. dig lánctalpak vannak. A jár­műbe azonban nem sokan fér­nek be. A többieknek várniok kell, amiig a hóeke utat tör. Itt már akad néhány lapp ka­raván, amelyek rénszarvas fogatokkal utaznak. Szőrmét szállítanak valahová és a fa­lucskában egy kis frissítőire álltak mag. A helyi iskolában finn, svéd ég lapp gyermekekét tanít ‘ a Helsinkiből ’származó tanító. Vannak gyermekek, akik a száz mérföldnyi távolságban fekvő falvakból valók. Itt él­nek az iskolában és csák ka­rácsonyra 'és szünidőre jár­nak haza. A lapp gyerme­kekért magúik a szülők jön­nek el nyáron. Mihelyt elol­vad a ihó — májusban — ki­hajtják a rénszarvasokat a karámokból és a családdal együtt vándorolva legeltetik a nyájat a friss legelőkön. Akiknek mincseneik rén­szarvas-csordáik, halászattal, vagy erdőirtással foglalkoz­nak. Abból élnek, amit a föld és a viz ad. Lappföldön ma vas karaván tud eljutni azok-; geti a havat . . . HÁLA A SZOVJET SEGÍTSÉGNEK -ÖSSZÉBB KELL HUZNI A SZÍHAT BUDAPEST. — A magyar népet nem képviselő népkép­viselet a tornyos parlamenti palotában pár napra összeült s mert nem volt más feladat, mint tudomásul venni az u. n. Elnöki Tanács törvényerejű rendeletéiül megszavazni az Elnöki Tanács költségvetését, az ülésszak mindössze három napig tartott. Nyers Rezső pénzügymi­niszter terjesztette elő a költ­ségvetést. TG billió forint, a múlt évi 68 billióval szemben. A többlet nagy részét nemzet­közi kötelezettségeinek teljesí­tésére kell fordítani, mondta Nyers és a képviselő elvtársak közül bizonyára sokan megér­tették, hogy mit jelent ez: Azt, hogy a szovjet, miután tönkretette Budapestet és ká­rosította az egész magyar gazdaságot, e károk helyreál­lítására egy billió rubel köl­csönt adott és ennek a köl­csönnek kamatokkal való visz­­szafizetése most esedékes lett. Amit 1956 óta a gazdaság alá­támasztására és az életszínvo­nal emelésére költöttek, annak, árát most jórészben vissza kell fizetni a szovjetnek és en­nélfogva “messzemenő taka­rékosság és észszerű gazdál­kodás” szükséges,; egyszerűb­ben : összébb kell húzni a nad­­rágszijjat. Azt fejtegette továbbá Nyers, hogy a terrnelékeriysé­­get növelni, a normákat növel­ni, a termelési költségeket csökkenteni kell. Más szóval: növelni a munkahajszát, da­rabbér alapon. A költségvetés arra mutat, hogy tüzzel-vassal végrehajt­ják azokat a terveket, melye­ket a Szovjetunió ezévben Ma­gyarországnak kiosztott a “gazdasági együttműködés” keretén belül; ugyanakkor le­maradnak a szociális és kul­turális beruházásokkal a lakás építéssel, azaz a nép jólétet emelő programmal. Hogy majd mégis jó eredményről adhassanak számot, arról gon­doskodnak a statisztikai hiva­talok.­TÖBB TEJET AD A TEHÉN KÖRÖSI JÓZSEF ÉTRENDJÉVEL BUDAPEST. — Körösi Jó­zsef hajduszoboszlói mezőgaz­dasági szakértő érdekes ta­pasztalatokat szerzett a te­henek őszi takarmányokkal, herével, silókukoricával és zöldkukoricával történő ta­karmányozásában. A következőket közli ered­ményeiről: Május 25-től junius 13-ig a teheneknek zöldiakarmányt adtak a következő összeállítás­ban: őszi takarmánykeverék: 33 gilogramm, biborhere: 7 kilogramm, fü ( legelőről). A mindennapi fejési át­lag egy-egy tehénnél 12,3 li­ter volt. Junius 13-tól julius 13-ig a teheneket kukoricaszilázzsal takarmányozták. A tehenek­nek 20 kilogramm kukorica­­szilázst, két kilogramm répa­szeletet és 15 kilogramm bi­­borherét adtak. A fejési átlag 14,3 literre emelkedett. Julius 13-tól julius 31-ig a teheneknek a közetkező takar­mányt adták: zöld kukorica 35 kilogramm, lucerna 15 kilo­gramm. A fejési átlag a gaz­daságban ismét lecsökkent, napi 12,6 literre. A kapott adatok alapján Körösi az alábbi következte­tésekre jutott: 1. A gazdaság fennállásának kezdete óta legmagasabb fe­jési átlagot akkor érték el, amikor kukoricaszilázzsal ta­­karmányoztak. 2. A kukorciaszilázs a zöld­takarmánynál kedvezőbb be­folyást gyakorol á. tej kiválasz­tásra. ■ V 3. Ebből következik, hogy felül kell vizsgálni a hagyomá­nyos, de sokba kerülő “zöld futószalag” elméletét. A szarvasmarha-tenyésztés takannánybázisát télen és nyáron egyaránt a kukorica­szilázzsal kell biztosítani, mert ez a legnagyobb mennyiségű s a legolcsóbb tápanyagokat tar­talmazza. TALLIN, Észtország. — Két észt rendőr tömeggyil­kosság vácijával áll szovjet bí­róság előtt. A vád szerint 1943-ban a német nácik szol­gálatában résztvettek 125,090 keletfcurópai, zsidó ' és cigány (“alacsonyrendű fajok”) kiir­tásában. Ralf Gerrets és Jan Vijk nem tagadják a vádat. A tömegmészárlásban résztvett Ain Mere is, de ő Angliában tartózkodik és az angol kor­mány vonakodik őt kiszolgál­tatni a szovjetnek, mert Ang­lia nem ismeri el a szovjet "Ä cigarettázás koiasziilésl okoz" BALTIMORE. — Todd M. Frazier, Baltimore élettan­statisztikai osztályának igaz­gatójába The Johns Hopkins Medical and Surgical Associa­tion ülésén tartott előadásá­ban rámutatott arra, hogy az erős cigarettázás és a kora­szülés között feltétlenül oko­zati összefüggés áll fenn. A tudós e megállapításánál hivatkozott korábbi vizsgáló­dásaira, amelynek során 2,736 asszonyt ipterj üvölt meg két év alatt. Az asszonyokat meg­kérdezte : dohányoznak-e. Azoknál, akik beismerték, hogy egy csomag, va^y an­nál több cigarettát szivtak el naponta, a koraszülések szá­ma kétszer annyi volt, mint azoknál az anyáknál, akik egyáltalában nem dohányoz­tak. Frazier dr. rámutatott arra is, hogy a normális időben szü­letett gyermekek, ha azokat dohányos anya hozta a világ­ra, öt és fél fontnál kisebb súlyban látták meg a napvi­lágot. A statisztikai adatok azt mutatták, hogy a nemdohány­zó anyák közül csak 11,1 szá­zalék szült idő előtt, mig a ci­garettázó anyáknál ez az arányszám 22,9 százalék volt. Az orvos végül azt is közöl­te, hogy á vizsgálatok befeje­zése után, a megáilapitások hatására’ 154 asszony kijelen­tette, hogy'leszokik a dohány­zásról a terhesség ideje alatt. fennhatóságát Észtország fe­lett. A két vádlott enyhítő kö­rülményeképpen csak annyit tud mondani, hogy ők közvet­len felettesük, Alexander Laak utasítására cselekedtek! Ez a Laak a háború után Ka­nadába menekült és ott, ami­kor az újságból értesült a Gerrets és Vijk elleni bünper megindításáról, felakasztotta magát. A háború vége óta a gyilkos észt rendőrök idegen neveket vettek fel és bujdostak. Nem­rég Gerretset elfogták, ami­kor a zugpiacon karórákat próbált eladni. Itt egy pár részlet Gerrets vallomásából: Hoztak egy teherautóban 16 cigánygyereket, három és öt év közt. A mezítlábas gyere­kek, akiken csak egy ing volt, a dermesztő hidegben nyöszö­rögve, siránkozva szálltak ki a truckból. Hét észt rendőr kettesével vette át őket; ma­radt még kettő, ezeket ő, Ger­rets, vette át. És vitték a gye­rekeket az árokhoz, bedobták őket az árokba és sorra agyon­lőtték őket. ő, Gerrets, nem tüzelt. Másik alkalommal zsidókat hoztak. Levetkőztették őket, aztán ledobták őket egy 10 láb mély gödörbe és sorra lelőtték őket. Aztán hoztak egy másik csoport zsidót, azokat rádob­ták az első hullarétegre és agyonlőtték őket. így ment ez tovább, mindegyik hullaréteg­re újabb áldozatokat fektet­tek. Gerretsnek azután az volt a dolga, hogy a zsidókról le­szedett ruhákból minden ér­téktárgyat összegyüjtsön. Az értékes tárgyakat pénzzé tet­ték és a rendőrség jóléti alap­jának adták. Gerrets és Vijik vádlottakat halálra ítélték, agyon lövetés vár rájuk. Bűnösnek mondták ki a harmadik, Angliában élő vádlottat, távollétében, papí­ron. HÁTFÁJÁS, DERÉKFÁJÁS, IZOMFÁJAS vagy más végtagfájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt 4-U KASY II I II készítménnyel, melynek kipróbált enyhítő hatását számtalan hálalevél bizonyltja. — Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U. S. Pat. Office. MaovRT ayógyszer^sz lcésziiménve. — Ára $1.50, CANADÁBAN $2.00. _ ’Kérjük rendeléséhez a csekket vagy money ordert mellékelni. — A. ADORJÁN 1970 Lincoln Avenue, Chicago 14. IU. UTAZÁS A FÖLD KÖRŰI EGY PERC AEATT Nemcsak nemet nácik gyilkoltak TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom