A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-02-17 / 7. szám

2. OLDAL A Jő PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁN Y alapított» Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY dzerlcesztoaég fta kiadóhivatal — Publication Office 473« EAST 22nd S1„<EET CLEVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5905. ELŐFIZETÉSI P'-IAIC: dry évre________________$6.00 évre _____ ___S3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year______________$6.0U Half Year $3.5<) Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio A MAGYAROK BARÁTJA A szabadságharc elbukása után Nixon volt alei­­nők szaladt az andaui hidhoz, kezet fogott egy csomó menekülttel és minden segítséget kilátásba helyezett nekik. Feledve volt, hogy Nixon, amikor a kongresszus­ban képviselő, majd szenátor volt, a középeurópai né­peket másodrangu népekként kezelő bevándorlási tör­vény mellett szavazott és amikor a McCarran-Walter törvényt Truman elnök megvétózta, Nixon egyike volt azoknak, akiknek szavazatai ezt a vétót hatálytalanná tették. Mindegy, feledve volt ez. Fátyolt borítottak erre az andaui hidnál bus magyarok, akiknek persze fogal­muk sem volt ezekről a régi kongresszusi szavazások­ról. Könnyű elfelejteni, fátyollal borítani azt, amit nem tudunk . . . Történt aztán, hogy a Rabnemzetek és a Politikai Foglyok Szövetségeinek kezdeményezésére a kongresz­­szus és az elnök egyik évnek, aztán másik évnek őszén egy hetet a Rabnépek Hetének proklamált. Kruscsev az asztalra csapott dühében. A markával, mert, hogy cipővel is lehet asztalt döngetni, azt csak utóbb fedez­te fel. Történt aztán, hogy Eisenhower a trónörökösét el­küldte ázsiai, afrikai és délamerikai furák után moszk­vai túrára, hogy népszerűsítse a Nixon nevet. Akkor a televízió előtt mindnyájan élveztük a hires konyhai párbeszédet. Kruscsev büszkélkedett, hogy neki sok­sok atombombás rakétája van. Amire Nixon szelleme­sen és nagyon hatásosan rátromfolt, hogy: “minekünk pedig színes televíziónk van”. Több se kellett Krus­­csevnek. Belevágott a Nixon szavába és elkurjantotta magát, hogy az nekik is van. A konyhai diskurzus után szobai diskurzus követ­kezett és hogy ott Nixon hasonlóképpen vagy még ha­tásosabban pipálta-e le Kruscsevet, az hétpecsétes ti­tok, hét pecsét alatt tartotta az Eisenhower kormány. Drew Pearson, a hires washingtoni politikai riporter most elárulja a titkot: Nixon a szobában Kruscsevtől bocsánatot kért a Rabnépek Hete proklamálásáért. így segítette Nixon a szabadságharcosok andaui * barátja a magyar szabadság, a magyar felszabadulás ügyét. ---------------­ILJA SZINVAKSÁGOT SZÍNLEL Varsóban egy privát parlament ülésezett: politiku­sok a vasfüggöny mindkét oldaláról vitát rendeztek a a fegyverkezés csökkentésének kérdésében. Az egye­düli amerikai résztvevő, Porter volt oregoni kongresz­­szusi képviselő úgy vélekedett, hogy a fegyverkezés csökkentése előfeltétele a kelet-nyugati feszültség eny­hülése; ennek előfeltétele pedig az, hogy a szovjet adja vissza az önrendelkezés jogát a középeurópai csatlós országok népeinek. Amire nagyon haragos képet vágott Hja Ehren­­burg orosz iró és propagandista s azt mondta: Ha Mr. Porter a szovjet csatlósainak nevezi a népidemokráciá­kat, ugyanilyen joggal Amerika csatlósának lehetne nevezni Franciaországot. Akik Ilját ismerik, nem csodálkoztak ezen a kiszó­­láscn. Köztudomású ugyanis, hogy Iljának szabályoz­ható agya van. Úgy gondolkodik, ahogy meghagyják neki. A háború idején vértől csepegő gyülölethadjára­­tot folytatott a német nácik ellen, aztán kevéssel a há­ború után az orosz propagandaminiszter ráüzent, hogy a németek nem fenevadak, hanem emberek, amire Hja elkezdett németbarát propagandát csinálni, a keletné­met szovjetzónában nácikat kommunistákká átformál­ni. Most az a hivatalos szovjet tézis, hogy a magyarok, lengyelek stb. saját akaratukból választották kommu­nista uraikat; igy hát Hja szinvakságot színlel, nem lát különbséget a vörös zászló és a piros-fehér-zöld triko­lor közt.---------------­MUNKÁS — FOGD BE A SZÁDAT! A “Közalkalmazott” cimü budapesti lap panaszol­ja, hogy az ügyészi fogadóórákhoz fűzött reménysé­gek nem . telj esültek. Az ügyészi fogadóóra azt jelenti, hogy városban a gyárba, vidéken a községi tanácsházakba vagy a kol­hozokba kimegy egy ügyész és meghallgatja a munká­sok sérelmeit. Igen ám, de sokhelyütt hiába akar pa­naszokat meghallgatni és kivizsgálni, mert a munká­sokat a helyi vezetők megfélemlítik, úgy hogy nem me­rik kinyitni a szájukat. A lap megemlít egy példát: Az egyik állami vállalatnál a vállalati jogtanácsos sorra járta a fogadóórára felsorakozott munkásokat és meg­próbálta lebeszélni őket panaszaik előadásáról. Ennek Kennedy elnök kongresszusi üzenetében vázolta azokat a lépéseket, amelyek a gazdasági élet felélén­­kitéséhez szükségesek. A kép bemutatja, hogy az elnök mire gondolt: házéoiíésre, a minimális bér­emelésére, a munkanélküli-segély meghosszabbítására, az arak stabilitásának biztosítására és a far­merek jövedelmének fokozására. A dolog- u-gy kezdődött, hogy Medici Katalin, az öz­vegy francia anyakirályné gyógyíthatatlan fejgöres-ck­­>en szenvedett. Tudta ezt a sajnálatos tényt a király lisz­­sza-boni követe, Jean Nicot is, aki kertjében Amerikából származó exotikus növénye­ket termesztett, gyógyfüvek­­cel bíbelődött. A portugál ten­gerészek, kereskedők hozták neki a magvakat, palántákat, többek között egy növényt is. Erről a hajósok azt állították, hogy leveleit az indiánok Ösz­­szesodorják vagy egy csőbe dugják, egyik végét meg­­gyujtják, a másikat szájukba veszik és szívják a füstöt nagy élvezettel. Nicot kis kertjében felnőtt az első európai dohánypalán­ta, s minthogy gyógynövény­nek tekintette, összevagdalt levelével szolgájának sebes orrát gyógyította vele, még­pedig sikerrel. Ha a szolgá­nak jót tett, talán gyógyhatá­­sa lesz az anyakirálynénál is — gondolta Nicot —, s a szá­rított levélport, a tub-ákot -el­küldte Parisba azzal a hasz­nálati utasítással, hogy azt az orrba kell felszívni. A ki­rályné megtette ezt, azon nyomban meg is szűnt kínzó fejfájása. Történt ez 400 év­vel ezelőtt, 1560-ban. Hire -ment a csodálatos gyógyulásnak, s a dohány “királyné füve” néven meg­kezdte diadalutját. Csakha­mar divat lett az uj csoda­szer. Tubákolás formájában fentrő-1 lefelé terjedt, ugyan­akkor az indiánoktól eltanult pipázás, amire a tengerészek szoktatták rá a hajósokat, katonákat, alulról f e lfél-é ment. A 17-ifc század elején már találkozott a két irány­ból jövő divat: a -ritka gyógy­szerből sz-nvedély lett. A pa-pck, minthogy hivatá­suk megkövetelte, hogy szá­mos élvezettől tartózkodja­nak, a dohányzást pártfogá­sukba vették. Az orvosok is számos baj, betegség -ellen javallottak, csodálatos gyógy­­hatásáról adtak ihirt. Mint­hogy pedig a. tulvilági és e vi­lági -élet egyengetöi, a papok és örvösek megegyeztek ab­ban, hogy a dohányzás üdvös és -egészséges, maguk is jó pél­dával jártak elől: tubákoltak, szivárőztfíStj^fjipáztaik. A tem­plomokban a hivek kézről -kéz--, re adták a tubáfcos szelencét, szorgalmasan szippantgatták a dohánypo-rt. Oly sűrűn szi­­pákolta-k, oly harsogóan tüsz­­szentettek, hogy már zavar­ták az istentiszteleteket. Ró­mára is átterjedt ez a túlka­pás, -mire a 17-ik század első éveiben az egyházi hatóságok mozgalmat indítottak a do­hányzás eltiltására. Ám nem az istentiszteletek áhítatának megzavarása, ha­nem gazdasági és -társadalmi okok hozták létre a dohány­zás első világi tilalmazását: I. Jakab angol király 1604 -évi rendeletébe^ -megállapítja: “Eleinte a dohányt csak az előkelőek használták -mint c-r­­v-ossze-rt, de késeibb a kicsa­­pangó pórnép visszaélt vele. A -pénzt -kihordtá-k érte az or­szágból, a termékeny földet e haszontalan gyom termeszté­sével soványitották.” Beve­­vettók tehát a dohány meg­adóztatását. Az eredmény az lett, hogy a dohányzás szen­vedélyéért megfizették a kü­lön adót és vígan pipáztak tovább. 1621-ben Jakab király saját felséges kezével irt -egy röp­­i-ratot a dohányzás ellen. Erre a gazdasági okokon felül állí­tólag az indította, hogy a ha­­lászfeles-ógek panaszkodtak nála férjük mértéktelen pipá­­zása miatt,, ami — úgymond — a férjek “satnyulását” eredményezte. A halásznép szerint minél gyakrabban gyújtottak rá, annál jobban az “óvatosságnak” az az oka, hogy az üzemben törvény­­ellenesen bánnak a munkásokkal vagy más jogtalan­ságokat követnek el a nagyfejüek. És a “Közalkalma­zott” az ilyen súlyos visszaélést óvatosságnak nevezi. Ilyen állapotok vannak ott, ahol a jelszó: “Tiéd a gyár, magadnak dolgozol!” Próbálna csak egy “vállalati jogtanácsos” ameri­kai gyárban munkásokat lebeszélni sérelmeik előadá­sáról. Megtanulná, hogy mi az igazi szocializmus! Bi­zony, bizony, igazi szocializmus, a munkások jogainak és jólétének védelmét manapság csak kapitalista or­szágokban lehet találni. beleszerettek pipájukba. A királyi röpi-rat természe­tesen vallási vonatkozású -ér­veket is felsorakoztatott: a pipa a pckol kéménye, s aki dohányzik — elkárhozik, stb. Csakhogy Jakab király sem halt meg anélkül, hogy — az akkori divat szerint — az ud­var hölgyek által töm-ködö-tt “•pokol kéményéből” szenvedé­lyesen ng szippantott volna. VIII. Oi bán pápa 1624-ben eltiltotta a dohányzást a pa­poknak és a hi veknek egy­aránt, de tilalma csak a tem­ploma1 ban tartózkodókra szó Ütközött. Az izlám a Koránra hivat­kozva tiltotta meg az un. “szá­raz részegségét”. IV. Murád szultán már 1610-ben elren­delte, hogy saját pipájával szúrják át annak az orrát, akit pipázáson érnek. A szul­tán Törökország fenyegető el néptei-en-edését a 'mértéktelen dohányzás számlájára irta azt állitván, hogy a dohány csökkenti a férfiak erejét. Perzsiában is folyt a dohá­nyosok üldözése: 1620doan-egy dohánykereskedőt saját árujába -burkoltan, -mint -élő szivart égettek el a sah paran­csára. Oroszországban 1634-ben tűnik fel az első dohányzást tiltó ukáz. A pátriárka taná­csára azzal indokolták, hogy vétek a szentkének előtt do­­-hányszagu, büd-ös ruhában megjelenni. A visszaeső bű­nösek orrát levágták. 1641- ben szibériai száműzetés járt mindenfajta dohányzásért, sőt 1655-ben halálbüntetést is kiszabhatott a dohányzók el­len szervezett külön bíróság. Tilalmas volt a dohányzás Franciaországban is, ahol statáriális biróságok Ítélkez­tek a m-egtévelyedettfk fölött: orr- és fül-csonkitós járt a bű­nözőkre. Magyarországban is küzdöttek — tegyük hozzá: ugyancsak -hasztalanul — a harmincéves háború (1618- 1648) ' alatt általánossá vált dohányzás terjedése ellen. Egyre másra hoztak törvény4 az országgyűlések “az tobak megtilalm-azásárul és az ki béhozná, annak büntetésé­rül”. Érdekes a Segesváron hozott 1689 évi IX. törvény, amelyben ez áll. “A tobáknak mind vetését, mind pedig szí­vását megtiltották, de annak büntetésével sok helyen a tisztek visszaéltek, mert mi­dőn az embereket büntették életbölcsessegre tanít HABOM KIS MAJOM Három kis majom világhírű szobra ezt hirdeti: “Ne hallj rosszat, ne láss rosszat, ne szólj rosszat—majom”. Három ülő majom, az egyik befogja a fülét, a másik a szemét, a harmadik a száját. A világon mindenütt is­merik. Valószínűen japánok hozták Európába és Ame­rikába, de már mindenütt csinálják fából és kerámiá­ból, elefántcsontból. A szobrocska filozófiai tartalmát a világ minden táján értik, bár mélyen a keleti gondol­kodásban gyökerezik. A három kis majom Nikkóban ül a phinto vallás szent helyén, a Toshugu-templom szent istállójának fa­lán. A nikkói Toshugu-templom istensége Tokugawa, aki 1542-ben született és a modern Japán számára meg­vetette a béke és a kultúra alapjait. Az élet olyan, mint egy hosszú utazás — nehéz te­herrel”. “Lassan és óvatosan lépj, hogy el ne bukjál”. “Ha nagyravágyás kél a szivedben, emlékezzél a nyo­morúságos napokra, amelyeken túljutottál”. “A hara­got tartsd ellenségednek”. “A hibát inkább magadban keresd, mint másban”. “Jobb a kevesebb, mint a több”. Ilyen és ezekhez hasonló bölcsességeket hagyott fiaira és a végrendeletét, amely szerint emeljenek templomot a tiszteletére. Fia nem kimélte a költsége­ket, naponta tizenötezer ember dolgozott a nikkói kegy­hely felépítésén, majd az unokája, aki kicsinek tartotta apja alkotását, tovább bővitette azt. Tokugawa 1616- ban halt meg, a templom harminchárom főépülete 1636-ra készült el a magaslaton. A hagyomány szerint 4,541,230 ember dolgozott rajta, épitési költsége mai pénzre átszámitva, 23 .millió dollár. A tervezésben és művészi kivitelezésben a művészileg nagyon fontos Edo-korszak (1603—1867) akkor élt legnagyobb építé­szei, szobrászai, festői vettek részt. Egyes részeit “Nem­zeti kincsnek” nyilvánították. A három kis majom kilenc szobrával kapcsolatos életbölcsesség — Íme — rendelkezésére áll az utókor­nak és szépségével meghatja a külföldi látogatót is. A kis majom szülei szeretete és gondoskodása alatt nő fel, ők a gyermekük jövőjét tartják szem előtt. Ezt tanítják neki: “Ne lásd meg a rosszat, ne halld meg a rosszat, ne szólj rosszat. Növekedjél kedvességben. Amikor egyedül vagy, nézz körül gondosan, s kutasd az utat, amit érdemes követni. Tudd, hol kell megáll­­nod, ne kívánj többet, mint amire szükséged van. Légy kedves és megértő azokhoz, akiknek kisebb a szeren­cséjük, mint neked. A házastársad majd segít, hogy él­­vezhesd az életet, de tudnod kell, hogy az élet nem csu­pa méz. Ha férj és feleség támogatják egymást, békével viselik a nehéz életet. És végül az utolsó tanitás a jövendő, várandós kis­mamának szól: “Az uj nemzedék megérkezésével együtt köszönt be Isten szeretete, a szülői szeretet és a gyer­meki engedelmesség ...” IMI HERCEG 0LMMILLIÓI A 69 éves Sejk Ali bin Abdulla al Thani, a perzsa öbölben fekvő Quatar hercegség uralkodójának olaj­kút jai évi nyolc millió tonna olajat produkálnak, de ez nem elég. Csupán a helyi szállítóknak 8 millió dol­lárral tartozik és folyószámláját 12 külfödi bankban már régen kimerítette. “Hitele”, — mondotta egy liba­noni bankár — “rosszabb mint egy bankrablóé”. Mire költi a pénzét Quatar sejkje? A sejk millióinak felét a hercegség kormányának juttatja, amely többek között egy 130 ágyas modern kórházat tart fenn. A fennmaradó pénz javarészét csa­ládjának adja, amely 400 henyélő gyermekéből és ro­konából áll. Ezenkívül még marad a sejknek minden évben néhány milliója, de nem sokáig. Quatar büszke sejkje ugyanis versenyez bőkezű­ségben Szaudi Arábia fejedelmével. Amikor a múlt évben Szaud király látogatást tett nála, 60 Cadillacot, egy aranyvázu Austin autót és tíz kis zsák drágakövet kapott tőle ajándékba. Aztán ott van a félmillió dolláros genfi villa fenn­tartása, ahol a sejk, feleségei és ágyastársai élvezik a finom levegőt. A Beirut-környéki hegyekben, ahol egy másik vil­lát tart fenn (1 millió dollár), ugyancsak kiadásai van­nak. A nyáron a sejk egy külön BOAC-repülőgépet ren­delt Londonból .Dohába, amely onnan kíséretével Li­banonba vitte. Költség: 20,000 dollár. Szakértők becslése szerint a quatari mezők olaj­­tartaléka 25 év múlva fog kimerülni. Addig, — ha va­lami, vagy valaki közbe nem jön — nem igen fog meg­változni a sejk, vagy utódjainak életmódja. volna is, a pipa a szájukban volt, -mellyel nemhogy a sze­génységet zabolázták volna, de -még -a maguk p-éldaadásá­­val a szegénységet ingerel­ték.” A felvilágosodás terjedésé­vel a dohány intézményes ül­dözése vé-get -ért, ugyanekkor előtérbe lépett az orvos, aki — a korábbi orvosokkal ellentét­ben — kiderítette, ho-gy a do­hány mértéktelenül -élvezve m-áreg, s a mérgező anyagnak Jean Nicot után, a -nikotin ne­vet adták. Ma a “tilos a dohányzás” feliratot — józan megfonto­lással — oda tesszük -ki, ahol azt közvetlen tüzvesz-élyesség vagy a higiénia érdekei meg­kívánják. A társadalmi illem és a divat szabályozza, ho-f r hol és -mikor gyújthatunk rá; az -orvos pedig azt dönti el, hogy mennyit szívhatunk egészségünk károsodása nél­kül kedvenc cigarettánkból. >o Tilos a dohányzás!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom