A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-02 / 22. szám
AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CINT No. 22. SZÁM The largest Hungarian Weekly in America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Étet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newark! Hírlap VOL. 4L ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend péntek, 1961 junius 2 A "MAGYAR tíGY" NEM HALOTT A budapesti hóhér szószólója az Egyesült Nemzetek szervezetében, Zorin szovjet nagykövet, a világszervezet elnökéhez intézett levélben tiltakozott az ellen, hogy a magyar üggyel foglalkozó Sir Leslie Muno működésére 10,000 dollárt szavazott meg a költségvetési osztály. Sir Leslie Munroe tudvalevőleg az Egyesült Nemzetek megbízásából vizsgálatot folytat a kádáristák rendőrállami terrorja dolgában és ez az, ami nem tetszik Zorinnak és gazdájának, a budapesti hóhérnak. Miután gazdája elvakkantotta magát, hogy a magyar ügy döglött kutya, Zorin azt a nemzetközi jogi szakvéleményét nyilvánította, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetének nincsen joga a magyarországi “lázadással” foglalkozni. Frederick H. Boland, a U. N. elnöke, azt felelte a hóhér küldöncének, hogy a magyar ügy tárgyalása igenis az Egyesült Nemzetek napirendjén van, ha el is halasztották szeptemberre. Sir Leslie Munroe megbízatása pedig érvényben van, tehát működésének költségeire joggal ad a szervezet financiális fedezetet. A SZABADSÁG UTAZÓI Miért rendezték a néger egyenjogúság néger és fehér előharcosai a déli államhatárokon át a szabadság-utazásokat? Miért élezték ki az ellentéteket éppen a Kennedy-Kruscsev találkozó előestéjén? Nem azért ,hogy Kruscsevnek fegyvert adjanak a kezébe Kennedy ellen. Mégis, akár akarták, akár nem, az el-' kerülhetetlenül bekövetkezett zavargások és brutalitások a kommunista világpropaganda malmára hajtották a vizet. Kétségbeejtő ez az amerikai négerprobléma. A teljes egyenlőség elképzelhetetlen, mert amint vér nein válik vizzé, a fekete nem válik fehérré. A legtöbb, amit tenni lehet: a négerek jogainak tiszteletbentartása ét megóvása. Szorosabb társadalmi, baráti kapcsolat négerek és fehérek közt van, de nem általános. Olvastunk a napokban egy erőteljesen négerpártoló cikket, amely ebbe a valósághű akkordba csendült ki: “És mégis, mégis, ha ma a szomszéd házat megvásárolja egy néger, én holnap eladom a házamat ...” A néger kérdésnek ma világpolitikai jelentősége van. A szovjet a színes népek körében, az újonnan függetlenné lett ázsiai és afrikai országokban a kommunizmus áldásait prédikálja, mi a szabadságot és az emberi méltóságot propagáljuk. És szégyenkezve hallgatnunk kell, amikor szemünkre vetik azok a kisebbségi érzéstől gyötört népek a mi gőgős fehér felsőbbségünket. Joggal mondja az amerikai világpropaganda igazgatója: Nem egyedül a mostani déli autóbusz affér árt, hanem ártanak oly zajtalanul, szinte észrevétlenül lejátszódó sérelmek is, amik az Egyesült Államok fővárosában nap nap mellett történnek: Afrikai diplomatákat nem fogadnak be jobb hotelekbe, nem szolgálnak ki jobb éttermekben. Jelenthetik-e ezek a diplomaták népeiknek, hogy Amerika nemcsak prédikálja, hanem gyakorolja is az emberi egyenlőséget és méltóságot? Száz év óta nyílt kérdés ez és a kielégítő felelet még sokáig késni fog. UTAZÁS A HOLDBA Hóboros emberek szélhámos “utazási irodákban” már megváltották menettérti jegyüket a holdutazásra. Türelem, józan emberek! Messze van a hold és hosszú az ut. A légi vonat még nincsen készen. Először el kell készíteni egy kiröpitő rakétát, amely legalább 30-szor oly erős legyen, mint mostani legnagyobb Atlas-rakétánk. És fel kell építeni a holdvonatot, amely 30 emelet magas és 2500 tonna súlyú lesz. Persze, mielőtt ezt a fantasztikus alkotmányt szárnyára bocsátják, ki kell kémlelni a terepet. A program az, hogy ez év végefelé műszeres rakétákat lőnek a holdba, amelyek ott geológiai (nem földtani, hanem holdtani) vizsgálódásokat végeznek és észleleteiket rádió utján küldik: hogy hol van megfelelő hely a leszállásra, hol köves, hol homokos a talaj, hol vannak dombok és hol mélyedések stb. Aztán megint más robotok lyukakat fúrnak, ahogy mondani szoktuk: a földbe. A hold földjébe. És televíziós képet küldenek le a hold földjének összetételéről. Más robotok kis világítótornyokat tűznek a hold földjébe oly helyeken, amelyekről megállapítást nyert, Laosban három küldöttség vett részt a fegyverszüneti tárgyalásokon. Az egyik a nyugatbarát kormányokat, a másik a kommunista Pathet Lao fegyveres mozgalmat, a harmadik az úgynevezett semleges erőket képviselte. SZEGÉNYEK ES GAZDAGOK Kicsiny lett a föld. A technika fejlődése — repülőgép, rádió, televízió — megszüntette a távolságokat. Kongó egy gondolatnyira* van Washingtontól és Moszkvától. Kuba még közelebb Washingtonhoz és Moszkvához. Kicsiny a föld, olyan, mint egy nagy hodály. Ebben a nagy hodályban szónokok szónokolnak, népbolonditók üvöltöznek, véreskezü gyilkosok erkölcsi prédikációkat tartanak, elvtelen banditák elveket pattogtatnak. Rabló imperialisták népjóléti államról beszélnek és a kizsákmányolt gyarmati népek nyakába ültetett helytartóikra ráparancsolnak, hogy papagáj módra ismételjék a hazugságot. Az éhezésre való egyenlő jogot hirdeti a kínaiak diktátora. Nemcsak hazudnak a hazu- t gok, igazat is mondanak. Követik Hitler tanát, amely szerint a Nagy Hazugságban mindig legyen egy esőcseppnyi igazság. A csepp igazság az, hogy mig nálunk a szegénység meglehetősen egyenlően van kimérve a népnek, a szabad világ szabad gazdaságában nagy ellentét mutatkozik gazdagok és szegények közt. Céltalan lenne ezen a ponton Kruscsevvel és Maóval vitába szállni. Magunkba kell szállni és a szabad versenyben elkerülhetetlen igazságtalanságokat — kiáltó igazságtalanságokat is — igyekeznünk kell enyhíteni, amennyire csak lehetséges. Amerikában F. D. Roosevelt óta sok történt a szükséges kiegyenlítés terén. Itt már alig vannak nincstelenek, szójárásunkban ismeretlen a proletár fogalma, aki csak láncait veszítheti. Az amerikai, aki időlegesen munka nélkül van, nem cserélne a “minden-a-miénk ország” gyáraiban dolgozó kizsákmányolt proletárral. Mégis, önteltségre nincs sem okunk, sem jogunk. Inkább van okunk és jogunk^egyetérteni a vöröshaj u antikommunista munkásvezérrel, aki mikor kollektiv alkudozás előtt áll, a munkaadók és a közvélemény elé tárja a horribilis igazgatói fizetéseket és adóspóroló bónuszokat. Az átlagos család A kereskedelmi minisztérium most tette közzé az 1960 évre szóló jövedelmi kimutatást. Eszerint az átlagos családi jövedelem Amerikában 6900 dollár volt — 300 dollárral több, mint volt az előző évben. Az összjövedelem 385 ezer millió dollár volt — 20 ezer millió dollárral több, 1959-ben. Az “átlagos család’’ csalóka fogalom,, számtani formula. Bizonyára van az országban sok család, amelyhogy leszállásra alkalmasak. Nevezzük ezeket a helyeket repülőtereknek. Azt a 30-emeletes alkotmányt nem lehet kockázatos útra bocsátani. Először is azért, mert abban emberek lesznek, hárman. Másodszor azért, mert amig odáig eljutunk, már 15 vagy 20 vagy 30 ezer millió dollárt fektettünk bele ebbe a nagy vállalkozásba. így hát először a holdvonat csak a föld körül fog keringeni, próbautazást fog végezni. Aztán hosszabb útra megy a vonat: a holdig, de nem száll le, hanem csak kering a hold körül, aztán visszarepül a földre. Aztán, talán nyolc év múlva, a holdvonat óriási sebességgel négy vagy öt napon át robog a hold irányában, az ut utolsó szakaszában lelassítja a tempót, hogy zökkenő nélkül leszállhasson a hold egyik repülőterén. Ott a három világüri úttörő kiszáll a légmentesen elzárt vonatból és néhány napon át vizsgálódik. És ha minden programszerűen megy, hazajönnek az emberiség ősi otthonába, az öreg földre és sokat mesélhetnek, mert aki messze járt, sokat tud mesélni. Miért ez az igazán emberfeletti erőfeszítés? Az embert kíváncsisága, tudásszomja hajtja. A tudósok tudásuk gazdagodását remélik. Vannak komoly tudósok, akik úgy vélik, hogy esztelenség, haszontalan pénzpocsékolás a holdutazás. Politikusok és államférfiak egy szovjet propagandagyőzelem kivédését elsőrangú nemzeti érdeknek tartják. Washingtonban találgatják, hogy vájjon a szovjet erőltetett munkatempóba korbácsolja tudósait, hogy 1967-ben, a bolsevik győzelem 50-ik évfordulóján az első holdutassal büszkélkedhessenek. nek évi jövedelme éppen 6900 dollár. De ez ne téveszszen meg senkit. A statisztika átlagos családja magában foglal milliókat, akiknek évi jövedelme 2000 dollár, és százezreket, akik kétszázezer vagy kétmillió dollárt keresnek. És vannak szegények, akik hogy vannak, az szégyenük. Szegények, például a vándorló mezőgazdasági munkások, akiket migránsoknak nevezünk. Most időszerű ezeket említeni, mert velük, az ő nyomorúságukkal éppen, most foglalkozik egy kongress bizottság. Könny és verejlék Puertoricói migráns áll a vizsgálóbizottság előtt. 49 éves, felesége és gyermekei odahaza vannak, a szép, de szegény szigeten. Azért jött Jerseybe, hogy itt dollárokat tudjon összekuporgatni és a családjának elküldeni. De mennyit keresett spárga és bab beszedésével? Felmutat egy cédulát: 142 órai munkáért a kezébe nyomtak 12 dollár 31 centet. Persze ez nem bruttó, hanem nettó “peda” volt. Levonásba hozták a Social Security adót, az utazási költségre adott előleget, a Holdban vagy más égitesten levő unió tagsági dijat és 10 dollár előleget. Egy másik cédula azt tanúsítja, hogy 18 órai munkáért járt volna neki 14 dollár 40, de a levonások után nem maradt semmi. Ennél a fejezetnél az idő előtt megöregedett ember sírva fakadt. Az volt a nagy szívfájdalma, hogy a semmiből semmitsem küldhetett a családjának. A szegény embert még az ág is huzza. Nemcsak Fordnál volt a “régi jó időkben” szokásjog, hogy a formánnak minden pedából pár dollárt le kellett gubázni. A jerseyi migránsok baptista papja a kongresszusi bizottság előtt azt állította, hogy a paszulybeszedőknek minden 35 cent keresetből le kellett adni egy nikkelt vagy egy dájmot az előmunkás részére. Jó érzés, hogy valahányszor valahol Amerikában ilyen és hasonlóan kiáltó igazságtalanságok és jogtalanságok fordulnak elő, az állami vagy az országos kormány közbelép és módot keres az orvoslásra. A kongresszusi vizsgálóbizottság elnöke a kihallgatások jegyzőkönyvét elküldte az igazságügyminiszternek és emellett megfontolás tárgyává teszi oly törvény megteremtését, Hírek a világ minden részéből GENF. — Cambodia királyság államfője, aki a laosi kérdésben, mint semleges közvetítő fáradozott, otthagyta, legalábbis egy időre, a konferenciát és úgy nyilatkozott, hogy 1 az 1000 ellen a valószínűsége annak, hogy sikerül megoldást találni Laos jövőjét illetőleg. Három lehetőség van: 1. A Nyugat belenyugszik abba, hogy Laos elveszett. 2. Laos felosztása, koreai és vietnami mintára. 3. Háború. GENF. — Az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa közli, hogy a Vatikán a Menekültek Éve alkalmából kiadott postbélyegekből befolyt egész bevételt, 460,000 dollárt, a nemzetközi menekültsegélyző intézménynek adományozta. -BONN. — Nyugat-Németország összes tagállamai egyhangú határozattal betiltották, mint alkotmányellenest, a Ludendorff Mozgalmat. Ez a szövetség Ludendorff tábornagynak, az első világháborúban a német haderők vezérkari főnökének alapítása, Hitler mozgalmának első támasza volt. A tábornagy halála óta a most 83 éves özvegye áll a banda élén, amelynek programja és jelszava: Nagy-Németország, az alacsonyrendü fajok kiküszöbölése a politikai életből. MOSZKVA. — A szovjet kormány véget akar vetni a százalékos bűvészkedésnek, a valódinál nagyobb termelési eredmény kimutatásában. Három évig terjedhető börtönnel sújtja az uj törvény azokat, kik meghamisítják a termelési kimutatást, 100 százalékon felüli termelést mutatnak ki, holott nem érték el a kitűzött kvótát. amely az ilyen visszaéléseknek véget vet. Pénz mint pelyva Most kanyarodjunk vvssza az átlagon-felül kei*esőkhöz, azoknak egy csoportjához, amely az amerikai olcsó tömegtermelés áldásait betakarítja. A gyári tömegtermelésnek egyik áldása abban mutatkozik, hogy a jólétnek és kényelemnek eszközei — úgy élelmiszerek, mint más szükségleti, sőt fényiizési cikkek — oly olcsók, hogy azokat a bizonyos “átlagamerikai’’ könnyen megszerezheti. Másik előnye a nagybani termelésnek az, hogy a nagy ipari és üzleti vállalatok milliós profitra tesznek szert. Például az A & T élelmiszer üzletlánc legolcsóbban árul és legnagyobb haszonra tesz szert. A nagykeresőknek köszönhetjük a sokszor bosszantóan nivótlan TV programokat, amelyeket csakis ők, a nagykeresők tudnak megfizetni. Ezek a nagy sponsorok tudnak 64,000 dollárokat osztogatni svindlereknek. A “Queen for a day” program sponsorai tudnak a hét minden napján 3000, sokszor 5000 dollár értékű ajándékokat osztogatni. 1945 júniusa óta minden hétnek minden napján ezerdollárok hullnak a bőségszaruból a programban királynői rangra emelkedő szerencsés hölgyeknek ölébe. 1945 júniusa óta a master of ceremonies húsz millió dollárt hullajtott ki a bőségszaruból. Kizsákmányolás? Akármit mondanak az ellenséges propagandisták, nem igaz az, hogy a szabad, kapitalista gazdasági rendben csak kizsákmányolás utján lehet meggazdagodni. Tehetséggel is meg lehet tollasodni. Sőt tehetség nélkül is, merthiszen ostoba fráternek is lehet szerencséje. Nemcsak az a bizonyos fiatal rángatózó énekes, bakfisok ideálja, keres milliókat. A nemrég megjelent Hitler-könyv Írója már a második millió dollárnál tart.Némely komédiásnak és hollywoodi sexbombnak több a fizetése,- mint az elnöké. Németországban a hitleri korszak előtt volt egy törvény, amely megszabta a filmcsillagok maximális fizetését. A korlátlan szabadságnak ilyetén korlátozása a mai amerikai szabadság-fogalmakkal nem ellenkeznék. A mai Amerika a gazdagság eloszlása dolgában a felismerhetetlens-égig különbözik a századeleji Amerikától. A milliomosok száma egyre zsugorodik, a lépcsőzetes jövedelmi adó gondoskodik arról, hogy a fák ne nőjjenek gőgösen az égig. A különbség Tíz év múlva vagy száz év múlva az öreg Nikita le fogja pipálni Amerikát, a szovjet uralom alatt álló népek életszínvonala meg fogja haladni a mai amerikai életnívót. Minden orosz parasztnak lesz egy fehér-fekete és egy színes televíziója és r^ásfél automobilja. Ez azonban a jövő zenéje és a jelen prózai dalát igy suttogják egymás fülébe, zárt ajtóik és zárt ablakok mögött a keletnémet szovjetparadicsom sirvanevető bennlakói: Fiatal orosz turistanőt megkérdeznek Kelet-Berlinben: — Hogy tetszik neked Berlin ? — Nem annyira, mint Moszkva! — Mi ott a foglalkozásod? — Ujságirónő vagyok! — És apád? — Könyvtáros! — Akkor jó körülmények között élsz. — Elhiszem azt! Villánk van, remekül élünk! — Szóval semmiben sincs hiány a szovjetben? — Nincs! Hála a mi bölcs kommunista kormányunknak! — Van testvéred? — Igen, egy fivérem New Yorkban. Rosszul megy neki! — Hátha nektek Moszkvában olyan jól megy, kötelességetek lenne szegény fiút Moszkvába visszahívni! — A fivéremet visszahívni? Hogyisne! Ki fog akkor nekünk szeretetcsomagokat küldeni ?