A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-26 / 21. szám
4. OLDAL A Jó PÁSZTOR NE GONDOLKOZZÁL-KIABÁLJ! BUDAPEST. — A kommunista társadalmi és politikai rend alaptörvénye, hogy az istenadta népnek nem szabad gondolkodnia, mert arra valók a vezérek (kik még nem buktak le), hogy ők gondolkozzanak az emberek helyett. A népség szerepe csak az lehet, hogy kurjantgassa a vezérek mondanivalóit, amelyek legtöbbnyire jelszavak. Május 1 alkalmából a vezértestület a népességnek a következő 16 jelszót adta ki kurjongatásra: 1. Éljen május 1, a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje ; 2. Világ proletárjai egyesüljetek! 3. Éljenek a testvéri kommunista és munkáspártok! 4. Éljen a szocialista tábor megbonthatatlan egysége! 5. Éljen a kommunizmust épitő Szovjetunió! 6. Éljen a magyar és a szovjet nép örök barátsága! 7. Éljen a szicalizmust építő magyar nép! bad hazánk, a Magyar Népköztársaság ! 9. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, dolgozó népünk vezető ei’eje! 10. Éljen és erősödjék a munkás-paraszt szövetség! 11. Üdvözöljük a szocialista útra tért parasztságot! 12. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Nők! Fiatalok! Jobb munkával előre a szocializmus teljes győzelméért! 13. Köszöntjük a világ minden országában a békéért és a társadalmi haladásért harcoló embereket! 14. Forrón üdvözöljük a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeket! 15. A béke legyőzi a háborút! 16. Békét a világnak! * Az amerikai magyar újságolvasónak vájjon melyik jelszó tetszik legjobban? Biztosan a szovjet rabjainak torkára nyomott 8-ik vakkantás: ”. . . szabad hazánk!” NEPIDEMOKRATIKUS egyveleg Evansville, Ind.-ban a hét napig iarió heves esőzések 10.19 incs magas árvizei okozlak. A képen látható auió "nyakig ül" a hullámokban. A Magyarországi Idegenforgalom 8. Éljen és virágozzék sza- Humoros, de keserű. SZABAD SZÓ A RAB ORSZÁGBÓL (FEC). — Egy magyar, aki Magyarországon él, dolgozik, és — beosztásánál fogva — elég sokszor van, módjában külföldre járni, arra a kérdésre, hogy milyen a helyzet odahaza, az alábbiakat mondotta: A keleti tömb vörös tömegében két egyéni színfolt Lengyelország és Magyarország. A lengyelek büszkék arra, hogy ők külön utón járnak és féltve őrzik eddig kiharcolt eredmnyeiket. Magyarország igyekszik a lengyel példát követni és azt tartja egyedüli lehetőségnek a jelenegi viszonyok között. A két nép tisztában van azzal, hogy közös harcot folytat és mély rokonszenvvel figyeli egymás sorsát. Magyarországon magasabb az életszinvonal, az elnyomás azonban erősebb, mint a lengyeleknél. A többi népi “demokráciával” nehéz összehasonlítani a magyar helyzetet, oly nagy a külömbség. Bulgáriában és Romániában k é t s é g b eejtő nyomor van. Amikor nemrég Erdélyben jártam, ismerőseim nem akarták elhinni, hogy saját gépkocsimmal érkeztem. A vasfüggöny mögött; Csehszlovákiában a legmagasabb az életszinvonal, mégsem cserélnénk a csehekkel. A csehszlovák kommunista párt vezetői sokkal merevebben követik a szovjet vonalat, mint a mieink. Csehszlovákiából csak a rendszerhez hü elemek utazhatnak kapitalista országokba, nem úgy Lengyelországból és tőlünk. Egy prágai barátom csodálkozva hallgatta, hogy rövidesen Rómába utazom szakmai tapasztalatszerzés céljából. A magyar szabadságharc többet adott az országnak, mint adna egy százmilliós amerikai kölcsön. A rendszer levonta az események tanúságait és nemcsak gazdasági síkon tett engedményeket, hanem az egyéni szabadságjogok terén is. Az emberek ma már nem a rendszer megdöntését várják, hanem abban bíznak, hogy a szabadságszellem — függetlenül minden politikai irányzattól — lentről felfelé egyre gyorsabban fog terjedni. A szabadságharc következményeképen valami befelé élő nemzeti öntudat, rejtett nacionalizmus van kialakulóban. Politikai beállítottságtól függetlenül mindenki igyekszik a saját munkaterületén bebizonyítani, hogy minket nem lehet sem eladni, sem megölni. Mi az elnyomás ellenére is tovább élünk. Az embereknek fátyolos lesz a tekintetük, ha a Himnuszt hallják. Büszkék vagyunk magyarságunkra. 1956 után nincs mit szégyelnünk. Mennél többet utaznak az emberek külföldre, annál nagyobb lesz az önmegbecsülésük: rájönnek arra, hogy sem a Kelethez, sem a Nyugathoz nem tartozunk, hogy egyedül vagyunk két világ között. — 1955 -56-ban a magyar írók készítették elő szellemi síkon a szabadságharcot, ők ma sem adták el magukat, csak alkalmazkodtak a lehetőségekhez és ezen belül igyekeznek alkotásaikkal szolgálni a szabadság szellemét. EZ PEST Kovács és Lakatos, a régi két jóbarát hosszú évek után megint összetalálkoznak á Lenin körúton. — Évek óta nem láttalak, hol járkáltál ilyen sokáig? — kérdi Kovács. — Nem járkáltam, hanem ültem — válaszolja Lakatos, — a héten szabadultam a váci f egyházból. — Óh, szegény, — sopánkodó Kovács. — mennyi ideig voltál bezárva? ' — A párt jóvoltából tiz évet ültem, 25 évre voltam elitélve, de feltételes amnesztiát kaptam. — Borzasztó! Mit csináltál tulajdonképen ? • — Semmit! Semmit az ég vliágon! (Mire Kovács felháborodva: — Nekem ilyet ne mesélj! Aki nálunk semmit se csinál, az legfeljebb csak 15 évet kap! (Ludas Matyi) HALLOTTA MÁR . . . ? . . . hogy az utolsó 20 év alatt az élelmiszerek ára 151 százalékkal, a közlekedés 139 százalékkal, az orvosi szolgálat 108 százalékkal drágult. HÁTFÁJÁS, DERÉKFÁJÁS, IZOMFAJAS vagy más végtagfájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt 4-U EASY RUß készítménnyel melynek kipróbált enyhítő hatását számtalan hálalevél bizonyltja. — Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U. S. Pat. Office. Maovar trvórryszerész készítménye. — Ara $1.50, CANADABAN $2.00. __Kérjük rendeléséhez a csekket vagy money ordert mellékelni. — 1970 Lincoln Avenue, Chicago 14, 11L A. ADORJÁN (FEC). — A háboruelőtti Magyarország fizetési mérlegében az idegenforgalom jelentős helyet foglalt el, 1937- ben 40 millió pengő volt. De Rákosiék gazdasági politikája következtében az idegenforgalom lassan majdnem semmire csökkent az ebből eredő devizabevétel. 1958 óta állandóan hangoztatja a kormányzat az idegenforgalom nagy gazdasági jelentőségét a devizaszegény Magyarország szempontjából, mert az idegenforgalomból eredő devizaforintért kétszer-háromszor annyi deviza ellenértéket kap az ország, mint exportáruért. Devizaszerzés szempontjából természetesen csak a nyugatról jövő idegenforgalomnak van jelentősége. 1956 előtt nagy szerepet játszott a nyugatról jövő idegenforgalom visszaszoritásában a politikai szempont, merthogy a nyugati turisták “károsan befolyásolnák” a lakosságot, mely sem gazdaságilag, sem politikailag nem elég érett, hogy ellenálljon nyugati befolyásoknak. Vizumadási és adminisztratív módszerekkel támasztott nehézségeket a kormányzat rövidlátó gazdasági politikája az idegenforgalom fejlődésének. De 1966 után ez a felfogás alapjában megváltozott. Ma már egyenesen szükségesnek tartják a nyugati idegenforgalmat. A “Fiegylő” igy ír: “A deviza sikereknél is fontosabb a politikai siker. A nyugati turisták többsége, visszatérve, igen kedvezően számol be magyarországi tapasztalatairól.” A rossz szállodahelyzet viszont nagy akadálya az idegenforgalom nagyobbmérvü fejlődésének. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a szálodák száma 1957-ben 1937-hez képest 86 százalékkal a férőhelyek száma pedig 60 zázalékkal csökkent. 1957 óta meggyorsult a szállodaépítés, illetve helyreállítás, de mivel az idegenforgalom sokkal gyorsabban növekedett, a szállodai ellátottság csak rosszabb lett. A szállodai kapacitás indexe 1957- ben 100, 1959-ben 135 volt, ezzel szemben az idegenforgalmi index 1957-ben 100, 1959- ben 409. Magyarország legfontosabb idegenforgalmi vonzóereje a Balaton a legtöbb turista ellátogat oda. A szállodahiány a balatoni idegenforgalmat is károsan befolyásolja. A balatoni szállodákat és penziókat ugyanis államosították és vállalati vagy szakszervezeti üdülőkké változtatták. Ez, bár szociális szempontból érthető, mégis megbénította a külföldiek balatoni nyaralásának lehetőségét és elzárta az ország egyik fontos devizaforrását. 1956 óta azonban itt is javulás észlelhető és már 1959-ben 1,300 szállodai férőhelyet biztosítottak külföldi turistáknak. 1959 óta pedig elkezdték modern motelek építését is. Ezidőszerint Siófokon, Tihanyban, Keszthelyen és Balatonföldváron van motel, mintegy 1000 külföldi befogadására. A Balatonon kiviil a háború előtt az ország gyógyfürdői jelentették a legnagyobb idegenforgalmi vonzóerőt. A kommunista rezsim ezeket is elhanyagolta, csak a Gellértszállót és fürdőt hozták helyre. Először csak 1959-ben helyeztek el 40 külföldi vendéget kimondottan gyógyjellegü intézményben. Magyarország értékes és gazdag vadállománya is igen jelentős idegenforgalmi vonzóerő. A kommunista rendszer újabban nagyon is felismerte a vadászat idegenforgalmi jelentőségét és az abban rejlő alkalmat a devizaszerzésre. Ezzel kapcsolatban ezt Írja a “Figyelő”; “Évről évre több külföldi vadászt fogadunk. Ez az elmúlt évben az 1967-év mintegy háromszorosát kitevő devizabevételt eredményezett. A vadász-vendégek fogadása már külön ága-lett az idegenforgalmunknak és azért is előnyös, .,piert legtöbben az őszi utószezonban érkeznek, és többnyire 10-12 napot töltenek itt. 1960-ban elsőizben mintegy 160 olasz vadász is részt vett nyúl- fácán hajtóvadászatokon,, kiket franciák, belgák, angolok követtek.” A Népszabadság szerint 1956-ban 50, 1957-ben 18D, 195'8-loan 200 és 1960-ban mintegy 1000 külföldi vadász járt Magyarországon. A Figyelő szerint az 1969-60-as vadászévadban a vadászatokból eredő devizahozam meghaladta a 200,000 dollárt. A vadállomány “társadalmi tulajdon” és fokozott jogvédelem alatt áll. Moszkvai példára KAPOSVÁR. — A “Dunántúli “Napló” ismerteti Szabó Ferenc s társai társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény miatti bünperét, melynek során az ügyész — követve szovjet példát, hol éppen a napokban szigorították meg a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekért kiróván dó büntetéseket olyannyira, hogy halálos ítéletet is lehet .• 1 1 '. hozni, — azt indítványozta, hogy halálos Ítélettel sújtsák Dr. Szabó Ferencet, aki a vádirat szerint egy egész bűnszövetkezet vezetője és feje volt, évekén keresztül fosztogatta a társadalmi tulajdont. Ne mondja senki, hogy a “népi demokrácia” üres frázis, hazugság. Igenis van Szovj etiMagyarországon demokratikus szabadság. A kispanasz meg van engedve. íme: SZÓLÁSSZABADSÁG Március 22-én este tiz órakor a Körtéren felszálltam a 7-es autóbuszra. Kértem egy vonalat. Két forinttal fizettem. Ä kalauz csak a következőképpen tudott visszaadni. 8drb. 10 filléres 2db. ötfilléres és 5 darab kétfilléres. Én szó nélkül elfogadtam. A Keleti érkezési oldalánál lévő HÉV végállomásához érve, a pénztárnál jegyet kértem. A pénztárosnőt megkértem, hogy ne haragudjék, hogy ilyen apróval fizetek, de én is igy kaptam az autóbuszon. Mikor a pénztárosnő meglátta a két darab ötfillérest még nem is volt semmi baj. De az öt darab kétfilléresnél kitört a botrány. Azt szeretném most megtudni, hogy ha az egyik heyen este tiz órakor oda adják az utasnak, akkor a másik helyen tizenegy órakor miért nem akarják elfogadni? Mert arról még nincs tudomásom, hogy az ötfillérest s a kétfillérest kivonták volna a forgalomból. LEPIPÁLJÁK AMERIKÁT Hónapok óta járom az öszszes fotóüzleteket, hogy a Luxi villanó lámpámba battériát vegyek, de sehol sem kapok. Miért árusítanak akkor ilyen készüléket? Ha a battéria kimerül, nem lehet pótolni. Kérem, hol szerezhetnék be 22,5 wattos battériát a Luximhoz ? ÉLJEN A BÜROKRÁCIA! 1959 decemberében hir jelent meg arról hogy a nagy forgalmú Üllői ut — Ecseri ut sarkán négy-számlapos órát szerelnek fel. Igen megörültünk e hirnek, mert bizony nélkülözzük a pár év óta hiányzó órát. A cikk megjelenése óta immár egy és negyed év telt el, de még mindig üresen áll az egykori óra helye. KÜLFÖLDI TURISTÁK AMERIKÁBAN Zsolnay Pál meghalt BÉCS. — Zsolnay Pál, az egyik legismertebb európai könyvkiadó, 66 éves korában meghalt. Zsolnay — akit inkább Paul von Zsolnay néven ismertek irodalmi körökben — a legjobb német és osztrák irók müveit adta ki, azonkívül Galsworthy, Pearl Buck és mások müveit német fordításban. Kolhozcigányok BUDAPEST. (FEC). — A Magyarországi Cigányok Szövetségének adatai szerint jelenleg a kétszázezer magyar cigánynak több mint 20 százaléka már rendszeresen dolgozik és körülbelül ugyanannyi cigány időszaki munkákat vállal, jobbára az iparban és az állami gazdaságokban. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés lehetőséget teremtett arra, hogy a faluvégi putrik lakói, kik nem mennek ipari munkába, a termelőszövetkezetekben találják meg boldogulásukat, — mondja a jelentés. Sok szövetkezetben cigánybrigádokat hoztak létre, de legtöbbnyire az ilyen brigádok nem állták meg helyüket, és a megkülönböztetés sértette a cigányokat. Sokkal gyorsabb a beilleszkedésük, fejlődésük, ha szétszórtan dolgoznak a brigádokban, mert a brigád többi tagja példájával viselkedésével nevel őhatással lehet rájuk. Több faluban, ha a cigányok építkezni akarnak, adnak nekik házhelyeket, hogy minél jobban szétszóródjanak a falu parasztjai között. Ez is meggyorsítja asszimilálódásukat. Magyar tudósok kitüntetése 260 évvel ezelőtt alapították meg Rómában a Pápai Állam tudományos akadémiáját, amely kitüntet tudósokat, kik. a matematika, fizika, vegytan, természetrajz, földrajz, csillagászat tudom ányában fejtenek ki értékes, egyetemes jellegű működést. A szentszék most kinevezett az Akadémiába 10 világi irü tudóst, közöttük két magyart. Az egyik Hevessy György, világhírű fizikus, a stockholmi egyetem tanára, a másik Kármán Tivadar az Amerikában élő világhírű repüléstechnikai úttörő tudós. Gyomorfekély Lukács Istvánt, a tehetséges, szókimondó pesti újságírót egyszer egyik írása miatt hat hónapra Ítélték. Húzta, halasztotta a büntetés kitöltését, de azután mégis berendelték a Mark óba. Lukács István még egy utolsó kísérletet tett, hogy halasztást kapjon és felkereste az államügyészt, akitől további halasztást kért. — Milyen címen ? te az ügyész. kérdez— Gyomorfekélyem van — vágta ki Lukács, akinek hirtelen nem jutott jobb kifogás eszébe. — Az nem betegség — mondta gúnyosan az ügyész — gyomorfekélye mindenkinek van. Erre mérges lett Lukács István és igy szólt: — Ez nem igaz, ügyész ur. Például nekem nincs. Az amerikai kormány tájékoztató füzetet adott ki külföldi turisták részére, azzal a célzattal, hogy minél többen látogassák meg Amerikát. Eddig az volt a hivatalos álláspont, hogy a külföldiek ideédesgetése nem a kormány feladata, hanem a magánérdekeltségeké és hogy a hajózási vállalatok, vasutak, repülőjáratok, szállodák, utazási irodák és üdülőhelyek igazgatósága végezze el ezt a munkát. Most az amerikai kereskedelemügyi minisztérium vette kezébe a dolgot és turista tájékoztatót ad ki angol, franciá, német és spanyol nyelven. Plakátokat is készitenek külföldi használatra, a kereskedelmi miniszter pedig öt európai országot látogat meg, hogy a minisztérium akcióját alátámassza. A kormány uj politikájának egyszerű magyarázata van. Amikor az ország aranykészlete csökkenőben van, fontos, hogy mindent megtegyünk, hogy a külföldi fizetési eszközökben való készletünk szaporodjék. Amerikai turisták túlsók dollárt hagynak külföldön, mig a külföld turistái Amerikában csak keveset költenek. Amerikai látogatók 2,700 millió dollárt költöttek el idegen országokban tavaly mig a minket látogató külföldiek csak 1000 millió dollárt hagytak az országban. Amikor Amerika külkereskedelmi mérlege évi 3800 millió dollár hiányt mutat fel, fontos volna a turisták forgalmának kedvezőtlen egyenlegét legalább is csökkenteni. Hodges kereskedelmi miniszter szerint Amerikát könnyű volna vonzóbbá tenni a külföldiek szemében. Többféle javaslatot vet fel ebből a célból. Elsősorban is éreztetni kell a külföldiekkel, hogy az amerikai közönség szívesen látja őket. Minthogy a legtöbb amerikai polgár nem beszél idegen nyelveket, ezt az akadályt minél előbb le kellene győzni, úgy hogy az olasz, a német, a francia vagy a spanyol vendég könnyen kapjon lakást a szállodában, kiszolgálást a vendéglőben és amikor körutat tesz a városban, tudja, pontosan, hogy miféle látványosság az, ami a szeme elé tárul, sőt miféle történelmi jelentőségű helyeket jár be. A miniszter javasolja például, hogy nagyobb városokban vagy üdülőhelyeken a vendéglők többnyelvű étlapot adjanak a turisták kezébe. Külön címtárakat kell készíteni azokról a szállodákról, vendéglőkről és üzletekről, amelyeknek idegen nyelveket beszélő alkalmazottaik vannak, és a helyi hatóságok fognevét, akik idegen nyelven képesek és hajlandók külföldi vendégeket kalauzolni. Ajánlja továbbá, hogy a turista központokban idegen-nyelivü helyi útleírásokat hozzanak forgalomba. Ezeket az ötleteket csak példaképen említi meg, mert rengeteg más mód is van arra, hogy az itt-tartózkodást kellemessé tegyük mindenki számára. Az csak, természetes, hogy a megelégedett látogató megindítja más látogatók ideözönlését. Hivatalos részről, a látogatói vizűm megszerzéséhez szükséges farmaságok egyrészét mellőzni fogják és a belépésnél a vám- és útlevél vizsgálatot egyszerüsititiik. , Ez volna a legfontosabb és sürgősebb teendő. American Council Abraham Amerika igéretiöldjén New York kikötőjében partraszállt Joseph B. J. Abraham. Érkezésének hire futótűzként elterj edt a szerkesztőségekben és abban a pillanatban, amikor Amerika földjére lépett, ostrom alá vették kiváncsiskodó kérdésekkel. Hol s mikor cseppent bele ebbe az árnyékvilágba? Hoszszu szakállát simogatva, Ábr raham azt mondta, hogy a Palesztinái Jaffa városban született 1859-ben, ami (ha bizonyíthatóan igaz) azt jelenti, hogy ő 102 éves. Aki sok évet él, sok jót (és rosszat) művelhet. Megkérdezték tehát, hogy családalapítás! téren mit müveit olyan hosszú időn át? Itt a felelet: Abrahamnak egy tucat felesége volt, illetőleg 11 volt és 1 van. Ezt a 12-ik feleségét nagyon szereti, már csak azért is, mert olyan fiatal: 43 éves! Gyermekeinek szárna? Hát ezt ö nem tartotta számon, de a feleségek számontartották és amit a feleségek feljegyeztek ,az összadva 65-öt tesz ki. De lehetséges, hogy egy-kettőről szándék osan vagy szándék nélkül megfeledkeztek az elmúlt feleségek. Mrs. Abraham is szívesen állta a kiváncsi kérdezősködők pergőtüzét. Mary Jane Sarah White az oklahomai Muskogee városban született. A mult évben Miami, Fla.-ban tartózkodott és ott esküdött meg Abrahammal. “Első pillantásra belészerettem’’, — mondta; “Abraham csudajó ember.” HALLOTTA MÁR . . . hogy Kossuth Lajos Tivadar olasz vasutigazgató találta fel a folyósós-fülkés vasúti kocsit, amit “Kossuthlalják jegyzékbe azoknak a kupénak5’ neveztek el. ÓHAZAI HÍRADÓ
