A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-07-15 / 28. szám

\ tn U4«7TOIí 2. OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztő »ég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET Cl FVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ^3 ^ELŐFIZETÉS! DIJAK: | SUBSCRIPTION RATES: figy évre ________________$6.00 One Year--------------—__$6.00 MI évre ______________$3.50 1 Half Year______________$3.50 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio VÁLASZTÁSI EGYVELEG Los Angelesben barátságos, időnkint ingerlékeny testvérharc volt: demokraták demokraták ellen. Nin­csen nehezebb állás a világon, mint az amerikai elnö­ké, mégis — mint az egyik reménytelen pályázó, Sy­mington szenátor, mondta — minden politikus Fehér Házról álmodik. (Minden politikus felesége is . . . Hogy ki lesz az elnök, demokrata vagy republiká­nus, az nem dőlt el sem a demokrata konvención, sem a republikánus konvención nem fog eldőlni. De akárki vonul be a Fehér Házba, azt Kruscsev már jóelőre sze­retné megpuhitani, megfélemlíteni. Miután Bécsben új­ra, talán százhuszadizben, kijelentette, hogy Nyugat- Berlin két és fél milliónyi szabad népét, ha törik, ha szakad, kommunista rabságba fogja kényszeriteni, most, az amerikai választási kampány idejére a tech­nikusoktól szenzációs teljesítményeket rendelt. Kapott is már két jól kikészített rakétasikert: Felröpitettek 125 mérföld magasságra egy hatalmas rakétát, benne két kutyát és egy nyulat, és mind a három utas ép bőr­rel szállt le a mindenségből a kommunista birodalom földjére. De Amerika lévén a rab világ első számú el­lensége, a Csendes-tenger kellős közepébe, amerikai szigetek és katonai bázisok közelébe kilőttek olyan táv­rakétát, amely meghaladta a legutóbbi kísérletek re­kordját, 8078 mérföldnyire célba talált — legalábbis orosz állitás szerint. Azt mondják Kruscsevék, hogy olyan nagyererü volt a kiröpitő rakéta, hogy ezzel idővel el lehet érni a Marsot és a Vénuszt és világüri repülésre lehet küldeni embert. Eisenhower elnökkel Kruscsev nem áll szóba, mert már a párisi nem-találkozás előtt tudta, hogy Nyugat- Berlint nem kaphatja ajándékba. De az uj elnökkel, akárki lesz ez, szóba fog állni és ennek cimére már elküldte első üzenetét: Reméli, hogy még az ő életében a sarló-kalapácsos vörös zászló fog lengeni a washing­toni kupolás szovjetház felett. ÁLNOK-SZIN-JÁTÉK Tudják-e, hogy milyen szinü a hó? Fekete. Milyen szinü a felhötelen ég és a ház előtt pom­pázó pázsit? A nyári égbolt zöld és a fü kék. Beszéljünk politikáról. Mit nevezünk önkéntes cse­lekedetnek? Azt, amit a rendőrállam kikényszerit. Miért menekülnek ezrek, százezrek, milliók a vas­függöny mögötti országokból? Azért, mert rosszabb életre vágynak. Mindez nem rossz tréfa, nem beteges képzelődés, hanem olyan könyörtelen valóság, mint a börtönélet. A kommunista országokban azok, akik az ágyuk és tan­kok felett rendelkeznek, kötelezően előírhatják, hogy hinni kell a hihetetlent, élvezni kell az élvezhetetlent, ujjongani kell a vereségen. Itt egy példa: BUDAPEST. — Paul Ebersbach, a keletnémet szovjetzóna budapesti nagykövete sajtókonferencián tá­jékoztatta az újságírókat a keletnémet parasztság kol­­hozositásáról. Ez év tavaszán a zóna egész parasztsága, kivétel nélkül, önként belépett a kolhozokba. Pár hó­nap alatt igy megalakult több mint 6000 kolhoz. Az önkéntes kolhozositásnak ez a sikere azt bizonyltja, hogy a keletnémet parasztok elitélik a nyugatnémet kormány atomfegyverkezését. És ez a siker lesz. a ga­ranciája annak, hogy már három év múlva a keletné­met szovjetzóna annyi tejet és vajat, tojást és húst fog termelni, amennyi a szükséglet. A sajtókonferencián Ebersbach elvtárs minden új­ságírónak átnyújtotta a Fekete Könyv egy-egy példá­nyát. Ez a Fekete Könyv, amelyet a keletnémet szovjet­kormány adott ki, bizonyítékait szolgáltatja annak, hogy a nyugatnémet kormány a kisparasztokat meg­fosztja birtokuktól. Lám, a szovjetvilágban csakugyan igy van ez: A hó fekete, a tigris szelíd állat, a pesti diákok és mun­kások örömrivalgással fogadták a tüzet okádó orosz tan­kokat és ami a kisparasztokat és a kulákokat illeti, őket a keletnémet szovjetzónában nem fosztották meg a bir­tokuktól, ilyen gonoszságra csak a kapitalisták képe­sek, akik nem tartják tiszteletben a magántulajdont. Rab nép az, amellyel igy lehet beszélni, amellyel igy el lehet bánni. KÜLFÖLDI SEGÍTSÉG SZÜKSÉGES India kormánya elkészítette a Harmadik Ötéves Tervet az ország gazdasági erejének növelésére, ami előfeltétele a rendkívüli alacsony életszínvonal foko-Alomhajiásu lengeralailjárók. — A Scorpion nevű aíomhajiásu tengeralattjáró első tengeri utján. A bukó gép egyik szárnyán Hvman G. Rickover al tengernagy és James F. Calvert Commander, a tenger hullámainak mozgását tanulmányozzák. A boldog házasság kézikönyve Mária Terézia uralkodása alatt élt Bécs városában egy Müller Johanna nevű asszony ság, aki könyvet szerkesztett úgy aé ildomról, mint a he­lyes, okos és erkölcsös maga­viseletről. Müller Johanna könyvének egyik érdekes fejezete, mely­ben a fiatal asszonyokat ok­tatja ki helyes és ésszerű vi­selkedésre úgy férjükkel, mint annak szeretett atyafi­­ságával, valamint a világgal és annak rendjével szemben. A fiatal asszony legyen mindig jólelkü, szorgoskodó, érdeklődő és ragaszkodó az ő férjeurához. De ne vigye eze­ket a derék ildomosságokat és tisztességreméltó érvénye­ket túlzásba. A sok mindig kevesebb, mint az elég, — fi­gyelmeztet minket Johanna asszony. így hát ha a férj bosszús kedvvel, elborulva ér haza kedves otthonába, a fe­leség igyekezzék rossz kedvét elűzni, de ha igyekezete med­dő marad, ne erőszakoskod­jék. Meg. kell várni, mig ma­gától szakadozni kezd a felhő. Néha az erőszakos vidámi­­tás és hancúrozás csak ártal­mas. Mindig érdeklődjék férje dolga, hivatala elfoglaltsága után. De az érdeklődés ne le­gyen erőszakos vagy tolako­dó. Ha valamit, úgy érzi, tit­kolnak előtte, próbáljon arra ügyességgel, éberséggel, ta­pintattal rájönni. Okos asz­­szony nemcsak a fülével hal! és nemcsak a szemével lát. Férje szüleivel lehető leg­jobb barátságban legyen, mégha azok nem is vonlnának mindig szívesek és nyájasak hozzá .Annálinkább megbe­csüli férje az ő hajlandóságát és látván kedves magavisele­tét, nem fogja elhinni ,<ha előt­te feleségét netalán kisebbíte­nék és valódi, vagy csak­ugyan meglevő hibáit felso­rolnák. A jó viszonyhoz, — mondja azonban igen bölcsen John­ná asszony — Jem szüksé­ges a gyakori ewüttlét. Sőt férjét mef kell szok­tatni az asszonynak arra, hogy felesége mellett van iga­zi otthona, és bár kedves szü­lőinek' szivbeli szeretettel tar­tozik, mégis ha már családot alapított, annak melegét él­vezze elsősorban. Hiszen már a Bibliában meg van Írva: “Elhagyja pedig a férfiember az ő apját és anyját és ragasz­kodik az ő feleségéhez.” A férj testvéreivel, sógo­rokkal — különösen sógor­nőkkel — szintén barátságos, atyafiságosan jó viszonyban kell lenni. De nem muszáj gyakorta fölkeresni őket, csak akkor, amikor szükséges. A rokoni viszonynak árt az ál­landó együttlét, mert szeren­csecsillagaik keresztezhetik egymást. Ábrahám jó atya­fia volt Lóthnak mégis igy szólt hozzá: “Ha te mégy jobbra, én megyek balra, ha te balra indulsz, én jobbfelé tartok.” Amit magadban eltudsz ha­tározni és intézni, azt ne ta­nácskozd meg az atyafiaság­­gal. Még a magadéval sem annál kevésbé terheld ilyes­mivel férjed rokonait. Ha ta­nácsokat kérsz tőlük, el kell készülődni arra, hogy ké­retlenül is fognak majd adni. Ha lefoglaltad is férjed szi­vében az első helyet, soha diadaloddal, szerencséddel vissza ne élj. Fiatal asszony vagy, téged is megáldhat az Ur kegyelme fiúgyermekkel milyen szomorúság és kese­rűség lesz majd látnod, hogy­ha felnő és uj családot alapit, teljesen elpártol tőled. Különben is — s itt egy igen szép, poétikus hasonlatot hal­lunk Johanna asszonytól: a szeretet semmiképpen nem hasonlatos a pénzhez. Ha tiz garasból valakinek egyet adok, csak kilenc garasom ma­rad. Ellenben.a szeretetet bát­ran oszthatom többfelé, sőt mentői többet osztok belőle, Isten kegyelméből annál gaz­dagabb lész a szivem és lel­kem. E költői elkalandozás után igen helyes gyakorlati taná­csok következnek az ebéd és vacsora pontos tálalásáról, merthogy az ilyesmiben a fér­fiember — állapítja meg Jo­hanna asszony — semmiért sem olyan bőszült, mintha nem adnak neki enni, ha ha­zakerül. Nem szabad túlontúl szigo­rúnak lenni—, folytatja Jo­hanna asszony —, ha a férfi néha elmegy régi barátaival szórakozni. Nem kell faggat­­n, hogy merre mentek, mit et­tek, mit-ittak? A férfiembei olyan természetű, hogy szere­ti szabadnak gondolni magát Hát amennyiben családjának nem okoz vele nagyobb kárt csak hadd gondolja. Éppen azért ne beszéljünk rosszat legénykori pajtásairól, ne becsméreljük cimboráit, ha azokkal mulatozni megy. Az ilyesmi mindig rossz vért szül. Akit veszedelmesnek lá­tunk a régi cimborák közül, azt lassan, óvatosan, tapinta­tosan ki kell selejtezni. Valamint nem tanácsos a sógornőkkel és az atyafiság­­gal való állandó együttlét, úgy barátnőinknek sem kell folyton nálunk ülni, sem ne­künk őnála. Férjünkkel kell legjobban érezni magunkat és a vele való együttlétet ne za­(Folytatás a 8-ik oldalon) A KORCSMÁBÓL HAZAFELÉ Holtrészeg ember dülöngél be a kocsmába és pálinkát kér. —■ Ilyen részeg embert nem szolgálunk ki, — mond­ja a kocsmáros. De nem nekem kell ám — dadogja a részeg — hanem a barátomnak. — Hát hol a barátja? Kint fekszik az árokban.-í-Gáspárt hazavárja az asz­­szony a korcsmából. A gyerek is lesi az ablaknál. — Jön már édesapám! — kiált fel egyszerre a gyerek. — Melyik oldalon jön? — kérdi az anyja. — Mind a kettőn . . . * Jones jó hangulatban megy este a bárból hazaf elé, amikor találkozik egy szegény em­berrel. Benyúl a zsebébe, ki­vesz egy kvódert, odaadja az embernek és igy szól: — Itt van magának 25 cent, jó ember, igyon egy po­hár sört az egészségemre. — Igenis, kérem szépen — mondja az ember —, világo­sat vagy barnát? zatos emelésének. A legnagyobb tételek a tervben: ne­hézipari és más alapvető ipari üzemek felállítása, a vas­úti és országúti hálózat kiépítése. Az előirányzat: több mint 23 billió dollár. Ennyi pénzzel a kormány az el­következő öt évben nem fog rendelkezni, miértis feltét­lenül szükséges legalább a költségek egy részének fe­dezésére több mint egy és fél billió külföldi hitel. Honnan jöhet ez a zóriási összegű külföldi hitel9 Elsősorban Amerikától, a Világbanktól, a nyugati szö­vetségesektől és, kisebb részben, a vasfüggöny mögötti országokból. Ismerve Oroszország gazdasági erejének hatalmas megnövekedését, felmerül a kérdés: Hogyan érhette el ezt az eredményt a szovjet? A felelet erre a rejtvényes kérdésre nem nehéz. A szovjet az ötéves tervek és a mostani hétéves terv költségeit elsősorban a kizsákmányolás módszerével teremtette elő. Olcsó munka rubel-, illetőleg dollár­­megtakaritásokat jelent. Másodsorban, és nem is utol­sósorban, nem is igaz, hogy az orosz gazdasági külföldi segítség nélkül fejlődött naggyá. A szovjet nemcsak saját orosz népét zsákmányolja ki, hanem saját gaz­daságának szolgálatába állította a középeurópai csat­lósországokat, amelyeket saját érdeke mértékében ki­zsákmányol. Ezt a kizsákmányolást “kölcsönös gazda­sági segélynek” nevezik. Ennyi a különbség. Szabad or­szágok idegen országoktól várnak hitelt, segítséget; a szovjet meghódít idegen országokat és elvesz azoktól mindent, amit elvehet — “árucsere szerződések” for­májában. GYŰRŰK ÉS SORSOK Egy francia kultúrtörténeti könyvsorozatban ér- > dekes könyv jelent meg a gyűrű múltjáról, jelentősé- ‘ géről és olyan példányokról, amelyek bizonyos törté­neti szerephez jutottak. A sok nevezetes gyűrű közül legközelebbről az a .?■ drágakövekkel kirakott nehéz aranygyűrű érdekel magyarokat legközelebbről, amelyet Esterházy Mik­lós herceg felesége ajándékozott Mária Teréziának. A királynő, aki nagyon kedvelte az Esterházya­­kat is, meg a szép ékszereket is, állandóan viselte a hercegasszony gyűrűjét. Végrendeletében meghagy­ta, hogy halála'után hagyják az ujján és temessék el vele. Amikor Mária Terézia meghalt, első udvarhöl­gye, O’Donnel grófné, aki nem tudott a királynő ki-. vánságáról, lehúzta uj járói a gyűrűt és mindjárt: ., visszaadta Esterházy hercegasszonynak. A végrendelet felbontásakor kiderült, hogy hiba . történt. A király elkérte a gyűrűt és megparancsolta, hogy tegyék vissza Mária Terézia ujjára. Komor, viharos nap volt Bécsben, amikor Es-' 1" terházy herceg néhány kapucinus baráttal és mun- ' kásokkal lement a kapucinusok sírboltjába, hogy fel­nyittassa a koporsót és végrehajtsa a halott ural­kodónő kívánságát s a király parancsát. Amikor • koporsóról leemelték a nehéz födelet, a barátok imád-' sága közben, a herceg meglepetten látta, hogy a ha- • - lőtt arcának vonásai semmit sem változtak, csak a ’ bőre lett sötétebb. A herceg elővette tokjából a gyűrűt, hogy ráhúz-... za a halott ujjára. De erről szó sem lehetett. Bebal- • zsamozáskor olyan szorosan összefűzték a holttestet, : hogy a karokat, sőt a kézfejet sem lehetett meglazi- : tani. Esterházy herceg kénytelen volt a halott ki- : rálynőnek a keblére helyezni a gyűrűt, a drágaköves - arany feszület mellé. Napóleonnak is volt talizmánszerü gyűrűje. A császár, aki tudvalévőén nagyon babonás volt, ariy­­nyira hitt ennek az ékszernek bűvös erejében, hogy sohasem vált meg tőle. Mindig az ujján volt. Amikor száműzték és Szent Ilona szigetén várta • >orsa beteljesülését, átadta a gyűrűt a szárnysegéd­­lének azzal a megbízással, hogy juttassa el fiához, a Sasfiókhoz. A gyűrű sok viszontagság után el is ju­tott Franciaországba, de a szerencsétlen Sasfióknak már nem adhatták át, mert már nem élt. így aztán II. Napoleon császár kapta meg. A szo­morú sorsra jutott császár megparancsolta, hogy ha- • !ála után a fiának, Lulu hercegnek adják át,- de pa- ' rancsát nem teljesíthették. A gyűrűt nem lehetett­­a halott ujjáról lehúzni. A Bonapartistákat nagyon 'esujtotta ez, mert azt következtették belőle, hogy a Napoleon-utódok sorsának megpecsételését jelenti. És valóban igy történt. Az olasz Lucca hercegi család tulajdonában egy' * 14-ik századból való gyűrűt őriztek, egy veszedelmes méreggyürüt. Ennek a belsejében tövisalaku méreg­tartó volt, amelyet viasszal vontak be. Gonosz ékszer volt, mert az volt a rendeltetése, hogy elpusztítsa azt, akit “megajándékoznak” vele. A gyűrű a múlt században Wallis Róbertnek, egy amerikai milliomosnak a tulajdonába jutott. Wal­lis, aki nem is sejtette veszedelmes tulajdonságát, ä ” menyasszonyának ajándékozta. A szerencsétlen leány boldogan húzta az ujjára, de a viasz egy perc alatt elolvadt és a tövis hegyén keresztül beleszivódott uj­jába a gyilkos méreg. Nem lehetett megmenteni. Né­hány órai rettentő szenvedés után meghalt. A gyűrűnek az ókorban is nevezetes szerepe volt. s Rómában minden polgár viselte, de vasból. Csupán j' a lovagoké volt aranyból. A cannaei ütközet után, amelyben hetvenezer római esett el Hannibál kato­náinak fegyverétől, a győztesek hatalmas hordók-' ■' ban gyűjtötték össze az elesett lovagok aranygyűrűit/ A becses zsákmányt magukkal vitték Karthágóba. " Nevezetes gyűrű volt Salamon királyé is, amely- ’ röl azt tartotta a néphit, hogy hatalmat ad a király-r nak az alvilág szellemei fölött. A gyűrűt diszitö drá­gakőbe hatágú csillagot vésett a készítője. A gyűrűnek nagyon sokféle jelentősége volt a múltban, de napjainkban is igy van még. A jegygyű­rű, a doktori gyűrű, a főpásztori gyűrű s ennek az ékszernek sok más fajtája, mind, mind jelképez va­lamit és jelent valamit. Gyógyító erejű gyűrűk is van­nak a primitiv népeknél. A legelterjedtebb fajta azon­ban a pusztán diszül, ékszerül viselt gyűrű, a hiúság egyik jelképe. LAGOS, Nigeria — Október elsején Nigéria, a legnagyobb afrikai angol gyarmat, független állammá alakul át. A benszülötteket vezéreik már kezdik elő­készíteni a nagy eseményre. A legtöbb tartományban már felöltözve járnak az emberek s ahol még késleked­nek, a vezérek intik a népet, hogy a majdnem-mezte­­len viselet nem méltó egy független ország polgáraihoz, j LONDON — Kéthónapi vakációra repülőgépen ide érkezett Hammud Bin Afifi, az arábiai Aden angol pro­tektorátus Yafa-i tartományának 10 éves szultánja. A. kis király első kívánsága volt, hogy láthasson egy vo- ’ natot, mert ő olyant még sohasem látott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom