A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-09-16 / 37. szám
\ |A PAC/TOP A KIRÁLY MEGBOLONDULT Diodor király volt a királyok legboldogabbika. Volt szép, szerelmes hitvese, szerető fiai voltak, a népe is szerette, dicsőség környékezte. Kell-e több a halandó boldogságához, még ha király is az a halandó ember? De egy reggelen igen korai órán ment be a királynéhoz. Vesztére tette, a királyné még kendőzetlen volt. Ha egy órával későbben megyen be hozzá, a jói ismert szépséges, ifjú arc mosolygott volna rá. De igy egy ráncos, csúf vénasszonyt talált ott. Ez volna a királyné? — kérdezte magában Diodor és alig akart hinni a szemének. És megdöbbenve és elszomorodva hagyta el a szobát. S amint végig ballagott busán a félhomályos folyosón, hangos beszéd ütötte meg fülét a fiai szobájából. Kedveltje, legnagyobb fia beszélt. Diodor alig akart hinni a fülének: — Még mindig, még meddig ül vájjon a nyakunkon ez a vén, önző, korlátolt ember! Törvényt kellene hozni a vének ellen, hogy bizonyos koron túl ne állhassák az ifjak útját. Ó, hogy utálom már ezt a hazug alázatot, melyet megkövetel tőlünk! Ha egyszer nyíltan beszélhetnék s megmondhatnám: elég már ebből a rohadt, penészes szagu uralomból! Az én karom erősebb, az én agyam világosabb! A király szédelegve fordult ki a palotából. Bősz düh fojtogatta. De amint járta, járta a fával szegett utakat, dühe lassankint mélázó bánatnak engedett helyett. Az ifjúságára gondolt, régi dicsőségére, nyilván, hogy megvigasztalódjék, hogy elaltassa háborgó szivét. Az ütközetre gondolt, melyet ott vívott a hármas hegy mellett s amelyben fényes diadalt aratott ellenein. Mintha csillogó fényű tavasz friss lehellete csapta volna meg erre az emlékezésre. A sarkon aztán, ahol a kastély kertje kifordul az országutra, egy béna, vén koldusra bukkant. Por és piszok födte napbarnított, ráncos ábrázatát. Nem ismerte meg a királyt a koldus. Reszkető hangon, erőltetett és hazug siránkozással szólalt meg: — Oh, könyörülj meg rajtam, uram! Régi dicsőség béna tanúján. Én ott voltam a hármas hegy mellett, az ütközetben. Szájából szesznek bűzös gőze áradt ki. A király egy aranyat dobott oda neki és undorodva távozott. Visszament a királynéhoz, mert szükségét érezte, hogy elpanaszolja valakinek bánatát. De úgy látszik, ismét váratlan időben jött.-A királyné megriadtan nézett a hirtelen nyíló ajtóra, a lába mellől egy ott térdeplő kis apród lángvörösen állott fel. Diodor megfordult; szégyent és undort érezett. Lovat nyergeltetetté álöltözetet vett magára és kilovagolt országába, hogy elvegyüljön a nép közé. Itt vigasztalást remélt. A nép nem ismerte meg királyát. De Diodor itt is csalódott. Boldogság és jólét helyett nyomorra és panaszra talált mindenütt. — A király az oka mindennek, — igy zúgtak az emberek. — Az ő gyöngeségét és pipogyaságát szenvedjük mi. Mily iszonyatos terhet ró ránk a folyton növekedő adó, mig a királyi udvar pazar fényben csillog! Most már iszonyú fájdalom borult szegény Diodorra. lm, szivéből minden kipusztult, amiben csak hitt. Most látta, hogy életének egész fénye hazugság volt. Sivár és fekete bánat borult a lelkére. Tehát hazugság volt minden, de mily jó volt bennük hinni. És belátta, hogy nem élhet hazugság nélkül. Szüksége van uj hazugságra, szüksége van rá, mert összeroskadt különben, szüksége van rája, éppen annyira, mint a levegőre. És hazatérve, felkiáltott Diodor király: — Egy országot egy hazugságért! És küldöttek mentek szét az egész országban, hirdetve mindenfelé a király parancL-r.t: — Egy országot egy hazugságért! A király egy országot ad egy szép, de édes hazugságért, amelyben hinni tud. Ezrével gyűlt a nép Diodor palotájába és hozta a mindenféle hazugságot. Száz hangú és ezer szinü hazugság gyűlt ott össze. Most látszott csak, mily találékony az emberi agy velő a hazugság kitalálásában. De nemcsak a köznép hordta őket, hozták a főranguak, haza bölcsei is. Ezek ilyenféle hazugságokat hoztak: Az utókor tisztelete. Vagy: A történelem hálája. De Diodornak egyik sem tetszett, egyik sem kellett. Mert az volt a baj, hogy tudta róluk, hogy hazugságok. Megfeledkezett róla, hogy a hazugságnak csak akkor van meg a veszedelmes bübája, ha az igazság álarcában jár. Szomorú volt Diodor, a nép meg zúgott. Olyanfélét suttogtak, hogy a király megbolondult. És valóban mit is ér az olyan király, aki nem hisz a hazugságokban. De még egy ideig hordták a királyi udvarba a hazugságot. Aztán lassankint elmaradtak.. Maga a király is megfeledkezett már az egész dologról és szárnyaszegetten, minden életkedvét veszitetten üldögélt a kastélya tornácán. És amint egyszer ott ült volna, egy remek, gyö-Az őszi divat Párisban — drága, de csinos. TÉVHITEK AZ ÁLMATLANSÁG OKAI ÉS GYÓGYÍTÁSA KÖBÜL Az álmatlanság egyike az ember egyik leggyakoribb “betegségeinek”. Amerika népe minden évben több mint 100 millió dollárt költ álmatlanság-elleni gyógyszerekre. Ennek ellenére aránylag keveset tudunk erről az egészséget aláásó idegzavarról. Éppen ezért nem lesz érdektelen az a nyilatkozat, amelyet ezzel a fontos kérdéssel kapcsolatban Dr. Philip Solomon a Boston City Hospital vezető pszichológusa tett. Megállapításait kérdés-felelet formájában közöljük: — Mi az álmatlanság? — Nem egyéb, mint hiánya annak a képességnek, hogy pihenhető alvásba merüljünk, illetve hogy a szervezet pihenéséhez szükséges ideig, ebben az állapotban maradjunk. Az ember sok esetben nem alszik el azonnal lefekvés után, hanem egy órácskát olvas. Van aztán olyan ember, aki erre az egy órára rettegve gondol. Az előbbi nem álmatlanság. Az utóbbi igen. — Az álmatlanság kihat a napi munkára? — Feltétlenül. A kialvatlan ember ingerlékeny, izgága, — munkáját nem végzi el kifogástalanul. Az alvás hiánya mintegy “megmérgezi” a szervezetet. — Felléphet időszakonkénti álmatlanság is? — Igen. Nem túlzás azt állítani, hogy a makegészséges embert is időnként hatalmába keríti ez a “kór.” Nincs olyan ember, aki ne élte volna át néhányszor az álmatlanság gyötrelmeit. Ez azonban normális körülmények között, a helyzet változásával és az idegek lecsillapodásával, magától elmúlik. — Mi okozza az álmatlanságot ? — Először: külső fizikai tényezők, mint például a zaj, a fény, kényelmetlen fekvőhely, az időjárás behatásai (túlságos meleg, hideg stb.) Másodszor: a belső tényezők, fájdalom, viszketegség, fejfájás, gyomorbántalmak, I stb. — Hogy állunk a lelki tényezőkkel ? — Ezek is gyakran okoznak álmatlanságot. Közöttük első helyen állanak az úgynevezett negativ lelki diszpoziók, mint a félelem, önvád, szégyen, izgalom, kudarc, harag, stb. Zavart okozhatnak a tudalatatti érzések és gondok is, mint a rossz emlékek, az elvesztett jó utáni sóvárgás, teljesíthetetlen vágyak, stb. — A televízió western történetei álmatlanságot okozhatnak a gyermekeknél? — Az izgalmas történetek feltétlenül kedvezőtlen hatást tesznek a gyermekek pihenésére; a western történetek azonban nem annyira ártalmasak, mint a rémtörténetek, a Drakula-szerü storyk. Ezek a gyermekek álmában is jelentkeznek, és nyomot hagynak bennük később, éber állapotukban is. — Igaz az, hogy a fáradtságtól nem tud az ember aludni? — Igaz. Ha például valaki túl hosszú ideig vezet autót, idegei a túlterhelés következtében az alvás kerékkötőivé válnak. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az ember a “jóleső” fáradságon túlmenően — kimerült. Ilyenkor az izmok és az idegek feszültsége akadályozza meg az alvást. — Az álmatlanság okozhat tényleges betegséget is? — A szervezetet le gyöngítheti, de betegséget közvetlenül nem okoz. Hosszú ideig tartó, kóros álmatlanság azonban komoly lelki zavarokkal járhat. — Helyes, ha az álmatlanság ellen számolással védekezünk? — Ez általánosan elterjedt — tévhit. Ha valóban álmatlanságban szenvedünk, a számolás nem használ. Éppígy nem használ a forró fürdő, a torna, vagy a langyos tej sem. Hogy egyes esetekben ilymódon mégis sikerül kikényszeríteni az alvást, ez nem ezeknek a módszereknek köszönhető, hanem annak, hogy az illető szilárdan hisz bennük. — Az idegcsillapitók jó orvosságok álmatlanság ellen ? — Nem. Ezeket kizárólag erre a célra nem helyes használni. í ,— És az álmatlanság elleni tablettákat? — Csak abban az esetben használjuk, ha orvos Írja elő azokat. — Milyen természetes gyógymóddal lehet küzdeni e baj ellen? — A legfőbb gyógymód: az optimizmus. Gondolatainkat koncentráljuk kellemes pontokra. Kédezzük meg magunktól: nem tulajdonitunke gondjainknak túlzott jelentőséget? Érdemes-e azokkal izgatnunk magunkat? Közelről minden nagynak látszik. Igyekezzünk hát bizonyos távlatból nézni az eseményeket és azokat kellő értékükre csökkenteni. A nyugalom azután magával hozza az alvást is. — Igaz-e az, hogy vannak emberek, akik “sohasem alszanak” ? — Nem, ez tévhit. Nem lehet azonban azt állítani, hogy az illetők tudatosan ferdítik el a tényeket. Ők valóban azt hiszik, hogy nem alszanak. Az igazság az, hogy alszanak, de nem tudnak róla. Alvás nélkül a szervezet éppoly kevéssé élhet, mint táplálkozás nélkül. — Mennyi alvásra van szüksége az embernek? —■ Ez egyénenként változó. Vanak emberek, akiknek elegendő hatórai alvás. Mások hét-nyolcórai alvást igényelnek. A csecsemőknek 12 órai alvásra van szükségük. Nem lustaság az sem, ha a felnőtt ember 8-10 órát alszik naponta. Az emberi szervezet bejelenti alvásigény ót és azt — egészségünk érdekében — teljesítenünk kell. new yorki rendőr öt év alatt 3S5 napon jelenteit beteoet. Közben egy második állást töltött be. nyörüséges leányzó lépett elébe. Ifjúság és szerelem sugárzott a rejtelmes, mély szemében. Diodor elbüvölten nézett rá. A leány megszólalt: — Szeretlek, óh király! És Diodor hitt neki. Petyhüdt testét acélosan és illatosán járta át egy friss tavaszi ár, és ifjúi rajongással ölelte magához a leányt, aki csupa illat volt, csupa balzsam, csupa meleg és bársonyos sugár. Diodor boldog volt újra, boldog lett, bohó és adakozó és — két országot ajándékozott kedvesének. A fiai fellázadtak ellene és a nép, mely úgyis bolondnak tartotta a királyt, pártjukra állott. A leányzót elűzték, Diodort toronyba zárták. Ott is maradt élete fogytáig és utolsó lehelletéig hitt abban, hogy az a leány szerette őt. NORWICH, Anglia. — Gerald Hinde tűzoltóparancsnok egy 538 mérföldre levő városba hajtott tüzoltókocsin, hogy végignézhessen egy szenzációsnak Ígérkezett labdarugó meccset. Az a bajnoki mérkőzés csakugyan nagyon érdekesen zajlott le, a tűzoltóparancsnok nagyon élvezte mindkét csapat mesteri játékát, aztán, mikor a tüzoltókocsival hazaérkezett — elcsapták. CAMP WAINWRIGHT, Alta., Canada. — Paul Mainwaring közkatonának még itt, katonáéknál, a fegyvertárban is a mamája parancsolt. Mert a mamája itt felettese, káplári rangban szolgál. NASSAU, Nyugat-Németország. — Alexander von Falkenhausen, 81 éves, nyugalmazott tábornok és Madame Cécile Vent, 54 éves belga özvegy asszony jelentik, hogy a közel jövőben házasságra lépnek. Falkenhousen tábornok a háború idején Belgium és Észak- Franciaország német náci parancsnoka volt, Mme. Vent pedig felügyelőnő volt abban a börtönben, amelyben a háború után a tábornok ült háborús bűnökkel vádolva. Falkenhausen első felesége 10 év előtt halt meg. BELGRAD. — Egy csimpánz elszabadult az állatkertből, az utcán megragadott egy kisgyereket és felmászott, a gyereket szorosan magához ölelve, egy 60 láb magas fára. Hiába próbálták onnan lecsalni az állatkerti őrök, hiábavaló volt rendőrök és tűzoltók fáradozása, a csimpánz egy óra hosszat magánál tartotta a gyereket. Végül fényszóróval elvakitották a majmot, amely erre elengedte a gyereket. Tűzoltó-hálóba zuhant a gyerek és mégis súlyosan megsérült. A csimpánzt végül, mert sehogysem lehetett leszedni a magas fáról, lelőtték. STOCKHOLM. — A belvárosban, körülbelül 10,- 000 négyzetméter területen már az idén télen próbaképpen fűteni fogják a járdákat a járda alatt elhelyezett csőrendszer segítségével, hogy megkönnyitsék a hóeltakaritást. KÖLN. — A városi tanács visszaköveteli Lucas Cranach “Madonna a gyermekkel” cimü képét Gőring leányától, mert 1937-ben az akkori náci polgármester ;kényszeritette a múzeumot arra, hogy Edda Gőring születése alkalmából a náci vezérnek ajándékozzák. Egy nyugatnémet biróság most elutasította a beadványt, Köln város azonban megfellebbezte a végzést. LONDON. — 1958 május 20-án autóbalesetben megsérült egy jegyespár, Veronica Wise, 20 éves és Colin Slaymaker, szintén 20 éves. A vőlegénynek nem esett nagyobb baja, a menyasszony azóta mély álomba merülve fekszik a kórházban. Csak néha-néha nyitja ki a szemét, de olyankor sem ismeri fel látogatóit. Most a vőlegény, aki a repülőknél szolgál, a kórház orvosaitól azt az információt kapta, hogy teljesen bizonytalan Veronica felébredésének ideje, ha egyáltalán valaha visszanyeri öntudatát. Erre nehéz szivvel elhatározta, hogy lemond Veronicáról. Veronica apja lehúzta leájnya uj járói a háromköves jegygyűrűt és visszaadta Colinnak. BORDEAUX, Franciaország. — Több, mint félévvel ezelőtt egy itteni család fiatal tagjainak nagy bánatára eltűnt a szép teknősbéka, amelynek telefonszáma, 48-74-87 volt. Most egy halász egy tóban megtalálja és visszavitte a tulajdonosa házába. Könnyű volt a tulajdonost megtalálni, mert a teknősbéke hátán világosan olvasható volt a telefonszám, amelyet a gyerekek mázoltak rá. (Folytatás a 2-ik oldalról) HOGYAN KELL MEGÖREGEDNI? gal félhetnek attól, hogy megölik őket a csatában, keserű érzésekkel lehetnek telve, ha arra gondolnak, hogy az élet által nyújtott legjobb dolgoktól esnek el. De egy öregemberben, aki megismerte ez emberi örömöket és bánatokat, aki megtette azt, amit tenni hivatott volt, a halálfélelem valahogy aljas és visszataszító. Ennek leküzdésére a legjobb ut — legalább nekem ez a véleményem —, ha az ember érdeklődését egyre szélesebb és személytelenebb körre terjeszti ki, mig lassan a személyiség falai kitágulnak, s az ember élete mind jobban összeolvad a mindenség életével. Az egyes ember létének olyannak kellene lennie, mint a folyó — kezdetben kicsi, keskeny partok közé szorított, szenvedélyesen rohan gátak között, zuhogókon át. Fokozatosan a folyó kiszélesedik, a partok széthúzódnak, a viz békésebben hömpölyög s végül, minden észrevehető törés nélkül beleolvad a tengerbe és fájdalom nélkül elveszti egyéni létét. Az az ember, aki öreg korában igy tudja látni saját életét, nem fél a haláltól, hiszen mindaz, ami fontos volt a számára, folytatódik. És ha az életerő hanyatlásával nő benne a fáradtság, szívesen fogadja a pihenést. Munka közben szeretnék meghalni, tudva azt, hogy mások folytatják, amit én már nem fejezhettem be, s megnyugodva abban a gondolatban, hogy megtettem, amit lehetett. ló alvás fél egészség UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT 3. OLDAL
