A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-07-08 / 27. szám

8. OLD AE

Fünköstl után 5. vasárnap

J' * EVANGÉLIUM

/ Szent Máté 5, 20—24

Mert mondom néktek, hogyha nem fogja fölülmúlni a ti igazságtok az Írástudókét és farizeusokét, be nem mentek a mennyek országába. Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: Ne ölj,»aki pedig öl, méltó az Ítéletre. Én pedig mondom nektek, hogy mindaz, aki atyafiára haragszik, méltó az Ítéletre, aki pedig azt mondja: bolond, méltó a gyehennára ... Azért, ha ajándékodat az oltárra viszed és ott eszedbe jut az, hogy atyádfiának van ellened valamije, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt és eredj előbb megbékülni atyádfiával és akkor menj, ajánld föl ajándékodat.

SZENTBESZÉD

A mai szent evangélium a farizeusok es írástudók igazságáról szól, amelyről Krisztus Urunk azt mondja tanítványainak, tehát nekünk is: “Hogyha nem lesz tökéletesebb (vagyis jobb és különb) a ti igazságtok az Írástudók s farizeusok igazságánál, nem mentek be a mennyeknek országába!” A farizeusoknak és írástudóknak is volt tehát igazságuk és mégis Krisztus Urunk azt mondja, hogy azzal az igazsággal nem lehet bejutni a mennyeknek országába. A farizeusok és Írástudók igazsága ugyanis az volt hogy külsőleg, az emberek előtt megtartották a törvényeket látszólag. A farizeusok és Írástudók igazsága ugyanis Isten né.lkül való volt.

A farizeusok és Írástudók igazsága az volt, hog:y megtűrték a szúnyogot, de — lenyelték az elefántot, amint Krisztus Urunk mondta: a farizeusok és Írástudók igazsága — ugyancsak Krisztus Urunk szerim

— olyan volt, mint a fehérre meszelt sir . . .kivülrő. szép, de belülről tele volt rothadással és undoksággal. És ezek a farizeusok és írástudók mégis azt hitték magukról, hogy ők igazak és jók és hogy aki nem olyan, mint ők, az rossz és elvetendő. A farizeusok és Írástudók az ő képzelt igazságukban még tovább is mentek ... Nemcsak hogy önmagukat tartották kizárólag-jóknak .hanem még arra is jogot formáltak maguk nak, hogy másokat megítéljenek és lenézzenek.

És minderről az igazságról azt mondja Krisztus r írunk, hogy az nem elegendő arra, hogy a menny or i zágba jussunk. Ahhoz más, különb és jobb, vagyis a*

: gazi igazság kell.

És mi az az igazi igazság, ami tökéletesebb, am. jobb, mint a fraizeusok s az Írástudók igazsága? Hát az igazi igazság az, hogy nem a törvény betűin rág- i sáiódunk, hanem a törvény szellemét követjük és azi : .karjuk megvalósítani; az igazság az, hogy nem nagyxépüsködünk a kis dolgokban csupán azért ,hogy áthágjuk a nagy dolgokat; az igazi igazság az, hogy, nem szinészkedünk az emberek előtt, nem akarunk és nem kívánunk jobbaknak látszani külsőleg, mint amilyenek vagyunk belsőleg: az igazi igazság az, hog.y nem gondoljuk, nem hisszük azt, hogy íobbak vagyunk, mint mások; az igazi igazság az, hogy nem vagvunk kíméletlenek felebarátainkkal szemben, hanem hogy van szivünk ,hogy van jóindulatunk embertársaink iránt. Az igazi igazság az, hogy nemcsak nem ölünk, nem lopunk, hanem nem is haragszunk másokra, sőt ellenkezőleg, jót teszünk másokkal. És az igazi igazság végül az, hogy a jót nem az emberek kedvéért, nem az emberek kegyéért és jptalmáérl tesszük .hanem mindenkor és egyedül a jó Isten kegyéért.

Mindezek után pedig számot vethetünk önmagunkkal és vessünk is számot, hogv vájjon a mi igazságunk olyan-e csupán, mint amilyen a farizeusok s Írástudók igazsága, vagy pedig annál jobb s tökéletesebb: olyan, amilyent Krisztus Urunk kíván meg tőlünk? Ne áltassuk magunkat, az embereket félrevezethetjük ugyan, de a jó Istent nem csalhatjuk meg.

Boldogok vagyunk, hogy ha a Krisztus-féle tökéletesebb igazság lakozik bennünk. Ámde, ha netalán azt kellene tapasztalnunk, hogy a mi igazságunk is csak olyan farizeus és irástudó-féle igazság, azért nem szabad kétségbe esnünk. A kétségbeesés az embert elkedvteleniti, erejét elemészti, a munkakedvét lelohasztja, a lelkületét befeketíti. Az élethez, bármilyen nehéz és bármilyen sötét is az, sőt minél nehezebb és sötétebb, annál több vidámság, annál több jókedv, annál nagyobb jó lelkűiét kell. Nem az a föld’ célunk, hogy haragudjunk, egymást sértegessük, rágalmazzuk, szidalmazzuk, hogy egymásnak a betevő falatját megkeserítsük, vagy kivegyük a szájából, de igenis az a célunk, hogy békésen éljünk .egymásnak megbocsássunk, egymást segítsük, egymásnak az életét, amennyire lehet, meg könnyitsük, megédesítsük. Ne hánytorgassuk unos untig a magunk baját, hanem lássuk meg a más keresztjét is.

Ez az igazi lelkűiét, ez a krisztusi igazság. És ennek a megvalósításához nem kell semmi más, mint a szeretet. Mert — mint az apostol mondja — Isten a szeretet s akik a szeretetben vannak, s akikben a szeretet van, azok Istenben vannak. Maradjunk meg tehát a szeretetben, hogy az Istenben lehessünk s akkor

— minden bizonnyal —oly tökéletes lesz a mi igazságunk. hogy biztosan elvezet bennünket a mennyek országába.

\ Tó TUS/TOH

Henry Cabot Lodge amerikai megbízóit a UN-ben békéltető tárgyalásokat folytatott Argentina képviselőjével, Mario Amadeoval (baloldalon) és Goi da Meir izraeli kiküldöttel (jobbról) Adolf Eichmann ügyében. A biztonsági tanács 8:0 arányban úgy domöil, hogy Eichmannt át kell adni az Argentin követségnek Izraelben és azután kell megindítani a kiadatási eljárást. Izraelnek pedig meg kell követnie Argentinét Eichmann elhurcolása miatt.

“Virágzó eletet a magyar parlagon!”

(Folytatás a 2-ik oldalról)

csak nagyon kevés jobbágy tudott volna fizetni. Széchényi a mezőgazdaság polgári jellegű átszervezése céljából tehát azon fáradozott, hogy a birtokosok könnyűszerrel alacsony kamatú és hosszúlejáratú hitelhez jussanak. Ennek érdekében hirdette, hogy el kell törölni az ősiséget, mely szerint a nemesi birtok nem lehet a kölcsön visszafizetésének záloga. Széchényi tehát a hitel biztosítását tekintette— mint hires müvének cime is jelzi — középponti feladatnak. Ennek során azonban nem vette észre, hogy a magyar birtokosok tőkeszegénységét főként az ország gyarmati függősége okozta.

Széchényi a polgári Magyarszág kialakításában a vezető szeretep a telkes gazdálkodásra áttérő n a g y b ir t okosoknak szánta, s maga, mutatott erre példát. Már a Hitel megjelenése előtt Nagycenken, Sopron megyei uradalma középpontjában a korszerű gazdálkodás fontos feltételét, az elkülönözést és a tagosítást úgy hajtotta végre, hogy — az általános gyakorlattal ellentétben — a határbeli legjobb fölleket a parasztoknak engedte át, jószágkormányzója és gazdatisztjei 1 e g n a g y óbb pegrökönyödéséré. Ő azonban vállalta az átmeneti jövedelemcsökkenés kockázatát, nolntt pénzügyei akkor nagyon ,s zi'áltak voltak.

Széchényi a birtokán akarta kikisérletezni a feudális jobbágy terhek megszüntetésének legcélszerűbb módját is. A. megvalósítással azonban .'gyre késett, mig végül ezt a történelmi tettet országosan ,gz 1848-as forradalom oldotta meg — radikálisan. Széchényi azért nem tudta birtokán végrehajtani a saját programját, mert a tőkeszegénység következtében gazdasága éppúgy, mint az általa buzdított többi birtokosé nagymértékben a jobbágyrobot és dézsma fennmaradásától függött. Széchényi abban reménykett, hogy a bécsi udvar majd támogatja a reformokat. Ez időben volt is az udvar részéről erre némi hajlandóság. De Becs a reformoknak éppenséggel nem azt a feladatot szánta, hogy Magyarországot a feudalizmusból a kapitalizmus útjára vezessék, hanem hogy csupán kitatarozzák a feudalizmus roskatag épületét és elejét vegyék a forradalomnak. Bécs politikájának ugyanis az volt az alaptétele, hogy csakis a feudális viszonyok tartósitásával biztosítható Magyarország gyarmat függése Ausztriától.

Az udvar támogatásának kiérdemlése céljából Széchényi lojális, hűséges magatartást tanúsított. Programját már eleve a belső átalakulás feladataira szűkítette, és nem igen kívánt foglalkozni a haza gyarmati helyzetével kapcsolatos kényes kérdésekkel, mint amilyen például a vámkérdés volt.

Széchényi fellépése előtt a nemesi ellenzék kizárólag a nemzeti függetlenség kivívásáért küzdött, a polgári reformoktól elzárkózott. Széchényi a függetlenségi harc elől zárkózott el, s csak a polgári reformok végrehajtását sürgette. Két ellentétes irányú egyoldalúság érvényesült. A nemzet függetlenségéért és a polgári átalakulásért megindult harc külön-külön vágányokon fűtött.

De a Hitel megjelenését követő esztendő tanulságai nyomán megindult e két feladat egybekapcsolása. Amikor a magyar nemesség a szabadságáért küzdő lengyel nemzet megsegítésére akciót indított, bebizonyosodott, hogy a nemzeti függetlenségért csakis akkor lehet eredményesen küzdeni, ha a nemesség a polgári reformok egész sorának megvalósításával maga mögé állítja a parasztságot. De hamarosan bebizonyosodott az is, hogy a polgári reformokat sem lehet kivívni a gyarmati függés megszüntetése nélkül. Az 1832-36-os országgyűlésen nyilvánvalóvá vált, hogy a bécsi udvar csak olyan reformokhoz járul hozzá, amelyek a feudalizmus keretén belül enyhítenek a jobbágyparaszt helyzetén.

Ezért óriási jelentősége volt annak a liberális nemesség körében egyre inkább tudatosabb felismerésnek, hogy csakis egybekapcsolt harc oldhatja meg mind a polgári átalakulás, mind a nemzeti függetlenség feladatát. A füg getlenség kivívása érdekében nemzeti egységre volt szükség, és ehhez az alap a Széchenyi javasolta polgári re-Ida Karlsson 84 éves svéd asszony (jobbról) beugrott a vízbe Hedvig Aim 81 éves után (balról) és kimentette Stockholmban egy tóból, ahol Hedvig Aim csónakjából kiborult.

form volt. Széchenyi eszméi ellenállhatatlanul behatoltak a nemesi ellenzéki mozgalomba, megteremékenyitették azt és kialakítottak egy olyan uj politikát, amely a nemesi jussokból adandó fokozatos engedmények — reformok — utján egyre közelebb hozza a parasztságot a nemzeti függetlenségért küzdő nemességhez, és ugyanakkor megindítja a lassú polgárosodás folyamatát is.

Az 1832-36-os országgyűlésen ezt az érdekegyesitő; reformpolitikát képviselte a Kölcsey Ferenc vezette nemesi ellenzék, és ezt az irányzatot fejlesztette tovább Kossuth. Ez a politika lett az 1848-as szabadságharc irányába tartó fejlődés gerince, alapja. E reformpolitika tizenhét éves iskolájának köszönhető, hogy középnemesi vezetéssel és a paraszti tömegek lelkes részvételével a, nemzet szembe tudott szállni a Habsburg-hatalommal és szövetségesével, Oroszországgal.

Széchényi életművéből az a halhatatlan, hogy hatalmas erővel hirdette meg — elsősorban Hitel cimii müvében— a polgári reform szükségességet, és elkerülhetetlenségét. Ugyanakkor azonban nem értett egyet azzal, hogy reformterveit az ellenzék a függetlenségi harcban használja fel. Mindvégig megmaradt annál a nézeténél, hogy a reformok csak az udvar támogatásával valósíthatók meg, és minden ujjhuzás és dac csak megnehezíti, sőt megbuktatja a reformokat. Ezen az alapon fordult szembe előbb Wesselényivel, és ugyanezért folytatott szívós harcot Kossuth ellen is. Programjából tehát már a döntő kezdő lépések után az általa képviseltnél határozottabb, következetesebb és a nemzeti sorsproblémák egészét átfogó irány származott. De nemzeti öntudatra és önismeretre ébresztő, és hazafiui tettekre serkentő tevékenységével igy is mindenképen örökre beírta nevét a magyar történelembe.

A BIZTOS TALÁLKOZÁS REMÉNYÉBEN

IX. Pius pápa kedvelt államtitkárának, Antonelli bíborosnak az orvosok levegőváltozást ajánlottak. A pápának persze csak félve merték megmondani, hogy kedvelt bíborosát el akarják tőle távolítani.

— Ha neki javára válik feltétlenül beleegyezem — szólt.

— De nem bizonyos, hogy viszontláthatja őt Szentséged — felelték az orvosok.

— Ó, nemsokára úgyis viszont fogjuk egymást látni — felel IX. Pius szelíd megadással.

MINDENKI GYANÚS

MOSZKVA. — A Szovjet Repülők cimü lapban két őrnagy aláírásával cikk jelent meg, amely figyelmezteti a hatóságokat és a közönséget, hogy a turisták közt, akik nyugati országokból látogatóba jönnek Szovjet-Oroszországba, sok kéra is van.

Pünkösd után 5. vasárnap

EVANGÉLIUM k

Szent Máté 8, 28-34

Az időben, midőn átment Jézus a gerazenusok tartományába, két ördöngős futott eléje, a sírboltokból jővén ki, oly dühösek voltak, hogy senki sem mehetett el azon az utón. És kiáltanak, mondván: Mi közünk veled, Jézus, Istennek Fia! Idő előtt jöttél ide, gyötörni minket? Nem messze tőlünk pedig nagy sertésnyáj vala a legelőn ... Az ördögök tehát kérék őt, mondván: Ha kiüzesz bennünket, engedj minket a sertésnyájba szállni. És mondá nekik: Eredjetek . . .

Azok pedig kimenvén, a sertésekbe száljának és ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének.

“Hagyj békét nekünk, Jézus!” E szavak: Jézus,

A pásztorok pedig elfutának és a városba menyén, mindent megjelentének azok felől is, akikben az ördögök voltak ... És ime az egész város eléje méné Jézusnak és látván őt, kérék, hogy távozzék el a határaikból. És bemenvén a haj ócskába, átkele a tengeren és jőve az ő városába.

SZENTBESZÉD

Istennek Fia, világosan mutatják, hogy ezen emberekből inásnémü lélek szólt, mert az ördöngősök sem azt nem tudhatták, hogy a partraszállottak között Jézus ott van, sem azt, hogy ő az Isten Fia, legkevésbbé lehetett pedig örjöngőtől várni ilyen vallomást.

Idő előtt jöttél ide, minket gyötörni? — kérdek az ördöngősök Jézustól.

Azt hitték az ördöngősök. hogy Jézus az utolsó Ítéletidő előtt, már most akarja megtartani az Ítéletet s ezért intézték Jézushoz eme kérdést: Már most, idő előtt jöttél ide minket gyötörni? Közel pedig a helyhez, hol Jézus kiűzte az ördöngősökből az ördögöket, nagy sertésnyáj legelt. Az ördögök tehát kérék Jézust, mondván: Ha kiüzesz bennünket, hagyj minket a sertésnyájba szállani. Ne zárj-el a pokol mélységbe, hagyj élnünk a földön.

A sertéseket azért választották a gonosz széllé- , mek, hogy a gerazenusoknak azáltal kárt okozzanak s őket Jézus ellen fellázítsák ... Az Ur erre mondá az ördöngősöknek: Eredjetek a sertésekbe! Az ördögök pedig kimenvén, a sertésekbe száliának, s ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének az összes sertések.

Buzgón esedezzünk az Ur Jézus Krisztushoz, hogy távoztassa tőlünk a sátán cselszövényeit, a rendetlen testi kivánságokat, a rossz indulatokat és a gonosz szenvedélyeket, e világ örömeihez s a földi ja- i vakhoz való ragaszkodás vágyát. Mert ha ezek erőt vesznek az emberen, akkor az eredmény nem lesz más mint aggodalom és nyugtalanság .ellenségeskedés, lel- , ki furdalás, balsors a családban, egészség elvesztése,

Isten haragja és örök kárhozat.

Törekedjünk az örök mennyei javak után, nemkülönben Isten bírása és élvezése után. Aki Istent szereti, már e világon boldogul él és egykor élvezni fogja a tulvilági örök boldogságot, melyet Isten azoknak készített ,kik őt szeretik.

Hány kenyeretek vagyon?

KUALA LUMPUR, Malájország — Az őserdőben egy nőstény tigris beleesett egy vaddisznó-csapdába, órákhosszat bősz üvöltés közben erőlködött, hogy kiszabadítsa magát, de ez sehogysem sikerült neki. Végül álominjekciót lőttek a tigris testébe, ettől mély álomba merült, amely négy napig szokott tartani. Ekkor veszély nélkül hozzá lehetett menni, kiszabadították a csapdából és elcipelték egy állatkertbe.

LUTON, Anglia — Múlt szombat éjjel két lakásban betörők jártak: a rendőrfőnök lakásában és egy városi biró lakásában.