A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-08-19 / 33. szám

U 4 «aJ'/'S*« 9Í-" 2, OLDAL Á JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by —*» Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication 0tilde 175*6 EAST «Süd .STREET CLFVEL.AND Í4, OkiO Telefoni Ctterry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DÍJAK; Égy évre ________________$6,00 *’il évre________._________13.60 SUBSCRIPTION KATES: One Year________________$6.Ul) Half Year ___- ______18,50 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio ELNÖKVÁLASZTÁS ELŐTT Már javában folyik a kampány s mind a demok­rata, mint a republikánus elnökjelölt kijelentette, hogy novemberig a csata egyre hevesebbre fog hevülni. Majd meglátjuk. De azt már most is láthatjuk, hogy a repub­likánus pártprogram annyira odasimul a demokrata programhoz, hogy ellentétet alig lehet észlelni. Az elv­­hü republikánusokat érthetően aggasztja a republiká­nus azonosságnak ez az elhomályosulása. A cél világos: elhódítani republikánus szavazatok mellett demokra­ta szavazatokat is. Tudvalevő, hogy a demokrata párt 60:40 százalék arányban a többségi párt s republikánus elnököt csak a keresztuton álló demokraták és a párton kívüliek támogatásával lehet novemberi kedden gyo zelemre vinni. Éppen ezért nagy szerepet játszik a re­publikánus jelölt személye és jelleme. Eisenhower el­nök főleg azért vesz aktiv részt a kampányban, hogy magasítsa a Nixon egyéniségét. Az elnökválasztási kampányban, mint hívatlan vendég részt szándékozik venni a véréskezü békepro­pagandista Nikita S. Kruscsev is. Eljön New Yorkba az Egyesült Nemzetek közgyűlésére, általános lefegy­­verkezési komédia rendezésére. De ennek a tervbevett második amerikai látogatásának igazi célja nem is az örökbékés fecsegés, hanem az, hogy amerikai földön beleárthassa magát az amerikai elnökség dolgába. Bár­mit is fog itt kurjongatni egyik vagy másik jelölt ellen vagy mellett, azt az .amerikai nép “forró levegőnek”, vagyis fületsértő csahoiásnak^ogja tpkiri.teni. . Mint Hitler, áld fecsegőbó^énak ,pevezte;(parla­mentet, és mint Nagy Frigyes porosz ^iráfe, ylp dett-vedett. birkanyájn^k.neyezte aurtépeR. urai is megvetik a népiéi? ^d^mpkr^pißt és a rácip egyik gyengéjét, ab.t?an7 fát jájs,.foog jfiPBW q\b gyq^ap. határozni ép,;cselekednie űnjpt $ E1ű. bői a téveszméből kiindulva, .most .abban, biz$fpd#akl4. hogy az éles elnökválasztási harc- elintő, rikp külpolitikailag valósággal tétlenségre:; lesp i#*02 tatva. Nem lehet tudni, talán épp,en a ,tetőio,■, kán terveznek támadást Nyugat-Berljn-ellem , .ti, , Harter, külügyminiszter .azt üzente Moszkvába', hogy Amerika .mindennap, és minden éjj.eJ,,a lnQy£mbp , ri keddi napnak is mind a huszonnégy órájában ébren Őrködik biztonságán és nyomban teljes erejével lecsap, ha ennek szüksége mutatkozik. Eisenhower elnök pe dig bejelentette a nemzetnek és a világnak, a Kruscsev bandának is, hogy Amerika a jelenben és a jövőben még jobban felfokozza katonai erejét és éberségét. Ä VALLÁSSZABADSÁG ELLEN A magyar kommunista kormány odaadó hűséggé1 szolgálja ki urát és parancsolójót,' a mindenható Szov­jetet. Tüzzel-vassal irtja a vallást, miközben szem for gatva jelenti ki, hogy az “ország polgárai szabadon él hetik ki vallásos érzéseiket”. Az egyik ilyen vasat most kovácsolják az- 'ideoló­gia tüzében. A “Népszabadság” című nyomdatermék egyik cikkében örömmel jelenti be olvasóinak, hogy J. M. Jaroszlavszkij, a kiváló bolsevista forradalmár “A kommunisták és a vallás” címen kiadott kisebb cikkei és beszédei után most “Hogyan születnek, élnek és hal­nak meg az istenek” cimü könyve is megjelent magya­rul. A glossza Írója lelkendezve állapítja meg, hegy ez a könyv a legnagyobb mértékben élvezetes olavsmóny. amely izgalmas kalandokra hivja az olvasót. “Jarosz­lavszkij rendkívül gazdag tényanyaggal bizonyltja a marxiszmus-leninizmus tanításait a vallásról, annak eredetéről, az uralkodó osztályok érdekét szolgáló sze­repéről és elhalásáról a szocializmus korában” — írja. Jaroszlavszkij tehát “tényanyaggal” bizonyítja azt, hogy a vallás elhal a szocialista társadalmi rend­ben. Szegény szovjet filozófus bizonyára csodálkozna, ha feltámadva azt tapasztalná, hogy a vallás még a szovjetunióban sem “halt el” Nem halt el, noha a tem­plomok legnagyobb részét bezárták, a papokat bebör­tönözték és a vallás hiveit mindenféle módon üldözik. Nem hinne a saját szemének, ha látná, hogy a legtöbb szovjet házban ott vannak az ikonok s a családok tag­jai, — ha titokban is — naponta imádkoznak a kazáni Szent Szüzhöz és a Megváltóhoz. Pedig a szovjet már a kommunizmust épiti. “Szürke minden elmélet, barátom, de zöld az élet aranyfája” — mondja Goethe Faustjának Mefisztofe­­lesze. A bolsevisták kocsiderékszámra gyártják az el­méleteket, nem törődve azzal, hogy az élet diadalma­san keresztül robog a papirhegyeken. A rómaiak orosz­MUNKÁCSY MIHÁLY EMLÉKEZÉS HALÁLA GO. ÉVFORDULÓJÁRA Ezt-a napot sőhas-em fogom elfelejteni. Akkor éppen Konstantinápolyban- • tartóz­kodtam es a szálló kávézójá­ban átnéztem a török főváros francia nyelvű napilapját, amelyben egy rövid távirat Munkácsy Mihály haláláról hozott hirt. Megdöbbentem, hiszen nem is olyan '-régem hegy' év előtt, még beszélget­tem vele Budapesten. Őt is, feleségét is az ezredévi orszá­gos ünnep hozta közénk, bár akkor már meglátszott rajta a végzetes betegség nyoma. A szép szál férfinak minden mozdulata fáradt volt, már csak erőltetett a mosolya, be­­-zádébgn is, meglátszott, hogy # társalgás kevéssé 'érdekli. Valaki; ’’-éjipeii szóvá "tette, hogy! a tnEltkf1 flíátal kóláiban rrtéh'jiybé más ^Péiiteh járt, mint A’mostani, ‘Virulóvá fej­­’'‘(jdötfk BüÜalíéSt, és ' milyfeh ■ kiiöefés '$s;nyomói- Volt1 akkor iUÍ shrsá' ki- sz;-p le'k s/.e-m’pái-44 felvilLt/fC: ,!T-ÍSj$jaí’ófe-8M,: ,.fgy .kis nyomor sohasem árt. MennyivéftWSv^jlhbet ilőjg-dz" am volnajfhnji jyjétbap'; tisz-, ’lám volmá. Az a kis nyomor ‘serkenti a^embert, <£s.ak ne le-, .-«yen ifag-yj’ Munkáit, ^kkoíihfm szín­űé szakadatlanul ünnepelték.'' Egyesületek, társaságok, klu­bok. Ezeken az estéken zöld selyem diszmagyarhan jelent meg, felesége rendezte így, aki nagyon értett a rendezés­hez. A mester fáradt meg­adással törődött bele a min­denfelől érkező üdvözlésekbe, meghívásokba, a diszlako­­mákba, a veget nem érő fel­köszöntekbe. Talán a kisebb községekből érkezett üdvöz­lések voltak a legmeghatób­­bak. Úgy látszott, hogy né­pünk meg akarja -ragadni ezt az alkalmat, hogy viszonozza nagy fiának azt a hűséget és szeretetet, amellyel hatalmas ihletű képeinek hősévé tette. A mester valóban az első szárnypróbálgatásaitól kezd­ve a nyolcvanas -évekig, amíg idegen, főképp műkereskedői befolyások nem -érték, a ma­gyar falu buját-bánatát szó­laltatja mag. Mégpedig a drá­ma komor hangján. Ez a drá­­, mai hang pádig a mester leg-: egyénibb hangja, és.csakis az. tpvf,á<. i jffigupÁan. uZ u lJeIls<-',> mély é's 'llniieszétes össze­függés, amely éppen eze-ket a müveket összeforrasztja -sa­ját hangoltaligával. E festett népi drámákból a saját lelke •szál hozzánk, gyermekkorá­nak, ifjúkorának keserves sorsa.; szenvedései, nehéz küz­delmei, amelyek ebnem múló tragikus nyomokat hagytak ' leikéiben. Ezeket visszhangoz-A Jé Pásztor Verses Krónikája Iria: SZEGEDY LÁSZLÓ SZENT ISTVÁN NÄP I98Ö Szent István magyarok első szent királya; gazdátlan már régen ősi korona’a. Megrendüli az alap, bedőlt a tetőzet: szent magyar koronánk vajon hol rejtőzhet? Származása is szent magyar koronánknak: Második Szilveszter küldte Szent Istvánnak. Régmúlt történelem .. . közei ezer éve, de most is lelkűnkben világit még fénye. Patinás szent jelvény, mintha lelke volna: mintha a lelkűnkhöz szent igéket szólna. Minden magyar erő, minden jog forrása: az egész világon nincs hasonló mása. Magyar szent korona: hol álmodja álmát? Ezer évig védte Szent István országát. És mi történt végül? Jött a rontó métely, jött a vörös rontás, jött a sir halétel. Elsülyedí az erkölcs, alkotmány, hagyomány vörös uralomnak átkos lába nyomán. Hol vagy István király? Néped téged Mván, vörös igái hordunk, te előtted sírván. Könnyezünk, vérezünk, harcolunk keményen: vigyázz a magyarra odafönt az Égben. Múltak szent ködén át újra hozzád szólunk: töröld lo a Kreml gyalázatát rólunk. iánok elé vetették a keresztényeket, mégsem tudták megakadályozni a világot átfogó magasztos kereszté­nyi eszme elterjedését. A magyar csatlóskormány is hiába szervezi be a “békepapokat”, hiába fordittatja le a szovjet atheista könyveket. Ezzel csak szaporítják azoknak a nyomdatermékeknek a számát, amelyek ol­vasatiamul a zúzdába kerülnek. zák képei, természetesen a festészet sajátos nyelvén. Mély és tompa homály sok -ké­pének alaphangja: igy példá­ul a Siralomház, vagy a Té­­péscsih-áló-k cim-ü képein, amelyek homályába belevil­­lannak szines fények. Ezek hatalmas erejű ellentétek és az ellentétek e küzdelme meg­­' adja á képnek d-rámai jelle­gét. Ehhez járul még képei­nek Munkácsyt nagyon jel­lemző feszültsége, amely ki­törni készülő erőknek drámá­ját juttatja eszünkbe. Fokoz­zák e hatásokat a képek lélek­tani elemei: a bánat, a féle­lem, a rémület, a megdöbbe­nés az arcokon, a mozdulato­kon, ami viszont mély, emberi együttérzést vált ki a szem­lélőben. . E drámai képek hatalmas íereje mellett feltűnik a szín különleges szerepe. Mélytüzü .kék, vörös és fehér foltok vil­­. lantiak - fél mély fekete-barna alapból, felfdkózöi‘1; világító erővel, ami Mihkácsyt a: szín c-gyík legkitűnőbb mesterévé avatja. Ezek hazai eredetű, hazai emlékekből sarjadt jellemvo­nások. Jdö vei lassan el is -hal­ványodna':, el is maradnak, így nem volt a mester köz­vetlen élménye a “Milton”, a “Mozart utolsó percei”, a bib­liai képeknek ég-ész sora. Megérzik ugyan rajtuk, hogy mester alkotásai, megérzik tehetségének nagysága és ké­sőbb, betegségének előrehala­dásával legalább e tehetség­nek bágyadozó visszfénye, de valamennyin hiányzik ma­gyar tárgyú müveinek mele­gítő közvetlensége, az együtt­érzés, az átélésnek az a szin­te szenvedélyes heve, amely régibb képeit olyan bűvösen vonzóvá tette. Kései képein meglátszott, hogy ezen az ide­gen talajon korántsem -mozog olyan otthonosan, mint egy­kor a “Tépéesinálók” festése­kor. Bár e kései korszak alko­tásai igy is mesteribbek sok hires kortársa alkotásainál, de egészségi állapotának rosz­­szabibodásával művészete mindinkább elbágyadt. El­apadt a régi képek csodafor­rása, a magyar népi témákat nemzetközi, idegen témák ki­­szeritották: igy a mindenütt egyforma szalon-életképein, aztán a harmincéves háború katonaiiszt-egyenruháj'u sze­replőin hiányzik már Munká­csy heve, ecsetjének bámula­tosan: biztos járása, a szín tü­ze, a drámai feszültség, szó­val az igazi Munkácsy, és át­veszi szörnyű uralmát végze­tes -betegsége, amely az ende­­nichi idegbeteg-szanatórium­ba vitte és onnan a temetőbe. Mindez drága emlékként jutott eszembe, miután a konstantinápolyi Palace Ho­tel kávézójában, az újságból megtudtam a szomorú hirt, miközben behallatszott az ut­cáról Levante sokféle nyelvé­nek zsongása . . . MÉG! MAGYAR MÁGUSOK Próbálták-e már végigelemezni a mester szót egészen az eredetéig? A német Meister és a francia maitre magyar változata, ezek a szavak pedig a la­tin magisterből származtak. De honnan való ez a magister? Azt tudjuk, hogy a szó a régi köztársasági Rómában egy papi rendet jelentett, amelynek főhi­vatása az volt, hogy az állami ceremóniákat irányít­sa. Azt is tudjuk, hogy a rómaiak a görögöktől vet­ték át, ahol mágosz volt a neve. Cicero panaszolja fel babonaellenes könyvében, hogy ezek a keleti ere­detű mágoszok már 370-ben Kr. előtt elárasztották az egész görögséget, ahol roppant népszerűek voltak. Ezzel máris nyomon vagyunk: a görög mágosz senki más, mint a perzsa magush, a zend mago nevű papi család, vagy papi osztály nyugatra szakadt utód­ja, S ezzel sikerült a mai bűvészkedő mágusoknak családfáját igen tiszteletreméltó múltig visszavezet­ni, Nézzük a mágikus világ magyar emlékeit. Ke­ressük meg mindenekelőtt a boszorkány szó erede­tét, Mi magyarok valószinüleg az ótörök bazurkan­­ból kaptuk, mint ahogy az ótörök nyilván a perzsa buzur-kanból vette át, amely szó, “nagy hatalmas férfit, a későbbi “bátor-kánt” jelenti. Ázsiai roko­naink, a csuvasok is közvetlenül a perzsából kaphat­ták a bustur-gan szavukat, amely .náluk szintén “bo­szorkányt” jelent. Könyves Kálmán király nem a boszorkányokról — ahogy általában hiszik, — ha­nem a strigákról, vagyis a vámpírokról mondotta ki törvényben, hogy nincsenek. így hát a boszorkányhit nyugodtan élhetett tovább is. Élt is, főként abban a hiedelemben, hegy a nőstényboszorkány éjjente meg­­nyergeíi a férfiakat s azok hátán lovagol a boszorka­­gyűlésre. Innen maradt aztán a magyar nyelvben a “lóvá tesz” fogalma. Van azonban a boszorkánynál sokkal régibb ere­detű mágikus is, s ez az orvosé helyesebben az orv-os, aki tehát az orv-nak, vagyis a titoknak tudója. (A szó eredeti értelmében csak az “orvból rátámadt” és az “orvgyilkos” szavakban maradt fenn). Hogy az orv-os voltaképpen szintén mágikus mesterséget űzött, az abból a ma is használatos szóból derül ki, hogy az orvos javasol, vagyis jósol. Az orv-osnak, mint a titkok tudójának ugyanis kétféle hivatása volt: vagy jót mondott, tehát jósolt, vagy rosszat mondott, tehát rontott. S ennek a rontásnak aztán nagy szerepe jutott a népies igézésben. Ami jót mon­dott, azt a jobb oldalról vette, ami rosszat mondott,­­ízt a bal oldalról vette: az utóbbi tehát balog, baj­­seltelmii vólt, mint ahogy a latin kultúrában is a si­­lister nemcsak a baloldalt, hanem a sötétet, a bal­jóslatút is jelenti. Az orv-os, mint a titkok tudója te­hát alapjban javasember, vagy javasasszony volt, aki fehér (jó) és fekete (rontó) mágiát űzött. S mi­vel a hiányzó tudást inkább a sokat-feesegéssel pó­tolta, a fecsegés olasz neve pedig ciarlaré, azért a népek elnevezték az ilyen javas-bűvészt sarlatánnak. A magyar ősmágiának vannak még sokkal ősibb emlékei is. Ezek egyike a sámán fogalma, A sámán szó eredetileg buddhista papot jelentett. A buddhista papnak az eredeti rituálé szerint úgy kell állhata­tosságáról tanúságot tennie, hogy fejére helyeznek egy gyertyát s ezt csonkig égetik, úgyhogy a papje­löltnek tarra nyírott koponyájában az égás nyomán lyuk támad. Ezt a műveletet akkor, amikor a sámánritus el­került a középázsiai turk népekhez, úgy egyszeríisi­­tették le, hogy égetés helyett megfúrták a koponyá­ját. Népvándorláskori leleteinkben vannak is ilyen mesterségesen meglékelt koponyák. Az ilyen sámán persze nagyrabecsült, bölcs ember volt, vagyis agya­fúrt, ahogy ez a kifejezés még ma is túlélte a ma­gyar szóhasználatban a sámán vallást. A mindjobban varázslóvá, vagyis orv-ossá lett sámán a legkülön­bözőbb szerekkel operált. Volt közöttük ugyancsak fehér és fekete, tehát javasló és rontó sámán. A ja­vasló sámán, fűt-fát Ígért, vagy fühöz-fához kapko­dott, a rontó sámán viszont kigyót-békát mondott, vagy rákiáltott a megrontandó emberekre. Van még a sámánkodásnál is ősibb kulturréteg­­be visszavivő fogalmunk, s ez a táltos. A szó ősi ér­telmét a nyelvészek még nem tisztázták. Miután úgyis ejtik, hogy tátos, vagy tártos, lehet hogy a tárni, tá­­tani igével függ össze, tehát olyant jelent, aki, vagy ami a jövendőt tudja és kitárja. Mindenesetre a nagy tudással függ össze a szó mai értelmében is, amikor is kétféle fogalmat takar, Az egyik a táltos ló, a má­sik a táltos fiú. A táltos ló, vagyis a jövőt tudó ló az ősi tote­mizmus eszmekörébe visz. Tudjuk, hogy a középázsia? turkfaju népeknél minő döntő szerepe volt a totem­állatoknak. Krónikáinkból ismerjük a Ménrót, vala­mint a Tonuzoba nevet, amely utóbbi eredetileg igy hangzott: domuszaba s vadkant jelentett. Ismerjük a török, állati eredetű személynevezet, pl. Arszlán (oroszlán) stb. Ennyit a táltos lóról. Tisztázatlan, hogy mikép­pen függ vele össze a táltos fiú fogalma, aki tehát már fiatal korában nagytudásu, jövőbelátó. Ezt a mágikus fogalmunkat ugyancsak alaposan visszaszo­(Folytatása a 3-ik oldalon) L ghanai hadsereg zenekara Kongó fővárosában Leopoldvilleben szórakoziaija az ufea népéi. Ghar :aionái a UN erők kereicbe larioznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom