A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-12-30 / 51. szám
8. OLDAU a jo pásztor Krisztus nemzetiségi táblázata EVANGÉLIUM Szent Máté 1:1-25 Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről való könyv. Ábrahám nemzé Izsákot; Izsák nemzé Jákobot; Jákob nemzé Judát és testvéreit. Juda nemzé Fárest és Zárát Támártól; Fáres nemzé Esromot; Esrom nemzé Arámot. Arám nemzé Aminádábot; Aminádáb nemzé Naássont; Naásson nemzé Sálmónt. Sálmon nemzé Boázt Ráhábtól; Boáz nemzé ' Obedet Ruthtól; Ohed nemzé Isait. Isai nemzé Dávid királyt; Dávid király nemzé Salamont az Uriás feleségétől. Salamon nemzé Roboámot; Roboám nemzé Abiját, Abija nemzé Asát. Asa nemzé Josafátot; Josafát nemzé Jórámot; Jórám nemzé Uzziást. Uzziás nemzé Joathámot; Joathám nemzé Ákházt; Ákház nemzé Ézékiást. Ezékiás nemzé Manassest; Manasses nemzé Á- mont; Ámon nemzé Jósiást. Jósiás nemzé Jekoniást és testvéreit a babilóm fogságra vitelkor. A babiloni fogságvitel után pedig Jekoniás nemzé Saláthielt; Saláthiel nemzé Zorobábelt. Zorobábel nemzé Abiudot; Abiud nemzé Eliákimot; Eliákim nemzé Azort. Azor nemzé Sádokot; Sádok nemzé Akimot; Akim nemzé Eliudot. Elmei nemzé Eléázárt; Eleázár nemzé Matthánt; Matthán nemzé Jákobot. Jákob nemzé Józsefet, férjét Máriának, akitől született Jézus, aki Krisztusnak neveztetik. Az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség és Dávidtól a babiloni fogságraviteltől Krisztus tizennégy nemzetség. A Jézus Krisztus születése pedig igy vala: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselésnek találtaték a Szent Délektől. József pedig, az ő férje, mivelhoz igaz ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, el akarta őt titkon bocsátani. Mikor pedig ezeket magában elgondolta: imé az Urnák angyala álomban megjelenők néki, mondván: József Dávidnak fia, ne félj magadhoz venn Máriát, a te feleségedet, mert a mi benne fogantatott a Szent Lélektől van az. Szül pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneitől. Mindez pedig azért lön, hogy beteljesedjék, amit az Ur mondott volt a próféta által, aki igy szól: Imé a szűz fogan méhében és szül fiat, és annak nevét Immánuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten. József pedig az álomból felserkenyvén, úgy tön, amint az Ur angyala parancsolta vala néki, és feleségét magához vévé. És nem ismeré őt, míg meg nem szülé az ő elsőszülött fiát: és nevezé annak nevét Jézusnak. Edward Pelry (hátsó ülés, jobbra) hirdetési szakértőt nem tartja vissza az egy láb magas hó, hogy behozza vendégeit Sacramento, Calif.-ból és körülvi gye a new yorki éjszakai klubokban. A szánhajló álliiólag 00 dollár kapott egy órára. VÍZÖZÖN A BIBLIÁBAN ÉS A MONDÁBAN érinti. A vízözön után is a biblia csak Seth ivadékaival foglalkozik, amig el nem jut Ábrahámhoz, az izraeliták ősatyjához. Embertanilag a vízözön tehát csak a kainitákra és sethitákra korlátozódott, földrajzi' szempontból pedig arra a területre, ahol ezek az emberek laktak. BABILONI VÍZÖZÖN A szentirásnak a vizözönről szóló elbeszélésében ősi sémita, hagyománnyal állunk szemben. Nem meglepő tehát, hogy a nagykulturáju, szintén sémita babiloni művelődésben is találkozunk a vízözön mondajellegü elbeszélésével. A bibliai és a babiloni elbeszélés között a sok hasonlóság melett óriási és áthidalhatatlan a különbség. Az alapvető nagy különbség az istenfogalomban mutatkozik meg. A szentirásban az Ur a megsértett isteni fölség elégtétele miatt kénytelen büntetéssel sújtani Ádám utódainak e két KUBA SZOVJETIZÁLÁSA ESSEßiJAS KffiPKK Kuba beillesztése a kommunista világszervezetbe fokozott tempóban fog folyni, miután Guevara, Castro pénzügyi zsenije, Moszkvában uj gazdasági megállapodást kötött a szovjettel. A Kuba és a szovjet gyarmatbirodalom közti árucserét felfokozzák, a szovjet felvásárolja Kuba cukortermelésének felét és Kina és a csatlósországok is nagy mennyiséget vesznek át a kubai cukorból. Több mint száz ipari üzemet fognak Kubában felépiteni kommunista segitséggel, kommunista technikusok tömegei fognak Kubában dolgozni. Mindezt három és háromnegyed órás szónoklatban hirdette ki Havanában Castro, csak éppen annak emlitésére nem jutott ideje, hogy mig Amerika a kubai cukorért világpiaci árnál magasabb árat fizetett, a szovjet országok csak világpiaci árat fizetnek és azt sem készpénzben, hanem áruszállitással és — áruik árát ők szabják meg, oly magasan, hogy az átvett cukor ára a világpiaci árnál lényegesen alacsonyabb lesz. Arra persze jutott ideje Castronak, hogy ócsárolja az amerikai banditákat, brutális gonosztevőket, akik megtagadják a kubai cukorfelesleg átvételét (világpiaci áron felül), amire Kubának “történelmi igénye” van. Moszkvában nagy ünnepélyességgel hirdették ki az uj gazdasági egyezményt, amely valósággal szovjet csatlóssá teszi Kubát. De nemcsak a szovjet segitőkészségét hangsúlyozták, hanem Castro nevében Guevara felesküdött Kruscsev egész külpolitikájára: Kuba is követeli a teljes leszerelést három éven belül, követeli Hammarskjöld UN főtitkár kiebrudalását és boldogan tudomásul veszi, hogy a szovjet hajlandó minden erejével, szükség esetén Amerika elleni atombombás támadással is megvédeni Kuba függetlenségét. Castro nagy beszédében azzal is fenyegetőzött, hogy ha Amerika fejleszti saját cukornád termelését, Kuba erre azzal fog felelni, hogy olcsó cukorral elárasztja a világpiacot. A hamis prófétákról. EVANGÉLIUM Szent Máté 7. fej., 16—21 Az időben mondá Jézus: óvakodjatok a hamis prófétáktól, kik juhok ruházatában jönnek hozzátok, belül pedig ragadozó farkasok; gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vájjon szednek-e a tövisbokorról szöllőt, vagy a bojtorjánról fügét? így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt nem teremhet. Mnden fát, amely jó gyümölcsöt nem terem, kivágnak és tűzre vetnek. Azért tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket. — Nem mindaz, aki mondja nekem: Uram, Uram, megyen be mennyek országába, hane maki Atyám akaratát cselekszi, ki menynyekben vagyon, az megyen be a mennyek országába. SZENTBESZÉD Sok prófétáról tesz említést az ószövetségi könyvek gyűjteménye. Vannak kis és nagy próféták, akiknek tiszteletreméltó jövendöléseit olvasatjuk a Szentirásban. Az Úristen őket bízta meg, hogy közöljék az embereknek az ő szent akaratát. Azt hinné az ember, hogy a tizenkét kis prófétával azután végleg le is zárult a próféták serege; ugyanis az Újszövetségben mindenről tudomást szerezhettünk, amire csak szükségünk volt az Istennel való kapcsolatunk kiépítésére. Sem több, sem kevesebb nem lehet, sem hozzáadni nem lehet semmit ahhoz, amit az Ur Jézustól, kaptunk, mert mindent átadott nekünk, amit csak az Atyától kapott. Mégis úgy látszik, vannak még uj próféták is- Krisztus a mai szent evangéliumban említést tesz róluk: Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik bárány öltözetében jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok . . . Ezek is próféták, de hamis próféták, akiktől őrizkednünk kell! Bizonyos, hogy az Ur figyelmeztetése nem vet-1 hiába való, mert uton-utfélen találkozunk ilyenekkel. A számuk valóságos légió. Céljuk az, hogy a sátán szerepét átvéve, hamis jelszavaikkal eltántorítsák a jóakaratu embereket az igazságtól. Mézesmázos hizelkedéseikkel igen sok esetben eredményes s a munkájuk. Aratnak a gyöngébb lelküek köréjen. Könnyen elérhetik céljukat, hisz kedveznek az mberi gyarlóságnak és — sajnos — igen kevés tisz;alátásu ember van, aki észreveszi rajtuk a bárányi gyapjusima ruházat alatt a ragadozó farkast. Mi a kötelességünk az ilyen álprófétákkal szénijén? Sok pénz semmiéit fesszusi ^visolÄ-ak; szenar tori mandátumra pályázott. WASHINGTON — “Bor- több mint 400,000 dollárt kölzasztó!” — kiáltott fel Young tött a kampányára.” phioi dem°krata szenátor. És a szenátusi mandátu“Alvin Bentíeyj.ia..Lmiehiganí. mot McNamara, demokrata, milliomos, republikánus kon-: nyerte el. Kerülnünk kell őket s minden erőnkkel meg kell akadályozni rombolásukat. Nem is olyan nehéz megismerni őket, mert bár a nyáj közé tartozóknak hirdetik önmagukat, de szavuk és viselkedésük elárulja, hogy a lázitásaikban nem a jóakarat az iránymutatójuk. Megvetőleg beszélnek a hit egyes igazságairól, vagy legalább is tréfálkoznak azok felett, hogy meggyöngitsék a tiszteletet, mely minden hivő lelkében él szent hitünk örökszép igazságai iránt. Gúnyt űznek szent dolgokkal, nevetségesnek tüntetik fel az Egyház kétezer esztendős, lelkeket nevelő szertartásait. Véleményt nyilvánítanak az isteni parancsolatokról, készek kijelenteni azt is, hogy azok nem mindenben kötelezők, különösen napjainkban már divatjamúlt ósdiság ragaszkodni azokhoz. Beibeszélik önmaguknak s másoknak, hogy az Isten sem kívánja tőlük azoknak betartását, mint ha az Isten a parancsolatokkal lehetetlenre kényszerítené az embert és nem az emberi boldogulás örök feltételeként rendelte volna azokat. Különösen gyászos és ördögi a szerepük a gyűlölet hamis prófétáinak, akik az ő egyéni sértődöttségüknek és sértett hiúságuknak úgy akarnak elégtételt keresni, hogy egyetlenkedést és széthúzást idéznek elő a hitköségben- A papnak feltétlenül az igazság mellé kell állnia. Ne menjenek templomba, ne fizessetek semmit, - ilyenfajta jelszavakkal sugdosódnak körülkörül i az anyagias kevéshitü ember bedől nekik, hiszen jobban esik a fülüknek azt hallani, hogy ne fizessenek. Szívesebben elköltik ők a pénzüket italra, mint a templomra. így szórják az ő hamistánuságuknak mérgét a vigyázatlan lelkek között. De majd jön hamarosan a leszámolás órája s i farizeusi lelkekre fenyegető jajt kiáltó Mester szava dörgedelmes ítéletet fog mondani felettük és követőik felett. Testvérek, vigyázzunk! Hitünk hűséges betartása kötelességünk, még ha életünkbe is kerül. Hogy tántoríthat el tehát minket egy ervülölködő kígyói csábitó Tőle? igát. Az igazságszolgáltatás nellett azonban megmutatko ük Isten irgalma és kegyel ne is. Ad meggondolás! időt is Noéval szövetséget köt. A sibliában Isten a világon ki /ül és világ feletti Ur, akinél i természeti erők mint alko ;ójuknak engedelmeskednek Mem igy a babiloni mondában áol az embereket saját hibá jukon kívül az istenek között /eszekedés és irigység miat ér a vízözön. A termesze megindított erőivel, szembe: maguk az istenek is teljesei tehetetlenek és tisztán vélet len az, hogy a vízözön a mon da szerint el nem pusztított; magukat az istenségeket i5 Áldozatról beszél ugyan bábeli hagyomány is, de Iste irgalmi szövetségéről nem tu semmit sem. A bibliai és a babiloni vií özön elbeszélése a hasonlósá ellenére is azt mutatják, hog keletkezésüket illetően égj mástól függetlenek. A biblia által tárgyalt eseíények és kijelentések megrtése csak úgy lehetséges, a azokat a maguk korának legfelelő történeti, nyelvi, ulturális értékekben vesztük. A vízözön büntetésének oka z embereknek Istennel szemen való vétke volt, mivel a tőben nem tekintették az isenhasonlóságot. Ez a romlott zemlélet az emberi társada om kutforrásának, a család iák szétzülléséhez vezetett /olna. Emiatt a romlottság niatt határozta el az Ur, íogy megbünteti az emberecet. A megtérésre és bíinbáíatra bosszú türelmi időt idott. Az emberek azonban lem tértek meg és Isten meglüntette őket. A vizözönnek a szentirás szerinti elbeszélése ismeretes. Csak két mozzanatot emelünk ki, hogy vajon a vízözön az egész világra kiterjedt-e és minden embert, érintett-e? EGÉSZ FÖLD, VAGY NEM EGÉSZ FÖLD? Az első olvasásra úgy tűnik, mintha a vízözön az egész földre kiterjedt volna. Azonban, ha tüzetesebben megfigyeljük az elbeszélés helyét a szentirásban, akkor azt látjuk, hogy “egész föld” kifejezésen nem az egész földkerekséget kell értenünk. A szentirás Ádám utódainál nem az egész emberiség történetével foglalkozik, hanem csak Káin és a meggyilkolt Ábel helyett született Sethnek utódaival. Ádám többi ivadékait nem tartja szem előtt az irás, Ebből látjuk, hogy az “egész föld” kifejezése arra a földterületre vonatkozik, ahol a kainiták és a sethiták laktak. Egyébként is a szentirásban az egész föld kifejezés nemcsak a földkerekséget, hanem sokszor csak egy országot vagy tartományt, vagy a látóhatár által befogott vidéket jelöli. KÁIN ÉS ÁBEL UTÖDAI Az irás azt mondja, hogy a vízözön az egész emberiséget érintette, kivéve Noét és családját. Az embertani leletek azt mutatják, hogy a2 emberiség már a régi, csiszolatlan kőkorszakban szétszóródott a földön. Noé viszont s szentirás művelődési képe szerint a csiszolt kőkorszat első szakaszában élt, amelyei bizonyít a kezdődő földművelés, azaz a céltudatos növénytermesztés és a hajóépi tés. Tehát már ezért sen érinthetett minden embert mert akkor földrajzilag í föld legnagyobb részét el kellett volna árasztania a vizözönnek. Mivel a biblia a vizözör előtti emberiségnek csak kél ágával, a kainitákkal és sethitákkal foglalkozik, -tehát- í büntetés is csak ezt a két ágál
