A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-12-23 / 50. szám

A Jó PÁSZTOR DOBOZY ÉS CIGÁNYAI 4. OLDAL II. 1844 júniusában indultak el Dobozyék Bécsből, anélkül, hogy ott előadást tartottak volna. Már november hónap­ban Magdeburgból keserűen panaszkodó levelet irt Dobo­­zy Vachot Imrének, a Pesti Divatlap szerkesztőjének. El­mondja, hogy társaságának tagjai milyen méltatlanoknak .'bizonyultak arra a nemes fel­adatra, amelyre összetoboroz­ta őket. Mert alighogy el­hagyták az ország határát, már kiütött közöttük, az egye-! netlenség. Csupa korhelyke­­j dések, dorbézolások, pazarlá­sok folytak, amik sokszor a legszégyenletesebb verekedé­sekké fajultak. Nem fogott rajtuk sem büntetés, sem szép szó, utoljára egész hábo­rú lett az egyenetlenségből, amelynek szitája — mint ki­derült — a táncos Thury Já­nos volt, aki maga akart a társaság igazgatója lenni. Az ideális gondolkodású Dobo­­zynak keserves volt látni a köznapi lelkek torzsalkodá­sait. “Ha azt mondám a cigá­nyoknak — panaszolja leve­lében Dobozy —, tekintsék édes honunkat s viseljék ma­gukat legalább azért illen­dően, hogy erre a legkisebb homályt ne vonjanak, erre a Jelelet gunymosoly s ez volt: mi gondunk nekünk a, nem­zetre, s reá szitkozódás, mind­ehhez számtalan illetlenség s igazságtalan visszaélés járul­ván, én ezt tovább már nem tűrhettem és Drezdába érve, .. dolog állását felsőbb he­lyen bejelentém.” Itt, szigorú vizsgálat alapján, a társaság közös útleveléből mint a kon­kolyhintő Thury, mint az áll­hatatlan cigánymuzsikusok neveit törölték s számukra egy másik útlevelet állítottak ki, amellyel máshová nem, csak haza utazhattak, tetemes összeggel maradván adósai a bő előlegeket osztogató Dobo­­zynak. így kudarcot vallott és szét­hullott a társaság. Dobozy Fitos Sándor táncossal meg egy táncosnővel egyideig még Magdeburgban időzött és né-HIDEGHÁBORUS PÁRBE­SZÉD A U. N.-ben Zorin orosz és Tamayo boliviai delegátus be­szélgettek. ZORIN: Úgy hallom, Ame­rika 10 millió dollár gazda­­sági segélyt ajánlott fel Boli­­. viának. Nekem felhatalmazá­si som van kormányomtól, hogy ,• tizszerennyit ajánljak fel. TAMAYO: Megmondom a ' kormányomnak. hány hangversenyen mutatta be mesteri játékát. BÉC3 MEGHÓDÍTÁSA A következő esztendőben már otthon találjuk Dobozyt, aki megint csak uj zenekart verbuvál össze. Négy hónapig tanitja, gyakorolja uj bandá­ját, amely vele együtt tizen­négy tagból állott. 1845 de­cemberében már megkezdik a körutat. Eger, Nyitra, Nagy­szombat, Pozsony városokon át 1846 januárjában érkeznek el Bécsbe. Szinte félévig volt a Dobozy társaság állandó szenzációja a császárváros nagyközönségének. Itt hallotta Dobozyt és ze­nekarát egy olasz földről Bé­­csen át szülővárosába, Kolozs­várra igyekvő magyar kato­na: Wass Pál főhadnagy, ké­sőbb negyvennyolcas honvéd­­kapitány, aki a következőket jegyezte fel róluk naplójába (amelynek kilenc kéziratos kötetét az Erdélyi Muzeum Egylet levéltára őrzi): “. . . mind válogatott, szép, ügyes férfiak és fáin muzsi­kusok; voltak öltözve mind veresszinü magyar egyenru­hában, kalpaggal és sárga to­­pánkábkal, sarkantyusan; ma­ga Dobozy pedig a különbség végett kék attilában. Muzsi­kájuk excellens volt, húztak magyar nótákat és dalokat, deutschot, lengyelt és külön­féle operadarabokat, etc. Bé­­menetel ára volt tiz pengő­krajcár . . .” “Ez a Dobozy egy fiatal, szőke, szép, kékszemü, igen ügyes ember, nemes szülék­től származott . . . Mindnyá­juknak volt bajuszok s nagy szakáitok egész régi magya­rosan . . .” Ugyancsak Becsben látta később Dobozy társaságát Bu­­lyovszky Gyula, a jeles iró aki igy emlékszik meg róla: “A színpad megnyílt; a várt népzenetársaság ott állott fél­körben, vonós- és fuvóshang­­szerek arányosan beosztva; a társaság tagjain szép magyar nemzeti öltönyünk díszelgett, egyenruhásán: fehér attila, veres nadrág aranyra; kis bo­dor kalpagok kócsagtollal; igen jól állt a barna arcuk­hoz, kik között többnyire deb­receni ismerősökre bukkan­tam, Boka hires bandájából. Ott volt az első hegedűsök közt a íitosorru Prihál Miska, kinél feketébb nem volt a bandában, de mint egy dé­mon, oly szenvedélyesen ját­szott.” A szenvedelmes játékmo­dor volt a Dobozy zenekar előadásmódjának legfőbb jel-Háziasszonyi hivatására készül. — Aslrid norvég hercegnő, egy oslói iskolában készül a háziasszonyi hivatásra. A jövő hónapban lép ugyanis házasságra egy ruhaüzlet polgári származású tulajdo­nosával-.' ' lemzője. A Pesti Divatlap kri­tikusa Írja: “Dobozy társasá­gának zenéje nagyon külön­bözik az úgynevezett párisi banda (a Bihary-féle cigá­nyok), vagy Egressy Béni ze­nésztársaságának előadásá­tól. Ennek zenéje csendes, zu­gó, amazé zajos, harsogó, — mindeniké kitűnő a maga ne­mében.” Meghallgatta Dobozyék já­tékát a nagy Liszt Ferenc is, aki szintén - elragadtatással nyilatkozott a magyar zene­kar mesteri előadásáról. MAGYAR CIGÁNYOK A POROSZ KIRÁLYNÁL Bécsből Prágába mentek Dobozyék, onnan Berlinbe, ahol egy hónapig maradtak. Hogy milyen népszerű volt német földön a magyar mu­zsika, mutatja az is, hogy Do­bozyt és zenekarát a prosz király, Frigyes Vilmos, meg­hívta Potsdamba, nyári lakó­helyére, egy udvari ünnepély­re, amelyen a szász király és királyné, meg a niederlandi koronaörökösök is megjelen­tek. Három órán át hallgatták a magyar zenét a fejedelmi vendégek. Dobozy egy Ham­burgból keltezett leveleiben elmondja Vachot Imrének, hogy milyen kitüntetéssel fo­gadták őket a királyi udvar­nál. Maga a király többször beszélgetett velük, kifejezte köszönetét és megelégedését. Mind a magyar darabokból álló műsor, mind az öltözet nagyon tetszett a magas ven­dégeknek. A társaság további útja va­lóságos diadal útja volt a ma­gyar zenének. Egyhavi ham­burgi szereplésük után Kiel, Bréma, Gröningen, majd Am­sterdam voltak hosszabb-rö­­videbb állomáshelyei a ma­gyar zenetársaságnak. Ley­den után Hágában koncertez­tek, ahol II. Vilmos hollandi király udvari estélyén két es­tén játszottak. Rotterdam, Antwerpen, Brüsszel, majd Monson, Valencien, Douai, Arras, Amiens után 1846 no­vemberében eljutottak a rég­óta áhított ipárisba. Ott is kedvező fogadtatásra talál­tak, s Dobozy egy levelében írja, hogy hangversenyeiket a nagy fénnyel épült Boule­vard Nou veile színházban tartják. Résztvettek a párisi osztrák nagykövet, Apponyi György gróf fényes estélyén. Hogy Párisban sem ment rosszul a magyar zenekar dol­ga, legjobban mutatja az, hogy tiz hónapig maradtak a francia fővárosban. 1847 őszén érkeztek haza. Furcsa, de úgy van, hogy elsőben a pesti német színházban mu­tatkoztak be, csak azután tar­tották meg bemutatkozó elő­adásukat a magyar Nemzeti Színházban. DOBRA KERÜL A DOBOZY KÚRIA Dobozy bejárja zenekará­val a hazai nagyobb városo­kat. Külföldi diadalainak fé­nye ragyogott előtte. Delelő­­re ért művészi dicsőségének napja. Még csak harmincegy éves volt. Sok dicsőséget lá­tott, tapasztalt és úgy gon­dolta, hogy elég volt a nagy­világból és félrevonulva, egy csendes otthon kis világában találja meg ő is az áhított bol­dogságot. 1848 szeptemberé­ben feleségül vette Debrecen­ben Zsebők Máriát, egy otta­ni orvos leányát. Ám ez a há­zasság nem volt boldog. Do­bozy, három esztendei együtt élés után felbontotta ezt a legszebb remények közt kö­tött frigyet. Ekkor már nem volt gázdag ember. Vagyoni helyzete nagyon megrendült. Mig mások az élelmes művé­szi vállalkozásokból az anya­gi javak bőségével térnek meg, ő nem hozott mást, csak dicsőséget, jó hírnevet, — “a tömegnél hitvány érdemet.” Súlyosbodó anyagi gondjai között egyszer csak énSzni kezdte, hogy talpa alatt meg­inog a föld. Az ősi kúria udvarán meg­szólalt a világ legszomorubb, legszivettépőbb hangszere: a dob. 1858-ban az öröklött nagy vagyon árverésen úszott el. Dobozy ekkor már Budapes­ten lakott és innen látogatott el olykor Hódmezővásárhely­re, Makóra, vagy Battonyára. Komponálgatott, vagy régibb szerzeményeit adogatta el po­tom árért, silány garasos ho­noráriumért. Első megjelent müve 1828-ból való és mint­egy 41 kiadatlan kompozíció maradt Íróasztala fiókjában. Fáy István gróf, a kitűnő és nagytudásu zeneművész, Do­bozyt Magyarország első komponistájának mondta és 1856-ban ezt írja levelében Dobozynak: “Csak küldje frissen, hadd játszam és csó­koljam össze darabjait. Ere­detit csak Dobozy teremthet; az uj sarjadék —- korcs!” oDobozy mindjobban elfor­dult az emberektől és ala­csonyabbra fokozta le élet­­igényeit, azonban ajándékot még a legjobb barátaitól, a legdiszkrétebb formában sem fogadott el. Bulyovszky Gyula Írja, hogy egyszer Pest egyik kül­városi utcájában járva, szi­varvásárlás végett benyitott egy kis szatócs és trafikos üz­letbe. Amint a kiszolgáló tra­fikos a szivaros dobozt oda­­nyuj tóttá, Bulyoszkynak, fel­tűnt a trafikos finom fehér keze. Jobban arcába néíve, a trafikosban a geniális Dobo­zy Károlyra ismert, aki lát­va, hogy régi ismerőssel áll szemben, csak ennyit mon­dott: “Lássa, mire jutottam!” 1859-ben Makóra hívták. El­ment és nem is tért vissza többé. 1860 február 19-én le­hunyta örökre fáradt szemeit. Ott vetették meg siri ágyát a makói református régi te­metőben. (VÉGE) * electric blanket * electric refrigerator * electric dryer * electric fry pan * electric range Tegye a napokat kellemessé azzal, hogy szeretteinek munkáját megkönnyíti. Bármely, e baj mentes lángmentes, villanyos háztartási cikkek közül évekig ad megbízható szolgálatot. Adjon “előre látó” élethez alkalmas ajándékot. Adjon karácsonyra lángmentes villanyos háztartási eszközt. ■X- electric dishwasher minden nap Kellemes Karácsonyt” adnak A L WA T S A T TOUR SE Hl.Üt I H THE JEST f LOCATION IN THE KATI OH W

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom