A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-11-25 / 46. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÄRA 15 CENT No. 47. S7ÁM The largest Hungarian Weekly in America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap VOL. 40. ÉVFOLYAM ELMENNEK AZ AMERIKAIAK... Időnkint azt olvassuk, hogy itt vagy ott, európai vagy ázsiai országokban, fanatikus politizáló csőcse­lék kiadja a jelszót: “Ki az amerikaiakkal! Egy vagy más okból, vagy minden ok nélkül, valamilyen pro­paganda hatása alatt — nem szeretik az amerikaia­kat. Amerika hatalmának és gazdaságának irigylése is közrejátszik ebben. Időnkint azt olvassuk, hogy valahol pakkolnak amerikaiak, feladnak katonai bázisokat, amelyekre valami okból már nincsen szükség. Például a múlt években feladtunk több bázist Japánban. Elmentek amerikai katonák és családtagjaik. És felhangzott a kiáltás: “Amerikaiak, maradjatok!” Szomorú volt egész japán falvak bucsuzkodása a yankeektől, mert ezren és ezren jó dollárokhoz jutottak a jó amerikaiak révén, és azok a jó keresetek most elmaradtak. Most általános lesz a hangos marasztalás vagy csendes óhaj: Amerikaiak, maradjatok! Eisenhower elnök ugyanis elrendelte, hogy a tengerentúl szolgáló amerikai katonák családtagjai, hazajöjjenek. Azért keleltt ezt elrendelni, mert túlsók dollár megy kül­földre és a nagy dollárvesztés csökkentheti a dollár értékét, vásárlóképességét. Angliából — ahol újab­ban a munkáspárt és a fanatikus pacifisták az ame­rikai katonai bázisok ellen izgattak — már jönnek az első jelentések arról, hogy országszerte sajnálkoz­nak az emberek, nagy veszteségekkel számolnak üz­letek, amelyek úgyszólván kizárólag amerikai vevő­ket szolgáltak ki. Pontos adatok vannak: A múlt év­ben az amerikai katonák és családjaik 58,534,070 dol­lárt költöttek Angliában bevásárlásra, lakásra, vi­lágításra, fűtésre, szórakozásra. Ebből a sokmilliós pénzköltésből kisebb-nagyobb rész jutott ezreknek és a jövedelem egy részéről most le kell mondaniok angoloknak, városokban és vidéken. FLOTTATÜNTETÉS Guatemala és Nicaragua kis középamerikai köz­társaságok kormányainak kérésére Eisenhower elnök hadihajókat küldött ki a két ország és Kuba szigete közti vizekre, figyelmeztetőül Castro kommunista kormányának, hogy forradalmát nem exportálhatja latin-amerikai országokba. Ez a flottatüntetés diplo­máciai körökben hűvös fogadtatásra talált, mert nin­csen bizonyítva, hogy a két országban történt — és már levert — lázadásokat Castroék szították. Castro és védnöke Kruscsev agressziót kiabáltak. A KUBAI RABLÁS EGYENLEGE WASHINGTON — A kereskedelmi minisztérium közlése szerint a Castro kormánya által elkobzott amerikai üzleti vagyonok értéke meghaladja az ezer millió dollárt. De ennél többet is raboltak Kubában, igy a U. S. kormány tulajdonát képező nickel gyárat és oly amerikai állampolgárok vagyonát, akik állan­dó kubai lakosok lettek. Amit Castroék raboltak, az körülbelül nyolcadrésze az összes latin-amerikai or­szágokban levő amerikai üzleti vagyonoknak. A mérleg másik oldala ezt mutatja: Amerikai vállalatok évente 300 millió dollár ér­tékben végeztek bevásárlásokat Kubában, évente 170 millió dollár munkabért fizettek ki kubaiaknak, éven­te 70 millió dollár adót fizettek, 160,000 kubainak ad­ták munkát. Az amerikai gazdasági kapcsolatból Ku­bának oly kedvező financiális helyzete alakult ki, hogy évente 200 millió dollártöbblettel rendelkezett a kubai kormány. ORSZÁGOS BÉKE HIVATAL Ellentétben a kommunista hazugsággyárosok ál­­nok “béke”-propagandájával, amely a szovjet hábo­rús készülődéseit igyekszik leplezni, Amerika a béke megóvásának problémáival becsületesen foglalkozik. Kennedy első elnöki akciói közt lesz egy törvényja­vaslat: Országos Béke Hivatal létesítése, amely a fegyverkezés korlátozásával összefüggő kérdéseket tudományos, technikai és jogi szempontokból fog ta­nulmányozni és célravezető útbaigazításokat adni az elnöknek. Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend Kennedy elnök karján kislányával, a 3 éves Caroline-bal, Hyannis Pori, Mass.-ban. A ház előli álliak és várták a választás első eredményeit. A csillagok világában kémlelődik az ember A jövő világűr repülőinek előőrsei ejtőernyővel ereszkednek le Időtlen idők óta kémleli az ember a titokzatos menny­boltozatot, egyre nagyobb, egyre jobb messzelátókkal bekukucskál a csillagok vilá­gába. Az ember természeté­ben rejlő kíváncsiság volt so­káig a csillagvizsgálás fő haj­tóereje. Ma már messzebbre tör és többre igyekszik az em­ber: hatalmát, fegyveres ere­jét is kiterjeszti az eddig ki­­fürkészetlen magasságokba. A legújabb amerikai müböly­­gók katonai felderitési és kémszolgálatra készülnek. A világűrből figyelik a földi ka­tonai állomásokat, különös figyelemmel az orosz rakéta­állomásokat. Vasfüggöny zár­ja el a külvilágtól Oroszor­szágnak minden részét, ahol ilyen állomások vannak, ké­szen arra, hogy rombadönt­­sék váratlan atombombás tá­madással Amerikát és az egész szabad világot. U-2 és más felderítő akciók csak részleges sikerre vezettek. Teljes felderítő szolgálatot a Samos és Midas elnevezésű amerikai mübolygóktól vár­hatunk. A Samos fotokamerát és televíziót visz magával a ma­gasságba és, naponta kétszer körülrepülve a földet az Észa­ki és a Déli Sark közt, felvé­teleket tud készíteni és a fi­­gyelőállom'ásoknak a földre leküldani Oroszország min­den részéből. A Midas hőérzékeny eleme­ket visz magával, amelyek “megérzik” atombombás ra­kéták kilövését és pillanatnyi késés nélkül közlik a lenti figyelőállomással észleletei­ket. A Samos és a Midas még az előkészület és tervezés stá­diumában vannak. Mielőtt munkába léphetnek mint vi­­lágüri kémlelők, tudni kell, hogy milyen körben, milyen magasságban kell a föld kö­rül keringeniük, hogy a lehe­tő legjobb információkat ad­hassák. Mint hadműveletek­nél, itt is előőrsi szolgálatra van szükség. Az előőrs kikém­leli a terepet. A világüri elő­őrsök a Discoverer elnevezé­sű mübolygók. Számtalan si­kertelen kísérlet után már si­került egyszer lehozni a föld­re az egyik Discoverer fém­tartályba foglalt készülékeit a fent szerzett adatokkal oly­képpen, hogy a lehivott fém­tartályt, mely a tengerbe zu­hant, kihalászták. Aztán egy második kísérlet fobban sike­rült: a fémtartályt, mely ejtő­ernyővel szállt alá, röptében elfogták. És most megint si­került röptében elfogni egy méltóságteljes lassúsággal le­ereszkedő ejtőernyős világüri felderitőt, melynek neve Dis­coverer XVII, vagyis a 17-ik ebből a mübolygófajtából. Fantasztikus! — mondhat­juk a világüri kém lehívásá­nak módjáról. A Discoverer körbe-körbe repül a föld kö­rül s amikor éppen azon a tá­jékon kering át, ahol hadiha­jók és hadirepülőgépek figye­lőállásban helyezkednek el, a földi állomás — Alaszkában — rádióhullámot küld fel, amely a Discoverert arra készteti, hogy kidobja magá­ból az információs fémtar­tályt. Ez aztán zuhanni kezd, hamarosan kinyílik az ejtőer­nyője, esése lelassul és las­sú esésben egyre közelebb ér a földhöz, illetőleg a tenger színéhez. Amikor már elég közel van, repülőgépből lasz­­szót hajítanak feléje és be­fogják — úgy, ahogy ügyes cowboyok a csordától elbitan­­goló marhát lasszóval betere­lik a karámba. KRUSCSEVÉK IZGULNAK Az oroszok nyugtalankod­nak. A U-2 müfelháborodás után igazán, komolyan nyug­talankodnak. Nem ok nélkül. Hiszen Samos és Midas a vi­lágűrben — ez annyit jelent, hogy leomlik a vasfüggöny, lehetetlenné válik a titkoló­zás, az elzárkózás, amely oly nagy katonai előnyt biztosit nekik. A “Nemzetközi Köz­löny” cimü orosz folyóiratban G. Zsukov azt Írja, hogy a szovjet nem áll védtele­nül Discoverer, Samos és Mi­das kémlelődésekkel szem­ben, megvan a mód, hogy az ilyen mübolygókat lelőjjék. Hogy miben áll ez a mód, ar­ról Zsukov hallgat — vagy azért, mert ez katonai titok, vagy inkább azért, mert csak mondja, de maga sem hiszi azt, amit mond. Arra, hogy a szovjet módot fog keresni ezeknek a világ­üri kémbolygóknak semlege­sítésére, már jóelőre gondol­tak a mübolygók amerikai tervezői és beépítettek a szer­kezetbe oly készüléket, mely — a földi állomásról felkül­dött jelzésekre — a keringést meggyorsítja vagy lelassítja és a keringési kört ezzel meg­változtatja. Az oroszok távra­kétával nem vehetik célba a kémbolygót, ha ez folyton változtatja sebességét és helyzetét. Egyelőre az oroszok — Zsu­kov cikke utján — még csak jogi kérdésekről vitáznak. Azt állitják, hogy kémkedés illegális cselekedet, akár a földön, akár a levegőben, akár a messze magasságban végzik. És mert nem élhetnek propaganda nélkül, a katonai, technikai és jogi fejtegetése­ket a “Nemzetközi Közlöny” azzal az állítással zárja le, hogy az amerikaiak azért akarják tudni az orosz raké­taállomások helyét, hogy meglepetésszerűen megtá­madhassák a szovjetet és a rakétaállomások elpusztításá­val megakadályozzák az orosz megtorló elletámadást. A ré­gi nóta: Amerika háborúra készül, a szovjet békét akar. Koreában és Kelet-Berlinben és Budapesten a szovjet meg­mutatta, hogy milyen békét akar. UI BÍBOROSOK VATIKÁNVÁROS — János pápa karácsony táján négy vagy öt uj kardinális válasz­tását tervezi, miáltal a bíbo­rosok gyülekezetének 89 vagy 90 tagja lenne — köztük há­rom, akiknek neve mindmáig titok. Ezek a vasfüggöny mö­gött élnek. ELTÖRÖLT ÜNNEPEK VARSÓ — A lengyel kom­munista kormány rendeletet bocsátót ki, mely szerint Viz­­kereszt és Mária Mennybeme­netele nem lesz többé hivata­los ünnepnap. péntek, 1960 november 25 Hírek a világ minden részébő] DÜSSELDORF, Németország — Anglia náci kormányzója meghalt . . . Ernst Wilhelm Bohle, né­met szülők gyermeke, angliai lakos volt. Hitler SS- katonaságának tábornoka volt és a führernek az volt a szándéka, hogy Anglia inváziója és meghódítása után őt nevezi ki az ezeréves német náci birodalom angliai tartománya kormányzójává. A történelem azonban másképp alakult és Anglia kormányzójelölt­je mint háborús bűnös öt évet töltött németországi börtönben. Azután fehérnemű ügynök volt Hamburg­ban. | «!-***'"* ; j HAVANA — Kubában élelmiszerhiány van, de a kommunisták segítenek. Santiago kikötőjébe befu­tott egy kínai hajó 60,000 zsák rizzsel és más kommu­nista országokból kapott Castro kormánya 30,000 zsák hagymát, ugyanannyi burgonyát és nagymeny­­nyiségü szárított babot. MOSZKVA — Gőzerővel dolgoznak 60-lakásos házak építésén. Egész szobákat készen szállítalak a gyárakból az épületvázakba, a padlók és a háztetők is készen jönnek. így mindennap elkészül egy uj 60- lakásos háztömb. 1965-ig 700,000 uj lakás a terv Moszkvában, 15 millió lakás az egész országban. HAVANA — Carlos Almoina, az állami idegen­forgalmi bizottság igazgatója, Amerikába repült. Castro forradalmát annakidején azzal segítette, hogy fegyvereket csempészett át Amerikából Kubába. Most kiábrándult, miután látta, hogy Castro elmerült a kommunista hínárban. HAVANA — Miután a Legfelsőbb Bíróság fő­bírája és egy másik bírája délamerikai követségekre menekült és politikai menedékjogot kért, biztosra ve­szik, hogy Castro most már megkezdi az egész igaz­ságszolgáltatás átformálását kommunista elvek sze­rint. Nem jog és igazság, hanem politika és propa­ganda fogja uralni a bíráskodást. PEKING — Edgar Snow amerikai iró, aki junius óta Kínában tanulmányozta a helyzetet, hosszabb be­szélgetéseket folytatott a fő kommunista államfér­fiakkal: Mao pártfőtitkárral és Csu miniszterelnök­kel. Ezek kijelentették, hogy a partmenti Quemoy és Matsu szigetek feladása nem elégítené ki a kínai kom­munista kormányt; az amerikai-kinai kölcsönös dip­lomáciai elismerésnek első feltétele Formosa feladása. KOPENHÁGA — A dániai országos választáso­kon a kommunista párt nem szerezte meg a 60,000 szavazatot, amelyek alapján képviselőt küldhették volna a parlamentbe. Ezzel szemben hatalmasan elő­retört az uj szocialista néppárt, 11 képviselői mandá­tumot szerzett. Ennek a szocialista pártnak vezére azelőtt a kommunista párt vezére volt — igy tehát a kommunisták mostani választási vereségének nin­csen jelentősége. Az uj párt programja követi Krus­csev politikai célkitűzéseit: hangosan követelni az általános leszerelést, Dánia lépjen ki a NATO védel- i mi szövetségből. DREZDA. — Karl Ebert 29 éves patkókovács szép kitüntetést kapott, amikor egy nagy gyári tűz eloltásá­nál ügyesen és eredményesen segédekezett. Most 10 évi börtönre ítélték sorozatos gyújtogatások miatt. Az a gyári tűz is, amelynek oltásánál kitüntette magát, az ő müve volt. CUMBERLAND, Anglia. — John Robertson, 9 éves fiú lélekzetvisszafojtva figyelt a televízión egy je­lenetet, melyben egy vadnyugati akasztást mutattak be. Kevéssel a vadnyugati program után a lépcső kar­fájáról csüngve, holtan találták meg. Kipróbálta a te­­levizón látott akasztási módot. GRETNA GREEN, Skótország. — Ellopták a vi­lághírű üllőt, amely előtt a falu kovácsa Angliából és máshonnan megszökött szerelmeseket eskettetett. A gretna-greeni esketéseket 1940-ben törvény eltiltotta. LONDON. — Westminster School megünnepelte alapításának 400-ik évfordulóját. Kiállították az iskola hires diákjainak arcképeit, köztük hét püspökét és há­rom diákét, akik akasztófán végezték életüket. MOSZKVA. — Tass jelenti — hurrá! — hogy 50 városban moteleket fognak építeni 1965-ig. HONG KONG. — A hongkongi kereskedők fan­tasztikus jelmondatokkal igyekeznek vevőt fogni. Né­hány ezek közül: “A mi ecetünk csipősebb, mint az ügy­védek nyelve!” “A mi patkányfogóink úgy dolgoznak, mint az anyósának a pletykái.” Ám mind között ez a felhívás a legszebb: “Sörünk gyönyör az Ínynek és meg­lepetés a gyomornak. Csak a legjobb barátjának árulja el címünket. Ellenségei éljenek továbbra is örömtele­­nül.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom