A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-11-11 / 45. szám
2. OLDAL 4 VA A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by —— Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Siarkesztoaég és kiadóhivatal — Publication Office 1738 EAST Z2nd STREET CI FVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5905 o£fffpaS> -'»3 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre_______________$6.00 One Year_______________$6.00 »vre_______________$3.50 Half Year ____________ S3.51 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio UJ BUDAPESTI TERV Ötéves Terv, Hétéves Terv, gazdasági tervek mellett a szovjetnek vannak katonai beavatkozási tervei is. Ahol a nép fellázad a kommunista rendőráiiami terror ellen, a szovjet tankok és ágyuk beavatkoznak, ha a rendőrállam önmagában nem tudja vérbefojtani a nép szabadságvágyát. Ezt tették az oroszok Berlinben, majd Budapesten. Mi lesz Kubában, ha a kubai nép fellázad körszakállas kommunista rabtartója ellen? Mi lesz, ha Castro miliciája ugyanúgy csődött mond, mint 1953-ban a keletnémet szovjetzóna rendőrségnek álcázott katonasága, és mint az ÁVH 1956 őszén Budapesten tehetetlenül, sőt sötétben meglapulva gyáván figyelte a nép győzelmes felkelését? Kubában nincsen orosz megszálló katonaság, az ország határán — a sziget partján — sem állnak orosz hadosztályok. Mi lesz, ha baj lesz? A Berlini Terv és a Budapesti Terv itt nem vezethet győzelemre, a nép leigázására. Castro és Kruscsev tisztában vannak ezzel. Ezért kidolgoztak egy módosított Uj Budapesti Tervet: A kubai kommunista kormányzat katonaságát, a miliciát, el kell látni bőségesen orosz ágyukkal, tankokkal és bombavető repülőgépekkel, hogy ellenforradalmi felkelés esetén ugyanolyan erővel csaphasson le a népre, mint orosz hadosztályok tehetnék. Orosz fegyverek kubai miliciakatonák kezében éppen olyan gyilkos fegyverek, mintha azokat oroszok vetnék harcba. Ez az Uj Budapesti Terv. Katonai technikai szempontból kétségtelenül jó terv. De nem szabad megfeledkezni a háborúban döntő szerepet játszó emberi elemről: arról, hogy a fegyver csak akkor sül el, ha ember elsüti. Budapesten a rriagyar honvédség nem lőtt a magyar népre, Kubában is megeshet, hogy amikor kenyértörésre kerül sor, a kubai milicia nem fog lőni a kubai népre. A kubai népnek, elsősorban a kubai fiatalságnak felvilágositása a Castro rezsim kommunista mivoltáról — a legfontosabb feladat. Ezt a feladatot vállalta a szigeten, az erdőségekben és hegyvidékeken szervezkedő ellenforradalmi mozgalom Manuel Ray vezetése alatt, aki Castro hive és minisztere volt, de idejében felismerte a hazafi és népbarát álarca alatt a szovjet satrapát. KUTYÁK ÉS VÁLASZTÁSOK Furcsán hangzik a cim, de a valóság az, hogy a kutyáknak nagyobb szerepük volt már az amerikai választásokban, mint azt sokan hinnék. Fela, Roosevelt elnök kis kutyája majdnem derékba törte gazdája politikai pályafutását, amikor elcsavargott. Roosevelt elnök ugyanis, — legalább is a rossz nyelvek ezt állítják, — egy romboló hajót és annak legénységét küldte ki Fela előkeritésére. A politikai ellenfelek azt állították, hogy az adófizetők pénzét jobb célokra is lehet fordítani, mint kutyakeresésre. Ettől függetlenül pedig az a kutyapecérek kötelessége. A másik kutyahiresség Checkers volt. Ő állítólag gazdája számára megmentette az alelnöki címet. Checkers, tulajdonosa Richard M. Nixon, aki eziclőszerint a republikánus párt elnökjelöltje. Az 1952-es választási kampány alkalmával, amikor Nixon, mint Eisenhower elnök társa pályázott az alelnöki tisztre, az a vád hangzott el ellene, hogy ajándékokat fogadott el és a párt pénzét saját céljaira fordította. Ennek kapcsán olyan politikai vihar tört ki Nixon körül, hogy csak a csoda menthette meg a politikai bukástól. A csoda Checkers személyében megjelent a televíziós közönség milliói előtt. Nixon, családja és Checkers társaságában megjelent a televízió előtt és ott kijelentette, hogy életében soha más ajándékot nem kapott és nem fogadott el, mint Checkers. Nem tudni máig sem, hogy mi győzte meg a választókat: Nixon szavai vagy Checkers becsületes képe, de Nixon megmentette politikai karrierjét. VIHAR A CIGARETTA KÖRÜL Emlékeznek még arra a társasjátékra, amelynek ez volt a címe: “fekete-fehér-igen-nem”? Erre a társasjátékra emlékezteti az, ami mostanában a cigaretta, helyesebben a dohányzás körül történik. Hetenként legalább egyszer — de néha többször is — olvashatunk arról, hogy a dohányzás rákot okoz. Átlag kéthetenként jelenik meg egy-egy cikk, amely viszont megnyugtat bennünket: a dohányzás nem okoz rákot. A két szélsőség között van egy középút is. Az “arany középút” hívei — ugyancsak jólképzett, komoly Kalandos utazás. — Az Egyesült Államok partőrsége még időben elfogta ezeket a kalandos ifjakat, akik egy lopott csónakon ki akarlak jutni a nyill tengerre. MEDVEKALAND vártak. Sokáig. Már azt hitték, hogy nem lesz semmi, amikor egy fekete fej bukkant fel a temetőfal tetején. A nyolc vadász egyszerre tüzelt, és a medve ordítva bukott vissza a fal mögé. — Másnap ott volt a bőre — szalmával'kitömve — a városháza udvarán. Apám nevetve fejezte be a történetet, mig én megkönnyebbülten lélegzettem föl. Kicsit féltem, néha meg is borzongtam, de ez mind csak a gyönyörűségtől volt. Egy hét múlva megint hallottam a medvekalandot. -És aztán mindig újra akartam hallani. Szóról szóra tudtam az egészet. Tudtam, hol tart az apám szünetet, elgondolkozva egy pillanatra: hogy is volt tovább? Tudtam előre, hol fogok félni, hol fogok fölsóhajtani és együtt nevetni az apámmal, aki talán maga is kedvét lelte ebben a naiv, de akkor hihetetlenül szép történetben — egyre többször kívántam hallani mégis. De az apám ez idő tájt sokszor volt komor, rosszkedvű, és nekem néha hónapokig kellett várnom. Ősszel idegen városba kerültem, latin iskolába. Türelmetlenül lestem a karácsonyt, amikor hazamehetek, megint ott ülhetek apámmal a kályha melett, és újra hallgathatom a régi történetet. Soha ilyen hosszú négy hónapom nem volt azóta. Végre otthon voltam. Este az apám mosolyogva fújta a tréfás füstkarikákat, a kályhában pattogott a tűz, és én elándalodva hallgattam a hangját. Egyszer csak észre| vettem, hogy egy mondatot I kihagyott a történetből. A I holdat kifelejtette. Csodálkozva néztem rá. S most egyszerre olyan különösnek tűnt fel előttem az arca. Mintha megváltozott volna, mióta nem láttam. A haja egészen deres volt. Nem szóltam semmit. De valami nyugtalanító érzéssel vártam a husvétot, amikor újra előkerül a történet. Csakhogy husvétkor nem hallottam. Az apám szomorú volt, szótlan és a feje még ezüstösebb. A vakációban aztán, egy nyári este, kinn a lugasban megint felhangzott az apám ajkán: — Ötvenegyben . . . De most még rövidebb volt a történet. Már az öreg Vanyek is hiányzott belőle. S ezentúl mind ritkábban hallottam a medvekálandot, Mindenkinek az apja tud egy történetet, amelyet elmond a fiának. Az én apám is tudott egyet. Sokszor hallottam tőle. Ezeknek a történe- 1 eknek talán épp abban van a varázsuk hogy annyiszor viszszatérnek. Ha az apám jókedvű volt és esténként mosolyogva jött haza, én bőldoggan simultam hozzá és könyörögve néztem rá: — Mondd el a medvekalandot ! Apám kicsit kérette magát. A pipáját kezdte vizsgálgatni — ejnye, már megint nem szelei —, de aztán karikázó áüstgomlyagokat fújva, közelebb húzódott a kályhához és hozzákezdett. Gyönyörű történet volt. Mikor először hallottam, az apámnak még barna volt a haja. Csak a halántéka körül ezüstlött egy deres fürt. A történet ezen az estén volt a legcsodálatosabb és leghoszszabb. — Ötvenegyben — kezdte az apám — kemény tél volt. Félöles hó fedte a Mecseket. Sgy ádventi délután egyedül ,’oltana odahaza. Az ablaknál ülve tanultam a másnapi lécvét. Második gimnáziumba jártam akkor, és az öreg Vényeknél laktam, aki első hegedűs volt a székesegyházban. Négy óra után teljesen besötétedett. Alig láttam már a betűket. Felkönyököltem az iblakdeszkára. Kinéztem. Kinn laktunk a vái’os szélén ás a ház előtt, alig egy kőhajitásnyira húzódott a temető fala. Jó magas kőfal volt, sötéten meredt elő a havas fehérségből. A hold vékony kiflije épp akkor bujt ki mögtile. Lassan szállt feljebb a csupasz faágak között. Egyszer csak valami fekete tömeg to-Irta: KÁRPÁTI AURÉL lakodott utána. Nem láttam tisztán, hogy mi az, de egyre mozgolódott és egyre nagyobb lett. A kőfal tetején húzódó hószalagból most egy darab kiszakadt, és csomókban hullott lefelé. A hold gyenge fényében olyan volt ott az a sötét, félelmetes alak, mint valami óriási kutya. Ahogy ide-oda mozgott, fejével minduntalan eltakarta a holdat. — Egyszer csak leugrott a másfélöles falról. — Meghempergett a hóban, aztán két lábra ált. Cammogni kitett a ház felé. Medve vc^pí'barnamedve. — Rettenetesen megijedtem. Moccanni se tudtam, csak bámultam meredten. A medve pedig mindinkább közeledett. Az ablak alatt megállt. Mancsait a párkányra tette. Szaglászni kezdett az üvegen. Hirtelen fölemelte egyik mancsát és belecsapott az alsó ablaktáblába. — Sikitva rohantam a szoba sarkába. Ott az égő kályha mellett eszembe jutott, hogy a medve fél a bűztől. Fölkaptam egy csomó papirost, és meggyujtottam. A medve már a törött ablakon nézegetett befelé. Odaugrottam, és az orrához nyomtam a lángoló papirköteget. A medve fölhorkant. Megfordult, és gyorsan ellépkedett a temető felé. Átmászott a falon, amerről jött, és eltűnt. — Mikor az öreg Vanyek hazajött, nem'akarta elhinni: mi történt. De ott volt a betört ablak és a medvenyom a hóban. Reggel bejelentette a dolgot a városházán. Estefelé nyolc embert küldött ki a tanács. Puskákkal. Ezek lesbeálltak a ház mellett és orvosok és kutatók — azt állítják, hogy csak a túlzott dohányzás okoz rákot, az is csak akkor, ha a szervezet erre hajlamos. A középutra kis mellékutak is beletorkolnak: csak a cigaretta okoz rákot, a pipázás nem — igy az egyik — csak a pipázás a bűnös, a cigaretta ártatlan, — igy á másik. Legutóbb végül arról is olvashattunk, hogy a dohányzás esetleg rákot is okozhat, de biztosan gyógyítja a szájban és a nyelven keletkezett fekélyeket. Ezen az utón azután már ismét uj, beláthatatlan távlatok nyílnak. A jövőben kiderülhet, hogy a dohányzás valóságos orvosság egy csomó betegség ellen. Igen ám, de mialatt gyógy it, kárt is okoz. Végül olyan képe lesz a nikotinnak, mint a jóságos, de szigorú apának, aki egyik kezével simogat, a másikkal büntet. De az is lehet, hogy nem is simogat, csak büntet, vagy nem is büntet, csak simogat. Ember, mégpedig dohányos ember legyen a talpán, aki ebben a kérdésben kiismeri magát. Lehet, hogy a dohányzás árt a szervezetnek, lehet, hogy nem, sőt az is lehet, hogy gyógyit is. Ez a mai napig még nem dőlt el. De annyi bizonyos, hogy az ezzel kapcsolatos cikkek olvasói lassan, de biztosan haladnak az idegbaj felé. Egykori lovagi tettek színtere, most nagykereskedői áron eladó FRANKFURT, Németország — Kunibert lovag, a Rettenetes, 'bizonyára sebesen forogna a sírjában, ha tudná, hogy egykori sebezhetetlen várkastélyát, annak bevehetetlen falaival egyetemben nagykereskedői áron kínálják. Mégpedig körülbelül egy családi ház árán. Keresztül-kasul Németországban évszázadokon keresztül épültek a várak és várkastélyok és azok védelmet nyújtó falai kőből, amit vakolat, tej és ökörvér keverékével szétválaszthatatlanul összeerősitettek. Soknak az eredete még a középkorba nyúlik viszsza, sok elpusztult, amikor az ágyút kitalálták és a 30 éves háborúban, 1618-1648-ban százával lőtték rommá őket. Nemrégen felállították az úgynevezett német kastély egyesületet, amely havi folyóiratot bocsájt ki: “Várak és kastélyok” cimen. Már az első számban kereken 24 kastélyt és várat hirdettek eladásra, ezek közül a legolcsóbb 60,000 márka, azaz 14,285 dollár volt. Tulajdonképen csak azok a várkastélyok vannak egyáltalában lakható és eladható állapotban, amelyeket a 19. század első felében renováltak. Ez a romantikus szellem feltámadásával állott kapcsolatban és ekkor hozták ismét használható állapotba a Rajna-melléki kastélyokat. Azóta természetesen nem annyira a háziszellemek, mint inkább a reuma külömböző válfajai látogatták a levegős tornyokban és huzatos bástyákon a derék nemes urakat, úgy hogy legtöbbjük jobbnak látta jól fütött lakásokba költözni, városokba. A várkastélyok fenntartása sem oldható meg aprópénzzel. Az egyik a legjobban karbantartottak közül, a még mindig lakott Marksburg, a Rajna völgyében, Braut ach mellett fekszik. Évente 80,000 turista látogatja és a belépti dijak évente 9,500 dollárt hoznak a tulajdonosnak. Ez az összeg az utolsó centig rámegy a várkastély fenntartási költségeire. Mintegy 24,000 várat és kastélyt tartanak nyilván Németországban. Ebből 7000 lakott, vagy használatban van, mint múzeum, iskola, vagy szálloda, 6500 romokban hever, a maradék pedig kijavítható, vagy eladható, mindenesetre lassan az enyészetnek néz elébe. Megleckéztette-a dörömbölő zsarnokot LAGOS, Nigéria. — Az október elsején független országgá lett egykori angol gyarmat, Nigéria, fényes ünnepséget rendezett a felszabadulás napján. A függetlenségi ünnepélyre meghívták minden ország képviselőit. Megjelent ott Jakob Malik, a főleg hazudozásairól ismert orosz diplomata is. Malik ez alkalommal átnyújtotta az uj állam miniszterelnökének Kruscsev parancsát, hogy azonnal adja hozzájárulását orosz nagykövetség megnyitására. Sir Abukabar Tawai'a Balewa miniszterelnök visszaadta a levelet Maliknak azzal, hogy semmi kifogása nincsen orosz nagykövetség felállítására, de ehhez az szükséges, hogy az orosz kormány annak rendje és módja szerint jelentse be kívánságát. A miniszterelnök azután sajtóértekezleten kijelentette: Mi az ilyen kívánságoknak eleget teszünk, de nem türjük azt, hogy nekünk bárki parancsokat osztogasson, ránk nem hatnak fenyegetőzések és komiszkodások. Ez a lecke jót tett a cipőjével dörömbölő, rakétákkal bandabandázó moszkvai vörös cárnak. November elején annak rendje és módja szerint — a ghanai szovjet nagykövet utján — kérte Nigéria kormányának hozzájárulását szovjet nagykövetség felállításához. amely egyre kurtább, fakóbb és töredezettebb lett. Az apám haja pedig olyan volt már, mint a hó. Ha olykor, nagy ritkán fölemlegettem előtte a régi történetet, szórakozottan bólintott: igen, igen emlékszem rá. Néha még ejtett róla néhány szót, egy medve átjött a temetőn . . . benézett az ablakon . . . másnap lelőtték . . . Aztán vége lett ennek is. Az apám hallgatva, fáradtan pipázott esténként a téli kályha melett. Én meg elszoruló szivvél, szomorúan bámultam a parázsba. Nem mertem többé kérdezősködni az öreg Vanyek után, nem kértem számon az eltűnt hol dat, a havas temetőfalat és a kitömött medvét. Talán mert akkor éreztem meg először az életünk fölött valami láthatatlan hatalom szárnyacsapását, amely elsimítja a mögöttünk maradt élet nyomait. Mint ahogy a hulló, fehér hó belepi a temető falát és az ember fejét. FÖLDÖNTÚLI TELEFON WASHINGTON — Az American Telephone and Telegraph Co. bejelentette a kormánynak, hogy be fog lépni a rakétakorba: Az a terve, hogy felbocsát a világűrbe 50 mübolygót és a földön felállít 26 küldő és vevő telefon állomást. A mübolygókon keresztül fogják lebonyolítani a gyors telefonösszeköttetést világrészek közt, majd televíziós képeket is fognak közvetíteni Amerikából Európába és más földrészekig. A nagy terv megvalósítása körülbelül 170 millió dollárba fog kerülni. A T &T reméli, hogy angol, francia és. nyugatnémet vállalatok részt fognak venni a vállalkozásban.
