A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-04-22 / 16. szám
2. OLDAT, A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; _______Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította_________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 o-' ELŐFIZETÉSI DIJAK: [ SUBSCRIPTION RATES: Cgy évre___________$6.00 ! One Year ___________________$6.00 évre __.___________$3.50 I Half Year ,_______:______*3-50 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio SUPERDEMOKRÁCIA A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT Már rég nem olvastunk oly üdítően kedves és oly megdöbbentően ostoba levelet, mint azt, amely a budapesti Magyar Nemzetben “A női egyenjogúságról” dm alatt megjelent. A levél írója, pesti háziaszszony, azzal kezdi a mondókáját, hogy ma már nem úgy van, mint volt régen, ma az asszonyok a férfiakkal egyenrangú állampolgárok, hasonló munkáért éppen olyan bért kapnak . . . lehetnek akár miniszterek is. . Hogy őneki mi rész jut az egyenjogúságból? íme, ezt Írja: ‘■'Én csak egyszerű háziasszony vagyok, mégsem kárhoztatom magam arra, hogy életem a konyhában éljem le. Részt veszek a tanács munkájában, művelem magam, s rendszeresén eljárok a körzet rendezvényeire. Öttagú család gondja nehezedik rám, mégis találok módot arra, hogy részt vegyek a közösségi munkában. Ha a tanácsnál, a házkezelőségnél előadom észrevételeimet, javaslataimat, mindig szívesen fogadják, meghallgatják.” Nos, mi szívesen elhisszük, hogy már az is egyenjogúság, hogy férfiak valamelyik kupaktanácsban meghallgatják, nem hurrogják le a nőket. De a java még csak ezután következik: “Népi rendszerünk nagy vívmánya, hogy a mi szavunk is éppen annyit nyom a latba, mint a férfiaké. Ha erre gondolok, eszembe jut az az újsághír, hogy Svájcban nem is olyan régen még 'arról vitatkoztak a politikusok, hogy a nőknek adjának-e szavazati jogot vagy sem. Hol vagyunk mi már ettől? Ha összevetjük jogainkat a svájci asszonyok jogaival, akkor értjük meg igazán, hogy nálunk nemcsak papíron van"hdg a női egyenjogúság, hanem a valóságban is.” Oda lyukadt ki tehát a naiv pesti háziasszony, hogy a szovjet rendőrállam sokkal-sokkal demokratikusabb — nemcsak a fiatal amerikai demokráciánál, nemcsak a régi angol demokráciánál, hanem még a legrégibb svájci demokráciánál is. Kruscsev és Kádár szuperdemokráciája! Hurrá! BÁBELI ZŰRZAVAR A U. N.-BEN A nemzetek megértésének előmozdítására alapított Egyesült Nemzetek Szervezetében bábeli zűrzavar mutatkozik. A nemzetek nem értik egymás nyelvét. A legegyszerűbb fogalmak értelmezésénél is nehézségek merülnek fel. Például hol ezek, ahol azok nem tudják — nem akarják tudni —, hogy mit jelentenek e szavak: “Nem avatkozni be más nemzetek belső ügyeibe”. Legújabban a délafrikai négerek elnyomása dolgában merült fel a kérdés, hogy tehet-e valamit az Egyesült Nemzetek Szervezete anélkül, hogy megszegné saját alapokmányában foglalt elvét, hogy nemzetek belügyeibe nem ártja be magát. A Biztonsági Tanács nagy többséggel úgy határozott, hogy a délafrikai négerek ügye nemzetközi ügy. Leghangosabban hangoztatták ezt: a szovjet és afrikai és ázsiai delegátusok. A szovjet . . . Amikor a magyar nép fellázadt kommunista sanyargatói ellen, a szovjet brutális erővel beavatkozott a magyar nemzet belügyébe, aztán, amikor az Egyesült Nemzetek nagygyűlése 53 szavazattal 10 ellen kimondta, hogy igenis a szovjet jogtalanul beavatkozott Magyarország belügyeibe, a szovjet delegátusai fölényesen vigyorogtak: a szovjet katonai beavatkozás bclügy, amelybe a U. N.-nek nincs beleszólása! És az ázsiaiak . . . Amikor a kínai kommunisták erőszakot követtek el Tibet népén, India nem volt hajlandó az erőszakot elitélni, hallgatással elismerte, hogy Tibet megrohanása kínai belügy, amelybe a világszervezetnek nincsen beleszólása. Kétféle mértékkel mérnek a new yorki felhőkarcoló Bábelben nyüzsgő mindenféle és mindenfajta népek. GYILKOLTAK VAGY NEM GYILKOLTAK? Síi- Leslié Munro, Uj-Zéland delegátusa az Egyesült Nemzetek Szervezetében, akit a világszervezet megbízott azzal, hogy Magyarországon személyes vizsgálat alapján győződjék meg az újabb terrorhirek igaz vagy hamis voltáról, itt előadást tartott s a következő kijelentést tette: — Még mindig jönnek hírek Magyarországról, hogy a kormány kivégeztetett fiatalokat az 1956-os * fő PÁSZTOR Tőr vény tudó bakter A 270 font súlyú, dob alakú "Tiros" nevű müboly gó (balra) napok óla kering a világűrben és TV felvételeket küld a légköri időjárási viszonyokról. Dr. Abe Silverstein. a légür bizottság menetrendi igazgatója, a jobb oldalon levő földgömbre mutatva jelentést lesz a sajtó képviselőinek az uj mübolygó sikeréről. Balázs János savanyu ábrázattal kérdezősködött Bagi Tamás bíró után. — Itthon van? Ferkó gyerek a kapufélfát ölelte az egy karjával, könyökkel befelé bökött a ház felé. — Odabenn lesz. Öregbiró uram kibámult az ablakon, szándékát kérdezte: — Mi kéne? — Hivatalos. Meghótt a bakter . . . — Suba Balázs? — Az. — Hászem, beteg se vöt. — Meglehet. Azér csak meg hótt. Baginé megeresztett egy “Jézus Máriát!” Bagi Tamás a fejét csóválta, takarékos szóval sajnálkozott: — Ejnye, ejnye . . . oszt hogy hótt meg? , — Mint a rendes ember. Gutaütése vót, oszt fejibe szállt a bor. Éccaka befeledkezett a Galga János torára, oszt reggel saroglyán vitték haza. Bagi Tamás elgondolkozott. —- Akkor meg kötelességímulaszüas is vót. — Vót. Irta: GÁDOR GÉZA — Ma úgyis mindegy. Kegyesen legyintett. — Hóttába nem érdemes elcsapni. — Elcsapta az Isten. Baginé megbotránykozva szólt közbe. — Elszólitotta . . . Bagi Tamás rábólintott. —- Bakterrel nem igen állnak ott se szóba . —■ No . . . no . . mondja az írás, hogy elsőkből lesznek az utósók, utósókból az elelsők ... — Azér Suba Balázs az égbe se lesz öregbiró . . . Azután szót ejtettek a temetésről. — A községnek kéne temettetni . . • — Hogy, hogy? — Hivatalba érte a halál. Bagi Tabás nem úgy gondolta. — Nem kellett vóna torba menni! — Kötelességből is mehetett. — Tor nem kötelesség. — Hogy háborgás ne legyék . • ■ : ■ ■; j; : ;,{ — Az Gaz. Nem vót? Nemű ‘Közönséges tor vöt. Csak a törvénybirót ver-Tavaszválás... Viiágnyilás... Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Dalol már a tavasz, ujjong a természet, de nyomában lohol máris az enyészet. Most, amikor nyilik mindenütt a virág, háborútól retteg most is még a világ. Az ibolya nem mer tavasz álmot szőni, s törpe kicsi szárán nem mer nagyra nőni. Rémület tükrözik ibolya szemében, S félve elrejtőzik a bokrok tövében. A fehér gyöngyvirág ki sem mer tán nyilni. nem mer ő sem boldog fény-tavaszt remélni. Fél az orgona is, de bátrabb egy fokkal, s biztatón beszélget a kis jázminokkal. Fészket költ a madár: a jövőt ringatja, s kicsi fiókáit ily módon oktatja: "Veszélyes a macska, bagoly, holló, menyét: mohón kivánia mind a madár éleiét. Figyeljetek jól hát, élteteket óvom: veszélyes az ölyü, veszélyes a sólyom. De ismétlem százszor, hogy jól megértsétek: kerüljetek kígyót, vérengző vércséket. Féljétek a vihart, jégesőt, villámot, hogy ne legyen könnyű, korai háláltok. De egyet fiókák el ne feledjetek: legveszélyesebbek mégis az emberek. Kölykeit oktatja barlanban a farkas, hangja fátyolozott, tompa, aggodalmas. Farkas nem hóhéra a saját nemének: farkast ne öljetek, bár sohsem ennétek. Bár gyomrunkat éhség ölésre uszitja, enfajáí a farkas soha nem pusztítja. Átlőve oldalunk, de szabadok vagyunk, de mégsem öljük meg soha saját fajunk. Egy . . . csak egy állat van ezen a világon, mely enfaja éltét sohse kéri számon. Ember néven veszi körül hir, csodálat, örökkön öldösi enfajái ez állat! ték meg. Azér meg nem kár. Háborgás nem vót , . . Bagi Tamás biró ur elgondolkozott. — Akkor lehetne községi temetés. Egy liberás, két harangos. — Nem kell annak libera se. Csak négy szál gyertya, meg fakoporsó. . — Ha már a község temetted, legyék egy libera . . . — Ingyen is temethetné fi pap . . . . Öregbiró nem jóindulatú mosollyal felelt;: — Annak is csak kell valamiből élni ... Ha már két keze munkájából meg nem él. Közrefogták a pálinkásüveget és a község dolgairól sokáig beszélgettek. Unatkozva ballagtak harmadnap a koporsó után. Bagi Tamásnak már szikrányt hányt a szeme, annyira bámulta a pap fekete palástját. Más bámulni való nem akadt. , t- Csak pipázni lehetne . . . Asse lehet . . . A jegyző izzadó homlokát törölhette f — Télen is meglapithatta vóna a guta ezt a vén disznót . . . Éppen kánikulára várt . . . — Uj baktér kell . . . — Kell. — Gondolt-é valakire kend ? Ráintett. — Gondótam Varga Gyuri lesz a bakter. A jegyző rosszalva csóvál-! ta a fejét . . . — Nem jól gondolta. Itt van az a kiszolgált csendőr, annak kell adni valami közhivatalt. A főszolgabíró ur amúgy is neheztel, hogy mindenből mellőztük eddig. — Mondtam már, hogy legyék sirásó. Alispánnak nem tehessük ... Se fináncbiztosnak. — Lehetne bakter. — Afennét lehet. Varga Gyuri lesz a bakter . . . — Baj lesz belőle. Tudja kend, hogy a főbiró . . . Bagi Tamás haragosan oda hadonászott a jegyző orra alá. — Már tekintetes jegyző ur, én csak ammondó vagyok, hogy jegyző vagy képviselőt tehet a főbiró, — mer jegyző, vagy képviselő akárki ija-fija lehet, — de bakteri nem, mer éccakára csak becsületes ember gondjába tehetjük á falut .. . Önérzetes mellére helyezte az öklét. — Amég én biró vagyok. A jegyző bosszonkodva csapott maga elé: — No, furcsa kis becsülete van az öreg Vargának. Öt esztendeig foltozta Szegeden a törvény . . . Öregbiró uram komoly méltósággal ráintett: — Antid jobb . . . Törvénytudó. szabadságharcban való részvétel miatt. A magyar kormány ezt tagadja. Ha a magyar kormánynak nincsen semmi takarni való ja, szívesen kellett volna fogadnia a bejelentésemet, hogy Magyarországba akarok utazni. De a magyar kormány megtagadta nekem a beutazási engedélyt. Ehhez a nyilatkozathoz nincs semmi hozzátenni- I való. A tények beszélnek. És vádolnak. TÚLTELJESÍTETT ÉK A TYÚKOK A NORMÁT MOSZKVA. — A Szovjetunióban kísérletképpen ibolyántúli sugárzásnak tették ki egy tyukfarm tyúkjait. A kísérlet eredménye: 65 százalékkal növekedett a tojáshozam. ELLENF0RMD1L0M CIHÁBAN HAVANA. — A szigetország keleti végében, a Maestra hegyvidéken, ahonnan Castro lázadása megindult, ellenforradalmi csoportok alakultak és ugyanolyan taktikával-harcolnak, Castroék ellen, mint ezek harcoltak Batista diktatúrája ellen: gyújtogatással, országúti rajtaütésekkel. Az ellenforradalmi gerillaharcosok vezére Manuel Beaton őrnagy. Már megtörténtek az első összecsapások az ellenséges táborok közt. Még korai az ellenforradalom erejének felmérése. BARÁTSÁGOS AJÁNLAT TOKIO. — Az orosz nagykövet meg-nem-támadási szerződést ajánlott fel Japánnak azzal a feltétellel, hogy Japán elszakad az amerikai szövetségtől. Kishi miniszterelnök sürgeti a parlamentben a januárban Washingtonban kötött japán-amerikai kölcsönös védelmi szerződés helybenhagyását, hogy az érvényre léphessen már Eisenhower elnök junius 19-re tervezett tokioi látogatása előtt. Japán nem kér olyan meg-nem-támadási szerződésből, amilyent annakidején Sztálin kötött Hitlerrel. VILÁGHÁBORÚ A SÁSKÁK ELLEN Az Egyesült Nemzetek egész szervezete az eddigi tapasztalatok szerint — elsősorban a budapesti és a tibeti megtorlatlan gazságok után — képtelen megfelelni annak a hivatásának, hogy jogtalan támadások megakadályozásával őrködjék a világ békéjének fenntartásán. De vannak a világszervezetnek rész-szervezetei, amelyek nagyon hasznos hivatást teljesítenek az elmaradt népek javára, gazdasági és technikai segélyt nyújtanak, egészségvédelmi munkát végeznek, éhinség vagy más katasztrófa esetében azonnal segítséget küldenek. Mondani sem kell, hogy amikor idegen népekéi t áldozatot kell hozni, első helyen találjuk Amerikát és utolsó helyen a világboldogitó kommunizmust hirdető szovjetet. Az Egyesült Nemzetek élelmizési és mezőgazdasági szervezete most kidolgozott egy hat évre tervezett sáskairtó programot. Mint a moszkitót, ki akarják irtani a sáskát. Véget akarnak vetni a pusztitó sáskajárásoknak, amelyek bibliai idők óta sanyargatják a népeket, főleg a földművelő primitiv népeket, felfalják sokszor népek egész évi élését. Rómában a múlt héten tizenhárom nemzet delegátusai megállapodtak a sáskák elleni világháború együttes vezetésében, és a hadjárat költségeire — a UN szervezettel együtt — csaknem négy millió dollárt ajánlottak fel. A hadjáratot a levegőben, a földön és vizen fogják folytatni. Repülőgépekről irtó vegyianyagokat fognak ledobni, a földön, folyók mentén, mocsaras vidékeken igyekezni fognak elpusztítani azokat a fészkeket, ahol a sáskák tanyáznak és szaporodnak. Modern fegyverekkel fognak a sáskák ellen harcolni oly vidékeken, ahol ősidők óta csak primitiv eszközökkel védekeztek a sáskajárások ellen. A hadszíntér óriási kiterjedésű: az afrikai Marokkótól az ázsiai Himalája vidékéig. A haderők főparancsnoka Paul G. Hoffman amerikai nagyiparos és politikus. A római egyezményt a következő országok delegátusai Írták alá: Anglia, Abesszinia, Franciaország, Ghana, India, Irák, Libanon, Perzsia, Marokko, Tunisz, Törökország, Somali. Együttműködést helyeztek kilátásba: Szaudi-Arábia, Jordán, Kuwait, Egyiptom-Sziria, Yemen, Szudán. Az arabok a sáskajárás ellen csak azzal a feltétellel hajlandók küzdeni, ha nem kell együttmüködniök Izraellel. Ezért Izráel a maga területén önállóan fogja a sáskákat irtani. A háborús kasszában a költségek 40 százalékát Amerika fizeti be. A szovjet és a szovjetizált országok nem vesznek részt a hadjáratban. Joe Garry, aki indián lepee-ben (sátorban) született az első tősgyökeres indián, aki megválasztása esetén a szenátus tagja lesz.
