A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-03-04 / 9. szám

■ 2. OLDAL A in C^y/rím­­— ' A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 173« EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Cgy évre________________$6.00 fél évre________________$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. AZ AMERIKAI KULTÚRA A kommunista elnyomás alatt álló országok — és igy Magyarország is — minden alkalmat megragad­nak arra, hogy az amerikai kultúra súlyát és értékét csökkentsék. A magyar sajtó, nap mint nap, közöl olyan tudósításokat, amelyekből az világlik ki, hogy az “amerikai ifjúság gyökerében romlott”, hogy “a fia­talokat semmi más nem érdekli, csak a szexualitás és a gangsztertörténetek”, “hogy az .ifjúság nevelése el­hibázott” és igy tovább. Az Amerikát járt magyar újságírók valóságos rémképeket festenek az amerikai kultúra hanyatlásá­ról. Egyik-másik budapesti üzlet kirakatában nemré­gen még csőnadrágos, bodoritott-haju, rikitónyakken­­dős esetlen figurákat állítottak ki azoknak az úgyne­vezett “jampeceknek” megbélyegzésére, akik öltözkö­désüket “az amerikai fiatalság ruházatáról másolták le.” Ezek az ujságtollnokok készségesen leszállították azt az anyagot, amelyet megbízóik elvártak tőlük. Le­het, hogy ittlétük alatt benéztek a new yorki központi könyvtárba is, ahol az amerikai fiatalok százezrei ké­szülnek elmélyedő gondos munkával jövőjükre. Talán elmentek egy-egy hangversenyre is, ahol a zeneértő fiatalok tömegei lelkesedve élvezték a magas zenekul­túra gyümölcseit. Esetleg bekukkantottak az amerikai egyetemek egyikére is és tanúi voltak annak, milyen komoly tudományos vértezettel lépnek a fiatalok tö­megei az életbe. Mindez azonban nem zavarta a tudósítókat. Az árnyékban, amelytől egyetlen nemzet sem lehet men­tes, — nem látták meg a sziporkázó fényt. Szemeik hoz­zászoktak már a sötétséghez, vagy mint a szinvakok — mindent vörös színben látnak. KARD HELYETT EKÉT! Biblikus ember lett Nikita S. Kruscsev, az ukraj­nai tömeggyilkos, a budapesti hóhér. A teljes lefegy­­verkezést javasolja, fegyverek helyett az emberiség javát szolgáló hasznos tárgyak készítésére használjuk fel a föld kincseit és az emberek munkáját. Egyetlen­egy országnak se legyenek a jövőben gyilkos fegyve­rei! Szeretetben, egyetértésben éljenek egymás mel­lett a világ népei! Persze máról-holnapra ezt a nagyszerű álmot nem lehet megvalósítani. Egyelőre még Mikoján legújabb modelu MÍG repülőgépeket igér Castronak. Lefegyverkezést prédikálnak, eszeveszetten fegy­verkeznek. És senkitsem tévesztenek meg hazug, álnok pro­pagandájukkal. ALACSONY HIDAK Az újságírás mesterségéhez tartozik a helyes cím­adás is. Minden hírnek és cikknek oly címet kell adni, amely felkelti az olvasó érdeklődését vagy kíváncsi­ságát. A rossz címnek iskolapéldája ez: “Alacsony hi­dak”. Kit érdekel hidak alacsonysága vagy magassá­ga?, . És mégis, mégis, ez az itt következő irás nagyon érdekes és minden adófizetőt már csak azért is érde­kel, mert ezer millió dollár extra adót kell fizetnünk alacsony hidak felmagasitásáért. A kongresszus pár év előtt megszavazott 40,000 millió dollárt 41,000 mérföld hosszú országutak épí­tésére. A munka 1956 nyarán megkezdődött és még évtizedekig fog tartani. Országutépitéssel együttjár hidak építése és az országos kormány az állami kor­mányzatokkal egyetértésben megállapította, hogy a hidaknak legalább 14 láb magasságban kell lenniök az országút szintje felett. Már elkészült több ezer hid, a 14 láb szint előírás szerint. És most jön a had vezetőség és azt mondja: Az atombombás rakéták oly nagyok, hogy azoknak szál­lítása csak 16 láb hidmagasságnál lehetséges. A haza védelme mindenek felett! így hát a 14 láb magas hida­kat át kell építeni 16 láb magasra — körülbelül ezer millió dollár költséggel. ! Ki hibája volt, hogy nem gondoltak a rakéták nagyságára? A kongresszus vizsgálatot indított a fe­lelősség megállapítására, és ha sikerül megtalálni a ludast, ráhúznak egy plasztik köpönyeget — eső után. “Alacsony hidak” — unalmas cim egy érdekes kis cikk felett .... SUBSCRIPTION RATES: One Year_______________$6.0( Half Year -----------------$3.5« "Vigyázat ..." — Ezt a figyelmeztetést nem tartották be a chicagói rendező pályaudvaron, amikor a Rock Island vasúttársaság tulajdonát képező vona-toí tolatás közben a sinekröl hajtották ki. A világnak mostani állapot ja 180 ÉVES A MAGVAR ÚJSÁGÍRÁS Mária Terézia különös en­­gedelmével 1780 január 1-én megjelent az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hír­mondó, első száma. Rát Mátyás, a lap szerkesz­tője az első hivatásos magyar újságíró volt, aki szenvedé­lyesen harcolt ezért a lapért. “Nintsen már Európában egygy országos Nemzet is, a ki a maga Hazájában történő változások, a világnak viszon­tagságai, az elmés emberek­nek hasznos vagy furcsa ta­lálmányi aik, a Tudósoknak munkáik s több eféle emléke­zetes dolgok felől szálló Híre­ket, naponként, hetenként, vagy' hónaponként, az ő saját nyelvén nyomtatatott írások­ban tanulság vagy mulatság kedvéért ne olvasná" — írja a Magyar Hírmondó “Előre va­ló Tudakozásában”, majd hoz­záteszi, hogy ez a hiány nem­csak szégyenletes, de káros is, mert a világtól is, egymás­tól is elszigtelve élünk miat­ta. Rát Mátyás a lap munka­társaiként levelezőket keres a müveitek, elsősorban a tu­dósok soraiban és politikai híreken kivid tudományos és irodalmi anyagot kér tőlük. A külföldi hirek legnagyobb ré­szét külföldi újságokból ve­szi á,t. A Magyar Hírmondó első “levele” — ahogy az első szá­mot nevezi — “uj esztendőkor holmi köszöntésekkel” kezdi, mivel “az illendőség is meg­kívánja, hogy érdemlett tisz­telet-tétellel köszönj ön-bé Fel­séges, Méltóságos, Tisztele­tes, Tekéntetes, Nemzetes, Vitéz és Érdemes Jóakarói­nál.” Baop + «** ■■Un ** Már elkészült Budán a csillagvizsgáló “A világnak mostani álla­pot ja’ ’főcímmel öt egész ol­dalt foglalnak el a korszerű haladó nézeteket tükröző hi­rek. De vegyük sorjába, mi­ként Rát Mátyás teszi: Nem reményiem, hogy a természetet vizsgáló bölcsek közül valaki meg-nevessen az­ért, hogy a világnak mostani állapotját tettem fel első le­velemnek tárgyául. Tudom, hogy a gömbölyeg földünk nem az egész világ. Nem vet­tem leveleket a földünk körül lévő egekről. S jóllehet a Ma­gyar hírmondó tzimerében a Merkurius vagyon, a kit a régiek az istenek hírmondó­jának tartottanak: mindazon­által ez sem hozott semmi hi­teles uj hireket, sem a nevét viselő keringő tsillagról, sem pedig a több tsillagzatok felől. Ugyantsak nem fogom elhall­gatni, hogyha az ég forgási­hoz tudó bölcsek (Már el-ké­­sziilt Budán a néző torony) az ő meszszére mutató üveges tsüvökkel valamelly jeles új­ságokat onnét fellyül le-ho­­zandanak. I városokból, az az, a vadságból | néminemű szelédségre és es- I merettségre jutott népektől jőnek a hirek. írhatnék bezzeg szépeket a földnek ötödik része felöl; hogyha Kuk (Cook) onnan hazájába meg-érkezett volna. : Ez a hires Anglus hajós Kapi­tány most harmad Ízben ha­józ némelly tudós emberek­kel kör öskörül a földön: alvégre, hogy esméretlen ré­szeit feltalálja és kinyilatkoz­tassa. luk Kapitány Szína Országban Azért most tsak a földnek állapotjárói vagyon a szó. De ezt sem esmérjük még egé­szen. Tsak az országokból és Ujjong a nép — bombák lobbannak Eisenhower elnököt lelkes fogadtatásban részesí­tették a brazilok épülőfélben levő jövő fővárosukban, Brasiliában, és a jelenlegi fővárosban, Rio de Janeiro­­ban, majd Sao Paulo modern nagyvárosban. De árnyé­kot vetett a fényes fogadtatásra egy borzalmas légi ka­tasztrófa. Rio közelében, a “cukorsüveg” hegy felett egy amerikai haditengerészeti és egy brazíliai személy­szállító repülőgép összeütközött s 61-en életüket vesz­tették: a brazíliai gép összes utasai, 26-an, és az ameri­kai tengerészek közül 35-en; csak három amerikai ma­radt életben. Az amerikaiak nagyrésze egy tengerésze­ti zenekar tagjai voltak, akik Eisenhower és Kubitschek elnökök tiszteletére tervezett koncertre készültek. Mielőtt Eisenhower elnök folytatta útját Buenos Airesbe, Argentina fővárosába, ott, a belvárosban öt helyen bombák robbantak. A bombamerényletek — ámbár az utóbbi hónapokban úgyszólván megszokott politikai tüntetések voltak Peron hívei és ellenségei részéről — ezúttal kétségtelenül arra szolgáltak, hogy Eisenhower elnök látogatásának hatását lerontsák. A bombázások közül három amerikai üzleteket ért. Ily szomorú és barátságtalan incidensek ellenére az elnök délamerikai körútja eddig eredményesnek mutatkozik, mert Eisenhower beszédeiben nemcsak a délamerikai béke és biztonság megóvására ígérte az Egyesült Államok segítségét, hanem gazdasági és fi­nanciális támogatást is kilátásba helyezett. Az elnöki körutazás mindenesetre valamelyet orvosolja a dél­amerikaiak fájó sebét: azt a rossz érzést, hogy Ameri­ka a szovjet veszedelem és és fenyegetés éveiben el­hanyagolta a déli szomszédokat. Harmadik esztendeje, hogy Angliából el-ment. A múlt nyáron egész Európa ollyan kívánsággal várta haza érke­zését, hogy a Frantzia Ki­rály noha most (a mint tudva vagyon) az Anglusokkal ha­dakozik, még-is minden hajó­zó jobbágyjainak keményen megtiltotta annak s vezérlése alatt való hajóinak bántatá­sát, Minthogy pedig hol lété­nek semmi hire nyoma ekko­ráig nem volt; már félteni is ekzdették, hogy ne találtán valahol a tengerbe veszett légyen. Szerentsénkre mostanság azt a hirt hozák némelly Dá­­nai hajósok felőle, hogy Szina (Kina) Országnak egygyik révpartján szerentsén kikö­tött, és hogy onnan nemsoká­ra haza felé vészi útját. A telem tea parly A következőkben a tesseni békekötésről (Óstriának nap­­nyugot és észak közt való tá­jéka határi küllyebb terjedte­­nek) szól rövid krónika, majd külpolitikai kommentár kö­vetkezik : A Törökök az Oroszokkal, ugyan a múlt esztendőben, mintegy újólag megbékélve, fel-zendült Albániai adózói­kat is le-tsendesitvén, békével laknak. Nints Európában a szárazon sehol háborúság, egyéb Spanyol országnak Gi­braltárral határos szegleté­ben. De a tengerem és Amériká­­nak északi részén még tart a háborúság. Ennek pedig Eu­rópából azon Amerikának szé­lére szakadt britanniai (Ang­liai és Skotziai) nép az oka. Ez, még háta megett a Fran­­tziák Kanadát bírák, vesz­teglett. De az 1763 esztendő­ben Kanada Britaniának juta. Az ólta a pártütés tsak mind füstölgőit, mig a Herba Thé (ollyan fü, mellyet Szinában Thének hívnak) benne lángot vete. Az anya ország Britan­nia, melly azt annak előtte, mint igyefogyottat maga vé­delmezte és táplálta volt, olly adófizetésre kezdé fogni, hogy azon Thét tsak az Anglusok­­tól lehetne s kellene vennie. Az Amerikaiak ellenben az Ánglusoktól oda vitt Thét egygy részét a tengerbe há­nyák más részént pedig meg­égetek. A kárnak meg-fizeté­­sére kényszeritettvén, fegy­vert fogának. Britannia sok HÁROM TESTVÉR FRANCIA NÉPMESE Élt egyszer egy ember a három fiával, akikben nagy öröme telett. De amikor megöregedett, ugyan­csak törte a fejét, mert sehogyse tudta eldönteni, melyikre hagyja a házát, a három egyformán derék fiú közül. Végül is igy szólt hozzájuk: — Induljatok, fiaim, menjetek szerencsét pró­bálni. Tanuljatok mesterséget, ki-ki kedve szerint. És aki három év múlva a legügyesebb lesz, az örökli a házamat. A legidősebb fiú a borbélymesterséget tanulta ki. De úgy ám, hogy a király is érte küldött, ha meg­nőtt a szakálla. A középső kovács lett. De olyan ko­vács ám, hogy érte üzentek, ha a király lovának pat­kóján meglazult a szeg. A legkisebbik meg vivni ta­nult — s világraszóló nevet szerzett. Három év múlva aztán találkoztak az apai ház­ban. Igen ám, de hogyan mutassák meg a tudomá­nyukat? Épp ezen tanakodtak a kis padkán, amikor egy nyúl futott át a mezőn, a szemük előtt. Nosza felugrott a legidősebb, fogta a szappant, a pama­csot, meg a borotvát, eliramodott a nyúl után és úgy, futtában leborotválta a nyuszi szőrét. Nem hagyott azon egyetlen szálat se, s még csak még­sem karcolta. — Terringettét, ezt jól csináltad! — mondta az apja. — Hanem lássuk, mit tud a többi! Alighogy ezt kimondta, nagy porfelhő kereke­dett a látóhatáron. Postakocsi vágtatott előttük, két tüzes paripával. No, talpra ugrott a középső fiú. És akár hiszitek, akár nem, úgy vágtában, vadonatújra cserélte ki a ló patkóját. — Nagyszerű legény vagy — bólogatott az apa. — Nem is tudom, melyikötök érdemli meg jobban a házat. — Azzal felállt, hogy majd odabenn folytatja a töprengést, de meg azért is, mert éppen eleredt az eső. — No, apám — mondta a legkisebb —, most én következem. Aztán kihúzta kardját, s csapkodni kezdte az esőcseppeket a feje felett. Olyan ügyesen és gyorsan csapkodott, hogy hiába szakadt az eső, mintha dézsából öntötték volna, egy csepp nem sok, annyi se hullott a hajára. — Nahát, fiam — mondta az apa —, te vagy a legügyesebb a magad mesterségében. Tiéd a ház. A másik két fiú pedig helyeslőén bólogatott. De mivel jó testvérek voltak, továbbra is'együtt maradtak az apai házban. Mindegyikük szorgalma­san dolgozott a maga mesterségében, hát jól kerestek és boldogan éltek, mig meg nem haltak. NEM VERVE IŐ AZ ASSZONY ... KAIRO. — Október elsején uj házassági törvény lép életbe Egyiptomban és Szíriában. Vége az ősrégi jogszokásnak, hogy a férj, ha ráun a feleségére, csak ennyit mond: “Én elválok tőled” — és kész a válás. A jövőben biró előtt meg kell indokolni a válási kere­setet. Válóók: házasságtörés és hűtlen elhagyás. Érin­tetlen marad a Korán rendelkezése, hogy egy férfi négy feleséget vehet, de az uj törvény értelmében az első feleség elválhat a férjétől, ha ez második feleséget hoz a házba.-....A törvény főbb rendelkezései: Nem szabad a fe­leséget verni vagy szóval megalázni. Ha a férj mégis ezt teszi, a bíróság kimondja a hat hónapra a külön­élést, mely idő alatt a férj tartásdijat köteles fizetni; ha a férj azután is veri vagy szidalmazza az asszonyt, ez elválhat tőle. okokra nézve nem sokra me­­hete vélek. A Hírmondó kommentáto­ra a továbbiakban elmondja, hogy Anglia a németektől 6000 embert kért s mint zsol­­dsokat fizette meg őket, majd az amerikaiak és a franciák szövetségéről számol be, ir az amerikai függetlenségi há­ború csatáiról, váltakozó győ­zelmekről és vreségekről és véegzetíil megállapítja. De a Brittaniai nemzetnek ez a hadakozás már mint 360 ezernyi ezer N. Forintjába került; adóssága pedig melly 1767 esztendőben még nem ment volt szinte 1192 ezernyi ezer N. Forintokra, most mintegy 1683-ra szaporodott: s úgy tartják, hogy esztendő múlva 1800 ezernyi ezer lé­szen. N. Hunyad Vármegyének Br . . . névü felujában ez előtt egynéhány hetekkel fa­lusi birót tevének a paraszt lakosok; mely hivatalt visel-is egygy ideig. Azonban a birót jól megveri a maga felesége. Mellyet megértvén a falusi la­kosok ; azon meg-egygyezé­­nek, hogy, mivel a feleségé­nek engedte magát meg-ve­­retni, nem birónak való em­ber, s azonnal a bíróságból ki-vetették. Az első magyar újságnak az első évben már 320 előfize­tője volt. Hat arany forint volt az évi előfizetési dij. A pipogya biró A jó újságból nem hiányoz­hat a humoros irős! Gondolt erre Rát Mátyás is. íme lap­jának utolsó cikke: Tsak egygy furtsa, de való történetnek vagyon még itt helye. Csatlós-vendégek WASHINGTON. — A szov­jet európai gyarmatországai­ból állandóan jönnek Ameri­kába csoportok, küldöttségek, a kulturális csere látogatá­sok során. És csaknem vala­mennyi csoportból egy vagy több személy nem megy visz­­sza a vasfüggöny mögé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom