A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-06-24 / 25. szám
8. OLDAL’ \ i<s pásztor * * SS. Pünkösd ulán 3. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács, 15, 1—10 Azon időben közeledének Jézushoz a vámosok és bűnösök, hogy hallgassák őt. És zugolódának a farizeusok és Írástudók, mondván, hogy ez a bűnösökkel társalog és velük eszik. Moridá tehát nekik e példabeszédet, szólván: Kicsoda közületek az az ember akinek ha száz juha vagyon és elveszt egyet azok közül, ott nem hagyja a kilencvenkilencet £ pusztában és nem megyen az elveszett után, mig meg nem találja azt? És amikor megtalálja, örömmel veszi vállára és hazamén vén, összehívja barátait ét szomszédait, mondván nekik: Örvendjetek velem, mert megtaláltam az én juhomat, mely elveszett vala. Mondom nektek, hogy oly nagy öröm lészen mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akiknek nincs szükségük bünbánatra. Vagy ha valamely asszonynak tiz drachmája lévén, elveszt egy drachmát, nem gyujt-e világot, nem söpri-e ki házát és nem keresi-e szorgalmasan, mígnem megtalálja? És mikor megtalálta, nemde egybehívja barátnőit és szomszédait, mondván: Mondom nék tek, hasonló öröm lészen az Isten angyalai közt egy megtérő bűnösön. SZENTBESZÉD Jézus szentséges szivének szenteljük a mai napot, amelyen az egész világon mindenütt fényes körmeneteket és ünnepélyes ájtatosságokat tartanak £ szent Siv tiszteletére. A szív jelképe a szeretetnek. Most, amikor annyira hiányzik a szeretet az emberi szivekben, szinte gondviselésszerü ennek a titoknak megünneplése az Egyházban. A szeretekben meghidegült embernek szívre van szüksége, hogy ismét lángragyulladjon és égjen benne a szeretet. Van-e vájjon a mai emberben szeretet? Nem 'ulzás-e azt mondani, hogy a szeretetnek olyán mostoha sorsa van csak? Valóban, ha csak úgy általában vesszük a szeretet fogalmát, éppen nem mondhatjuk hogy nincs, nagyon is sok van belőle, csak az a hibája, hogy égj kis szócskával is több van belőle, és igy kell helyesen leírni: önszeretet. Sok mindent szeretnek az emberek, de csak addig, amig saját maguknak jelent valamit, amiből ha- i zon, élvezet, kényelem származik. Itt tehát nincs kunk a panaszra. Az önzés evangéliumának köve- 5i megszámlálhatatlanok. Jézus Szive, a szeretetnek lángoló forrása, éppen ennek a szeretetnek üzen hadat. Ugyanis ez a Szív kezdettől fogva másokért dobogott. Nem kereste a magáét, sőt arról egészen elfeledkezve, sietett másokat segíteni. “Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja másokért”. Jézus csupán azért jött a világra, hogy ezt megtehesse és feláldozza magát érettünk a kereszt oltárán, hogy bennünket megváltson. Jézus Szive az igaz szeretet evangéliuma. Ha tudni akarjuk, könnyen elleshetjük tőle az igaz szeretet szabályait. Egészen más ez a szeretet és eltérő az embere^ kétől. Jézus meghal az emberi lelkekért, a világ fiai odadobják a lelkűket földi javakért. A mai világnak nyűg a gyerek. Ő pedig magához öleli a gyermekeket, mert azoké a mennyek országa. Megvetik, elitélik a bűnösöket és követ dobnak rájuk olyanok, akik talán még bünösebbek, de sikerül bűneiknek szennyét elfedni mások elől. Jézus felkeresi őket, hogy kihámozza őket a bűnök kötelékeiből. Jézus Szive a szegények barátja, szívesen tartózkodik közöttünk, sőt maga számára is a szegénységet választja. Milyen boldogság volna, ha Jézus szentséges Szivének a szeretete kiáradna minden lélekre! A Demokrata Párt országos szervezetének vezetője Paul M. Butler (balról) és a Republikánus Párt országos elnöke Thurston B. Morton (jobbról) kezet ráz egymással a két párt közös kampányát jelképező plakát előtt, amely arra szólít fel minden amerikai polgárt, hogy adakozzék a választás költségeire és ne mulassza el a szavalást novemberben. Mrs. Doris Angel Dix. 26 éves asszony (jobbról) 215 dollárért felbérelte volt iskolatársát, David Lee Thompson! (balszélen), hogy szúrja agyon férjét, hogy ő a 18 éves szeretőjével, Joseph Mullaneval (középen) zavartalanul együilélhessen. Thompson mindent bevallott a biró előtt. Száz üveg francia pezsgő (Folytatás a 2-ik oldalról) ták egymást, miközben fújt és bömbölt a bika is meg Pali bácsi is . . Hogy a szépaszszony meg a gróf majd megszakadt a nevetéstől át'bakon.. — Hallod-e Pál — kiáltotta oda a huszárkapitány, — fogadok veled huszonöt üveg pezsgőbe, hogy ma kigázolja a beled! . . . — Állom! — bömbölte Pali bácsi és a következő pillanatban már a hátán feküdt a bika, a négy lábával az ég felé kalimpálva . . . De ez a bizonyos Samu bika irtózatosan dühös állat volt. Ahogy elengedte, hogy csülökre kaphatott, ismét és ismét megrohanta Pali bácsit miközben valósággal tajtékzott a dühös szégyentől . . . * A gróf farsang három nap1 ján garden partyt rendezeti szive asszonyának a kis körösi Szűcsi erdőben . . . Ezer és ezer lampiont akasztottak a fákra és éjfélkor adott jelre valamennyit meggyujtották s a gróf csengős négyesen végigszánkáztatt^ a kirurgusnét a tündériesen kivilágított erdőn . . . . Csak ott, volt egy kis hiba hogy egyik-másik lampion tüzet fogott, és a vége az lön, hogy az egész erdő porig égett. Amely infernális tűz szintén lebilincselő látványosság volt és mindössze is tizenhétezer pengőforintba került. ❖ 'Egyszer azt mondja a szép asszony: — Unatkozom urak, találjanak ki valami bizarr szórakozást! . . . A két gavallér fogadkozott. hogy meglesz és mikor hazafelé mentek, meg szólalat Pali bácsi: — Idehallgass, te gróf :mi az, hogy “bizarr”? A gróf elnevette magát. Másnap beállítottak a kirurgusnéhoz: — Jöttünk jelenteni, hogy megvan a bizarr . . Megrendezzük a Pali próbatemetését! . . — Nagyszerű ! . . . — Koporsóba dugjuk, rásrófoljuk a födelet . . . — Pompás. — Hat címeres ökör huzza halottas-kocsit és a részleteket most együtt beszéljük meg! . . . — Helyes! ... Az ökrök szarvára gyászfátyolt kötünk ! — Igen ... És a csikósok, gulyások fekete klott gatyát és fehér glasszékeztyüt kapnak! ... — A.koporsót fekete lovak, fekete tehenek és fekete bárányok követik! . . . — Még ma megrendeljük a koporsót, a koszorúkat és a kántust Halasról és kinyomat juk a gyászjelentést . . . ❖ Elérkezett a temetés napja .. . Napnyugta táján a koporsófödelet rácsavarták Pali bácsira . . . Csak egy dugónyi lyukat fúrtak az orra elé, hogy szuszogni tudjon, — s a menet fölsorakozott a majorudvaron . . . Legelői a 24 gyászdalos diák . . . Utánuk a hat ökör által vont gyászkocsi . . . Kétoldalt tizenkét-tizenkét feketegatyás, fehérkesztyüs bojtár, szurokfáklyákkal . . . S hátul tizenkét fekete ló, tizenkét fekete tehén és egy falka fekte birka . . . A Nap lement egy domb mögé, s elküldte maga helyett a sötétséget. A fáklyákat meggyujtották, a 24 énekes elbődült és a menet mozogni kezdett egy távoli domb felé . . A dombon, magasan ácsol I páholyból nézte a bizarr látványt a huszárkapitány meg a kirurgusné . . . Hát ez tényleg pokoli látványosság volt. . . Gonosz álomhoz illő. . . Kár, hogy akkor még nem készültek mozifelvételek . . . * A látványosság fénypontja pedig csak ezután következett. Samu ugyanis, ama sokat megalázott dühös bika, szintén az álmélkodók közé tartozott. Megbámulta a vörösle fáklyákat, a feketegatyás, fehérkesztytisi legényeket — aztán eikez<8;e keresni a szemével a halálos ellenségét: Pali bácsit . . Nem tudta fölfedezni se a kíséretben, se a páholyban, mikor egyszeresük a szemébe ötlött a — koporsó! Nagyot ordított, aztán a fejét lecsapva megrohamozta oldalról a halottas kocsit. Jött sikongva, bakugrásokkal, irtózatos ijedtséget és ordítást keltve és olyat taszított a halottas kocsin, hogy a koporsó leröpült róla . . . Rárohant a koporsóra még a földön is és elkezdte hempergetni meg dobálni a szarvaival. . . KOCH ROBERT Ötven évvel ezelőtt, 1910 májusában halt meg Koch Róbert, a világhírű orvos-tudós, a tüdővész kórokozójának felfedezője. Ez csak a legjelentősebb teljesítménye, nevéhez még számos más bakteriológiai eredmény fűződik többek között a kolera bacillusának felfedezése is. Éppen ez utóbbival kapcsolatos az alábbi kis adalék, mely élénk fényt vet a nagy tudós lelkivilágának finomságaira. 1883-ban szörnyű kolerajárvány dühöngött Egyiptomban. Koch odautazott, a betegség lefolyásának tanulmányozására. Erről az útjáról érdekes levélben számol be lányának, Getrudnak. A levélben ezt írja többek között: “Talán nem lesz túl súlyos ez a levél, ha még egy kis emléket mellékelek Kairóból. Ez az emlék ária fájáról való. amely ott áll, ahol a régi Egyiptom idején szép Heliopolisz városa feküdt . . . Ott nőtt tehát ez a fa, amelynek üregében a monda szerint Szűz Mária védelmet talált, mikor menekülni volt kénytelen. A fát körülvevő rácson hófehér virágú keleti jázmin fut fel. A fának két levelét és a jázminbokor néhány virágát téptem le és szárítottam meg számodra . . .” A huszárszázados őrjöngött a kacagástól, a szépasszony meg sikongott, mintha esiklándozták volna. S eltartott a rémes jelenet vagy félóráig. Mikor a bika kiadta a mérgét és elment, a gróf felkiáltott : — Föl kell feszíteni a poporsó födelét! . . . Száz üveg francia pezsgőt egy fületlen gombbal szemben, hogy szörnyethalt! . . . Odaugrottak és fölfeszitették a koporsót . . Pali bácsi felült, kékre és zöldre verve és elkezdett torkaszakadtából káromkodni: — Az ég szakadjon erre a büdös bikára — de a száz üveg pezsgőt megnyertem!... Yeszam Shirley 3 aranyérmet nyer! HAMILTON, Ont., Can. — A Kiwanis fesztiválon szenzációs sikerrel szerepelt Yeszam József és neje, Crystal Beach, Ont.-i lakosok nagytehetségü Láncmiivésznő leánya, a 14 éves Shirley. Ontario tartomány minden részéből jött táncművészekkel versenyre kelve, három aranyérmet nyert és neki ítélték oda az ünnepségen kiosztásra került egyetlen ösztöndijat. Yaszam Shirley mint táncos csodagyerek ismeretes már évek óta nemcsak Dél-Ontario és Buffalo és környéké magyarsága körében, hanem még a messze Floridában is, ahol több alkalommal vakációján fellépett magyar ünnepélyeken, sőt azt lehet mondani, Kanada és Amerika magyar és nem magyar népe is sokszor gyönyörködhetett művészi táncában — a televízión át. Yeszam Shirley a Jean Spear tánciskola (Fort Erie) kiváló növendéke, ősszel a Kanadai Nemzeti kiállításon fog az ott találkozni szokott nemzetközi társaság előtt táncolni. TUBÁK KIRÁLY MÜNCHEN. — A bajorországi Aising falucskában, mint minden évben, az idén is megrendezték a tubákolási versenyt és megválasztották az 1960. évi “tubák királyt.” A versenyt Willi Adler nyerte meg, aki két perc alatt öt gramm dohányt szívott fel orrába. A szigorú szabályokkal megrendezett versenyben diszkvalifikálták azokat, akik tubákolás közben tüsszögtek. MODERN SZÁLLODA AZ OLAJFÁK HEGYÉN JERUZSÁLEM. — Alberto Gori jeruzsálemi latin szertartásu pátriárka és Alfredo Polidori, a Szentföld őre óvást jelentett be a jordániai kormánynál a terv ellen, hogy luxusszállót építsenek az Olaj fák hegyén. Egy ilyen hatalmas, modern épület megzavarná annak a szent hegynek hangulatát, amelynek fái között Jézus végigszenvedte agóniáját. Pünkösd után 3. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 6, 22—33 Az időben mondá az Ur; Tested világa szemed, ha szemed tiszta, egész tested világos lészen, ha pedig szemed álnok, egész tested sötét lészen. Ha tehát a világosság, mely benned vagyon, sötétség, maga sötétség mily nagy leszen! Senki két urnák nem szolgálhat, mert vagy egyiket gyűlölni fogja és a másikat szeretni, vagy egyiket eltűri és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak. Azért mondom néktek: Ne aggódjatok ételekről, mibe öltözzetek. Nem több-e az élet az eledelnél és a test nem több-e az öltözetnél? Tekintsétek az égi madarakat, ezek nem vetnek, nem aratnak,^ sem csűrökbe nem gyűjtenek és a ti mennyei Atyátok táplálja azokat . . . Nem vagytok-e ti azoknál becsesebbek? Ki adhat pedig közületek gondjai által magasságához egy könyöknyit? És a ruházatról miért aggódtok? Nézzétek a mezei liliomokat, mint növekednek, nem munkálkodnak és nem fognak, mondom pedig nektek hogy Salamon minden dicsőségében sem volt úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, amely ma vagyon és holnap kemencébe vettetik, az Isten igy ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitüek! Ne aggódjatok tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk? Mert mindezeket csak a pogányok keresik. Hisz’ tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon. Keressétek azért először az Isten országát és az Ő igazságát és ezek mind hozzáadatnak. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk nyilvános hivatalának második és harmadik Husvétja közötti időben Galileában, Genezáreth tava közelében, a Nyolc Boldogság hegyén tartott beszédében azt tanítja, hogy a földi javak hajhászata mellett nem szolgálhatunk egyúttal Istennek is. Mert egy szolga egyszerre nem szolgálhat két urnák, kik ellenkezőt parancsolnak, mert vagy az egyiket gyűlölni, vagy a másikat szeretni fogja; vagy egyiküket se fogja szeretni, hanem mindkettőjüket gyűlölni fogja és az egyiket megveti . Aztán tiltja az Üdvözítő ama kicsinyhitű aggódást, mely az életfenntartás megszerzésénél Istenről és az ő áldásáról egészen elfeledkezik. Nem töibb-e az élet az eledelnél és a test nem több-e az öltözetnél-----mondja Jézus. Tekintsétek az ég madarait; ezek nem vetnek, nem aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek s ti mennyei Atyátok táplálja azokat . . . Nem vagytok ti azoknál becsesebbek? . . . Ha Isten az esztelen madarakat, melyek élelem és ruházat felől nem gondoskodnak, fenn tartja és táplálja, mennyivel inkább fog táplálni benneteket, oh emberek, akik eszes lények vagytok, teremtve az ő képére, sőt az ő fiai és örökösei vagytok. Krisztus az embereket az égi madarakhoz hasonlítja, hogy feltüntesse, miszerint nekünk az ég felé repülő madarakként kell elménkben a menny felé emelkednünk és onnan felülről, a legjobb és legbölcsebb Atyától, a mindenható Istentől kell naponta kérnünk a szükséges testi és lelki eledelt. Ne aggódjunk tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk — úgymond az Ur, Mert a földi dolgokról, mint az ételről, italról és ruházatról való kicsinyhitű aggódás nem keresztényies, hanem pogányok-hoz illő, akik Istent és az isteni gondviselést nem ismerik; a keresztények azonban mind az Isteniben, mind az isteni gondviselésben hisznek s remélnek. Keressétek először az Isten országát, tudniillik az örök boldogságot és dicsőséget s az Isten igazságát; másszóval azon eszközöket, amelyek segélyével az örök mennyei boldogságba bejuthattok. Ezen eszközök az Isten malasztja, az erények és a jó, igazságos cselekedetek, melyek folytán Isten előtt igazakká leszünk. A csendesóceáni szökőár és tájfun a Fülöpszigetek fővárosában, Manilában is nagy pusztításokat végzett. A város háromnegyed réssé vis alá került.
