A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-06-24 / 25. szám

8. OLDAL’ \ i<s pásztor * * SS. Pünkösd ulán 3. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács, 15, 1—10 Azon időben közeledének Jézushoz a vámosok és bűnösök, hogy hallgassák őt. És zugolódának a farizeusok és Írástudók, mondván, hogy ez a bűnö­sökkel társalog és velük eszik. Moridá tehát nekik e példabeszédet, szólván: Kicsoda közületek az az ember akinek ha száz juha vagyon és elveszt egyet azok közül, ott nem hagyja a kilencvenkilencet £ pusztában és nem megyen az elveszett után, mig meg nem találja azt? És amikor megtalálja, örömmel ve­szi vállára és hazamén vén, összehívja barátait ét szomszédait, mondván nekik: Örvendjetek velem, mert megtaláltam az én juhomat, mely elveszett va­­la. Mondom nektek, hogy oly nagy öröm lészen mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenki­lenc igazon, akiknek nincs szükségük bünbánatra. Vagy ha valamely asszonynak tiz drachmája lévén, elveszt egy drachmát, nem gyujt-e világot, nem söp­­ri-e ki házát és nem keresi-e szorgalmasan, mígnem megtalálja? És mikor megtalálta, nemde egybehív­ja barátnőit és szomszédait, mondván: Mondom nék tek, hasonló öröm lészen az Isten angyalai közt egy megtérő bűnösön. SZENTBESZÉD Jézus szentséges szivének szenteljük a mai na­pot, amelyen az egész világon mindenütt fényes kör­meneteket és ünnepélyes ájtatosságokat tartanak £ szent Siv tiszteletére. A szív jelképe a szeretetnek. Most, amikor annyira hiányzik a szeretet az emberi szivekben, szinte gondviselésszerü ennek a titoknak megünneplése az Egyházban. A szeretekben meghi­­degült embernek szívre van szüksége, hogy ismét lángragyulladjon és égjen benne a szeretet. Van-e vájjon a mai emberben szeretet? Nem 'ulzás-e azt mondani, hogy a szeretetnek olyán mos­toha sorsa van csak? Valóban, ha csak úgy általában vesszük a sze­retet fogalmát, éppen nem mondhatjuk hogy nincs, nagyon is sok van belőle, csak az a hibája, hogy égj kis szócskával is több van belőle, és igy kell helye­sen leírni: önszeretet. Sok mindent szeretnek az emberek, de csak ad­dig, amig saját maguknak jelent valamit, amiből ha- i zon, élvezet, kényelem származik. Itt tehát nincs kunk a panaszra. Az önzés evangéliumának köve- 5i megszámlálhatatlanok. Jézus Szive, a szeretetnek lángoló forrása, ép­pen ennek a szeretetnek üzen hadat. Ugyanis ez a Szív kezdettől fogva másokért dobogott. Nem keres­te a magáét, sőt arról egészen elfeledkezve, sietett másokat segíteni. “Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja másokért”. Jézus csupán azért jött a vi­lágra, hogy ezt megtehesse és feláldozza magát éret­tünk a kereszt oltárán, hogy bennünket megváltson. Jézus Szive az igaz szeretet evangéliuma. Ha tudni akarjuk, könnyen elleshetjük tőle az igaz sze­retet szabályait. Egészen más ez a szeretet és eltérő az embere^ kétől. Jézus meghal az emberi lelkekért, a világ fiai odadobják a lelkűket földi javakért. A mai világnak nyűg a gyerek. Ő pedig magá­hoz öleli a gyermekeket, mert azoké a mennyek or­szága. Megvetik, elitélik a bűnösöket és követ dobnak rájuk olyanok, akik talán még bünösebbek, de sike­rül bűneiknek szennyét elfedni mások elől. Jézus fel­keresi őket, hogy kihámozza őket a bűnök kötelékei­ből. Jézus Szive a szegények barátja, szívesen tar­tózkodik közöttünk, sőt maga számára is a szegény­séget választja. Milyen boldogság volna, ha Jézus szentséges Szivének a szeretete kiáradna minden lélekre! A Demokrata Párt országos szervezetének vezetője Paul M. Butler (balról) és a Republikánus Párt országos elnöke Thurston B. Mor­ton (jobbról) kezet ráz egymással a két párt közös kampányát jel­képező plakát előtt, amely arra szólít fel minden amerikai polgárt, hogy adakozzék a választás költségeire és ne mulassza el a szava­lást novemberben. Mrs. Doris Angel Dix. 26 éves asszony (jobbról) 215 dollárért felbérelte volt iskolatársát, David Lee Thompson! (balszélen), hogy szúrja agyon férjét, hogy ő a 18 éves szeretőjével, Joseph Mullaneval (középen) zavartalanul együilélhessen. Thompson mindent bevallott a biró előtt. Száz üveg francia pezsgő (Folytatás a 2-ik oldalról) ták egymást, miközben fújt és bömbölt a bika is meg Pali bácsi is . . Hogy a szépasz­­szony meg a gróf majd meg­szakadt a nevetéstől át'bakon.. — Hallod-e Pál — kiáltotta oda a huszárkapitány, — fo­gadok veled huszonöt üveg pezsgőbe, hogy ma kigázolja a beled! . . . — Állom! — bömbölte Pali bácsi és a következő pillanat­ban már a hátán feküdt a bi­ka, a négy lábával az ég felé kalimpálva . . . De ez a bizonyos Samu bika irtózatosan dühös állat volt. Ahogy elengedte, hogy csü­lökre kaphatott, ismét és is­mét megrohanta Pali bácsit miközben valósággal tajték­­zott a dühös szégyentől . . . * A gróf farsang három nap1 ján garden partyt rendezeti szive asszonyának a kis körö­si Szűcsi erdőben . . . Ezer és ezer lampiont akasztottak a fákra és éjfélkor adott jelre valamennyit meggyujtották s a gróf csengős négyesen vé­­gigszánkáztatt^ a kirurgusnét a tündériesen kivilágított er­dőn . . . . Csak ott, volt egy kis hiba hogy egyik-másik lampion tü­zet fogott, és a vége az lön, hogy az egész erdő porig égett. Amely infernális tűz szintén lebilincselő látványos­ság volt és mindössze is tizen­hétezer pengőforintba került. ❖ 'Egyszer azt mondja a szép asszony: — Unatkozom urak, találja­nak ki valami bizarr szórako­zást! . . . A két gavallér fogadkozott. hogy meglesz és mikor haza­felé mentek, meg szólalat Pa­li bácsi: — Idehallgass, te gróf :mi az, hogy “bizarr”? A gróf elnevette magát. Másnap beállítottak a kirur­­gusnéhoz: — Jöttünk jelenteni, hogy megvan a bizarr . . Megren­dezzük a Pali próbatemeté­sét! . . — Nagyszerű ! . . . — Koporsóba dugjuk, rá­srófoljuk a födelet . . . — Pompás. — Hat címeres ökör huzza halottas-kocsit és a részlete­ket most együtt beszéljük meg! . . . — Helyes! ... Az ökrök szarvára gyászfátyolt kö­tünk ! — Igen ... És a csikósok, gulyások fekete klott gatyát és fehér glasszékeztyüt kap­nak! ... — A.koporsót fekete lovak, fekete tehenek és fekete bá­rányok követik! . . . — Még ma megrendeljük a koporsót, a koszorúkat és a kántust Halasról és kinyo­mat juk a gyászjelentést . . . ❖ Elérkezett a temetés nap­ja .. . Napnyugta táján a ko­porsófödelet rácsavarták Pali bácsira . . . Csak egy dugónyi lyukat fúrtak az orra elé, hogy szuszogni tudjon, — s a me­net fölsorakozott a majorud­varon . . . Legelői a 24 gyászdalos diák . . . Utánuk a hat ökör ál­tal vont gyászkocsi . . . Két­oldalt tizenkét-tizenkét feke­tegatyás, fehérkesztyüs boj­tár, szurokfáklyákkal . . . S hátul tizenkét fekete ló, ti­zenkét fekete tehén és egy falka fekte birka . . . A Nap lement egy domb mögé, s elküldte maga he­lyett a sötétséget. A fáklyákat meggyujtot­ták, a 24 énekes elbődült és a menet mozogni kezdett egy távoli domb felé . . A dombon, magasan ácsol I páholyból nézte a bizarr lát­ványt a huszárkapitány meg a kirurgusné . . . Hát ez tényleg pokoli látvá­nyosság volt. . . Gonosz álom­hoz illő. . . Kár, hogy akkor még nem készültek mozifel­vételek . . . * A látványosság fénypont­ja pedig csak ezután követke­zett. Samu ugyanis, ama sokat megalázott dühös bika, szin­tén az álmélkodók közé tarto­zott. Megbámulta a vörösle fáklyákat, a feketegatyás, fe­­hérkesztytisi legényeket — aztán eikez<8;e keresni a sze­mével a halálos ellenségét: Pali bácsit . . Nem tudta fölfedezni se a kíséretben, se a páholyban, mikor egyszeresük a szemébe ötlött a — koporsó! Nagyot ordított, aztán a fe­jét lecsapva megrohamozta oldalról a halottas kocsit. Jött sikongva, bakugrások­kal, irtózatos ijedtséget és or­dítást keltve és olyat taszított a halottas kocsin, hogy a ko­porsó leröpült róla . . . Rárohant a koporsóra még a földön is és elkezdte hem­­pergetni meg dobálni a szarvaival. . . KOCH ROBERT Ötven évvel ezelőtt, 1910 májusában halt meg Koch Róbert, a világhírű orvos-tu­dós, a tüdővész kórokozójá­nak felfedezője. Ez csak a leg­jelentősebb teljesítménye, ne­véhez még számos más bak­teriológiai eredmény fűződik többek között a kolera bacillu­­sának felfedezése is. Éppen ez utóbbival kapcsolatos az alábbi kis adalék, mely élénk fényt vet a nagy tudós lelki­világának finomságaira. 1883-ban szörnyű kolera­­járvány dühöngött Egyiptom­ban. Koch odautazott, a be­tegség lefolyásának tanulmá­nyozására. Erről az útjáról érdekes levélben számol be lányának, Getrudnak. A le­vélben ezt írja többek kö­zött: “Talán nem lesz túl súlyos ez a levél, ha még egy kis em­léket mellékelek Kairóból. Ez az emlék ária fájáról való. amely ott áll, ahol a régi Egy­iptom idején szép Heliopolisz városa feküdt . . . Ott nőtt te­hát ez a fa, amelynek üregé­ben a monda szerint Szűz Mária védelmet talált, mikor menekülni volt kénytelen. A fát körülvevő rácson hófehér virágú keleti jázmin fut fel. A fának két levelét és a jáz­minbokor néhány virágát tép­tem le és szárítottam meg számodra . . .” A huszárszázados őrjöngött a kacagástól, a szépasszony meg sikongott, mintha esik­­lándozták volna. S eltartott a rémes jelenet vagy félóráig. Mikor a bika kiadta a mér­gét és elment, a gróf felkiál­tott : — Föl kell feszíteni a po­porsó födelét! . . . Száz üveg francia pezsgőt egy fületlen gombbal szemben, hogy ször­nyethalt! . . . Odaugrottak és fölfeszitet­­ték a koporsót . . Pali bácsi felült, kékre és zöldre verve és elkezdett tor­­kaszakadtából káromkodni: — Az ég szakadjon erre a büdös bikára — de a száz üveg pezsgőt megnyertem!... Yeszam Shirley 3 aranyérmet nyer! HAMILTON, Ont., Can. — A Kiwanis fesztiválon szenzá­ciós sikerrel szerepelt Yeszam József és neje, Crystal Beach, Ont.-i lakosok nagytehetségü Láncmiivésznő leánya, a 14 éves Shirley. Ontario tarto­mány minden részéből jött táncművészekkel versenyre kelve, három aranyérmet nyert és neki ítélték oda az ünnepségen kiosztásra került egyetlen ösztöndijat. Yaszam Shirley mint táncos csodagyerek ismeretes már évek óta nemcsak Dél-Ontario és Buffalo és környéké ma­gyarsága körében, hanem még a messze Floridában is, ahol több alkalommal vakációján fellépett magyar ünnepélye­ken, sőt azt lehet mondani, Kanada és Amerika magyar és nem magyar népe is sok­szor gyönyörködhetett művé­szi táncában — a televízión át. Yeszam Shirley a Jean Spear tánciskola (Fort Erie) kiváló növendéke, ősszel a Kanadai Nemzeti kiállításon fog az ott találkozni szokott nemzetközi társaság előtt tán­colni. TUBÁK KIRÁLY MÜNCHEN. — A bajoror­szági Aising falucskában, mint minden évben, az idén is megrendezték a tubákolási versenyt és megválasztották az 1960. évi “tubák királyt.” A versenyt Willi Adler nyer­te meg, aki két perc alatt öt gramm dohányt szívott fel orrába. A szigorú szabályok­kal megrendezett versenyben diszkvalifikálták azokat, akik tubákolás közben tüsszögtek. MODERN SZÁLLODA AZ OLAJFÁK HEGYÉN JERUZSÁLEM. — Alberto Gori jeruzsálemi latin szertar­­tásu pátriárka és Alfredo Po­­lidori, a Szentföld őre óvást jelentett be a jordániai kor­mánynál a terv ellen, hogy luxusszállót építsenek az Olaj fák hegyén. Egy ilyen hatal­mas, modern épület megzavar­ná annak a szent hegynek hangulatát, amelynek fái kö­zött Jézus végigszenvedte agóniáját. Pünkösd után 3. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 6, 22—33 Az időben mondá az Ur; Tested világa szemed, ha szemed tiszta, egész tested világos lészen, ha pe­dig szemed álnok, egész tested sötét lészen. Ha te­hát a világosság, mely benned vagyon, sötétség, ma­ga sötétség mily nagy leszen! Senki két urnák nem szolgálhat, mert vagy egyiket gyűlölni fogja és a másikat szeretni, vagy egyiket eltűri és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mam­­monnak. Azért mondom néktek: Ne aggódjatok éte­lekről, mibe öltözzetek. Nem több-e az élet az ele­delnél és a test nem több-e az öltözetnél? Tekintsé­tek az égi madarakat, ezek nem vetnek, nem arat­nak,^ sem csűrökbe nem gyűjtenek és a ti mennyei Atyátok táplálja azokat . . . Nem vagytok-e ti azok­nál becsesebbek? Ki adhat pedig közületek gondjai által magasságához egy könyöknyit? És a ruházatról miért aggódtok? Nézzétek a mezei liliomokat, mint növekednek, nem munkálkodnak és nem fognak, mondom pedig nektek hogy Salamon minden dicső­ségében sem volt úgy felöltözve, mint egy ezek kö­zül. Ha pedig a mezei füvet, amely ma vagyon és holnap kemencébe vettetik, az Isten igy ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitüek! Ne aggód­jatok tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk? Mert mindezeket csak a pogányok keresik. Hisz’ tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon. Keressétek azért először az Isten országát és az Ő igazságát és ezek mind hozzáadatnak. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk nyilvános hivatalának második és harmadik Husvétja közötti időben Galileában, Genezáreth tava közelében, a Nyolc Boldogság he­gyén tartott beszédében azt tanítja, hogy a földi ja­vak hajhászata mellett nem szolgálhatunk egyúttal Istennek is. Mert egy szolga egyszerre nem szolgál­hat két urnák, kik ellenkezőt parancsolnak, mert vagy az egyiket gyűlölni, vagy a másikat szeretni fogja; vagy egyiküket se fogja szeretni, hanem mind­kettőjüket gyűlölni fogja és az egyiket megveti . Aztán tiltja az Üdvözítő ama kicsinyhitű aggó­dást, mely az életfenntartás megszerzésénél Isten­ről és az ő áldásáról egészen elfeledkezik. Nem töibb-e az élet az eledelnél és a test nem több-e az öltözetnél-----mondja Jézus. Tekintsétek az ég madarait; ezek nem vetnek, nem aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek s ti mennyei Atyátok táp­lálja azokat . . . Nem vagytok ti azoknál becseseb­bek? . . . Ha Isten az esztelen madarakat, melyek élelem és ruházat felől nem gondoskodnak, fenn tart­ja és táplálja, mennyivel inkább fog táplálni benne­teket, oh emberek, akik eszes lények vagytok, teremt­ve az ő képére, sőt az ő fiai és örökösei vagytok. Krisztus az embereket az égi madarakhoz ha­sonlítja, hogy feltüntesse, miszerint nekünk az ég felé repülő madarakként kell elménkben a menny felé emelkednünk és onnan felülről, a legjobb és leg­­bölcsebb Atyától, a mindenható Istentől kell napon­ta kérnünk a szükséges testi és lelki eledelt. Ne aggódjunk tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk — úgymond az Ur, Mert a földi dolgokról, mint az ételről, italról és ruházatról való kicsinyhitű aggódás nem keresz­­tényies, hanem pogányok-hoz illő, akik Istent és az isteni gondviselést nem ismerik; a keresztények azon­ban mind az Isteniben, mind az isteni gondviselésben hisznek s remélnek. Keressétek először az Isten országát, tudniillik az örök boldogságot és dicsőséget s az Isten igazsá­gát; másszóval azon eszközöket, amelyek segélyével az örök mennyei boldogságba bejuthattok. Ezen esz­közök az Isten malasztja, az erények és a jó, igazsá­gos cselekedetek, melyek folytán Isten előtt igazak­ká leszünk. A csendesóceáni szökőár és tájfun a Fülöpszigetek fővárosában, Manilában is nagy pusztításokat végzett. A város háromnegyed ré­ssé vis alá került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom