A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-06-17 / 24. szám

The GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Város! Élet, Amerikai Magyarság, Buffalo! Hiradő, Philadelphiai Függetlenség, Newark! Hírlap Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, péntek, 1960 junius 17 YOL. 40. ÉVFOLYAM CIGÁNYALKU GENFIEN Kruscsev duhajkodása ellenére tovább folynak a próbálkodások, hogy a fegyverkezési versenyt valaho gyan lelassítsák s ezzel a háborús veszélyt csökkentsék a nagyhatalmak, elsősorban Amerika és a szovjet. Tel jes leszerelésről, amit az örökösen atombornbás távra kétákkal fenyegetőző Kruscsev az Egyesült Nemzetei fórumán prédikált, természetesen szó sem "lehet addig amig a világkommunizmus világhóditásról álmodozik. De a fegyverkezés csökkentése is nagy eredmény és minden oldalon az emberek millióinak nagy könnyebb­ség lenne. Erről, csakis a fegyverkezés csökkentéséről folyik hosszú hónapok óta Genfben az alkudozás és az eredmény eddig mindössze az, hogy — folyik az alku­dozás, nem fulladt kudarcba, mint a párisi csúcskon­ferencia. A fő nehézség az, hogy a szovjet cigányalkuval próbálkozik: Igen, igen, mondja erre is, arra is, de el­lenőrzésről sokáig hallani sem akart. A ravasz fickók hamiskártyás becsapáson törték a fejüket. De a Nyu­gat nem tágított és most már az oroszok Genfben haj­landóknak mutatkoznak “bizonyos” ellenőrzés elfoga­dására. A legújabb kruscsevi javaslat az, hogy a Nyugat is, a szovjet is kezdje meg az atombomba kilövésre szolgáló távrakéták és repülőgépek elpusztítását és az idegen országokban levő légi bázisok elhagyását. En­nek a szovjet javaslatnak két feltűnő érdekessége van: 1. Amerika és a szabad világ elvesztené egyedüli fegyverét, amelyet szembeszegezhet a szovjet sokmil­liós katonaságával; szovjet támadás esetében Amerika és szövetségesei nem tudnának megtorlással élni. Sza­bad lenne tehát az útja az orosz vörös hadseregnek Nyugat-Európa felé, egészen az Atlanti tengerpartig. 2. Amikor a szovjet külföldi bázisokról beszél mindig csak az idegen országokban, Európában, Ázsiá­ban és Afrikában levő amerikai bázisokat érti. Orosz országnak továbbra is joga lenne katonaságot és lég1 bázisokat fenntartani a csatlósországokban, mert Km letnémetország, Magyarország, Bulgária stb. nem kül földi országok, hanem az orosz birodalom tagállamai. Világos eszerint, hogy a legújabb “fegyverkezéscsök­kentési” javaslat valójában nem más, mint újabb kí­sérlet arra, hogy a szabad világ véglegesnek, örökös­nek ismerje el a vasfüggönyt, a középeurópai nemze tek szovjet gyarmati alávetettségét. Nagyon messze vagyunk megállapodástól, mert nagyon nehéz megállapodásokat kötni a kommunisták­kal. És ha sikerül, uj potsdami, jaltai vagy berlini meg­állapodás — mit ér az? . . . TÜZPROBA TOKIÓBAN Az első nagy kérdésre: menjen-e vagy ne menjen Eisenhower elnök megfelelt — elment. A másik nagy kérdés: Igazi népmozgalom-e, és ha igen, mi van a pél­dátlanul heves tüntetések mögött? Erre a kérdésre még nem lehet határozott feleletet adni. Semmi két­ség, a háttérből a kommunisták izgatnak, de tény az is, hogy az amerikai-japán katonai szövetségnek ellen­zői vannak a japán ipari és üzleti életben is. Japánnak életkérdés az export és a közelből csábítóan integet a 600 milliós kínai piac. A vesztett háború katasztrófá­jának, a hiroshimai és nagasakii atombombának em­léke is nyugtalanítja a japánokat, akik érthetően ret­tegnek attól, hogy az amerikai szövetség esetleg újabb háborúba sodorhatja őket. Igaz a félelmet fokozzák uj ra meg újra Kruscsevék fenyegető üzenetei, és ugy­­látszik, nem hat eléggé az amerikai ellen-üzenet, hogy Japán elleni szovjet támadás nem maradna megtorlat­­lanul. Senkisem beszél arról, ami, úgy véljük, a legfon .osabb mozzanat a dolgok mostani alakulásában: a “semlegességről”. Ezt a szót a mai világhelyzetben idézőjelek közé kell tenni, mert semlegesség ma mást jelent, mint elmúlt időkben. Eddig semlegesnek ne­veztünk olyan országot, amely egy háborútól távoltar­totta magát, ha a nemzet és a kormány szive egyik vagy másik oldal felé hajlott is. Ma a semlegesség mást jelent. Azt jelenti, hogy egy ország a hidegháborúban nem szövetkezik Amerikával és a szabad világgal. (A szovjettel való szövetkezés fogalmi képtelenség, mert amely ország a szovjet oldalára támolyog, elveszti ön­állóságát, nem szövetséges, hanem gyarmati tarto­mány lesz.) A mostani hidegháborús semlegességnek nagy előnyei vannak, amelyek nyomban világossá vál­nak, ha Nasser egyiptomi diktátor semlegességét fi­gyeljük. A semlegesség a katonailag és gazdaságilag egyaránt gyenge Egyiptomnak valósággal nagyhatal mi pozíciót biztosit. Nasser pumpolhatja a szovjetet, zsarolhatja Amerikát és szövetségeseit, dacolhat az Chile déli részeinek földrengéssujiolta hajléktalanjait US csapatszállító repülőgépek viszik San­­tiagoba. a főváros környékére. Egymillió dollárt örököltek a nincstelen menekültek K NEMZETKÖZI MENEKÜLT ÉV UTOLSÓ NAPJAI Ezekben a napokban, ami­kor az Egyesült Nemzetek világszervezete által hirdetett Menekült Év végefelé jár, ve­gyes érzelmekkel állapíthat­juk meg, hogy a világ leggaz­dagabb nemzete, Amerika, so­kat tett júniustól júniusig, de — nem eleget. Nem annyit, amennyit az európai és arab és kínai menekültek vártak és reméltek. Mi magyarok nem is vegyes érzelmekkel, hanem szomorúan jelenthetjük, hogy az amerikai segélyakció, ele­gendő financiális fedezet hij­­ján, beszüntette 200 Bécsben tanuló magyar egyetemi diák ösztöndíjainak további folyó­sítását, minek folytán a 200 közül soknak további felső is­koláztatása lehetetlenné vá­lik. A legnagyobb adomány Ugyanakkor Dr. Auguste R. Lindt, az Egyesült Nemze­tek menekült-ügyi főbiztosa, jelenti, hogy egy amerikai hölgy, Miss Helen E. Thür­­nauer, aki Svájcban élt és nemrég ott meghalt, több mint egymillió dollárt ha­gyott a menekültek megsegí­tésére. Ez a legnagyobb ösz­­szegü adomány, amelyet me­nekült- segélyező intézmény kapott. Az összegnek csak­nem a felét, 406,000 dollárt, a végrendelet értelmében már ki is utalták a menekültse­­segélyező bizottságnak, mely­nek tagjai: Mrs. Eleanor Roo­sevelt, Herman Steinkraus és Oscar D. Limb. Ennek a bi­zottságnak feladata európai hontalan-táborok kiürítése, a hontalanok részére hajlék és uj életlehetőség nyújtása; emellett a bizottság gondjába vesz oly menekülteket is, akik táborokon kívül élnek, de öregség vagy betegség miatt vagy más okból nem tudnak kellően gondoskodni maguk­ról és családjukról. Kiteltek magukért Az angolok kitettek ma­gukért. A menekült-év folya­mán a kormány 200,000 font sterlinget (5.6 millió dollárt) utalt ki az akció céljaira és Macmiltían miniszterelnök most, a végső számadás nap­jaikban, az Albert Hallban ren dezett záróra-előtti ünnepi gyűlésen bejelentette, hogy ezt az összeget a kormány meg fogja duplázni. Ennek a kor­mány-adománynak sokszoro­sát adta össze az angol nép: eddig összesen 8 millió font, 23 millió dollár van a koldus menekültek “bankszámláján.” Mig mi itt Amerikában csak itt-ott halottunk bizott­sági ülésekről és akciókról, az amerikai országos kampány­bizottság panaszairól, hogy a felhívásoknak alig van vissz­hangjuk, Angliában minden városban, minden faluban olyan cécót csaptak a mene­kültek érdekében ,amelyre büszkék lehetnének a new yorki Madison Avenue hirde­tési és lármacsinálási mata­dorjai. Menekült-vacsorákat rendeztek, amelyeknek menü­je lágerkoszt volt. Egy ván­dor “színtársulat” városról városra, faluról falura ván­dorolva, élőképekben bemu­tatta, hogyan élnek a hontala­nok a táborokban, düledező barakokban. Sok angol család már befogadott menekülte­ket. Egy bizottság Ausztriá­ban most válogat össze letele­pítendő menekülteket s on­nan Németországba készül menni. Kiválogatnak oly me­nekülteket, amilyeneknek be­fogadására angol családok késznek nylatkoztak. A kezdeményezők Angolok vetették fel annak­idején a menkült-év gondola­tát. Egy ifjú konzervatív cso­port pengette meg az eszmét s 1958 decemberében az Egye­sült Nemzetek nagygyűlése magáévá tette a nagyszei'ü elgondolást és kihirdette a l'9Cp júniustól 1(960' junius végéig tartó Menekült Évet. A mozgalomhoz 76 nemzet csatlakozott. A szovjet és csatlósai távoltartották ma­gukat, mint minden politika­­mentes emberbaráti akciótól. A 76 résztvevő nemzet közt csak egy van, mely kommu­nista kormányzat alatt áll: Jugoszlávia. DRÁGA MULATSÁG A Formosa sziget és a kí­nai szárazföld közti vizeken évek óta őrjáraton van az amerikai Hetedik Flotta. Fel­adata az, hogy meghiúsítsa a kínai vörösök támadását kínai nacionalisták hatalmá­ban levő Formosa ellen. Az amerikai hadihajók készenlé­te a formosai vizeken nagyon költséges vállalkozás. A flotta fenntartására szükséges éven­te 12 millió hordó olaj, 70,000 tonnán élelem és egyéb szük­séglet és 260,000 darab kü­lönféle holmi, főleg reparálás­ra szolgáló alkatrészek. SZERÉNY RABLÓ NEW YORK. — Az Irving Savings Bankba beállított egy sovány, kiéhezettnek látszó férfi s az egyik pénztárfülke ablakába odatette egy papír­darabot ezzel a szöveggel: “Adja ide az összes nagy ban­kókat, máskülönben agyonlö­vöm magát, vagy levlövök másvalakit.” A pénztáros elkezdte a rab­lónak átnyújtani a nagy ban­kókat s mikor a marka tele volt, a rabló udvariasan elkö­szönt e szavakkal: “Ennyi elég, köszönöm.” 2000 dollár elég volt az éhes embernek, aki, úgy látszik, nem pénzéhes. Koszorús diktátor BÉGS. — Orosz és csatlós diplomaták négyszemközt el­árulják szabad világi barátaik­nak: Kruscsev 'már nem egyeduralkodó. Körülveszik tanácsadók, akiknek szava annyit, vagy többet nyom a latban, mint az övé. Jobbjánál ül Malinovszki tábornagy, és baljánál Szuszlov. Egyesült Nemzetekkel. Nos, ha az, ami most Japán' ban történik, a semlegességbe vezeti az országot, Ja^ pán is pumpolhat és zsarolhat, milliókat, idővel billió' kát kaphat Moszkvától is, Washingtontól is. A Nassei leckét megtanulta a cubai Castro. Bármennyire csábitó is a semlegesség kilátása, re­méljük, hogy Japánban mégsem fog felülkerekedni a “semlegességé politika. Hírek a világ minden részéből RÓMA. — Az itteni orosz orthodox templomban gyászistentiszteletet tartottak Boris Pasternak orosz iró emlékére ,akí május 30-án Moszkva közelében le­vő vidéki házában meghalt. A gyászmisét Leonty san­tiagói (Chile) érseke mondta. BERLIN. — A keletnémet szovjetzónában min­den Vopo (rendőr), aki a zónahatáron elcsíp egy nyu­gatra menekülni próbáló honfitársat, 100 márka ju­talmat kap. LIPCSE, keletnémet szovjetzóna. — A csomag­postahivatal egy Nyugatnémetországból jött ajándék­csomagból kivette és elkobozta a “Luther Márton fő Írásai” cimü könyvet és értesítette a nyugatnémet fel­adót, hogy “antidemokratikus irodalom bevitele Ke­letnémetországba tilos”. MEXICO CITY. — Mexicobóí ez év eleje óta 300 nem-kivánatos idegent deportáltak, köztük 51 ameri­kai és 17 cubai állampolgárt. PJÖNGJANG, Észak-Korea. — Japánból újabb 1114 koreai érkezett Korea északi kommunista felébe. December óta, amióta a hazatelepitési kampány fo­lyik, eddig összesen 24,926 koreai tért vissza Észak- Koreába. PARIS. — Technikusok kiszámították, hogy a pá­risi Eifell-torony télen 15 centiméterrel alacsonyabb, mint nyáron. A fémből készült építmény ugyanis a hi­deg hatására ennyivel zsugorodik össze. BERLIN. — Miután a farmereket a keletnémet szovjetzónában erőszakkal, fenyegetéssel vagy gazda­sági károsítással arra kényszeritették, hogy lépjenek be “önként” kolhozokba, most a pártvezetőség elren­delte, hogy a farmerek minden évben kötelesek meg­ünnepelni a kolhozba való belépésük évfordulóját. FRANKENBERG, keletnémet szovjetzóna. — Walter Hunger világszerte ismert kocsigyáros öt és fél millió márka értékű gyárait itt és három más város­ban elkobozták, állami tulajdonba vették. Hunger és családja és a vállalat számos alkalmazottja már koráb­ban nyugatra menekült. BERLIN. — Bolgár ballet vendégszerepeit Ber­lin kommunista szektorában s a csoport sztárja, a 27 éves Acsinora Kumanova, a férjével áttáncolt a nyu­gati városrészbe. Politikai menedékjogot kértek. JERUZSÁLEM. — Egy izráeli lap jelenti, hogy már beszüntették a kutatást Hitler bizalmasa, Martin Bormann után, miután ezt az elsővonalbeli náci vezért áprilisban Argentínában egy zsidó orvos injekcióval megölte. Bormann, éppen úgy, mint a jeruzsálemi fog­házban őrzött Eichmann, álnéven élt Argentínában és sebészi beavatkozással eltüntettette homlokáról a seb­helyet, amelyről könnyen felismerhették volna. Ami­kor aztán Bormann szivbaja miatt egy német zsidó or­voshoz ment kezelésre és megemlítette a sebhely sebé­szi eltávolítását, az orvos végrehajtotta a halálos Íté­letet, amelyet Bormann távollétében a nürnbergi nem­zetközi biróság mondott ki 1945-ben. BONN. — Munkáshiány nagy gondot okozt a nyu­gatnémet iparnak. A munkanélküliek száma 153,000- re csökkent és az ország minden részében összesen 487,- 000 munkást keresnek. A kormány érintkezésbe lépett több külföldi kormánnyal, hogy segítsék elő munká­sok bevándorlását Nyugatnémetországba. DUNKIRK, Franciaország. — Az itteni hajógyár­ban építik a 73,800 tonnás tankhajót, amely a legna­gyobb európai olajszállitó hajó lesz. Építője, — akiről nevét is nyeri a hajó — Jean Paul Getty, a Párisban élő amerikai szupermilliomos. Állítólag Getty a mul­­timillomosok internacionáléjában az első helyen áll, vagyonát némelyek billió dollárnál többre becsülik, ő maga azt mondja, hogy nem tudja összeszámolni a mil­lióit. z HAVANA. — A Castro ellen a sziget keleti végén szervezkedett ellenforradalmi csoportot a kormányhoz hü milicia felszámolta. A hónapok óta folyt hajtóva­dászat során a kormánycsapatok elfogták a felkelők 15 vezérét, és most Castroék kezére került az ellenállási mozgalom vezére, Manuel Beaton kapitány is. CAMAGUEY, Cuba. — A Becerra állattenyészté­si farmot, mely amerikai tulajdonban volt, csaknem teljes egészében elkobozta a Castro kormány — 56,- 000 akerből mindössze 1650 akert hagyott meg a jog­szerű tulajdonosoknak. Ezen a farmon Lowell Tash, a gazdaság vezetője, ezt irta egy plakátra: “Ez kom­munista birtok”. Annak a plakátnak hátsó oldalára ir­ta ezt, amelynek szövege igy hangzik: “Ez cubai bir­tok. A haza vagy a halál!” A provokáló felirás miatt az amerikai gazdasági igazgatót letartóztatták. Cubá­­ban idegen vagyont elkobozni szabad, de az elkobzás ellen még tüntető szóval tiltakozni sem szabad. EG YES SZÁM ARA 15 CENT No. 24. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom