A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-06-10 / 23. szám
A ir\ Pa^7,TOY* 7. OLBÁL ' " 1 I ■■■— SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TÖLGYEST MIHÁLY — Azért, kedvesem, mert neked is üdülésre van szükséged. Oh nagyon jól láttam én, mennyire feláldoztad magad betegségem ideje alatt. A te vállaidon volt az egész teher. Gondját viselted gyermekeimnek, vezetted házamat és ápoltál engem. Tudom, hogy ily óriási feladatra csak egy nagy lélek képes és az is csak óriási erőfeszitéssel. Te ama három-négy hét alatt, mig az ágyat őriztem, az önfeláldozás csodáit vitted véghez. És már akkor feltettem magamban, hogy nőmmé teszlek. Később hozzájárult tulajdon katasztrófád. Tudom, hogy sokat, nagyon sokat szenvedtél tstileg, lelkileg egyaránt. Az üdülés tehát nagyon rád fér. — Mily jó vagy Vazul, — simult Etelka férjéhez. — Egy nagy dolog azonban hátra van még, — folytatta a bojár. — Addig el nem utazom, mig a ti családi viszálytokat ki nem egyenlitem. Szilárdan eltökéltem magamban, hogy téged kibékitelek fivéreddel. Ettől rettegett Etelka legjobban. Még nem vallott be mindent s nem úgy adta elő a dolgot, amint az valójában történt. Ámde férjének kívánsága elől nem térhetett ki, mert ezáltal gyanút keltett volna benne. Mindamellett etekintetben aggodalmait nem hallgatta el egészen. — Nagy feladatba akarsz kapni. Fivérem elkeseredetten gyűlöl engem s nem hiszem, hogy kibéküljön velem, — Most ki fog békülni, mióta feleségem vagy, — mondotta a nábob nem minden önérzett nélkül. — Én mint férjed, közbeveíem magam s lehetetlen, hogy ennek sikere ne legyen! — Ne vedd oly könnyen a dolgot, Vazul. A siker csak akkor lenne meg, ha Ilonkát neki vissza tudnád adni! — Nos és nem tehetnők mi ezt? — Nem hiszem, hogy erre képesek lennénk, — felelt Etelka kitérőleg. — ő ugyan sejtette, hol lehet Ilonka, de nem akarta férje előtt elárulni, hogy neki korábban még rablóvezérekkel is voltak összeköttetései. — Mit gondolsz kedvesem, talán jó lenne fivéredet meglátogatni. — Nem, nem, — szabadkozott Etelka élénken. — Ezt még most nem tehetjük. De hiába is tennők, mert fivérem jelenleg nincs is itthon. — Hát holvan? ' — Még egyre feleségét keresi. Legutóbb Kolozsváron tartózkodott, hogy jelenleg is ott van-e még, azt természetesen nem tudhatom. Krecsun megragadta neje kezét s a szemébe nézett. — Mondd Etelkám, tudnál-e legalább neki utbaigazitást adni? — Talán tudnék, ha eddigi lépéseiről beszámolna. — JóTvart, — válaszolt Krecsun. — Még ma Írunk neki egy hosszú levelet. A helyzetet igen szépen ki fogom előtte fejteni s felkérem, hogy látogasson meg bennünket. Itt majd kezembe veszem őt és légy meggyőződve, hogy ki fog békülni veled. — De hátha már nincs Kolozsváron? — Nein oda küldöm a levelet, hanem egyszerűen Csillagvárra, ott biztosa ntudni fogják, hol tartózkodik Ő jelenleg. Meg vagyok győződve, hogy a levél vétele után okvetlenül ide jön. Ebben aztán meg is állapodtak. Krecsun elküldte a levelet s mindketten kíváncsian várták az eredményt. LXXII. FEJEZET Otthoni események Elemér a hasztalan keresésbe belefáradva, végre haza ment, mert nem tartotta lehetetlennek, hogy hátha Ilonka ezalatt haza került. Ebben a feltevésében a kolozsvári rendőrség is megerősitetet, mert tudta volt, hogy Ilonka egy Ízben már haza ment szüleihez. Ami pedig a rablókat illeti, ezek a környéken levő búvóhelyükről nyomtalanul eltűntek. Elemérben ugyanis az a gyanú támadt, hogy talán sikerült valami ravasz módon másodszor is hatalmukba keríteni Ilonkát s a feltevésből kiindulva, rábírta a kapitányt, hogy katonai segítséget is igénybe véve, támadást intézzen a rablók fészke ellen. Ez a lépés is dugába dőlt, mert bebizonyult, hogy a haramiák erről a vidékről végkép eltűntek. Hogy hova mentek, azt még csak sejteni sem lehetett. Elemérben még csak az az egy remény tartotta a lelket, hogy hátha neje ezalatt haza ment. De akkor miért nem irt neki? Miért nem szabadítja meg őt a bozonytalanság okozta rettentő kínoktól? Egyébiránt lehetséges az is, hogy irt, de a levelet talán lehetetlen volt neki kézbesíteni. Itthon ezalatt nem jó dolgok történtek. Már régebben említettük, hogy Szitás Lajost akkor este, midőn javulást ígért, hiába várták haza. Nem tudták elképzelni, mi történhetett vele. Keresték mindenhol, ahol csak megfordulni szokott, de nem találták. Holttestét végre megtalálták a hegyi patakban, teljesen feloszlott állapotban, úgy hogy csak a ruhájáról ismertek rá. Nyakán zsineg volt, ami arra mutatott, hogy vagy megfojották, vagy ő maga akasztotta fel magát egy fára a patak mentén, a madzag azonban elszakadt s ő a patakba zuhant, ahonnét halva hozták ki. A csendőrhadnagy tüzetesen kihallgatta mindazokat, kikkel Lajos eltűnésének napján beszélt, vagy találkozott, kihallgatta háznépét is és a nyert vallomásokból és kijelentésekből azt a meggyőződést merítette, hogy Lajos nem követhetett el öngyilkosságot, legalább nem. volt rá oka, mert egész határozottan a javulás útjára tért. Inni nem ivott, tehát nem is volt itas, ennélfogva még azt sem lehetett feltételezni, hogy ilyen állapotban a patakba zuhant volna. A másik gonosztett az volt, hogy a tömösi kúria második tulajdonosát, a kötélgyárost, nemsokára meggyilkolva találták a kert alsó végén, maga ház pedig leégett. A tüzvizsgálat kiderítette, hogy ravasz akaratú gyújtogatás esete forog fenn. Ez a két eset csaknem megzavarta a csendőrhadnagyot. Az első pillanatban, úgy látszott, hogy e két gaztett talán összefüggésben áll egymással s oly célból lett elkövetve, hogy a vizsgálatot tévútra vezesse. Ámbár a csendőrhadnagy lázas tevékenységet fejtett ói( mindamellett nem birt zöld ágra vergődni. Mindennekelőtt Szitás Lajosnak régi haragosát, Lénárdot fogta vallatóra. A legény most is még olyan hetyke volt, mint máskor. Tudta, hogy rá nem bizonyíthatnak semmit, ennélfogva csakúgy félvállról beszélt még a csendőrhadnaggyal is, ki a béketürésből kifogyva, rákiáltott: — Velem ne bolondozzál Csóti Lénárt, mert mindjárt hűvösre tétetlek. — Ám ha én vagyok a tettes, akkor csak rajta, — válaszolt Lénárd. — De ha nem tudnak rám bizonyítani semmit, akkor engem hagyjanak békében. — Jó, jó, — szólt a csendőrhadnagy, jön még a kutyára dér. Emlékezzél vissza a mai napra. Az áldozat nyakán zsineget találtunk . . , vigyázz, nehogy a te nyakadra is az kerüljön. Csóti Lénárdot most eleresztette, titkon azonban tovább folytatta a nyomozást. Volt egy eszméje, mely a nyomozásnál kiindulási pontul szolgált. Szitás Lajos koponyáján volt egy horpadás, mely körülbelül akkora volt, mint egy kisebbszerü baltának a foka. Lehetett az egy ütésnek is a nyoma, melyet valaki fokossal mért rá. A csendőrhadnagy annak idején kerestette is az ide illő fokost; de nem bírta megtalálni. Csupa elővigyázatból viaszlenyomatot vett a horpadásról s csak azután temették el Szitás Lajost. Csóti Lénárd biztonságban érezte magát és ismét felkereste — Isten tudja már hányadszor, Jucit. A szenvedélyes legény nem tudott lemondani a gonlodatról, hogy övé ne legyen Juci, aki még mint bánatos özvegy is, kívánatos volt az ő szemében. Juci elhagyta apósa házát és ismét atyjához költözött. Vasas éppen akkor nem volt otthon. Csóti Lénárd valóban mindig olyan szerencsés volt, hogy egyedül találta a fiatal asszonyt. — Juci, — kezdte el, — már neked igazán kőszived van, hogy meg nem könyörülsz rajtam. — Lénárd, — válaszolt erre a fiatal asszony igen komolyan, — hiába jársz utánam. Megmondtam már régen, hogy nem leszek . . . nem lehetek a tied. — És miért nem? — Hát azért ... és csak még azért se. — És ugyan mit jelent az az azért? Juci most felállott, merően a szeme közé nézve, igy felelt: — Azért, mert meg vagyok győződve, hogy te vagy a férjem gyilkosa. Gyilkosé pedig nem leszek soha. Csóti Lénárd szinte hátratántorodott. — Ám, ha nem lennék a tettes, enyém lennél akkor? Juci lehajtotta fejét és sirt. Csóti Lénárd közeléfcb lépett hozzá, egy percig összefont karokkal nézte, majd megérintette vállát: — Juci, hát csakugyan enyém lettél volna, ha . . . Szava elakadt. Erre hirtelen felállott a fiatal asszony s igy szólt: — Talán megsajnáltalak volna kitartó szerelmedért, talán meg is szerettelek volna, de most utálattal fordulok el tőled, mert gyilkosnak tartalak. Csóti Lénárd hátra hökkent. Majd a homlokához kapott s igy szólt: — Oh, hát hiába lettem gyilkossá érted. Hiába pusztítottam el azt a pipogya embert . . . — Lénárd! — kiáltott Juci magából kikelve. — Feljelentelek, mint gyilkost. Erre Csóti Lénárdban hirtelen felébredt a vadállat. Karján ragadta Jucit s szinte hörögve kiáltotta: — Ezt meg ne merd tenni, mert akkor neked is ütött utolsó órád. (Folytatjuk) A KANADAI UNIÓK (Canadian Scene) — A legtöbb ujbevándorló azt hiszi, hogy a szakszervezetekben a hangsúly a politizáláson van. így van ez a legtöbb európai országban. Kanadában ezzel szemben még fontosabb a gazdasági szempont, bár tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben a szakszervezetek politikai jellege mindinkább erősödik. A kanadai szakszervezetek legnagyobb része széles alapokon van megszervezve, ami azt jelenti, hogy számos helyi szervezetből állanak, amelyek nagy országos, vagy nemzetközi szervezetek tagjai. Ezen országos szervezetek a Canadian Labor Congress nevű cuscszervezethez tartoznak. E hatalmas szervezet által a szakszervezetek nagyobb erőt képviselnek. A szakszervezetek rendeltetése elsősorban az, hogy a munkások nevében tárgyaljanak a munkaadóval és kedvezőbb munkabéreket, munkaidőt, fizetett túlórát, különböző biztosításokat, egészségügyi és biztonsági intézkedéseket, fizetett szabadságot harcoljanak ki tagjaik részére. A szakszervezet és az alkalmazó között kötött szerződések Írásba vannak lefektetve és rendesen egy, vagy két évig vannak érvényben. A szerződés aláírása után az egyes szeakszervezeti fiókok ügyelnek arra, hogy rendelkezései be legyenek tartva. E főbb feladataik mellett a szakszervezetek gondoskodnak arról, hogy ha egy munkást munka közben baleset ér, ug$ esete a Workmen’s Compensation Board elé kerüljön. Ha egy alkalmazottnak valamilyen panasza van a munkaadó ellen, vagy ha jogos ok nélkül elbocsátották, a szakszervezet lép fel érdekében. Az iparban a szakszervezetek azért harcolnak, hogy elérjék az u. n. “closed shop” és > “union shop” vívmányát. A “closed shop” azt jelenti, hogy bárki csak akkor vehető föl munkára, ha tagja a szakszervezetnek. A “union shop” rendszere értelmében valaki felvehető akkor is, ha nem tagja a szakszervezetnek, viszont felvétele után köteles belépni. Ami a kanadai szakszervezeti tagot illeti, rá az vár, hogy betöltse szerepét a szakszervezetben. Mindenekelőtt belépési dijat és havonta tagdijat kell fizetnie, amelynek összege átlagos havi 2.50-5.00 dollárt tesz ki, amely tagdijak levonhatók az adóból. A szakszervezeti tagság keretén belül alá kell vetnie magát a rangidősség szerinti osztályozásnak, amelynek értelmében elsőbbség illeti azokat, akik hosszabb ideje vannak alkalmazásban ugyanazon cégnél, vagy dolgoznak ugyanabban a szakmában. Ez az elsőség határozza meg az elbocsátsok (lay-off) és előléptetések rendjét. Van még egy szabály, melynek a szakszervezeti tagnak magát alá kell vetnie, ez a többségi elv alkalmazása. Erre különösen akkor kerül sor, amidőn a szakszervezeti tárgyaló és az alkalmazó nem tudnák megegyezni egy munka szerződésben. Amennyiben nem tudnak megegyezni, a kormány által előirt egyeztetési eljárás alkalmazása után sem, úgy a szakszervezet fölteszi tagjainak a kérdést, hogy elfogadják-e a régi szerződést, vagy inkább sztrájkba kezdenek. Ez esetben minden tagnak szavaznia kell a sztrájk mellett, vagy ellen. A sztrájk alatt a tagok a szakszervezettől kapnak támogatást éspedig hetenkint rendszeresen, de csupán annyit, amennyi létfönntartásukra szükséges. Ezenkívül a szakszervezetek igyekeznek biztosítani lakbérük kifizetését és a jelzálog kölcsönök és más életbevágóan fontos fizetési kötelezettségeK teljesítését is, de ez attól függ, hogy a sztrájk meddig tart. Végeredményében a szakszervezetek biztonsága és ereje e két elven fordul meg: az elsőség és a többség elvén, bármilyen megpróbáltatásokat jelentsen is egye? esetekben azok alkalmazás^. A kanadai munkásságnak mintegy egyharmada van a szakszervezetekben, amelyek legtöbbje egyes szakmákban vágj7 gyárakban működik. Bár az úgynevezett fehérgalléros alkalmazottak a munkaerő tekintélyes részét teszik ki, legnagyobbrészük nincs a szakszervezetekben, legalábbis nem a szó igazi értelmében. A legtöbb esetben szövetségekbe tömörülnek valamely cégen belül, maguk választván meg képviselőiket, akik azután nevükben tárgyalnak az alkalmazóval. Ezek a szövetségek hasonlóak a szakszervezetekhez, de nélkülözik azok súlyát és erejét. ÜVEGNASZÁD PiRÁGA. — Csehszlovákiában nemsokára elkészül egy telj esen hengerelt üvegből gyártott motoros naszád. A 12 méter hosszú hajó ötszörte könnyebb a hagyományos anyagokból előállított hasonló méretű vizijármüveknél. 135 lóerős motorral látják el. Reverendás nők VATIKÁNVÁROS. — Az Osservatore della Domenica félhivatalos vatikáni hetilap azt irja, hogy a katolikus egyházban sohasem lesznek női papok, püspökök. A nők a papi hivatás kérdésében a vatikáni lap abból az alkalomból foglalt állást, hogy Svédországban a nemzeti egyház felszentelt három női papot. Az Ossefvatóre hivatkozik arra, hogy ezt úgy a többi svéd protestáns ágyházak, mint a katolikusok helytelenítették. A Piarista Szövetség vacsorája A Derby, N. Y.-ban tanuló magyar piarista diákok szülői elhatározták, hogy együttes támogatással segitséggükre lesznek a magyar piarista atyáknak abban, hogy konviktusuk mellé megépitség tornatermüket, ahol a magyar diákok a testedzést, sportot gyakorolhatják és kultuárlis előadásokat rendezhetnek. A Magyar Piarista Diákszövetség örömmel és készséggel kiván a szülők segitségére lenni ennek a szép elgondolásnak megvalósításában. Tízezer dollárra van szükség az építkezéshez ; a munka ingyenes lesz, miután sokan díjmentesen ajánlották fel segítségüket. A gyűjtési kampányt New Yorkban kezdik el, vacsora keretében, melynek jövedelme és a még várható adományok vetik meg alapját annak, hogy uj létesítménnyel bővüljön a piarista atyák derby-i települése. A Piarista Diákszövetség, a magyar piarista diákok szüleinek közreműködésével június 4-én szombat este 8-kor az Árpád Teremben (323 East 82 St.) vacsorát rendez. Vacsora után P. Kővári Lajos piarista atya, a konviktus vezetője vetitettképes előadásban számol be a magyar diákok életéről Derbyben. Dr. Eckhardt Tibor, a Diákszövetsé gelnöke mond beszédet. Felülfizetésként adományokat hálásan vesznek a nemes célra és ez az adóból levonható. A vacsora alkalmával értékes tárgyak kerülnek kisorsolásra. SZEMÉLYI HÍREK JOHNSON Lyndon Johnson texasi szenátor még nem hirdette ki, hogy pályázni szándékozik a demokrata elnökjelölésre. Még csak kampánybeszédeket , mond. És Rayburn texasi képviselő, a képviselőház elnöke, kihirdette, hogy Washingtonban megalakult a Johnson elnökjelölését szorgalmazó bizottság. HITLER Hitler Paula, a náci diktátor testvére, 64 éves korában meghalt Berchtesgadenben, Bajorországban. V é n 1 e á n y maradt, visszavonultan élt. Szégyelte a Hitler nevet és Wolf néven szerepelt mindenütt. DR. EISENHOWER A south-bendi Notre Damé egyetem Eisenhower elnököt a jogtudomány tiszteletbeli doktorává avatták. A Kakas meghalt SEVILLA. — Meghalt 77 éves korában El Gallo (a Kakas) és egész Spanyolország gyászolja. Rafael Gomez cigány volt s Spanyolország egyik leghíresebb toreádora. A bikaviadal a Gomez családban hagyomány volt; matador volt a Kakas apja és matador volt a fivére, akit sok sikeres viadala után felnyársalt a dühödt bika. A Kakasnak is bőven kijutott felnyársalásból; tizennégyszer akadt fenn a bika szarván, kétizben majdnem elvérzett, úgy hogy már feladták neki az utolsó kenetét. Ami megkülönböztette a többi toreádoroktól, az az alámerülés volt: kritikus pillanatokban megfutamodott a rohamozó bika elől, átugrott ä korláton és lebukott, a bika dühösen nézelődött, nem tudta, höl nyelte el a föld az ellenséget; v:' A Kakas az ország leggazdagabb cigánya volt. A század első három évtizedében több mint fél millió dollárt keresett és minden centet, illető- ' leg pezetát elköltött. Amikor kiöregedett az arénából, időnkint vissza-visszahivták még egy és még egy bucsuviádalra, majd népünnepélyeket rendeztek megsegítésére. Koldusszegényen halt meg. TÚL A SZÁZON LAKEWOOD, 0. - Mrs. Annie C. Murphy a napokban 101-ik születésnapját érté el. Hat testvére volt, akik mind 85 és több évet éltek. Vannak hosszuéletü családok ... é* ANCHORAGE, Alaszka. — öreg eszkimót hozott a repülőgép Lime faluból. “Nevem Stony Pappy,” mondta, “113 éves vagyok és fogfájáson van.” Az orvosok alaposan megnézték — nemcsak a fájós fogát — és megegyeztek abban, hogy az öreg lehet 97 éves ... De ő ragaszkodott ahhoz, hogy túl van a százon. ❖ KONSTANZ, Németország. — George Friemel, Németország legöregebb generálisa, 101 éves korában meghalt. * JERUZSÁLEM. — 144 éves korában meghalt, a Jordániái rádió közlése szerint, Khalil Abuhava jeruzsálemi lakos, a Közép-Kelet legöregebb embere. * BIDDEFORD, Maine. — Sámuel Shepard, a Colby College utolsó öregdiákja, “Maine áliám legöregebb republikánusa” meghalt 102 éves korában.
