A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-01-22 / 3. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA VOL. 38. ÉVFOLYAM Eisenhower elnök Moszkvába megy Kruscsev amerikai látogatásának viszonzásául Eisenhower elnök junius 10-én, — a párisi első csúcs­konferencia után — Oroszországba utazik 10 napi lá­togatásra. Az elnök oroszországi útját Kruscsev fenyegető­zése előzi meg, hogy, ha a párisi konferencia nem ve­zet megnyugtató eredményre, ő megujitja támadásait a berlini kérdésben. KRUSCSEV ÚJRA FENYEGETŐZIK A szovjet parlamentben Kruscsev bejelentette, hogy a hadsereget, a haditengerészetet és a légierőt el­avult fegyvernemnek tartja s az ország katonai ere­jének fő tényezője ennélfogva az atombombás rakéta lesz. A szovjet hadiüzemeiben, mondotta, már soroza­tosan gyártják a messzevivő rakéták különböző típu­sait. Ezidén és jövőre összesen 1.2 millió katonát le­szerelnek és gyárakba, farmokra küldenek termelő munkára. Dino Berati, 42 éves new yorki service station tulajdonos (az autó alatt). A javí­tásra felemelt kocsi rázuhant Beraiira és súlyosan megsebesítette. A baleset az utolsó napon történt, mielőtt eladta az állomást üzlettársának, aki másnap átvette. A messzevivő rakétás fenyegetést Kruscsev meg­toldotta a már unosuntig hajtogatott próféciával, hogy hamarosan meg fogják haladni az amerikai termelést. Számokkal példázta, hogy az orosz termelés nagyobb mértékben fokozódik évről-évre, mint az amerikai. De azt nem emlitette, hogy az amerikai farmerek túlsókat termelnek s ezért a kormányzat igyekezete a mezőgaz­dasági termelésnek nem fokozására, hanem korlátozá­sára irányul. Az amerikai kormány Kruscsev bejelentését igy értelmezi: Ez nem az orosz haderő csökkentése, hanem csak átcsoportositása és ugyanakkor mesteri propa­ganda sakkhuzás. Johnson szenátor fején találta a szö­get ezzel a megállapitással: Kruscsev a béke olajágá­val fejbe akar kólintani bennünket. A hamis fegyverkezés-csökkentés hatalmas propa­gandafegyvert ad a szovjet kezébe és lehetővé teszi Kruscsevnek, hogy a küz'eii csúcskonferencián a sza­bad világot védekezésre szoritsa azzal a szemrehányás­sal, hogy mig ő fegyveres erejét csökkenti, a szabad világ vonakodik a példát követni. FIDEL ES UNCLE SAM Fegyvertelen, vértelen háborúság folyik most Cu­ba és az Egyesült Államok közt, a szegény törpe és a gazdag óriás közt. A törpe támad, az óriás védekezik Egyenlőtlen erők összecsapása ez és a gyengébb győz. Fidel Catro forradalmi kormánya derüre-borura kisa játit, vagyis ellop cubai vagyonok mellett amerikai vagyonokat is, és Amerika ez ellen a tiltakozáson és esetleges gazdaági megtorlásokon kivül nem tehet sem­mit. Mert az óriás nem avatkozhat be katonai erővel egy latinamerikai országocska belügyeibe; ilyen akció Amerika ellen hangolná egész Dél-Amerikát és Krus­csev nevetne, Mikoján vigyorogna. Nem szabad a kör­szakállas fiatal forradalmár erejét lebecsülni; ő éppen olyan erős, mint Nasser, a két háborúban csúnyán meg­vert egyiptomi diktátor: mindketten a mérleg nyelve hegyén állnak s csekély súlyúkkal erre vagy arra bil­lenthetnék a hidegháborús mérleg serpenyőit. Amerika nem tehet egyebet, tiltakozó jegyzéket küldött Fidel Castronak. Amerika — úgymond a jegy­zék — elismeri bármely kormány jogát földosztásra, polgári és idegenek vagyonának államositására, ha az elkobzott vagyonért a kormány fizet. Elvégre nem lo­pott vagyonokról van szó, amelyeket a kormány vissza­lophat, hanem amerikai részről ipari és üzleti befekte­tésekről van szó, amelyek abban a feltevésben történ­tek, hogy a kormány tiszteletben fogja tartani saját országának törvényeit éppen úgy, mint a nemzetközi jogelveket. Amire Dr. Fidel Castro azt feleli, hogy Amerika nem ismeri és félremagyarázza a cubai helyzetet. Oda­haza pedig Castro rövidke szónoklatot tartott, mind­össze egy óra tiz perces beszédet, amelyben azt ordí­totta, hogy ő nyugodt, mert tudja, hogy a nép mögötte áll. (A 70 perces beszéd az egy éves forradalomban re­kordot jelent; Castro három-négy órás beszédeket szo­kott tartani s egyizben, mint tanú egy hazaárulási per­ben, hét óra hosszat beszélt.) Abban, hogy a nép mögötte áll, Castronak igaza van. Hiszen nem a néptől, az istenadta szegény nép­től vesznek el földet, gyárat, üzletet stb., hanem csak­is azoktól, akiknek van vagyonuk . . . Diplomáciai jegyzékek jönnek és mennek és Cast­­roék tovább haladnak a megkezdett utón. Kisajátíta­nak, sokszor erőszakosan, fegyelmezetlenül, még nyug­tát sem adnak az elkobzott vagyontárgyakról. Ami pe-A magyar rabság elismerésétől óva inti Amerikát Harry Truman KBÜSCSEVCK az orosz gyarmatbirodalom állandósításra törekszenek Harry S. Truman, aki nyolc áven át elnökünk volt és leg­alább úgy ismeri a kommu­nistákat, mint bárki más, a .májusra tervezett csúcstalál­kozóról elmélkedő cikkében azt az álláspontot mondja he­lyesnek, hogy minden módon igyekeznünk kell a szovjettel valamelyes békés megállápo­­lásra jutni. Minden megálla­podás azt jelenti, hogy egyik léi is, a másik is bizonyos en­gedményeket tesz. A mi ré­szünkről végzetes engedmény lenne, ha elismernők Orosz­ország uralmát a kelet- és iözép-európai csatlósorszá­­aok népei felett és örökre el­adnék ezeket a rabhépeket az oroszoknak. Sok jel arra mutat, hogy Kruscsevnek ez i stratégiája: Engedményt tesz valamely kérdésben és ennek ellenében kiköti magá­­íak a jelenlegi állapot fenn­­tartását, a Nyugat által való elismerését. Emlékezzünk, milyen pimasz hangon beszélt nemrég Kruscsev a magyar szabadságharc brutális vérbe­­foj fásának jogosultságáról. És emlékezzünk az 1955 évi genfi konferenciára. Milyen barátságosan mosolygott ott Kruscsev (Bulganin oldalán). Elhitette velünk, hogy békés periódusba lépünk és mi csak később ébredtünk rá, hogy ez­alatt változatlanul folyt uj árulás, fenyegetőzés és krí­zis. München pédája lecke le­gyen nekünk, hogy mire vezet az, ha a béke időleges meg­óvása érdekében népeket fel­áldozunk diktátoroknak. Bé­ke és szabadság együtt — ez legyen a cél. A kommunisták célja válto­zatlanul a világ meghódítása. Békés együttélést és békés versengést prédikálnak, amely az ö elképzelésük sze­rint addig fog folyni, amig mi belepusztulunk ebbe. Bé­kás együttélés elképzelhetet­len lefegyverzés nélkül, amelynek az Egyesült Nem­zetek ellenőrzése alatt kell megtörténnie. Örök rabság? A szovjet fő igyekvése most és a jövő években arra irányul, hogy véglegesítse a kelet- és közép-európai gyar­matok beillesztését az orosz anyaországnak nemcsak po­litikai, hanem gazdasági rend­szerébe is. Az oroszok nyil­vánvaló elképzelése szerint Lengyelország, Magyaror­szág, Románia és a többi je­lenlegi csatlós országok idővel Oroszország tartományai lesznek, mint voltak régen a római birodalom tartományai a fegyveres erővel meghódí­tott és katonai uralom alatt tartott provinciák — békés és békéden, lázadozcjprovin­­ciák. Kölcsönös gazdasági segít­ség a neve és jelszava a szov­jet gyarmatosításnak. Azt je­lenti ez, hogy az’ egyes gyar­matok termelését egymással és az anyaországgal egyre szorosabban egybeflüzzik. A csatlósországok árucseréje egyre nagyobb mértékben a gyarmatbirodalom területére szoritkozik. Például Magyar­­ország kereskedelmének két­harmadrésze ma csatlósors7á­­gokba és Oroszországba irá­nyul és csak egyharmad jut a szabad világra. Nemrég a magyarországi csatlóskor­mány egyik szószólója közöl­te, hogy 1965-ig a magyar ki­vitelnek 75 százaléka keletre fog menni már most megkö­tött kereskedelmi szerződések alapján. A magyar termelés legnagyobb része — ebben a 75 százalékos keretben — Oroszországba megy. A gyarmatoknak az anya­országgal való szorosabb egy­­befüzése érdekében uj ország­utakat, csatornákat, olajveze­tékeket, áramvezetékeket épí­tenek, hogy a gazdasági ka­pocs állandósuljon. Az áldozat Ebben a gyarmatosító fo­lyamatban legrosszabb hely­zete éppen a magyar népnek van, amely a legerősebb ellen­állást fejtette ki az orosz el­nyomással szemben 1956 őszén. A szabadságharc vér­­befojtása után ugyanis a ma­gyarországi gazdasági élet le­tört, a magyar kormány és nép rá volt utalva orosz segí­tésre, orosz jótékonyságra. Az orosz könyörületésségnek persze magas ára volt, az oro­szok szorosabbra fűzték a rabság köteleit, szabadon rendelkezhettek a magyar föld és ipar termékeivel, dik­tálhatták az árucsere feltéte­leit. A szabadságharc elbuká­sa után a magyar nép még ne­hezebb rabságba jutott, mint volt Rákosi alatt. A többi gyarmati országok valamivel kedvezőbb helyzetben van­nak, valamivel több gazdasá­gi önállóságot tudnak érvény­re juttatni a szabad világgal folytatott árucsere terén. Csehszlovákia, például, ké­vésüké függ a szovjettől, Len­gyelország pedig árucseréjé­nek több mint 50 százalékát a Nyugattal bonyolítja le. Métely a U. N.-ben Az Egyesült Nemzetek pa­lotájába is behatolt a náci métely. A titkári hivatal há­rom zsidóvallásu alkalmazott­ja ebéd után az irodába visz­­szatérve, az Íróasztalokon .ho­rogkeresztet találtak. TÖRÖK KÖVET A VATIKÁNBAN VATIKÁNVÁROS — A Vatikán és a török kormány közt megállapodás jött létre, hogy diplomáciai kapcsolatra lépnek, kölcsönösen követeket küldenek Ankarába és a Va­tikánba. dig a fizetséget illeti, a kormány 20 évre szóló kötvé­nyekkel fizet, amelyeknek ázsiója alacsony és egyre alacsonyabb lesz, mert Cuba gazdasági helyzete egyre rosszabbodik. Idővel megnyugodnak a kedélyek. Látott már ilyesmit a világ és látott Uncle Sam ilyesmit Mexico­ban, ahol a harmincas években ugyancsak megkopasz­­tották az amerikaiakat. És ma . . . legjobb barátságban vagyunk Mexico kormányával és népével . .,. Hírek a világ minden részéből LONDON. — Több angol ipari és üzleti vállalat a németországi antiszemita kilengéseken felháborodva, elbocsátotta a német munkásokat és bojkottálja a né­met árukat. Egy nagy londoni áruház túladott német Írógépein és ruházati cikkein és visszavonta rendelé­seit. BERLIN. — Két náci ifjúsági egyesület működé­sét betiltották. BONN. — Két nácit, akik horogkeresztet mázol­tak középületekre, 7 és 14 hónapi börtönre Ítéltek. Két 16 éves fiút pedig, akik a mázolásban résztvettek, arra Ítélték, hogy két hétvégét javítóintézetben töltsenek és három hétvégén dolgozzanak a protestáns templom körül, amelyet horogkereszttel bemázoltak és bocsá­natot kérjenek a paptól. ALGÍR. — A francia katonai hatóság letartóztat­ta Joseph Kernan abbét, aki titokban támogatta a fel­kelőket. PARIS. — Az egyik francia gyárban elmés szer­kezetet alkalmaznak a munka közben előforduló bale­setek elhárítására. Amikor a munkás a megengedett­nél közelebb jut valamelyik forgó alkatrészhez, meg­szólal egy hangszóró és figyelmezteti a veszélyre. A berendezés fotocella és hangszalag segítségével műkö­dik és a szakértők szerint jóval nagyobb biztonsagot nyújt, mint az eddig használt fényjelek. BERLIN. — A keletnémet szovjetkormány ki­adott egy ateista (istentagadó) útmutatót e címmel: “A túlvilágról a földre.” Különösképpen a kommunis­ta párt lapja kritizálja a könyvet; azt Írja, hogy nin­csen abban elég békepropaganda. HELSINKI, Finnország. — Az egyetem vallástu­dományi osztályára 58 nő és 55 férfi iratkozott be. Most először vannak a nők többségben. Papi állást a nők ucm kaphatnak a nemart: lutherLnw. .egyházban, de kapnak olyan más állásokat, amelyekben theológiai is­meretek szükségesek. SYDNEY, Ausztrália. — A januári hőség rekord­­magasságot ért el. A hőmérő délben 124 fokot muta­tott, porfelhő elsötétített egész nagy vidékeket, nap­­szurás és kimerültség folytán nyolc ember meghalt. AMMAN, Jordán. — A jordániai kormány kárté­rítést követel a nyugatnémet kormánytól azoknak a mohamedánoknak a nevében, akik szenvedtek a ná­ci uralom alatt. A jordániak által kiadott hivatalos közlemény szerint, a követelés a zsidóknak nyújtott kártérítéshez hasonló jóvátételt igyekszik elérni, mint­hogy a nyugatnémet kormány úgy nyilatkozott, hogy kártérítést nyújt a náci korszak minden áldozatának, faji különbség nélkül. Jordánia bonni diplomáciai kép­viselője kapcsolatot létesített valamennyi arab állam diplomatáival, hogy megszerzze támogatásukat a kö­veteléshez. BONN. — Nyugat-Néinetországban jelenleg 443,- 320 munkanélküli van, kétszerannyi, mint volt novem­berben. TEHERÁN. — Több ezer középiskolai fiatal diák sztrájkba lépett, mert szigorúbb tanrend lépett életbe. Rendőrség könnygázzal ugratta szét a rendetlenkedő kamaszokat. LONDON. — lan Campbell, 38 éves angol orvos­tudós, aki nyolc évvel ezelőtt átment a kommunisták­hoz, Varsóba, most hazatért. Elmondta, hogy Varsó­ban a Marie Curie Intézetben folytatott kutatásokat a rák rádiumgyógymódja terén. Azért tért haza, mert a világhelyzet változása folytán már nincsenek kom­munistabarát elvei, egyáltalán nincsenek többé poli­tikai elve és ezentúl csak a tudománnyal fog foglalkoz­ni. A megtért bűnös hideg fogadtatásban részesült ha­zájában, még sehonnan sem kapott meghívást tanári vagy más állásba. MOSZKVA. — Átszállás nélkül Moszkvából Ró­mába lehet utazni hamarosan, mert a szovjet vasuta­sok közvetlen hálókocsi-járatot indítanak. A szovjet vasutak vállalták, hogy rendelkezésre bocsátanak kü­lönleges hálókocsikat, amelyek nyomtávolságát tet­szés szerint lehet szabályozni. TEHERÁN. — A perzsa-iráki határ mentén iráki antikommunisták felrobbantottak egy csónakot, mely­ből orosz tisztek aknákat raktak le. Több orosz tiszten kivül iráki tisztek és katonák is életüket vesztették. A csónakot az antikommunisták elsülyesztették. MOSZKVA. — Az egyik vezető lap élesen támad­ja a bíróságokat, amelyek enyhe, feltételes büntetése­ket szabnak ki nők elleni erőszak és más szekszuális büntettek esetében. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 3. SZÁM The GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Hiradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend. péntek, 1960 január 22

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom