A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-25 / 39. szám

A Jő PÁSZTOR 4, OLDAL ÉRTÉKES MAGYAR TAULMÁNY RÁKOS DAGANAT FELLELÉSÉRE BUDAPEST. — Az Orvosi Fizikai Kutató Intézetben dr. Nagy János egyetemi adjunk­tus, az intézet izotóplaborató­riumának vezetője Scintigrá­­fot szerkesztett: olyan gépet, amely meglátja, azután leraj­zolja, hol van a beteg ember testében rákos szövődmény, hol helyezkedik el az agyda­ganat vagy a pajzsmirigy da­ganat áttétele. A beteggel kis mennyiségű — a szervezetre teljesen ár­talmatlan — izotópos jódot itatnak. A megivott jód fel­szívódva a véredényeken ke­resztül jut el a beteg testrész­be. Radioaktív arany közvetle­nül a mell- vagy hasüregbe juttatva, a mellhártya, illet­ve a. hashártya rákos áttéte­leit mutatja ki. A fej vérerei­be juttatott speciális izotópu anyag az agydaganat pontos helyét mutatja meg. A Scintigráf a testbe jutta­tott izotópok elhelyezkedését érzékelteti és papírra jegyzi. A vizsgálat elvégzése után az orvos előtt ott a térkép a be­teg emberről, s pontosan meg­állapíthatja a beteg rész vagy daganat helyét. A Scintigráf teljesen auto­matikusan működik, nem kell minden esetben az egész tes­tet feltérképezni, lehet külön egy-egy testrészt vizsgálni. A jelenlegi konstrukció még csupán síkban látja a megbe­tegedés helyét, de már elké­szült a terv, amely szerint mélységben is pontosan meg tudják állapítani a daganat elhelyezkedését. KE HÍREK AZ ÓHAZÁBÓL Újabb T200 fiatal kezdte meg az ingyenes munkát a Hanság területén. A budapes­ti egyetemistákon kívül fővá­rosi és Szabolcs megyei kö­zépiskolások is részt vesznek a csatorna építésében. A mun­kák megkezdése óta 20 kilo­méter csatorna készült el, s több mint 79 ezer köbméter földet forgattak meg. A meg­ásott csatornák mintegy 2600 katasztrális hold kiterjedésű mocsaras területről vezetik le a vizet. A KlStZ-fiatalok még már­ciusban vállalták, hogy'1-, há­rom és fél millió murikspiráj: dolgoznak társadalmi munká­ban (vagyis fizetéseinkül) az iparban és mezőgazdaság­ban az idén. A jelentések ar­ról számolnak be, hogy a fia­talok állják szavukat. Számos üzemben a legnehezebb mun­kát vállaják. A Beloiannisz­­gyár kiszisztái az uj üzemrész építésének védnökségét vál­lalták, ahol még az idén 1000 kolhoz- telefon gyártására ke­rül sor. Négymillió forintot takarítottak meg karbantar­tási munkáknál a Borsodi Ve­gyikombinátban, a KISZ-fia­­talok segítségével. A csepeli Transzformátorgyár építésén 480 kiszista dolgozik. Több ezer fiatal dolgozik a Hanság­ban és más ifjúsági építőtá­borokban. Több fővárosi isko­la tatarozását és takarítását is a KlSZ-szervezetek végzik. Összesen közel százezer fiatal végzett társadalmi munkát ebbgu az évben. Ehhez a rdágyarországi hír­hez azt az érdekes, megjegy­zést lehet és kell tenni, hogy Amerikában az iskolákból ki­kerülő fiatalokat, akik mun­kát keresnek, munkanélküli­eknek minősítenek és ők, pár százezerén, növelik a kimuta­tásokban a munkanélküliek táborát. Kommunista ország­ban a munkanélküliség prob­lémáját az eltagadás mellett “társadalmi munkával” is “oldják meg.” Dolgoznak, hát nem munkanélküliek! Itt akik kényszerből nem dolgoznak, segély formájában többet kapnak, mint Magyarországon a dolgozók. Több hétig fiatal vádlottak álltak a 2-22. kerületi bíró­ság előtt. Átlagos életkoruk alig érte el a húsz évet. Be­törések, lopások, botrányoko­zások szerepeltek bünlistáj ti­kon. A banda vezére Tóth Pál, 25 éves fiatalember, az alve­­zér pedig egy 17 éves fiú volt. A banda többi tagja 15-20 éves fiú volt, de két fiatal­asszony is közreműködött, mint felhajtó és orgazda. A bíróság Tóth Pált négy­évi börtönre, a 17 éves alve­­zért négy és félévi börtönre, a 19 éves Sproch Csabát két­évi, Balázs Lászlónét egy év nyolc hónapi börtönre ítélte. A többi vádlottat kisebb bör­tönbüntetéssel, illetve javito­­nevelő büntetéssel sújtották. A fiatalkorúak egy részét bí­rói megrovásban részesítet­ték, illetve néhányat próbára bocsátottak. * Gyetvai János, a néhány év előtt megszűnt new yorki ma­gyar kommunista napilap szerkesztője, “Fegyverek és emberek” cimü regénye most jelent meg. A regény témája az 1919 évi Kun Béla-féle pro­letárdiktatúra, amelyért “ha­tártalanul lelkesedtek a ma­gyar munkások és parasz­tok.” * A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat egyre nagyobb szám­ban vásárol a magánosok szá­mára külföldi személygépko­csikat. A keletnémet szovjetzóná­ból importált Trabant kisko­csiból eddig 60 érkezett, s az év végéig további 250 da­rabra számítanak. A Skoda Felicia sport személygépkocsi­ból 30 darabot kaptak. Skoda Octaviából eddig 450, szep­tember végéig még 550 érke­zik. Moszkvicsból 660-at vett át a Csepel Nagykereskedel­mi Vállalat, a tervben elő­irányzott további 340 szep­tember-október hónapokban esedékes. Wartburg személy­­gépkocsiból ez évre mind ösz­­sze 400 darabot vásároltak. A Simca Aronde P-60-as fran­cia személygépkocsiból 200-at osztanak szét. * A Fővárosi Bíróság több hétig tartó tárgyalás után ítéletet hirdetett a volt Soly­mári Műanyag-, Játékáru és Tömegcikk Szövetkezetnél el­követett bűncselekmények ügyében. A perben 29 vádlot­tat vontak felelősségre. A szö­vetkezet vezetői jogtalanul fizettek ki prémiumokat, ju­talmakat és nyersanyagokat, készárukat adtak el kisiparo­soknak, a befolyt összeget pe­dig saját céljaikra fordítot­ták. Ezenkívül vesztegetést is követtek el; hűtlen kezeléssel, csalással, lopással és sikkasz­tással mintegy 230,000 forint kárt okoztak. A bíróság Vigh Ferencet, a volt szövetkezet elnökét öt-A Milwaukeei Washington Park állatkertiébe egy uj fiatal rinocerosz him ér­kezett (jobbról), de az első találkozásnál nagyon kevés érdeklődés nmtatko zott a már ott lévő nőstény (balról) és az uj jövevény között. KÁDÁRÉK A ü. N.-BEN (FEC) A budapesti Kos­­uth rádió szerint a minisz­tertanács kinevezte az Egye­sült Nemzetek közgyűlése ülésszakán résztvevő magyar delegációt. Vezetője dr. Sik Endre külügyminiszter, tag­jai: Péter János, a külügymi­niszter helyettese, Mód Péter, Szita János, Kolozs Márta és még 8 személy, akik közül egyesek valószínűen a titkos rendőrség tagjai. A magyar delegáció man­dátumát a U. N. közgyűlése 1056 óta nem fogadta el, igy a magyar csoport az egyetlen, amelyről az Egyesült Nemze­tek közgyűlése — ha csak közvetve is — kimondotta, hogy nem képviselik a ma­gyar népet. Azonban az eljá­rási szabályok szerint mind­addig, amig véglegesen nem utasítják vissza egy tagnem­zet mandátumát, teljes jog­gal működhet. így a kommu­nista magyar delegáció/'ha megtűrtén is, de résztVeííz a közgyűlés munkájában. A je­lek arra mutatnak, hogy a magyar delegáció jelentős erőfeszítéseket tesz mandá­tumuk elismertetéséért. Nap­­ról-napra járják a delegáció­kat és támogatásukat kérik. Arra hivatkoznak, hogy Ma­gyarországon minden megvál­tozott, nincsenek politikai pe­rek, a nyugalom helyreállt. Ebből persze csak annyi igaz, hogy a kommunista sajtó és rádió hallgat a letartóztatá­sokról, perekről, kivégzések­ről, valamint az emberi jogok folyamatos megsértéséről. A magyar kommunista de­legáció másik célja, hogy a magyar kérdés ne kerüljön a közgyűlés napirendjére. Mint ismeretes a forradalom leve­rése óta a közgyűlés minden ülésszakán, sőt a rendkívüli ülésszakon is tárgyalta a ma­gyar kérdést. A jelenlegi köz­gyűlés napirendjére még nem tűzték ki a magyar ügyet. Egyes vélemények szerint a magyar kérdés napirendre tűzését Sir Leslie Munro fog­ja kérni, akinek a határozat értelmében minden olyan ese­ményt jelentenie kell, amely­­lyel a magyar kormány a leg­utóbbi határozat óta (1058 de­cember 12) megsértette az emberi jogokat. Erre bőségei adatok vannak. A tavalyi és idei erőszakos kolhozositás, az egyházak működésének fel­ügyelet alá helyezése, a sza­bad ügyvédség megszűnése, a munkásság hajszolása és ki­használása, továbbá a letar­tóztatások, titkos politikai pe­rek és kivégzések: elegendő adatok a magyar ügy tárgya­lására. A közgyűlési határozat ér­telmében a magyar kérdést mindaddig napirenden kell tartani, amig a szovjet csa­patok el nem hagyják Ma­gyarországot és a magyar nép nem gyakorolhatja emberi jo­gait és az ország nem nyerte vissza függetlenségét. KRUSCSEV ARCKÉPE HIÁNYCIKKEK VÁSARA PESTI IAMPECEK BUDAPEST (FEiC) — A nevelés területén évek óta probléma a jampec-kérdés. Egy nevelő Népszabadságban osztályozza a jampeceket: Van divat-jampec, akit nem nehéz hibáiból kinevelni. A másik típus a világnézeti­­jampec, ki rendkívül veszedel mes, mert rendszerellenes, ci­nikus, a társadalmon kívül él, fölényesen kezel mindent és ráadásul csőnadrágot hord. A cikkíró szerint ez a típus nem a kommunizmusból nőtt ki, hanem a “Nyugaton szított háborús hisztéria, a nihilliz­­mus, a mának élés hangulata, a nyugati szellemi és kultu­rális élet sekélyes szellemi terméke.” Figyelemreméltó az a vers, amit egy ifjú kommunista fü­zetében találtak és a Népsza­badság is idéz: Stramm, Stramm fiuk a jampecek. Én esküszöm, ha felnövök, Hogy én is az leszek. Szűk csőnadrágban álldogál S ha megszólal a jazz zenekar, Minden tagja jár. Fő az elegáncia, Mely a jampec klassz alak­ját Vagányul kiadja. évi, Tóth Béla főkönyvelőt 3 és fél évi, Jagicza Károly bér- és munkaügyi osztályvezetőt, valamint ifj. Haj dó Dénes részlegvezetőt 3 évi, Pillmann György raktárost kétévi, a többi vádlottat 3 hónaptól 2 és fél évig terjedő börtön­­büntetéssel sújtotta. BUDAPEST1. — A magyar fővárosban éppen úgy, mint a vidéken a legkeresettebb szükségleti cikkek azok, ame­lyek — nincsenek. Nagyon sok és sokféle hiánycikk van. Erről meglehetősen kimerítő tudósítás jelent meg a pesti Népszavában. Itt egy pár Íze­lítő a hiánycikkekből ha ugyan bea^lnilehet olyasmi­nek az izów,^imi nincs. Hetek óta járom már a vá­ros üzleteit, gáz-gyujtót ke­resve. Apró, 6-7 forintot érő szerszám, t u 1 a j d ónképpen nyeles fémburkolatban fog­lalt tűzkőnek is nevezhetnénk. Naponta tucatnyi háziasszony keresi a vas- és edényboltok­ban, mert nélkülözhetetlen háztartási kellék. De sehol­­sem kapható. És keresnek hajsütővasat, szitát, diódarálót, kilincset, húsvágó kalapácsot, fűrészt, lemezszegecset, meg egy sor más apró szerszámot, alkat­részt. Az üzletekben azonban nincs. Apróságok, de sok em­bernek okoznak mindennapi bosszúságot. A Rákóczi úti vas- és edény­bolt vezetője — miután végig­hallgatta a vevők kifakadá­­sait, listát vesz elő. — Több száz olyan cikk hiányzik üzletünkből, amelye­ket naponta keresnek. Min­den hónapban megrendelj ük őket, de csak mutatóba ka­punk nehány darabot. Meg kellene egyszer nézni: miért nem gyárt elegendő háztar­tási segédeszközt, apró kellé­ket az ipar? A Belkereskedelmi Minisz­térium vas- és műszaki igaz­gatóságán ugyancsak listával Kezdődik a beszélgetés: az 19ői9 második félévére össze­állított hiánycikkek jegyzékét mutatják. A tavalyihoz ké­pest valamivel kevesebb a hi­ánycikk, de a különbség nem nagy. A Könnyűipari Minisztéri­um szakemberei kérdésünkre elismerik, hogy valóban nem szívesen gyártják az üzemek ezeket az apróságokat. A ke­reskedelem kis szériákat ren­del, ez kevés nyereséget hoz. nitják, hogy a kapitalista és a kommunista ■ gazdasági rendszer közt a fő különbség az, hogy mig a kapitalisták csak a profitért termelnek, a kommunista termelés a nép szükségletének kielégítését te­kinti kizárólagos céljának. És ime, a Könnyűipari Miniszté­rium szakemberei jsag m r eb b e­­nés nélkül beísmerikf hogy a kereskedelem — vagyis a kommunista állam, merthi­­szen a kereskedelem nagy mértékben államositva van — profitra éhes. Ennyi éppen elég a hiány­­cikk-izelitőből. De elég-e csak olvasni ezt? Mit kell még csi­nálni? Megmondja Bilicsi Ti­vadar: “Meg kell pukkadni a röhögéstől!” Csakugyan, rö­högni kell. A kisdedóvától a tudományegyetemig azt ta-Nem kellenek a kommunista irók BUDAPEST. (FEiC) — Az Élet és Irodalom egyik számá­ban Szabó György az alábbia­kat írja nagykanizsai tapasz­talatairól : Verseket nem olvasnak. No­vellákat nagyritkán vesz még valaki, költeményeket alig: kötetek érintetlenül sorjáznak a polcokon ... a városban élő háromszáz pedagógus közül egy tucat sincs beiratkozva a város egyetlen komoly könyv­tárába . . . alkalmam volt a megye községi könyvtárosai­nak legjobbjaival, mintegy 70 emberrel, négy órán át beszél­getni a mai magyar iroda­lomról. Többségük tanító. Ro­­konszenvvel,érdeklődve hall­gattak végig, s azután meg­kérdezték: mikor adják ki az “Elfujta a szél” cimü re­gényt? Kosáryné Réz Lolá­val, Herczeg Ferenccel mi van? Újra vezető , . , BUDAPEST. (FEC) — Ba­ta István, volt vezérkari fő­nök és honvédelmi miniszter, a Szovjetunióból 1958-ban visszatért Magyarországra. Visszatérésének pontos idejét nem tudjuk. Bata, aki azelőtt villamos­kalauz volt Budapesten, visz­­szatérése után újból a villa­mos vasutaknál kapott állást. Eleinte rövid ideig mint el­lenőr a forgalomnál műkö­dött, néhány hónap elteltével pedig a kőbányai kocsiszín “állomásfőnöke” lett. (Folytatás az 1-ső oldalról) vagy ha mondják nekik, el­hinni, hogy az amerikai, gyá­ri munkás egy napi kereseté­vel vásárolhat egy pár cipőt, vagy két párt, amikor nekik, az orosz munkásoknak, ezért kát hétig kell dolgozniok? Persze, ha az árakról és bé­rekről van szó, nem szabad megfeledkezni arról, hogy Oroszországban a lakás a ke­resetnek 3-6 százaléka, az or­vosi szolgálat ingyenes. Még sokat kell tanulnak Ahhoz, hogy Amerikát a termelésben utolérjék — vagy ahogyan Kruscsev mondja: túlhaladják —-, még nagy vál­tozások kellenek. 45 millió orosz termelése szükséges 205 millió lakos élelmiszerekkel való ellátására, Amerikában 7 miliő farmer eleget termel 175 millió ember számára, sőt sokkal többet. (Sajnos, sokkal többet, sóhajt fel Benson földművelésügyi miniszter.) Hasonlóképpen többet pro­dukál egy-egy amerikai ipari munkás, mint egy-egy orosz munkás. A nemzeti összter­melés csekélyebb a katonai ki­adások magasabbak, mint Amerikában. Minden drága A szükségleti cikkek ára magas, minőségük alacsony. Egy pár cipő ára Oroszország­ban 30 dollárnak felel meg, férfi öltöny 75-85 dollár, az automobilok áráról nem is le­het beszélni, talán inkább hallgatni kell erről, mert majdnem megfizethetetlen áron is majdnem lehetetlen autót venni. Szabad szava A Kruscsev látogatásnak éppen úgy, mint korábban Mensikov washingtoni nagy­követ, Mikoján és Kozlov szovjet miniszterek amerikai körutazásainak talán legérde­kesebb jelensége az, hogy mig a kapitalizmus temetésére ké­szülő orosz nagyságokat az amerikai ipari, üzleti és pénz­ügyi nagyságok szinte hódo­latteljes udvariassággal fo­gadták, az amerikai munkás­szervezetek vezérei mind­egyiknek alaposan megmond­ták a véleményüket — azt, hogy szabad munkásoknak nem kell az ő munkásparadi­csom juk, ahol a munkásoknak nincsen több joguk, mint a koncentrációs táborok rabjai­nak. Most San Franciscóban az AFL-CIO konvencióját meg­nyitó beszédében Meany elnök — a Kruscsevvel való találko­zás előestéjén — röviden szólt erről a proletár nagy­ságról, imigyen: “Kruscsev­­nek egyedüli célja a világ rab­ságba juttatása és eszközei: hamisság, ármánykodás, em­bertelen üldözés.” Az amerikai munkásvezé­reknek ez a következetes ma­gatartása arra vall, hogy itt süket fülekre talál a. kommu­nista harci jeliszó: “Világ pro­letárjai, egyesüljetek!” Nyil­ván az amerikai szervezett munkások nem tekintik ma­gukat proletároknak. Propaganda Azoknak volt igazuk, akik már Kruscsev megérkezése előtt megjósolták, hogy itt fő feladatának a propagandázást fogja tekinteni. Csakugyan, “szenzációs” javaslata az Egyesült Nemzetek előtt, hogy minden ország szerelje le katonaságait az utolsó szá­lig és semmisítsék meg az összes fegyvereket, ezekben a tragikus időkben is nevetsé­gesen ható gyerekmese. Gye­rekmesét mond az a szörnye­teg, aki tegnap még hidrogén­­bombás rakétáival fenyegető­zött. Kruscsev földi paradicsom gyerekmeséjéhez még csak annyit kell megjegyezni, hogy ez másolata nemcsak annak a hasonló paradicsom javaslat­nak, amelyet annakidején Lit­vinov szovjet ngykövet ter­jesztett a Népszövetség elé, hanem emlékeztet korunk má­sik szörnyetegének, Hitlernek ajánlkozására, hogy hajlandó meg-nem-támadási szerző­dést adni Dániának, Norvé­giának, Hollandiának, Bel­giumnak és az európai nagy­hatalmaknak is — mindazok­nak az országoknak, amelyek megtámadására és meghódí­tására lázasan fegyverkezett. Cirkusz Propaganda? Nem, ennél keményebb szavak iá elhang­zottak a kruscsevi látogatá­sok jellemzésére . Cirkusz, mondják diplomáciai körök­ben; olyan cirkusz, amilyenre a diplomácia történetében nincsen példa. Hol veszekszik, hol csufolkodik, Amerika bel­­ügyeiről az amerikai kong­resszussal vitatkozik, azon­nali hazautazással fenyegető­zik, Hollywoodban tapsolt a Can-Can film bemutatóján az­tán azt mondta, hogy ilyen' szemétre az orosz nép nem ki­váncsi. Komoly dolgokról vo­nakodik nyilatkozni. A ma­gyar szabadságharc vérbefoj­­tása? “Ez egy döglött pat­kány”, mondja csufolkodva. Munkások és munkások 1 Orosz proletár “méltósá­gok” amerikai látogatásainak legkényesebb epizódja ott játszódik le, ahol a szovjet proletárvezérek találkoznak és eszmecserét folytatij^ ar­ról, hogy mi kell a dolgozó em­bernek. Már a Kruscsev-Bul­­ganin vándorlások idején azí angol szocialisták megmond- ' ták nekik, hogy ők nem kér­nek az orosz recept szerinti koncentrációs munkásparadí'­­csom áldásaiból. Most San Franciscóban Walter Reuther és az amerikai munkások (nem proletárok) szószólói szóltak Kruscsevhez és ala- i posan odamondták neki. Meg­mondták neki, hogy nemcsak kenyéren él a munkás, szabad ember is akar lenni. A moszk-' vai kegyelmes ur persze mód­felett megdühödött, amikor arcába vágták az igazságot. “A mi nézeteink homlokegye­nest ellenkeznek, köztünk nem lehet megértés,” mondta és ezzel igazat mondott. Szabad­ság és rabság közt nem lehet­séges megértés. “Világ prole­tárjai, egyesüljetek!” — ez a jelszavuk, de a világ munkás­ságait a szovjet önkényura­lom eszközeivel nem lehet egyesíteni. Feljegyzésre méltó törté­nelmi tény, hogy úgy Mikoján és Kozlov, mint Kruscsev amerikai földön legnagyobb vereségeiket akkor szenved­ték, amikor az amerikai mun­kásság képviselőivel beszél­tek. MENEKÜLT-TRAGÉDIA NIJMEGEN, Hollandia. — A 20 éves Nyíri Sándor, a 22 éves Bozsár Angéla és a 23 éves Bari Mária, a holland aSteni menekült-tábor lakói vasárnapra virradó éjszaka a Saalach határfolyón át ille­gálisan Nyugat-Németország­­ba kartak jutni, hogy megme­neküljenek a nyomasztó lá­ger-élettől. Bari Mária életé­vel fizetett a kétségbeesett kí­sérletért: az ár elsodorta és belefulladt a folyóba. 0HAZAI HÍRADÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom