A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-09-25 / 39. szám
A Jő PÁSZTOR 4, OLDAL ÉRTÉKES MAGYAR TAULMÁNY RÁKOS DAGANAT FELLELÉSÉRE BUDAPEST. — Az Orvosi Fizikai Kutató Intézetben dr. Nagy János egyetemi adjunktus, az intézet izotóplaboratóriumának vezetője Scintigráfot szerkesztett: olyan gépet, amely meglátja, azután lerajzolja, hol van a beteg ember testében rákos szövődmény, hol helyezkedik el az agydaganat vagy a pajzsmirigy daganat áttétele. A beteggel kis mennyiségű — a szervezetre teljesen ártalmatlan — izotópos jódot itatnak. A megivott jód felszívódva a véredényeken keresztül jut el a beteg testrészbe. Radioaktív arany közvetlenül a mell- vagy hasüregbe juttatva, a mellhártya, illetve a. hashártya rákos áttételeit mutatja ki. A fej vérereibe juttatott speciális izotópu anyag az agydaganat pontos helyét mutatja meg. A Scintigráf a testbe juttatott izotópok elhelyezkedését érzékelteti és papírra jegyzi. A vizsgálat elvégzése után az orvos előtt ott a térkép a beteg emberről, s pontosan megállapíthatja a beteg rész vagy daganat helyét. A Scintigráf teljesen automatikusan működik, nem kell minden esetben az egész testet feltérképezni, lehet külön egy-egy testrészt vizsgálni. A jelenlegi konstrukció még csupán síkban látja a megbetegedés helyét, de már elkészült a terv, amely szerint mélységben is pontosan meg tudják állapítani a daganat elhelyezkedését. KE HÍREK AZ ÓHAZÁBÓL Újabb T200 fiatal kezdte meg az ingyenes munkát a Hanság területén. A budapesti egyetemistákon kívül fővárosi és Szabolcs megyei középiskolások is részt vesznek a csatorna építésében. A munkák megkezdése óta 20 kilométer csatorna készült el, s több mint 79 ezer köbméter földet forgattak meg. A megásott csatornák mintegy 2600 katasztrális hold kiterjedésű mocsaras területről vezetik le a vizet. A KlStZ-fiatalok még márciusban vállalták, hogy'1-, három és fél millió murikspiráj: dolgoznak társadalmi munkában (vagyis fizetéseinkül) az iparban és mezőgazdaságban az idén. A jelentések arról számolnak be, hogy a fiatalok állják szavukat. Számos üzemben a legnehezebb munkát vállaják. A Beloianniszgyár kiszisztái az uj üzemrész építésének védnökségét vállalták, ahol még az idén 1000 kolhoz- telefon gyártására kerül sor. Négymillió forintot takarítottak meg karbantartási munkáknál a Borsodi Vegyikombinátban, a KISZ-fiatalok segítségével. A csepeli Transzformátorgyár építésén 480 kiszista dolgozik. Több ezer fiatal dolgozik a Hanságban és más ifjúsági építőtáborokban. Több fővárosi iskola tatarozását és takarítását is a KlSZ-szervezetek végzik. Összesen közel százezer fiatal végzett társadalmi munkát ebbgu az évben. Ehhez a rdágyarországi hírhez azt az érdekes, megjegyzést lehet és kell tenni, hogy Amerikában az iskolákból kikerülő fiatalokat, akik munkát keresnek, munkanélkülieknek minősítenek és ők, pár százezerén, növelik a kimutatásokban a munkanélküliek táborát. Kommunista országban a munkanélküliség problémáját az eltagadás mellett “társadalmi munkával” is “oldják meg.” Dolgoznak, hát nem munkanélküliek! Itt akik kényszerből nem dolgoznak, segély formájában többet kapnak, mint Magyarországon a dolgozók. Több hétig fiatal vádlottak álltak a 2-22. kerületi bíróság előtt. Átlagos életkoruk alig érte el a húsz évet. Betörések, lopások, botrányokozások szerepeltek bünlistáj tikon. A banda vezére Tóth Pál, 25 éves fiatalember, az alvezér pedig egy 17 éves fiú volt. A banda többi tagja 15-20 éves fiú volt, de két fiatalasszony is közreműködött, mint felhajtó és orgazda. A bíróság Tóth Pált négyévi börtönre, a 17 éves alvezért négy és félévi börtönre, a 19 éves Sproch Csabát kétévi, Balázs Lászlónét egy év nyolc hónapi börtönre ítélte. A többi vádlottat kisebb börtönbüntetéssel, illetve javitonevelő büntetéssel sújtották. A fiatalkorúak egy részét bírói megrovásban részesítették, illetve néhányat próbára bocsátottak. * Gyetvai János, a néhány év előtt megszűnt new yorki magyar kommunista napilap szerkesztője, “Fegyverek és emberek” cimü regénye most jelent meg. A regény témája az 1919 évi Kun Béla-féle proletárdiktatúra, amelyért “határtalanul lelkesedtek a magyar munkások és parasztok.” * A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat egyre nagyobb számban vásárol a magánosok számára külföldi személygépkocsikat. A keletnémet szovjetzónából importált Trabant kiskocsiból eddig 60 érkezett, s az év végéig további 250 darabra számítanak. A Skoda Felicia sport személygépkocsiból 30 darabot kaptak. Skoda Octaviából eddig 450, szeptember végéig még 550 érkezik. Moszkvicsból 660-at vett át a Csepel Nagykereskedelmi Vállalat, a tervben előirányzott további 340 szeptember-október hónapokban esedékes. Wartburg személygépkocsiból ez évre mind öszsze 400 darabot vásároltak. A Simca Aronde P-60-as francia személygépkocsiból 200-at osztanak szét. * A Fővárosi Bíróság több hétig tartó tárgyalás után ítéletet hirdetett a volt Solymári Műanyag-, Játékáru és Tömegcikk Szövetkezetnél elkövetett bűncselekmények ügyében. A perben 29 vádlottat vontak felelősségre. A szövetkezet vezetői jogtalanul fizettek ki prémiumokat, jutalmakat és nyersanyagokat, készárukat adtak el kisiparosoknak, a befolyt összeget pedig saját céljaikra fordították. Ezenkívül vesztegetést is követtek el; hűtlen kezeléssel, csalással, lopással és sikkasztással mintegy 230,000 forint kárt okoztak. A bíróság Vigh Ferencet, a volt szövetkezet elnökét öt-A Milwaukeei Washington Park állatkertiébe egy uj fiatal rinocerosz him érkezett (jobbról), de az első találkozásnál nagyon kevés érdeklődés nmtatko zott a már ott lévő nőstény (balról) és az uj jövevény között. KÁDÁRÉK A ü. N.-BEN (FEC) A budapesti Kosuth rádió szerint a minisztertanács kinevezte az Egyesült Nemzetek közgyűlése ülésszakán résztvevő magyar delegációt. Vezetője dr. Sik Endre külügyminiszter, tagjai: Péter János, a külügyminiszter helyettese, Mód Péter, Szita János, Kolozs Márta és még 8 személy, akik közül egyesek valószínűen a titkos rendőrség tagjai. A magyar delegáció mandátumát a U. N. közgyűlése 1056 óta nem fogadta el, igy a magyar csoport az egyetlen, amelyről az Egyesült Nemzetek közgyűlése — ha csak közvetve is — kimondotta, hogy nem képviselik a magyar népet. Azonban az eljárási szabályok szerint mindaddig, amig véglegesen nem utasítják vissza egy tagnemzet mandátumát, teljes joggal működhet. így a kommunista magyar delegáció/'ha megtűrtén is, de résztVeííz a közgyűlés munkájában. A jelek arra mutatnak, hogy a magyar delegáció jelentős erőfeszítéseket tesz mandátumuk elismertetéséért. Napról-napra járják a delegációkat és támogatásukat kérik. Arra hivatkoznak, hogy Magyarországon minden megváltozott, nincsenek politikai perek, a nyugalom helyreállt. Ebből persze csak annyi igaz, hogy a kommunista sajtó és rádió hallgat a letartóztatásokról, perekről, kivégzésekről, valamint az emberi jogok folyamatos megsértéséről. A magyar kommunista delegáció másik célja, hogy a magyar kérdés ne kerüljön a közgyűlés napirendjére. Mint ismeretes a forradalom leverése óta a közgyűlés minden ülésszakán, sőt a rendkívüli ülésszakon is tárgyalta a magyar kérdést. A jelenlegi közgyűlés napirendjére még nem tűzték ki a magyar ügyet. Egyes vélemények szerint a magyar kérdés napirendre tűzését Sir Leslie Munro fogja kérni, akinek a határozat értelmében minden olyan eseményt jelentenie kell, amelylyel a magyar kormány a legutóbbi határozat óta (1058 december 12) megsértette az emberi jogokat. Erre bőségei adatok vannak. A tavalyi és idei erőszakos kolhozositás, az egyházak működésének felügyelet alá helyezése, a szabad ügyvédség megszűnése, a munkásság hajszolása és kihasználása, továbbá a letartóztatások, titkos politikai perek és kivégzések: elegendő adatok a magyar ügy tárgyalására. A közgyűlési határozat értelmében a magyar kérdést mindaddig napirenden kell tartani, amig a szovjet csapatok el nem hagyják Magyarországot és a magyar nép nem gyakorolhatja emberi jogait és az ország nem nyerte vissza függetlenségét. KRUSCSEV ARCKÉPE HIÁNYCIKKEK VÁSARA PESTI IAMPECEK BUDAPEST (FEiC) — A nevelés területén évek óta probléma a jampec-kérdés. Egy nevelő Népszabadságban osztályozza a jampeceket: Van divat-jampec, akit nem nehéz hibáiból kinevelni. A másik típus a világnézetijampec, ki rendkívül veszedel mes, mert rendszerellenes, cinikus, a társadalmon kívül él, fölényesen kezel mindent és ráadásul csőnadrágot hord. A cikkíró szerint ez a típus nem a kommunizmusból nőtt ki, hanem a “Nyugaton szított háborús hisztéria, a nihillizmus, a mának élés hangulata, a nyugati szellemi és kulturális élet sekélyes szellemi terméke.” Figyelemreméltó az a vers, amit egy ifjú kommunista füzetében találtak és a Népszabadság is idéz: Stramm, Stramm fiuk a jampecek. Én esküszöm, ha felnövök, Hogy én is az leszek. Szűk csőnadrágban álldogál S ha megszólal a jazz zenekar, Minden tagja jár. Fő az elegáncia, Mely a jampec klassz alakját Vagányul kiadja. évi, Tóth Béla főkönyvelőt 3 és fél évi, Jagicza Károly bér- és munkaügyi osztályvezetőt, valamint ifj. Haj dó Dénes részlegvezetőt 3 évi, Pillmann György raktárost kétévi, a többi vádlottat 3 hónaptól 2 és fél évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta. BUDAPEST1. — A magyar fővárosban éppen úgy, mint a vidéken a legkeresettebb szükségleti cikkek azok, amelyek — nincsenek. Nagyon sok és sokféle hiánycikk van. Erről meglehetősen kimerítő tudósítás jelent meg a pesti Népszavában. Itt egy pár Ízelítő a hiánycikkekből ha ugyan bea^lnilehet olyasminek az izów,^imi nincs. Hetek óta járom már a város üzleteit, gáz-gyujtót keresve. Apró, 6-7 forintot érő szerszám, t u 1 a j d ónképpen nyeles fémburkolatban foglalt tűzkőnek is nevezhetnénk. Naponta tucatnyi háziasszony keresi a vas- és edényboltokban, mert nélkülözhetetlen háztartási kellék. De seholsem kapható. És keresnek hajsütővasat, szitát, diódarálót, kilincset, húsvágó kalapácsot, fűrészt, lemezszegecset, meg egy sor más apró szerszámot, alkatrészt. Az üzletekben azonban nincs. Apróságok, de sok embernek okoznak mindennapi bosszúságot. A Rákóczi úti vas- és edénybolt vezetője — miután végighallgatta a vevők kifakadásait, listát vesz elő. — Több száz olyan cikk hiányzik üzletünkből, amelyeket naponta keresnek. Minden hónapban megrendelj ük őket, de csak mutatóba kapunk nehány darabot. Meg kellene egyszer nézni: miért nem gyárt elegendő háztartási segédeszközt, apró kelléket az ipar? A Belkereskedelmi Minisztérium vas- és műszaki igazgatóságán ugyancsak listával Kezdődik a beszélgetés: az 19ői9 második félévére összeállított hiánycikkek jegyzékét mutatják. A tavalyihoz képest valamivel kevesebb a hiánycikk, de a különbség nem nagy. A Könnyűipari Minisztérium szakemberei kérdésünkre elismerik, hogy valóban nem szívesen gyártják az üzemek ezeket az apróságokat. A kereskedelem kis szériákat rendel, ez kevés nyereséget hoz. nitják, hogy a kapitalista és a kommunista ■ gazdasági rendszer közt a fő különbség az, hogy mig a kapitalisták csak a profitért termelnek, a kommunista termelés a nép szükségletének kielégítését tekinti kizárólagos céljának. És ime, a Könnyűipari Minisztérium szakemberei jsag m r eb b enés nélkül beísmerikf hogy a kereskedelem — vagyis a kommunista állam, merthiszen a kereskedelem nagy mértékben államositva van — profitra éhes. Ennyi éppen elég a hiánycikk-izelitőből. De elég-e csak olvasni ezt? Mit kell még csinálni? Megmondja Bilicsi Tivadar: “Meg kell pukkadni a röhögéstől!” Csakugyan, röhögni kell. A kisdedóvától a tudományegyetemig azt ta-Nem kellenek a kommunista irók BUDAPEST. (FEiC) — Az Élet és Irodalom egyik számában Szabó György az alábbiakat írja nagykanizsai tapasztalatairól : Verseket nem olvasnak. Novellákat nagyritkán vesz még valaki, költeményeket alig: kötetek érintetlenül sorjáznak a polcokon ... a városban élő háromszáz pedagógus közül egy tucat sincs beiratkozva a város egyetlen komoly könyvtárába . . . alkalmam volt a megye községi könyvtárosainak legjobbjaival, mintegy 70 emberrel, négy órán át beszélgetni a mai magyar irodalomról. Többségük tanító. Rokonszenvvel,érdeklődve hallgattak végig, s azután megkérdezték: mikor adják ki az “Elfujta a szél” cimü regényt? Kosáryné Réz Lolával, Herczeg Ferenccel mi van? Újra vezető , . , BUDAPEST. (FEC) — Bata István, volt vezérkari főnök és honvédelmi miniszter, a Szovjetunióból 1958-ban visszatért Magyarországra. Visszatérésének pontos idejét nem tudjuk. Bata, aki azelőtt villamoskalauz volt Budapesten, viszszatérése után újból a villamos vasutaknál kapott állást. Eleinte rövid ideig mint ellenőr a forgalomnál működött, néhány hónap elteltével pedig a kőbányai kocsiszín “állomásfőnöke” lett. (Folytatás az 1-ső oldalról) vagy ha mondják nekik, elhinni, hogy az amerikai, gyári munkás egy napi keresetével vásárolhat egy pár cipőt, vagy két párt, amikor nekik, az orosz munkásoknak, ezért kát hétig kell dolgozniok? Persze, ha az árakról és bérekről van szó, nem szabad megfeledkezni arról, hogy Oroszországban a lakás a keresetnek 3-6 százaléka, az orvosi szolgálat ingyenes. Még sokat kell tanulnak Ahhoz, hogy Amerikát a termelésben utolérjék — vagy ahogyan Kruscsev mondja: túlhaladják —-, még nagy változások kellenek. 45 millió orosz termelése szükséges 205 millió lakos élelmiszerekkel való ellátására, Amerikában 7 miliő farmer eleget termel 175 millió ember számára, sőt sokkal többet. (Sajnos, sokkal többet, sóhajt fel Benson földművelésügyi miniszter.) Hasonlóképpen többet produkál egy-egy amerikai ipari munkás, mint egy-egy orosz munkás. A nemzeti össztermelés csekélyebb a katonai kiadások magasabbak, mint Amerikában. Minden drága A szükségleti cikkek ára magas, minőségük alacsony. Egy pár cipő ára Oroszországban 30 dollárnak felel meg, férfi öltöny 75-85 dollár, az automobilok áráról nem is lehet beszélni, talán inkább hallgatni kell erről, mert majdnem megfizethetetlen áron is majdnem lehetetlen autót venni. Szabad szava A Kruscsev látogatásnak éppen úgy, mint korábban Mensikov washingtoni nagykövet, Mikoján és Kozlov szovjet miniszterek amerikai körutazásainak talán legérdekesebb jelensége az, hogy mig a kapitalizmus temetésére készülő orosz nagyságokat az amerikai ipari, üzleti és pénzügyi nagyságok szinte hódolatteljes udvariassággal fogadták, az amerikai munkásszervezetek vezérei mindegyiknek alaposan megmondták a véleményüket — azt, hogy szabad munkásoknak nem kell az ő munkásparadicsom juk, ahol a munkásoknak nincsen több joguk, mint a koncentrációs táborok rabjainak. Most San Franciscóban az AFL-CIO konvencióját megnyitó beszédében Meany elnök — a Kruscsevvel való találkozás előestéjén — röviden szólt erről a proletár nagyságról, imigyen: “Kruscsevnek egyedüli célja a világ rabságba juttatása és eszközei: hamisság, ármánykodás, embertelen üldözés.” Az amerikai munkásvezéreknek ez a következetes magatartása arra vall, hogy itt süket fülekre talál a. kommunista harci jeliszó: “Világ proletárjai, egyesüljetek!” Nyilván az amerikai szervezett munkások nem tekintik magukat proletároknak. Propaganda Azoknak volt igazuk, akik már Kruscsev megérkezése előtt megjósolták, hogy itt fő feladatának a propagandázást fogja tekinteni. Csakugyan, “szenzációs” javaslata az Egyesült Nemzetek előtt, hogy minden ország szerelje le katonaságait az utolsó szálig és semmisítsék meg az összes fegyvereket, ezekben a tragikus időkben is nevetségesen ható gyerekmese. Gyerekmesét mond az a szörnyeteg, aki tegnap még hidrogénbombás rakétáival fenyegetőzött. Kruscsev földi paradicsom gyerekmeséjéhez még csak annyit kell megjegyezni, hogy ez másolata nemcsak annak a hasonló paradicsom javaslatnak, amelyet annakidején Litvinov szovjet ngykövet terjesztett a Népszövetség elé, hanem emlékeztet korunk másik szörnyetegének, Hitlernek ajánlkozására, hogy hajlandó meg-nem-támadási szerződést adni Dániának, Norvégiának, Hollandiának, Belgiumnak és az európai nagyhatalmaknak is — mindazoknak az országoknak, amelyek megtámadására és meghódítására lázasan fegyverkezett. Cirkusz Propaganda? Nem, ennél keményebb szavak iá elhangzottak a kruscsevi látogatások jellemzésére . Cirkusz, mondják diplomáciai körökben; olyan cirkusz, amilyenre a diplomácia történetében nincsen példa. Hol veszekszik, hol csufolkodik, Amerika belügyeiről az amerikai kongresszussal vitatkozik, azonnali hazautazással fenyegetőzik, Hollywoodban tapsolt a Can-Can film bemutatóján aztán azt mondta, hogy ilyen' szemétre az orosz nép nem kiváncsi. Komoly dolgokról vonakodik nyilatkozni. A magyar szabadságharc vérbefojtása? “Ez egy döglött patkány”, mondja csufolkodva. Munkások és munkások 1 Orosz proletár “méltóságok” amerikai látogatásainak legkényesebb epizódja ott játszódik le, ahol a szovjet proletárvezérek találkoznak és eszmecserét folytatij^ arról, hogy mi kell a dolgozó embernek. Már a Kruscsev-Bulganin vándorlások idején azí angol szocialisták megmond- ' ták nekik, hogy ők nem kérnek az orosz recept szerinti koncentrációs munkásparadí'csom áldásaiból. Most San Franciscóban Walter Reuther és az amerikai munkások (nem proletárok) szószólói szóltak Kruscsevhez és ala- i posan odamondták neki. Megmondták neki, hogy nemcsak kenyéren él a munkás, szabad ember is akar lenni. A moszk-' vai kegyelmes ur persze módfelett megdühödött, amikor arcába vágták az igazságot. “A mi nézeteink homlokegyenest ellenkeznek, köztünk nem lehet megértés,” mondta és ezzel igazat mondott. Szabadság és rabság közt nem lehetséges megértés. “Világ proletárjai, egyesüljetek!” — ez a jelszavuk, de a világ munkásságait a szovjet önkényuralom eszközeivel nem lehet egyesíteni. Feljegyzésre méltó történelmi tény, hogy úgy Mikoján és Kozlov, mint Kruscsev amerikai földön legnagyobb vereségeiket akkor szenvedték, amikor az amerikai munkásság képviselőivel beszéltek. MENEKÜLT-TRAGÉDIA NIJMEGEN, Hollandia. — A 20 éves Nyíri Sándor, a 22 éves Bozsár Angéla és a 23 éves Bari Mária, a holland aSteni menekült-tábor lakói vasárnapra virradó éjszaka a Saalach határfolyón át illegálisan Nyugat-Németországba kartak jutni, hogy megmeneküljenek a nyomasztó láger-élettől. Bari Mária életével fizetett a kétségbeesett kísérletért: az ár elsodorta és belefulladt a folyóba. 0HAZAI HÍRADÓ
