A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-18 / 38. szám

4. OLDAL A Jé PÁSZTOR Vöröstolläs magyar papagájok megtanítják mérésre Uncle Samet sára vagy az elkerülhetetlen tárgyalásokon a megegyezés megnehezítésére, éppen olyan makacsul szeretné a magyar népet is felhasználni hideghá­borús céljaira. Mindez méltatlan az Ameri­kai Egyesült Államok népei­nek haladó hagyományaihoz, 1776 julius 4-hez, a philadel­phiai Függetlenségi Nyilatko­zathoz és Washington György emlékéhez. A népek szabad­ságának ügye helyett az Egyesült Államok mai külpo­litikája a legkegyetlenebb és legmaradibb reakció támoga­tója lett. * Ennél cifrább kioktatást Uncle Sam 1776 julius 4 óta még csak két nagy államfér­fiutói kapott: Hitlertől és Kruscsevtől. Általában nem szokták tagadni azt, hogy Amerika a szabadság orszá­gyar szovjet kormány jegyzé­két az utazási korlátozások­ról. Már több mint a felét el­olvastuk, mig eljutottunk a panaszhoz, amely a korlátozá­sokra okot adott. Ami ma­gyar külügyminiszter tulaj­donképpeni mondókáját meg­előzi, a diplomáciai jegyzék­nek több mint a fele, nem is a tárgyhoz szól, hanem papa­gájmódra elismétli Kruscse­­vék ' aktuális politikai szóla­mait, jelszavait és hazugsá­gait. Kádár, Münnich meg a Marosán ilyen papagáj pro­dukcióval hálálják meg Krus­­csevnek azt, hogy, Budapest'­­halomra lövetve, leverte a ma­gyar nemzet szabad'- hav­"llákosi, i lei <T Af ü: ,u József örökében A jegyzők hangja szogru. Úgy szól Kádárék küliigyére az Egyesült Államok kormá­nyához, mint valamikor a vi­lág felett uralkodó Róma sze­nátusa megintette Kappadó­­cia nyugtalankodó királyát, vagy ahogyan az angol világ­­birodalom szószólója üzent af­rikai törzsfőnökökhek. Az ilyesmin ne . csodálkozzunk. Kádárék óvatos duhajok. Harci daluk: “Lassacskán, mindig a vörös fal mellett... A fal mellett nem érhet bal­eset.’’ íme egy pár izelitő az óva­tosan duhajkodó vóröstolias papagájok kurjantásaiból: “Jelenlegi vezető körök’’ A két ország kapcsolatai romlásának folyamatát nem a Magyar Népköztársaság idézte elő, hanem az szervesen hozzátartozik az Egyesült Államok jelenlegi kormányá­nak általános külpolitikai tö­rekvéseihez. Európa, Ázsia, Afrika, Latin-Amerika bár­mely pontján akármelyik népelnyomó kormányzat inga­dozik, vagy bárhol reakciós és ellenforradalmi erők szervez­kednek a népek szabadsága ellen, ezek mindig biztosan számíthatnak az Egyesült Ál­lamok jelenlegi vezető körei­nek támogatására. Amikor a magyar nép létét az ellenforradalom veszélyez­tette, az ellenforradalmi erők támogatására az ország-világ előtt 20 millió dollárt ajánlott fel az Egyesült Államok kor­mánya. Amint az Egyesült Államok kormánya minden eszközt és ürügyet igyekszik felhasznál­ni a gyarmati rendszer bom­lásának megállítására, illetve a letűnt, vagy letűnő tradicio­nális gyarmati hatalmak örökségének uj formák kö­zött való átvételére, a külön­böző rendszerek békés egy­más mellett élését elősegítő tárgyalások megakadályozá­ga. No de ne méltassuk ko­moly elemzésre a vöröstollas papagájok handabandázását, olvassunk tovább a “diplomá­ciai” jegyzékben: Óh, a szabadságharcosok! Az Egyesült Államok kor­mánya tovább folytatta, sőt fokozta nemzetközi szerveze­tekben a Magyar Népköztár­saság ellen a diplomáciai kap­csolatokkal össze nem egyez­tethető akciót — ezzel időn­ként saját képviselőit is visz­­szás helyzetbe sodorva. A Ma­gyar Külügyminisztériumnak Unnészetesen nem feladata az 'gyesült Államok kormá­­^putációját félteni vagy védeni. De nem mulaszthatja el arra, hogy az Egyesült Államok kormánya a Magyar Népköztársaság el­leni erőlködéseivel milyen fo­nák helyzetbe kerülhet. A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet legutóbbi genfi üléssza­kán a gyűlés elnöke kényte­len volt figyelmeztetni az Egyesült Államok képviselő­jét, mert ez felszólalása során nem a gyülésteremben levő delegátusokhoz, a közgyűlés' alkotó tagjaihoz, hanem a karzaton ülő hazaáruló ele­mekhez beszélt. Ehhez sincs sok megjegy­zésünk; mindössze az, hogy azok a karzaton ült hazaáruló elemek éppen azok sorából ke­rültek ki, 'akik fellázadtak Magyarországnak orosz gyar­mati elnyomatása ellen. Aki kiáll a magyar nép szabad­sága és függetlensége mellett, azt a moszkoviták árulóknak nevezik, mint ahogyan Pas­­kievics herceg 1849-ben ha­zaárulónak bélyegezte Kos­suth Lajost. Olvassunk tovább a jegy­zékben : Kik a magyar nép ellenségei? Egyesült Államok követsége egyes diplomatáinak olyan il­legális tájékozódási manőve­rei, amelyek sértik a diplo­máciai kapcsolatokat. Miután itt mégegyszer el­papolták a moszkvai nótát, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját és általában politikáját nem a nép képvi­selete és a nép által választott elnök irányítja, hanem “egyes amerikai nagytőkés vezető körök” — a jegyzék végre­­valatára rátér a tárgyra és felsorolja hamis vádjait a budapesti magyar követség tagjaira, akik — mellesleg megjegyezve — sokkal tartóz­kodóbbak, mint más országok diplomáciai képviselői más or­szágokban. A Magyar Népköztársaság kormánya meg tudja érteni, hogy egyes amerikai nagytő­kés vezető körök nem örül­nek annak, hogy Magyaror­szágon nem sikerült a tőke uralmát restaurálni, hanem egyre gazdagabban bontako­zik ki munkások és parasztok hatalma. Ennek következté­ben a magyar külügyminisz­térium azt is megérti, hogy az Egyesült Államok budapes­ti követségének egyes tagjai keserű gyűlölettel nézik a magyar nép életének sikeres fejlődését, de xminden ilyen megértés ellenére sem tűrhe­tik a magyar nép államhatal­mának képviselői, hogy hol nyíltan, hol titkos utón és a diplomáciai kapcsolatok leple alatt a magyar nép életrend­je ellen állandó aknamunkát folytassanak. Az utóbbi idő­ben fokozódtak nemcsak Bu­dapesten hanem vidéken is az BUDAI VÖRÖSBOR BUDAPEST. — A budai hegyoldalon a csupasz terü­leteket barackfával vagy sző­lővel ültetik be, hogy Buda­pest lakossága minél több friss gyümölcshöz és szőlőhöz jusson. Ez a terv kedvező távlatot nyit arra, hogy talán — leg­alább részben — uj életre tá­mad Buda egykor hires szőlő­­kulturája. Az idősebb ős­budaiak is már csak nagy­­szüleik elbeszéléséből tudják, hogy a budai domboldalakon még a múlt század derekán is európai hirü vörösbort termő szőlő-tenyészet virult, melyet a nyolcvanas években telje­sen kipusztitott a filoxera, no meg a város gyors fejlő­dése, terjeszkedése, a villa negyedek létesülése. A régi hires budai szőlő­­kulturának ma már csak egyetlen emléke él a vízi­városi Donáti utca elnevezés­ben. Ezt az útvonalat ugyan­is az 1828-as Rupp-féle tér­kép még “sz. Donát-utca” névvel ejelöli: s igy nyilván­valóan arról a 4-ik században élt és mártirhalált szenvedett Szent Donát püspökről nevez­tek el, akit a szőlősgazdák Európaszerte jégverések ide­jén s azok ellen szoktak se­gítségül hivni. Nem mintha a szentnek különösebb köze lett volna a szőlészethez, de mert ősi megfigyelések sze­rint a szent ünnepe — augusz­tus 7 — táján szokták a jég­verések a növekedő szőlő-ül­tetvényeket leginkább fenye­getni. A szőlőskertek felújításá­val, talán uj életre kel ennek a valamikor népszerű, de ma már elfelejtett szent vérta­núnak a tisztelete is. pPCTT KIS KRÓNIKA MÁTÉSZALKA. — Varga Antalt az egyik traktorállo­más könyvelőjét másfélévi börtönre Ítélték, mert a kol­hozok ellen izgatott, szidal­mazta a párttitkárt és-igyeke­zett másokat lebeszélni arról, hogy a kolhoz csatlakozzanak és átadják birtokaikat a kö­zösségnek. EGER. — Nagyszabású ci­gánybált rendeztek augusz­tus 3-án a Park szálló étter­mében. KARCAG. — Barabás Pálné, aki a karcagi kórház­ban árubeszerző, raktárkeze­lő és kiadó, sertéshúst, disz­­tet, több mázsa burgonyát, hagymát, zöldségfélét és gyü­mölcsöt elvitt. Nem vetette meg a konzervet sem. Két esetben 10-10 kg. cukrot, máskor kakaót, kenyeret és más különböző élelmiszert lo­pott a kórházból. A lakásá­ról előkerültek a kórház el­tűnt lepedői, tejkonzervei, stb. Barabásnét másfélévi börtönbüntetésre Ítélték. Dr. L. R. Shepherd, az angol űrhajózási kutató társaság elnöke (balról) bemutatja Dr. T. C. Helvey, Orlando, Fia. tudósnak, az amerikai kutatás egyik vezetőjének, azt az angol rakétát modelben, amely két embert fog felvinni 700 mérföld magasságba. KIS HÍREK az óhazából SZEGED. — (FEC) Hosz­­szu szünet után felújították a két háború közötti kulturális élet egyik nagysikerű alkotá­sát: a szegedi szabadtéri já­tékokat. Első napon Erkel Hunyadi László operáját ad­ták elő Simándy Józseffel a címszerepben. Mellette Orosz Julia, Takács Paula, Fodor János énekeltek nagy siker­rel; a díszlettervező Varga Mátyás, a színpadi rendező Mikó András, a zenei irányí­tó és az egész felújítás szer­vezője Vaszy Viktor volt. A második napon a János Vitéz operett került színre Sárdy Jánossal a címszerepben, mel­­:ette Házy Erzsébet, Gencsy Éva, Fodor János osztoztak a sikerben. Az ünnepi játékok harma­dik darabjául az erdélyi (vagy ahogy a Kossuth rádió mond­ja: romániai magyar iró) Koós Károly “Budai Nagy Antal”-ját mutatták be Bes­senyei Ferencet a főszerep­ben. ' * PÉCS. r- (FEC) Az idei tavaszi tárlatot Pécsett ren­dezték. Ebből az alkalomból a “Jelenkor” nagy cikket kö­zöl és erősen kifogásolja, hogy a tárlat egészében a “moder­nizmus” jegyében zajlott le, sőt még ezen belül is túlteng­tek az elvont művészeti alko­tások. A cikkíró megrója a ki­állítás rendezőit, a kiállító művészeket, majd ezeket ír­ja: “A legfontosabb tanulság, hogy a dolgozó tömegek igénylik és sürgetik a szoci­alista-realista képzőművésze­ti alkotások létrehozását. Az elvont irányzat művelői elis­merést csak azoktól kapnak, akik szembeállnak a szocia­lista valósággal”. És igy to­vább. A cikkíró azonban a hosszú fejtegetés végén sem magyarázta meg, hogy mi­ként történhetett meg, hogy bár a kiállítás rendezői kom­munisták voltak, mégis a tár­laton szinte kizárólag az el­vont irányzat követőinek mü­veit állították ki és sehol nem voltak a szocialista-valóságot ábrázoló müvek. A cikkíró azt is elfelejtette megmagyaráz­ni, hogy mi is az a szocialista­valóság? * BAJA. — Nemrégiben tar­tották meg valamennyi bajai katolikus templomban a be­tegek napját. Ezen a vasár­napon minden szentmisén a betegek iránti szeretetni! szólt a szentbeszéd és a hívek közösen imádkoztak a bete­gekért. A járni nem tudó be­tegek megjelentek a szentmi­séken és szentáldozáshoz' is járultak. A fekvőbetegéket felkeresték a lekipásztorok és betegágyukban áldozhatták meg őket. * SZTALINVÁROS. — A Du­nai Vasmű hideghengermtivé­­nek terveit moszkvai szak­emberek készítik. A tervek két hónappal a kitűzött ha­táridő előtt, szeptember 1-re készültek el. Az üzem egész felszerelését szovjet nehéz­gépgyárak szállítják. Az Amerikai Magyar Intézet 1 kérése az amerikai magyarsághoz Ez év márciusában, amikor köztudomású lett, hogy az Elmhurst Kollégiumban levő Magyar Tanulmányi Alap be­szünteti működését, felme­rült a kérdés, hogy az Ameri­kában élő sokszázezer magyar megengedheti-e, hogy az ide­genbe szakadt, de fajtájához és származása földjéhez hü­­magyarság tudományos inté­zet nélkül maradjon? Megen­gedhetjük-e, hogy ősi kultú­ránk ápolásának és hirdeté­sének egyik jelentős intéz­ménye megszűnjön és mindaz az érték, melyet hosszú évek nehéz munkájával összegyűj­töttünk, veszendőbe menjen? Ez a kérdés sürgős intéz­kedést igényelt. Intézkedni kellett és otthont találni a már meglevő és a jövőben megszerezhető kulturértékek átmentésére. A New Brunswickban levő New Jersey állami Rutgers Egyetem segítségünkre sie­tett és hajlandónak mutatko­zott egy Amerikai Magyar Intézet befogadására. Bár ez az Intézet teljesen uj alakulás, szervezetének ösz­­sze állításánál az Elmhurst Kollégiumi Tanulmányi Alap keretét vettük át és építet­tük be. Erre kényszeritett bennünket a rendelkezésre álló idő rövidsége de az a kö­rülmény is, hogy ezáltal az ott levő értékek átmentését is biztosítani tudtuk. Az alapítás és megindulás első esztendeje után, azt ter­vezzük, hogy az Intézetet a magyarságnak egy olyan kul­turális központjává építjük ki, melyben nemcsak egy ha­talmas magyar könyvtár, és sok. muzeális értékű emlék­tárgy, hanem minden olyan tudományos és kulturális meg mozdulás is megtalálja a he­lyét, mely idegenbe szakadt tüídósainknak lehető séget nyújt a magyar örökség és becsület megőrzésére. A/ magyar tudósoknak, ta­­nároknak és a magyar kul­túra többi harcosainak alapí­tottuk ezt az Intézetet és a kezdet nehézségeinek leküz­dése után nekik is szándéko­zunk átadni azt. A Rutgers Egyetem a ki­adások tekintélyes részét fe­dezi. Az Intézetnek azonban ezekhez a kiadásokhoz hozzá kell járulnia. Ez az Intézet az amerikai magyarságé és hálával tarto­zunk a Rutgers Egyetemnek, hogy befogadott bennünket.' Az Intézetnek nincs állan­dó bevételi forrása. Adomá­nyokból kell fenntartanunk, de úgy érezzük, hogy amikor elindítottuk az Intézetet, ki­zárólag a magyar kultúra ügyét tartva szem előtt, nem tévedtünk abban a hitünkben, hogy az anyagiak előterem­tése nem lesz nehéz, mert minden magyar kötelességé­nek fogja tartani támogatá­sukat. Nem kérünk sokat. Adjon ki-ki annyit, amennyit érzése és szive szerint a magyar kultúra támogatása megérde­mel. Egy dollár vagy száz egyenlően értékes, ha őszinte szándékkal adjuk és az ada­kozó helyet érdemel az Inté­zet alapítóinak aranykönyvé­ben. Minden adományt nyugtá­zunk. Az összeg hováforditá­­sáról és az Intézet működésé­ről jelentést teszünk. Az%do­­mányokat a jövedelmi adóbe­vallásnál le lehet vonni. Kérünk minden magyart, adjon jó szívvel. A magyar nemzet hálás lesz és a nem­zetünkre gondot viselő jó Is­ten meg fog áldani érte min­den adakozót. Kérjük, hogy az adományo­kat szíveskedjenek erre a cimre küldeni: Americ^n-Hungarian Institute, Rutgers University, Fund-Raising Of­fice, 1426 West Front Str^£ Plainfield, N. J. Hajdú K. György az Igazgatóság elnöke A Hazatérési Bizottság üzeni: Nem térlet laza minden menekült BUDAPEST. — A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a szabadságharc után kül­földre menekültek bármikor íérhetnek hazatérési enge­délyt, de csakis a 18 éven aluliak kapják meg azt min­den további eljárás nélkül. A hazatérési engedélyért azok­nak, akik visszavágynak a Kádár nMünnichiMárosán-f éle szovjet paradicsomba, a ma­gyar konzulátusnál kell be­nyújtani a kérvényt. A 18 éven aluliak az engedélyt mindjárt megkapják, a töb­biek fényképpel ellátott kér­vényeit a konzulátus Buda­pestre küldi, ahol azokat a Hazatérési Bizottság bírálja el. Nem kapnak hazatérési en­gedélyt a következő , csopor­tok: 1. A bűnözők. Hogy kit s miért tekintenek bűnözőnek, azt a Hazatérisi Bizottság dönti el. Találgatásokba nem lehet bocsátkozni, mert a bű­nözés fogalma időnkint vál­tozik. Elég emlékeztetni ar­ra, hogy Rajk László egy idő­ben a legsúlyosabb bűnbe esett bűnöző, áruló, volt, fel­akasztották, aztán kiásták a gödörből és felmentették, díszsírhelyen földelték el. 2. Aktiv ellenforradalmá­rok. Hogy hol van az aktiv és a passzív ellenforradalmiság határvonala, azt majd ők ha­tározzák meg. A hazatérési kérvény el­intézésére két-három hónapig kell várni. A Magyar Távirati Iroda közlése szerint az a menekült, aki engedéllyel tér haza, tel­jes jogú polgár lesz (már ami­lyen telj es jogú polgárok Ma­gyarország lakói ma). De hi­ányzik a hivatalos közlemény­ből oly határozott kijelentés, hogy a hazatérési engedély véglegesen biztosítja az üldö­zéstől való mentességet. Aki tehát hallgat a csábitó szóra és hazamegy, ezt saját ve­szélyére teszi. Ezzel kapcsolatban a Ma­gyar Távirati Iroda azt is közli, hogy állítólagos hiva­talos adatok szerint eddig 42,006 menekült tért vissza Magyarországba. És hozzá­teszi, hogy még sokkal töb­ben jönnének vissza, ha nem tévesztené meg őket a kapi­talista sajtó és a magyar emigráns vezérek propagandá­ja, az emigránsvezérek teiv Magyarok pogányságra tanítják a pogányokat BUDAPEST A Népsza­va jelenti, hogy megnyílt egy kommunista elméleti iskola, amelyben afrikai négereket fognak kiképezni a marxis­ta-leninista tanokban. Afrika tcbb részéből jönnek szak­­szervezeti tisztviselők erre a tanfolyamra, mely egy hóna­pig fog tartani. Már megjöt­tek az első néger unicnisták Guineábpl (az egyedüli fran­cia gyarmatból, amely a múlt, évi népszavazás eredménye­képpen kivált farancia kö­zösségbe)’), Szenegáliából, a Kamerunokból, a Kongóból és Madagascar, szigetéről. Az afrikaiak kommunista kiképzését ezután rendszere­sen folytatni fogják. hivatalos szovjet köröknek, igyekeznek is a hölgyet lehe­tőleg tóvoltártani amerikai i társaságoktól, cocktail pártik­tól. Attól, hogy a hölgy hátat fordit a szovjetnek és politi­kai menedékjogot kér Ameri­kától, mégsem kell tartani, mert — gyermekei Moszkvá­ban vannak. Gyermekek — túszok. FERTŐZÉS WASHINGTON — Diplo­­mácia körökben azt suttog­ják, hogy Mensikcv orosz nagykövet feleségének véré­be. nagyon erősen elkevere­dett a rokonszenv minden iránt, ami amerikai. Tetszik neki Amerika, az amerikai élet. Ez persze nem tetszik a rorja. (Az utóbbiról, terror­ról most hallunk először és tudjuk, hogy ilyen terror egy­általán nem létezik. Senkit­­sem akadályoztak még meg abban, hogy hazatérjen, ha családi vagy megélhetési okok erre késztetik.) Azt is meséli a Magyar Táv­irati Iroda, hogy az emigrá­­ciós szervezetek megfigyelés alatt tartják a szabadság­­harc menekültjeit és aki fel­keresi a magyar követséget vagy konzulátust, azt kikö­zösítik, sőt gyakran bántal­mazzák. Ebből p ersze egy szó sem igaz. TÜRELEM... WASHINGTON — Kétség­­kívül sok szépet és jót látott a szovjetben Nixon alelnök és hűségesen beszámolt erről. De tessék várni, jön más is. Kruscsev amerikai látogatása után jön Nixon egyik utazó­társának egy és más leleple­zése. Például: Ez az utitárs egyszer-másszor letért a Nix­­onnak előirt hivatalos útról és véletlenül megpillantott valamit, ami Kruscsevék állí­tása szerint Oroszországban nem létezik: látott egy kon­centrációs tábort . . . KI KORÁN KELL . . . WASHINGTON — A szov­jet nagykövetség kidolgozta Kruscsev napi programját: este 10-kor, legkésőbb 11-kor ágyba! — hogy frissen, kipi­henve keverhesse a kártyákat másnap reggel, minél koráb­ban. Afrikai tűzfészek BRÜSSZEL — Hivatalosan nem ismerik be, de meglehe­tősen köztudott dolog, hogy belga katonákat kiképeznek az algériai francia katonaság támogatására. Belgiumnak gondot okoz az, hogy esetleg a Belga-Kongóban is olyan lá­zadás tör ki a fehér ember uralma ellen, mint Algériá­ban. 0HAZAI HÍRADÓ BUDAPEST. — Szovjet- Magyarországban gazdasági hírek, termelési adatok szigo­rúan őrzött titkok; csak hiva­talos j elentéseket szabad ilyesmikről kiadni, nehogy nyilvánosságra jusson vala­mi, ami nem passzol bele a propaganda-képbe. Különösen bántó külföldieknek, külföldi diplomatáknak utazgatása és nézelődése az országban. Idő­ről időre megharagszik a Ká­­dár-iMünich kormány és kor­látozza az amerikai követségi személyzet mozgási szabadsá­gát, kémkedést emlegetve. Nemrég megint ez történt és persze Washingtonból meg­jött a felelet: “Itt pedig kor­látozzuk a magyar követségi személyzet utazási jogát.” Most jutott kezünkbe az egyik pesti lap, amely egész terjedelmében közli a ma­

Next

/
Oldalképek
Tartalom