A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-07 / 32. szám

8. OLDAL a jó Pásztor Pünkösd után 12-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács, 10. fej., 23—37 Az időben tanítványaihoz fordulván Jézus, mon­da tanítványainak: Boldogok a szemek, melyek lát­ják, miket ti láttok. Mert mondom nektek, hogy sok próféta és király kívánta látni, amiket ti láttok, de nem látta és hallni, amiket ti hallotok, de nem hal­lotta . . . És ime fölkele egy törvénytudó, kisértvén őt és mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem? Ő pedig mondá neki: Mi vagyon írva a törvényben, miképen olvasod? Amaz felelvén, mondá: Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szived­­bői és teljes lelkedből és minden erődből és egész elmédből, felebarátodat pedig úgy, mint saját maga­dat' És mondá neki: Helyesen feleltél, ezt cseleked­­jed és élni fogsz. Amaz pedig igazolni akarván ma­gát, mondá Jézusnak: De hát ki az én felebarátom? Felelvén pedig Jézus, mondá: Egy ember Jeru­zsálemből Jerikóba menvén, rablók közé került, akik kifoszták őt és sebesre vervén, félholtan hagyták őt és eltávozának. Véletlenül azon az utón jött lefe­lé egy pap és látván őt, tovább méné. Hasonlóképen viselkedett egy lévita is, midőn azon helyhez ért és látá őt, elrnéne mellette. Arra utazván pedig egy szamaritánus, odaméne s látván őt, könyörületre indula. És hozzája járul­ván, bekötöző sebeit, olajat és bort öntvén azokba, föltévé őt barmára s a szállásra vivé és gondját vi­selő. Másnap elővévén két dénárt, a gazdának adá és mondá neki: Viselj gondot reá és ha többet köl­­tenél reá, én amikor visszatérek, megadom neked. E három közül, mit gondolsz, melyik volt fele­barátja annak, aki a rablók közé jutott? Amaz pe­dig mondá: Aki irgalmasságot cselekedett vele. És mondá neki Jézus: Menj és te is hasonlóképen cse­lekedjél. SZENTBESZÉD A katolikus életben nagyon sokan, még a jobb érzésű és hitük szerint élők között is olyan vélemény .■alakult ki, mely szerint a hit nem más, mint nehéz kötelességeknek sorozata. Tényleg vannak kötelességek is a hívők számá­ra, nemcsak lelkileg kell törődniük önmagukkal, ha­nem anyagiak terén is sokszor nehéz feladatok elé ^an állítva a katolikus ember. Nehéz hitközségi terhek, amelyeket együttes írővel kell elviselni és amellett más törvények is állnak az emberek előtt, melyek bizonyos fokig kor­látokat jelentenek s gátat vetnek annak a szabados­ságnak, melynek szabadon áldozhat a hitetlen em­ber. Túlzás volna azonban, ha valaki csak ezeket mérlegelné az életben és ilyen nehézségek láttára sö­tét vigasztalannak- minősítené a katolikus életet. Olyan valami volna ez, mintha valaki találna egy régimódi, ütött-kopott Jádikát és azonmód el is dob­ná,^ jóllehet, ha kinyitná, azt szinarannyal tömve találná, de mert ő csak az elnyűtt külsőt nézte, el­vetette azt és igy annak a birtokába jutnak a kincsek, aki okos megfontolással a belsejébe is beletekint' Emberek a szent helyeken Amióta vallás van, a hivő ’élek mindig ösztönösen ke­reste a szent helyeiket, szün­telen zarándokolt. Szent he­­tyeknek mindenkor azt tar­totta, ahol lélekben, vagy testben találkozott Istennel, a természetfölöttivel. Mikor Jákob Bersabeból Háránba vezető utján a feje alá tett kövön álmában Isten angya­lait látja a lajtorján járni, felserkenve igy szól: “Mily félelmetes ez a hely — nem más ez, mint az Isten háza és a menny kapuja.” “Ezért Já­kob, mikor reggel felkelt, vé­vé a követ, amelyet feje alá rakott s felállitá emlékjelül s olajat önte rá.” A keresztény lélek számá­ra a menny kapuja elsősor­ban a Szentföld. Itt nyilt meg a menny számunkra, itt élt á Szentlélek mátkája, itt teste­sült meg az Ige. Amióta ke­reszténység van, soha, a leg­zordabb időkben sem szüne­telt a zarándoklás a Szentföld felé. Vannak azonban másfajta szent helyeink is. Azok a kö­vek, épületek, ahol vértanuk életüket áldozták: a római Colosseum, Magyarországon Szent Gellért hegye, azok a helyek, ahol szentek éltek: Szent Margit szigete: ahol csontjaik nyugszanak: a ka­takombák Rómában, Szent Jakab sirja Compostellában, Szent Istváné Fehérváron, Szent Lászlóé Nagyváradon, Remete Szent Pálé Buda­­szentlőrincen. Más helyek is tudják von­zani a hivő lelket. Megtörté­nik, hogy egy nagy történel­mi egyéniség emléke vonz évszázadokon át: Szent Ist­váné Bo'ilajkon, Szent Lász­lóé Mátraverebélyen, Nagy Lajosé Mária-Zeitben, Hu­nyadi Jánosé Csiksomlyóp. Van olyan szent hely is, amely évezredek múlva is úgy keletkezett, mint Jáko­bé. Valahol, nem egyszer er­dő mélyén, pusztaságban ta­lálkozik egy-egy tiszta lélek Istennel, Jézussal, Szent Anyjával, látomásban, vagy más megrendítő vallási él­ményben részesül és megje­löli a helyet. Az ilyen helye­ket is magáénak vallja a hi­vő nép. Itt a papság szerepe másodlagos: kiszolgál, fenn­tart, gondoz, őrködik az él­mény tisztasága felett. Ilyen népi, az egyszerű hí­vők vallásos élményeiből fa­kadt kegyhely sóik van Ma­gyarországon. A budai-krisz­tinavárosi kegyképet egy pes­tisből kigyógyult kémény­seprő hozta Olaszországból a budakeszi Mária-képet halá­los betegségből felgyógyult legény függesztette fel egy erdei fára; a solymári kegy­­képet egy pestisből megme­nekült polgár helyezte el; a Mária-kéméndi kegyszobor 5 parasztleány látomásának emlékét őrzi; a radnai egy tö­rök elől menekülő asszonyét; a sasvári egy másik asszo­nyét, aki hősiesen viselte fér­je durvaságát; a hajósi Má­­ria-szobrot a német telepesek hozták és távoli hazájuk em­lékét őrzi. Mindenütt valami megren­dítő, nagy, hősies élmény, megragadó erővel sugárzó áhitat, egyéniség vagy közös­ség a forrása a kegyhelynek. A hivő lélek azért siet oda, hogy kiemelkedve a maga hétköznapjából, ott a rendkí­vülivel, a természetfelettivel találkozzék. Oda zarándokol, ha vigasztalást keres, mert özvegy lett, vagy árva, oda ;>da zarándokol, ha bűnöket akar levezekelni. Jobban ér zi, hogy eleget t~tt, ha a fára­dalmat, az e:5í-szitást testi­leg is érzi. Hallgassuk meg a zarándokok imádságait és énekeit: mindig özvegyek, ár­vák, betegek és bűnösök si­ránkoznak,. epekednek, re­ménykednek bennük. És mindig meg is találják a maguk enyhülését. Testileg ritkábban, de lelkileg min­dig. Máskülönben nem men­nének oda. Hiába volna a leghangosabb hírverés,' szem­fényvesztés, csalás. A zarándoklás és a kegy­­hely élete olyan, mint egy természeti jelenség. A maga törvényei szerint növekedik és homályosul el, hogy eset­leg évszázadok múlva újból fellobogjon. A természetfe­lettiségében is természeties jellegéből következik, hogy mindig megvannak a kelle­metlen velejárói is. Zsibvá­sár, lacikonyha, cincogó kó­bor hegedűs, koldusok, cir­kuszi mutatványosok, vándo­rok és tolvajok zsonganak­­donganak minden kegy-hely körül. De effajta mellékjelen­ségek mindenütt megtalálha­tók, ahol sok ember van együtt. Herman Van Der Molen, Grand Rapids, Mich., Ha­laié m b e r Washingtonból New Yorkba gyalogol! kél mankóval. Papszentelés Augusztus 16-án a mária­­pócsi kegyhelyen elsőizben lesz papszentelés. Elkó T. Miklós pittsburghi gör. kát. püspök fogja pappá szentelni Skinta István magyar mene­kült papnövendéket, aki a magyarországi Máriapócson, bazilita kolostorban végezte tanulmányait és a szabadság­­harc elbukása után menekült nyugatra. Itt papi tanulmá­nyait Okauchee, Wis.-ban a ciszterciták kolostor ában folytatta és végezte be. Ft. Bobák Sándor, a cleve­landi Sz-ent János gör. kát. egyház plébánosa az igazga-Máriapócson tója az amerikai magyar Má­­riapócs kegyhelynek, amely Welshfielden, a Mumford Rd.­­an, 422 sz. országúinál van és 200 aker területen 1956- ban nyilt meg. A kegyhely hü másolata a magyarországi­nak. Az augusztus 16-i első pap­­szentelésnél római ' és görög katolikus papok fognak misét celebrálni. Az ugyanakkor rendezendő zarándoklás -kere­tében két vendég pap fog köz­reműködni : Rév. Bernadine Hvizdos, O.F.M., Buffaloból, és Ft. Nyéké Vlimos, Welland Ont.-ból. te a Paraklis után, szomba­ton és vasárnap egész nap. Autóbusz indul Cleveland­iról a Szt. János g. k. temp­lomtól szombaton reggel 9- kor, d. u. 4-kor, vasárnap reg­gel 9:30-kor és déli 12-kor. HATALMAS MARIA SZOBOR NEW YORKBAN VATIKÁNVÁROS — A White Plains, N. Y.-i Colum­bus Lovagok egy 30 láb ma­gas, hat tonna súlyú bronz Mária szobrot állítanak fel. Az anyagi javakról helyesen akkor gondolko­dik az ember, ha nem ragaszkodik hozzá annyira, hogy még attól az áldozattól is irtózik, ami Isten di­csőségére megy. Hiszen templomnak adni annyit je­lent, mint a legjobb takarékpénztárba tenni pénzün­ket, amely dupla kamatot hoz mindenkinek: segít földi, anyagi ügyeinkben is megszerezni az Isten ál­dását,^ mely nélkül egy tapodtat sem mehetünk to­vább és kamatozik az örök élet számára, hisz annak adtuk, akinél bőkezűbben senki sem tudná azt ne­künk visszafizetni. Ha valaki igy megfontolja az Egyházával szem. ben köteles anyagi nehézségeit, akkor nem fog ki­bújni ez alól soha. A katolikus élet virágzása idején épültek azok a világhírű dómok és évszázados hitről tanúskodó régi kolostorok, amelyek azt bizonyítják, hogy azok a kegyes alapítók tudták értékelni az Istennek szánt adományok fontosságát. A vallásos élet egyéb áldozatai, a szentmise hallgatása, szentségek felvétele, bojt, egyházi törvé­nyek betartása is csak első pillanatra tűnnek fel ne­héznek, de ha megfontoljuk azt, hogy az Isten jósága rendelte ezeket nekünk, hogy Isten gyermekeihez illő nemes és tisztult felfogásban lelki nyugalmat és tartós békességet nyújtó módon élhessük le az éle­tünket, akkor nemcsak hogy nagyra fogjuk becsülni, de szeretni is fogjuk a lelkűnkkel szemben tartozó kötelességeinket. Már az Ószövetségben is hangoztatja az Ur en­nek a szükségességét, amikor jóakarattal figyelmez­teti az embert arra, hogy a pogány ok útjaira ne térjenek, mert az a kárhozatra vezet. Háromnapos zarándoklat az amerikai Máriapócsra Pénteken, augusztus 14-én este 6 órakor kezdődik a 3 na­pos búcsú a Troy Township­­ban, Welshfiled közelében le­vő Máriapócs görög katoli­kus kegyhelyen, Paraklis áhí­tattal a Boldogságos Szüz­­anyához. Szombaton reggel 8-kor g. k. magyar liturgia, 10-kor la­tin mise és ll:30-kor szlavón liturgia. — Délután 1-kor magyar stációzás, 2-kor szla­vón stációzás, 3-kor Bánatos Anya ájtatósság (magyar- Panachidas), 4-kor szlavón áhitat a Bánatos Anyához, 9- kor magyar liturgia és gyer­tyafényes körmenet. Vasárnap reggel 6:30-kor magyar liturgia, 8-kor latin mise, 9:30-kor g. k. magyar I liturgia, 11-kor szlavón litur­gia, 2-kor stációzás, 3-kor gia, 2-kor tsációzás, 3-kor megemlékezés a holtakról, 4- kor főpapi liturgia és papszen­telés. Gyóntatás pénteken es-Fehér József honolului művész rajzolía ezt az uj US bélyegei, amely Hawaii hivalalos állammá beiktatása­kor kerül forgalomba. 15 láb magas gránit talapza­ton, a 100 láb magas szikla tetején, amelyről kilátás nyí­lik a New York State Thru­­way országúira. A szobrot Olaszországban öntötték, két nagy truckon bevitték a va­tikáni kertekbe, ahol azt Já­nos pápa megáldotta. Hama­rosan truckra és hajóra rak­ják és Amerikába hozzák ezt, a világ egyik legnagyobb Má­ria szobrát. Kincskeresők 1733-ból származó spanyol eredetű érméket találtak Ta­vernier floridai város közelé­ben a tengerben. A hat tagú kutató csoport vezetője sze­rint hatalmas értékek hever­nek még a tenger mélyén. BORS 4,000 tonna borsot expor­tált 1959 első hat hónapjában India. A behozatal terén első helyen az Egyesült Államok áll 1087 tonnával, utána a Szovjetunió és Kanada követ­kezik. Pünkösd után 12-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté, 19, 16—26. Azon időben: Eg'y ifjú jőve Jézushoz, térdre esvén előtte és mondván’ Jó mester! mi jót cseleked­jem, hogy örök életem legyen? Ő pedig mondó neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. Ha pedig az életre be akarsz men­ni, tartsd meg a parancsolatokat. Kérdé őt:: Melye­ket? Jézus pedig mondá: Ezeket: Ne ölj, ne paráz­nálkodjál, ne orozz, hamis tanúságot ne szólj. Atyá­dat és anyádat tiszteljed, és szeressed felebarátodat, mint tennenmagadat. Mondá neki az ifjú: Mindeze­ket megtartottam ifjúságomtól, mi híjával vagyok még? Mondá neki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, akkor menj, add el a mid vagyon, és oszd a szegé­nyeknek, és kincsed leszen mennyben; azután jöjj, és kövess engem. Mikor pedig az ifjú hallotta ez igét, megszomorodva méné el, mert sok jószága vala. Jé­zus pedig mondá tanítványainak: Bizony mondom nektek, hogy nehéz a gazdagnak bejutni mennyek­nek országába- És ismét mondom nektek: Kony­­nyebb a tevének átmenni a tü fokán, mint a gazdag­nak bejutni mennyeknek országába. Hallván pedig ezeket a tanítványok, igen csodálkozának, mondván’ Ki üdvözölhet tehát? Jézus pedig rájuk tekintvén, mondá nekik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. SZENTBESZÉD A mai evangéliumban —nem elsőizben-— Krisz­tus Urunk nagyon éles szavakkal kel ki a gazdagok ellen, kiparancsolva őket a mennyek országából. Ezt a szenvedélyes kifakadást nem szabad félremagya­rázni. Nem minden gazdag ember ellen szól a vád, hogy önzők, kapzsiak s balga módon az aranyban látják a boldogság kutforrását. A példabeszéd egy bizonyos gazdagot említ és persze vonatkozik mind­azokra, akik hasonlóképpen gondolkodnak és csele­kednek, mint a megszomorodott szivü gazdag, aki embertelenül fukar lévén, még a mennyei örök bol­dogságot is olcsó pénzen szerette volna megvásárol­ni. Pedig hát az örök boldogságot megvásárolni nem lehet, se pénzzel, se más földi kinccsel-Legyen ez figyelmeztetés azoknak, akiket a sors anyagi jóléttel látott el. Legyen figyelmeztetés, hogy a sors nem azért halmozta el földi javakkal, hogy azokban dúskáljon, azokat őrizze és vigyázzon, hogy azokból egy garas, egy falat se jusson a szegények­nek, az ínségeseknek, az éhezőknek. Krisztus meg­bélyegző szavai csak azokra a gazdagokra vonat­koznak, akik a keresztényi felebaráti szeretet pa­rancsát nem követik: “Szegény gazdagoknak” szok­tuk nevezni az ilyen gazdagokat, és joggal igy, mert lelkűk mindig üres lesz, lelkiekben koldusok marad­nak világéletükben. És összeharácsolt és felhalmozott földi javaikat nem vihetik magukkal az örök életbe ezek a rövid­látó és szűkkeblű gazdagok. így nyerik el méltó büntetésüket. Előbb vagy utóbb megszólal lelkiisme­retük és figyelmezteti őket a szomorú végre: Jaj an­nak, akinek lelkiismerete akkor szólal meg, amikor más késő. BIBLIAI JELENETEK Szent Kristóf a kis Jézust átviszi a folyón

Next

/
Oldalképek
Tartalom