A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-31 / 31. szám

8. OLDAL A Jó PÁSZTOR Pünkösd után 11-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Márk 7. fej., 31—37. Az időben Jézus ismét eltávozván Tirus vidéké­ből. Szidonon át a galileai tengerhez méné, a tiz város határai közé. Ott hozzá vivének egy siketné­mát s kérék őt, hogy tegye rája kezét. És félrevivőn ót külön a seregből, füleibe.bocsátá ujjait, és köp­vén, illeté nyelvét és föltekinve az égre, fohászkodék és, mondá neki: Effeta, azaz nyiljál meg. És azonnal fnegnyilának fülei és megoldódék a nyelvének kö­teléke és helyesen szól vala. És megparancsolá nekik, hogy ezt senkinek se mondják. De mennél jobban tiltá nekik, annál inkább hirdetők.és szerfölött csodálko­­zának, mondván: Mindent jól cselekedett, a siketek­nek visszadta hallásukat és megszólaltatta a némá­kat. SZENTBESZÉD Aki ismeri 'az emberi életet, az előtt nem lehet kétséges mily nagy jelentősége van életünkben az evangélium fenti mondatainak. Nemcsak azért, mert egy siketnéma meggyógyitásáról van szó. Nem cse­kély dolog az ... Vannak percei az embernek, amikor irtózik min­den zajtól, különösen terhes az embernek a nagyvá­rosok lármája, gépek zakatolása, szirének bugása, automobiltülkölés. Ám ennél sokkal szörnyűségesebb az a végtelen csend, amely a süket embert környékezi, aki nem képes arra, hogy egy csengő szót halljon. Nélkülöz­nie kell a muzsikának lelket vidámitó zengését fogal­mat sem szerezhet magának arról, hogy milyen gyö­nyörűséget jelent az ártatlan kisdedek gügyögése, a madarak vidám dala, források csörgedezése, a há­borgó tenger moraja. Nehéz elviselni a kellemetlen zajt, de ennél sokkal ijesztőbb az üres csend, melyben a süket ember kénytelen élni. Hogy milyen a néma ember sorsa, arról mi mind­nyájan fogalmat szereztünk akkor, a mikor ideve­­tődtünk az amerikai tájakra és egy árva szót sem tudtunk beszélni angolul. Sokszor úgy szerettünk volna valamit kimondani az idegen környezetben, de képtelenek voltunk rá. Drága kincse az embernek mind a kettő. A fül is, a nyelv is. Csak az a veszedelem, hogy az ember visszaélhet mindkettővel. A siketnéma meggyógyi­­tásával az Ur Jézus erre akarta felhívni a figyel­münket. Ha mindkét .szervünk egészséges is, még sem szabad felhasználnunk a rosszra. % Nagyon nehéz volna az életünk, ha nem halla­nánk semmit. Néha azonban igen jó volna, ha sem­mit sem hallanánk egyes olyan beszélgetésekből, amelyek ártalmasak, szeretetellenesek, békesség­bontók. Természetes, hogy ilyenekben résztvenni nem is szabad. Még a puszta jelenlét is az ilyen be­szédeknél veszedelmes lehet, mennyivel vétkesebb do­log ilyen beszédeket folytatni, illetve a hallott dolgo­kat azonnal másoknak is elmondani. Az a kis nyelv nagyon sok testi-lelki romlásnak volt már előidézője. Nem egyszer mozgatta valaki a nyelvét önfeledve, gondatlanul és az eredmény egy egész élet elkeserité­­se és boldogtalansága lett. Meghallgatni azt, amire kötelességünk hallgat­ni, nagyon jó. Hallgatni különösen a lelkiismeret sza­vára, a kegyelem hivó intésére, az evangéliumi taní­tásra, szülői, lelkipásztori intésre elvitathatatlan kötelességünk. Megnyitni viszont ajkainkat az Isten dicséretére, a szeretet ápolására, az igazság védelmezésére^ a bárdolatlan beszédek megakadályozására — szin­tén nagyon fontos feladatunk kell hogy legyen. Sok előny és áldás rejlik az Isten e két adományá­ban, a fül és nyelv épségében. Legyünk hálásak érte az Istennek azáltal, hogy nem engedjük meg haszná­latukban a jó Isten és felebarát megsértését, hanem inkább gondosan felügyelünk rájuk s csak a jó elő­mozdítására használjuk. TORONTO. — A Financial Post kimutatást közöl arról, hogy Erzsébet királynő kanadai látogatása sok­milliós hasznot jelentett az üzleti világnak. A városok­ban, ahol a királynő és férje megfordultak, a hotelek és motelek telve voltak, vidéki látogatók sokat vásárol­tak. Gyárak kétszerannyi jelvényt és zászlót gyártot­tak, mint közönséges évben. Az sem kismiska, hogy egy torontoi supermarket 14 láb magas tortát készitett, melyhez 1400 font vaj és 11,000 tojás kellett, no meg egy csomó kis zászló és cimer. WEYBRIDGE, Anglia. — A Vickers Armstrong repülőgépgyár az uj Vanguard utasszállító repülőgép szélvédőablakának erősségét úgy próbálja ki, hogy az ablakot négy font súlyú levágott csirkékkel dobálják meg 450 mérföld sebesség mellett. Ilyen próba azért jó és szükséges, mert a felszállásnál tapasztalás szerint sok madár nekirepül a szélvédőnek. Ranzanus, Mátyás korának pápai követe írja Bátáról, az egykori hires Szent Vér bu­­csuj ár óhely érői, hogy “kis hely ugyan, de naggyá lett az ott történt nagy csoda által.” Báta, a vérző Szentostya ma­gyar zarándokhelye, “ahová királyok, hadvezérek, köve­tek sereglettek a néppel”, el­pusztult a török harcokban. De a pécsi egyházmegye ka­tolikus népének hite azóta is keresi a kis helyeket, hogy a segitő Máriához, a Nagyibol­dogasszonyhoz, a Kisasszony­hoz és a Magyarok Nagyasz­­szonyához könyörögjön. A három vármegyére térj edő egyházmegyében Tolnától Baranyáig és Somogy déli végéig egymást érik a vonzó kis helyek. Tolnában a Szent Vér tem­plomáról hires Báta közelé­ben az egykori cikádori apát­ság szélén Széplak és Cikó között egy templom omladé­kához zarándokol a kegy ele­­tes áhitat Bonyhádtól Báta­­székig vagy nyolc-tiz faluból. Tolna szivében, Szekszárdon, a barokk remetekápolnánál a Sió és a Sárköz katolikusai találkoznak Észak-Tolna né­pével. Dombóvár, Szakály, Regöly, Ozora vidéke a ma­gányos, bájos fekvésű Csi­­csón köszönti a Nagy boldog­­asszonyt. Somogy szélén, Szigetvár mellett a fehérfalu Turbók hívogatja a drávaparti részek népét. Nagyasszonykor és Kisasszonykor — ahogy itt mondják — mindenfelől igye­keznek hozzá a kicsiny ko­szorús, de szapora csoportok. Turbékot a történetirás is megemlegeti. Ezen a tájon zajlott le Zrínyi hires téli hadjárata. A harcok emléké­re emeltette a költő az egy­kori türbé (Szolejmán szivét őrző török imaház) helyén a Segitő Szűz templomát. Alig pár mérföldről távol­ságra tőle emelkedik Gyüd kéttornyú ősi temploma, mely nemcsak a pécsi egy­házmegyéből, de az egész or­szágból vonzza a zarándoko­kat. Gyüdön is a Segitő Szűz­­anyához imádkoznak a bú­csújáról, aki “segít, gyógyít és vigasztal.” Gyüd a legnagyobb, leglá­togatottabb búcsú j áróhelyek közé tartozik, ahová hol gya­log, hol szekéren, avagy újab­ban motorokkal érkeznek a zarándokok és egy- egy ünne­pen ezrekre megy az áldozok száma. Van az egyházmegyében még több kis zarándokhely, ahová százak és százak siet­nek. Ilyen a pécsi Havi-ká­polna. A másik Magyareg­­regy. Annyi idős, mint Lour­des, most száz esztendős. Ott rejtőzik a mecseki szénme dence közepén, a hegyekkel, erdőkkel koszoruzott Máré­­völgyben. Komlótól Mányo­­kig, Szabolcs-Vasadtól Szász­várig. Heténytől Váraljáig húzódó terület népe dédelge­tő szeretettel emlegeti az eg-Szajk, Babarc, Szederkény németségével. Egy kedves legenda szerint egyszer három eltévedt kis­lány találkozott össze a kegy­templom dombján. Egymás­hoz kuporodtak, sírva várták anyjukat. Egiyik igy hívta: mama, a másik: mutterért si­ránkozott, a harmad^ majka után kesergett. Közben el­aludtak. Mikor a mama is, a mutter is, a majka is rájuk talált, a három gyermek egy­formán arról lelkendezett, hogy az égi Édesanya takar­ta be és altatta el őket. Az­óta zeng a kedves magányos templom körül, hogy “Vi­gyázz reánk Édesanyánk”, “Hüte uns oh Muttergottes” és “O Majko Marijo, nebeska rusice . . .” A RÁK NEM ÖRÖKLŐDIK A Pennsylvaniai Egyetem nyolcévi kutatás után most jelentést adott ki, amelyben leszögezte, hogy a rák nem öröklődik. Kétszáz rákbeteg­ségben szenvedő asszony és 198 rákmentes nő 12,000 ro­konát vizsgálták leg és e ku­tatás alapján hangzott el a megállapítás, hogy a rákot a családtagok a betegtől nem öröklik. June Schall, 25 éves asz­­szony (felső kép) zokog Defroiiban, mert volt fér­je, Gale (alsó kép) egy tóba fojtotta kétéves kisfiúkat. A gyilkos apát letartóztat­ták. Pünkösd után 11-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 18, 23—35. Az időben mondá Jézus e példabeszédet: Hason­ló a mennyeknek országa egy királyemberhez, aki számot akar vetni szolgáival. És mikor elkezdte a számvetést, eléje viteték egy, aki neki tízezer talen­tummal tartozott. Mivel pedig nem volt honnan meg­fizetnie, parancsolá ura, hogy eladatván ő és felesé­ge, fiai és minden vagyona, úgy fizessen meg. Lebo­rulván pedig a szolga, kéré őt, mondván: Légy béke­­türéssel hozzám s mindent megfizetek tenéked. Könyörülvén tehát az ur azon a szolgán, elbo­­csátá őt és az adósságot elengedő neki. Kimenvén pedig a szolga, talála egyet a szolgatársai közül, aki száz pénzzel tartozik neki vala és megfogván, fojto­­gatá őt, mondván: Fizesd meg, amivel tartozol. S leborulván szolgatársa elé, kéré őt, mondván: Légy béketüréssel hozzám s megfizetek neked mindent... Amaz pedig nem akarta, hanem elmenvén, a töm­lőébe veté őt, amig nem fizeté az adósságot. Látván pedig szolgatársai a történteket, nagyon el szomo­­rodának és elmenvén, elbeszélők uruknak azokat, ami történt vala. Akkor előhivá őt ura s mondá neki: Álnok szol­ga, minden adósságodat elengedtem neked, mivel­hogy kértél engemet... Vájjon nem kellett volna-e Jézus és a királyember íeked is könyörülnöd szolgatársadon, a mint én kö­­lyörültem rajtad? És megharagudván ura, átadá 3tet a poroszlóknak, mig le nem fizeti minden adós­ságát. így cselekszik az én mennyei Atyám is vele­tek, ha meg nem bocsátótok, kiki az ő atyafiának, szivetekből. SZENTBESZÉD Az idősebbek megbecsülése a legszebb emberi gondolat és kötelesség, mely sajnos ma nagyon is kezd vészendőbe menni, mert az emberek nem igen akarják figyelembe venni a szentirás ezen szavait: “Az ősz fő előtt kelj fel és az öreget tiszteld meg.” Azt mondja az isteni parancs: “tiszteljed” — vagyis ha a szülők beszélnek, a gyermek hallgasson. Valaha ez magától értetődő volt minden családban. Ma a gyermek vitatkozik a szüleivel, jobban tud mindent és okosabbnak tartja magát. “Tiszteljed” jelenti azt, hogy nem szabad szüleinket bántalmazni. Az ószövetségi szentirás azt mondja: “Aki atyját vagy anyját megüti, haljon meg.” Ugyancsak az ószövetségi szentirásban van mondva: “Hollók váj­ják ki és sasfiókok falják fel azt a szemet, amely megveti atyját és ferdén néz anyjára (Préd. 30. 17.) “Tettel és szóval és minden türelemmel tiszteld atyádat” mondja a szentirás. Vagyis támogassuk szüleinket betegségökben, ha szükséget szenvednek, anyagilag. Jusson eszünkbe az, hogy soha se nőt­tünk volna fel, ha szüléink nem gyámolítottak volna minket. Aggódó virrasztással ültek betegágyunk mellett. Ne feledjük el azt a sok munkában eltöltött napot, mellyel véres verítékkel keresték meg a min­dennapi kenyeret. Ne feledjük el azt a szorgos gon­doskodást, aggódást, álmatlan éjszakákat, melyeket szüléink a mi jó voltunkért tettek és átéltek. A szülők iránt érzett szeretetből és tiszteletből soha se szabad kinőni. HONG KONG. — William Downey connecticuti fiatalember másodszor is ellátogatott Kínába, ahol a kommunisták kémkedés hamis vádja alatt börtönben tartják bátyját. John Downey Koreában az amerikai hadsereg civil hivatalnoka volt, a kínaiak fogságába esett és a fegyverszüneti egyezmény ellenére nem en­gedték haza, hanem koholt vád alapján életfogytiglani börtönre Ítélték. William azt a hirt hozta Kínából, hogy bátyja reméli, hogy előbb-utóbb kiszabadul a kommu­nisták börtönéből. Magyarországi kisteniplomok Milwaukee, Wis.-ban egy kiránduló hajókikötő tutaja beszakadt a várakozó utasok súlya alatt. Kisebb sérüléseken kivül nem történt baj. regyi Szent Kút barnaruhás egyszerű Máriáját, a Kisasz - szonyt, akit szeptember 8-án hatalmas seregléssel, szép ko­sborukkal köszöntenek. A másik kis hely Máriaké­­ménd, a legteljesebben bara­nyai jellegű. A karcsú Zengő és a kúpos Harsány hegy kö­zött zöldellő Karasica völgyé­ben emelkedik Kéménd köz­ségtől másfél kilométernyire, költői kedvességü dombháton a magányos, sárgásfehér falu templom az égi Édesanya tiszteletére. Mindén ünnep­nek sajátos jelleget ad, hogy három nemzetség adja meg itt tiszteletét Máriának. Itt találkozik össze egy-egy ün­nepen Szilágy, Berkesd, Ké­­kesd magyarsága Kátoly, Bir­­ján, Versend sckácaival és A rendőri hataliom határa New állam fellebbe­zési bírósága döntést hozott, amely szerint a polgárnak jo­ga van otthonában letartózta­tásnak ellenállni, ha erre a le­tartóztatásra nincsen törvé nyes ok. A tényállás a következő volt: Queens városrészben isme­retlen tettes betörte egy ház ablakait. A nyomozó rendőrök bekopogtattak töbek közt Ed­die Massey‘25 éves néger, a haditengerészet veteránja la­kásába és faggatni kezdték, hogy ő követte el a bűnt. Ő tagadott és kiutasította a két rendőrt a lakásából. Ezek erő­szakkal rel akarták vinni, ő el­lenállt és a dulakodásban megsérült, Joseph B. Kear­­nan erendőr tettleg bántal­mazta őt. Massey ellen bűn­vádi eljárást indítottak a rendőrök elleni támodás ci­­mén, viszont Massey bántal­mazás cimén feljelentette Kiernan rendőrt. A vádzsüri a rendőr ellen nem emelt vádat, ellenben Masseyt biróság elé állította. A biróság 30 napi fogházra ítélte Masseyt, feltételesen. Most ezt az Ítéletet a felleb­bezési biróság mesemmisitet­­te és kimondta, hogy Massey, aki ellen bűntettnek semmi gyanúja nem forgott fenn, jo­gosan állt ellen a letartózta­tásnak. A négerek egyenjogúságá­ért küzdő országos egyesület e birósági döntés alapján kö­veteli a queensi ügyésztől, hogy terjessze újra a vád­zsüri elé a Massey feljelenté­sét Kiernan rendőr ellen. Massey 100,000 dolláros kártérítési pert is indított New York város és Kiernan rendőr ellen. Ez Kiernan második 100,- 000 dolláros pere. Egy koráb­bi ilyen, brutalitás cimén el­len indított kártérítési pert Kennedy newyorki rendőrfő­nök nyilván alaptalannak ta­lált, mert Kiernant ugyan először lefokozta közrendőr­nek, de azután előléptette de­­tektivnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom