A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-24 / 30. szám

Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés,. Városi Élet. Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newark! Hírlap. VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend, péntek, 1959 julius 24. The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America j AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 30. SZÁM Ä SZOVJET KEZE GUBÁBAN Újév napja óta Castro győzelmes forradalma a szovjet árnyékában vajúdik és a kommunista befolyás egyre nyiltabb és merészebb lett azóta. Urrutia köz­­társasági elnök most megsokalta a kommunisták elő— térbetolakodását és a televízióban élesen kikelt a Hoy cimü kommunista napilap ellen, a cubai kommunistá­kat a szovjet hidegháborús katonáinak, Cuba árulói­nak bélyegezte. A kommunisták — mondotta az elnök — Amerika ellen harcolnak a szovjet szolgálatában. És mit mond Castro, a körszakállas fiatal minisz­terelnök? Azt mondja, hogy mindenkinek, aki részt­­vett a Batista elleni felszabadító hadjáratban, helye van a közéletben. Castro nem tanulta meg a magyarországi leckét, még nem érzi a nyakán a Rákosi Mátyás vallomása ál­tal jelképessé vált szalámiszeletelő kést. A cubai légerő főnöke, Pedro Luis Diaz y Lanz; őr­nagy Amerikába emigrált és a szenátus vizsgálóbizott­sága előtt úgy nyilatkozott, hogy Castro miniszterel­nök titkos kommunista. Castro tagad, árulónak mond­ja az őrnagyot. Az események kergetik egymást a forrongó szi­getországban. Castro drámai gesztussal lemondott a •miniszterelnökségről, azért, hogy a nép lelkes egyhan­gúsággal követelje megmaradását a kormány élén. Csakugyan igy is történt s ez első jele volt a kialakuló cubai egyszemélyes diktatúrának. Castro szórohamot intézett Urrutia köztársasági elnök ellen, akit január­ban ültetett az elnök székbe. Olyan akcióval vádolta “meg, amelyek “közel állnak az áruláshoz”. Erre Urru­tia lemondott és a kormány uj elnököt nevezett ki Os­­valdo Dorticos Torrado személyében. GYÓNJANAK A GYORSHAJTŐK!------ TÖULÖN-, Fxancláoxí,zág. — Gaudel touloni püs­pök körlevélben utasította papjait, hogy gyóntatáskor azt is kérdezzék meg ezentúl, hogy a gyónó nem vé­­tett-e szándékosan a közlekedési szabályok ellen. Er­kölcsi szempontból is súlyos elbírálás alá esnek azok a gépkocsivezetők, akik tulgyorsan hajtottak, veszedel­mesen előztek rossz látási viszonyok között nem csök­kentették a sebességet, ittasan vagy félig ittasan ültek a kormánykerékhez. Mindezek súlyos bűnök akkor is, ha nem voltak következményeik — jelenti ki a püspök. Figyelmezteti továbbá papjait a püspök, hogy azokat, akik a saját hibájukból vagy mulasztásukból közleke­dési balesetet okoztak, nemcsak az áldozatok, hanem gyakran ezek családjával szemben is felelősség terheli. Imádkozzanak a jó hajlók! DARLASTON, Anglia. — Az anglikán egyház it­teni papja kampányt indított avégből, hogy imára kész­tessen minden automobilistát, amikor kocsijába be­száll. Meg is fogalmazta mindjárt az automobilisták rövid fohászát és annak a reményének adott kifejezést, hogy a hajtás-előtti ima éppen úgy, mint az ebéd-előtti ima általános szokássá, hagyománnyá fog válni. Így szól a jó hajtó imája, amelyet minden automo­bilista ragasszon a szélvédő-ablakra: Oltalmazzál meg, Istenem, amikor hajtok, tedd, hogy szeressem felebarátomat, mint önmagamat, hogy ne tegyek semmit, ami gyermekeidnek ártalmára len­ne. Adj szememnek éles látást, kezeimnek és lábaim­nak biztonságot, elmémnek világosságot, testemnek ki­egyensúlyozott nyugalmat. Lelkemből hessegesd el a versengés kisértését, ne engedd, hogy mások oktalan magatartása haragra gerjesszen engem, engedd, hogy testi-lelki épségben érjek el utam céljához.” Szigorú erkölcstan a spanyoloknak TOLEDO. — Enrique Play Deniel bíboros, Spa­nyolország hercegprímása, Toledo érseke pásztorleve­lében szigorú szabályokat és tilalmakat állított fel a közerkölcs védelmére. Katolikus jegyespárok bűnt követnek el, ha ka­ronfogva járnak az utcán vagy egyedül mennek bár­hová és egyedül tartózkodnak bárhol. Férfiak és nők közös fürdőzése, a tengerparton közös szórakozása bot­rányos viselkedéssel és bűnnel határos. Férfiaknak ti­los az utcán járás ingujjban, nőknek mélyen kivágott ruhában. A modern táncok, különösen azok, amelyek a táncospárok egymáshoz simulását Írják elő, súlyosan veszélyeztetik a keresztény erkölcsiséget, mert ez már csak egy hajszállal választ el a bűntől. PEKING — A kínai kom­munista rádió jelenti, hogy üzembe helyeztek egy hatal­mas, ultramodern acélöntő­dét Wuhanban. Az orosz se­gítséggel felépített öntöde évente 700,000 tonna acélt fog termelni. A múlt évben Kina acéltermelése 13,690,- 000 tonna pig iron volt. * Ugyanakkor, amikor a kí­nai kommunisták ezt jelen­tik, az amerikai sajtó, rádió és televízió azt kénytelen je­lenteni, hogy félmillió acél­ipari munkás huszonnégy ál­lamban sztrájkban áll és hogy nemcsak ez a félmillió acél­gyári munkás marad bizony­talan ideig munka és kereset nélkül, hanem elvesztik mun­kájukat más iparok és szállí­tási vállalatok, vasutak alkal­mazottainak ezrei, tízezrei, és • érzékeny veszteséggel sújtja ez a sztrájk mindazok­at a kereskedőket is, akiknek az acélgyári munkás családok a vevői, illetőleg voltak a ve­vői, amig a kenyérkereső pén­teki napokon hazahozott át­lag 100 dollárt (az adók levo­nása után). Pontosan senkisem tudja kiszámítani, mennyi kárt, veszteséget okoz ez a sztrájk. Némelyek úgy vélik, hogy hetenkint másfélezer millió dollár vész el termelésben, munkabérekben, jövedelmek­ben. Ehhez hozzá kell adni a hazai gazdasági fellendülés lecsökkenését. Amerika nem­zetközi erejének és tekinté­lyének károsodását a genfi hidegháborús mérkőzés nap­jaiban, a rakétaprogram le­lassulását hosszabb tartamú acélsztrájk esetében — és más sok-sok kárt. Nem utol­sósorban számba kell venni Moszkva urainak mámoros vihogását és kárörvendezését. Kik sztrájkolnak? A United Steelworkers of America unió 500,000 tagja áll sztrájkban a nagy acélön­­tődékben, vasbányákban, a Nagy Tavak vasércszállitó hajóin és egyéb üzemekben. Az uniónak van még félmil­lió tagja, akiket ez a sztrájk nem érint. Ezek az alumini­um, kanna és más acéláru gyárakban dolgoznak. Ámbár ezek nem vesznek részt a sztrájkakcióban, ‘ tapasztalás szerint az ő munkabéreikre és munkaviznyonaikra is alkal­mazást nyernek később azok a feltételek, amelyek az acél­iparban kialakulnak. Az acélgyárak A sztrájk 28 nagy acélipari vállalat ellen irányul, amely­eknek összes termelése az Egyesült Államok acélterme­lési kapacitásának 86 száza­lékát teszi ki. Az élen állnak: U. S. Steel, Bethlehem, Re­public; ez a három óriás az amerikai termelésnek 55 szá­zalékát produkálja. Három szervezett vállalatnál ideig­lenes megállapodás alapján zavartalanul tovább folyik a termelés. Vannak oly acélipa­ri üzemek is, amelyek még nincsenek beszervezve; azok­ban folyik a munka. Miért a sztrájk? Az unió valamivel több mint óránkint 15 centnek megfelelő emelést követel munkabérben és egyéb ked­vezményekben. Követeli to­vábbá a pótlékot a drágulás hivatalos indexszáma mérté­ke szerint, Ugyanúgy, mint a most lejárt hároméves kol­lektiv szerződésben biztosít­va volt. A béremelés követe­lését az unió azzal indokolja meg, hogy az acélipari terme­lőképesség, valamint a válla­lati profit oly nagy mérték­ben emelkedett, hogy a válla­latok a 15 cent órabéreme­lést megadhatják anélkül, hogy az acélárakat emelniök kellene. Hivatkoznak arra is, hogy ebben az évben más ipa­rokban béremelések voltak, tehát —■ mondják az unió ve­zérei — az acélmunkásokat is magasabb bérek illetik meg. Az acélmunkások átlagos órabére jelenleg (illetőleg a sztrájk kitörése idejében) 3 dollár 10 cent. Mit ajánlanak a vállalatok? Az acélipari vállalatok ke­reken elutasítják a béreme­lési követelést, utalva arra, hogy az egész vonalon emel­kednek a személyzeti költsé­gek, elkerülhetetlenné válik az acélárak emelése és vitán felül áll, hogy a drágább acél megdrágít nagyon sok árut, majdnem minden szükségleti cikket, még a kenyeret és a tejet is, hiszen a kenyérgyá­rakban és a tejgazdaságok­ban acélból készült berende­zési, felszerelési tárgyak vannak. Ez az álláspont fedi Eisenhower elnök álláspont­ját: azt, hogy acélárak emel­kedése inflációhoz, a dollár értékének lemorzsolódásához vezetne. De a munkaadó álláspontja nem százszázalékosan merev és elutasító. Hajlandók fel­javítani a nyugdíj — és más biztosítási kedvezményeket és kilátásba helyeznek sze­rény méretű béremelést a jö­vő évre, feltéve, hogy addig a munkások teljesítménye — az egyre jobb gépi felszere­lések használatával — emel­kedni fog. Visszapillantás Tekintettel arra, hogy az unió egyebek közt arra is hi­vatkozik, hogy más iparok­ban béremelések voltak ebben az évben, figyelmet érdemel az acélipari és más ipari bé­rek és árak alakulásának összehasonlítása. A munkaügyi minisztéri­um statisztikai adatai azt mutatják, hogy 1945-ben az acéliparban az átlagos órabér 1.18 dollár volt, most 3.10 dol­lár. A többi iparokban 19415- ben az átlagos órabér 1.023 volt és máig 2.213-ra emelke­dett. Ami pedig az árakat il­leti, a hivatalos statisztika az 1947-49 évi árakat veszi összehasonlítási alapul; eze­ket az árakat 100-al jelzi és ehhez viszonyítja a korábbi és későbbi árakat. Nos. az acélárak 1945-ben 69.7 szá­zalékát tették ki a 100-as alapnak, ma pedig 185.1 szá­zalékot tesznek ki. Hogy ezt még jobban megvilágítsuk: Ami acél 1947-49-ben 100 dol­lárba került, annak ára 1945- 49-ben 69.7 dollár volt, most pedig 185.1 dollár. 1945 és Hírek a világ minden részéből MONTREUX, Svájc. — Mohamed marokkói király autón Párisból ide érkezett három heti vakációra. A Palace Hotelben 30 szobát bérelt ki, egy egész emele­tet. IMPERIA, Olaszország. — Meghalt Grock, sok or­szág minden fiataljának kedvenc cirkuszi bohóca. Iga­zi neve Adrian Wettach volt, nemzetisége svájci, kora 79 éves. L KASSEL, Nyugat-Németország. — A nürnbergi repülő klub két sportrepülője véletlenül a szovjetzóna fölé tévedt, mire szovjetnémet vagy szovjetorosz MÍG repülőgépek nyomban üldözőbe vették őket. Az egyik sportrepülő, akinek gyors svéd gépe volt, hirtelen mélyrepüléssel és cikcakozással légi egérutat vett, a másik a Harz hegység 'egyik tisztásán repülőteret vett észre és ott gyorsan leszállt, de amikor látta, hogy a szovjetzóna területén van, nyomban újra felszállt és neki is sikerült a viszketőtenyerü kommunista MÍG ágyúsok tüztávolából el és haza repülni. MOSZKVA. — “Merész”, az orosz kutya, rövid időn belül négyszer elkalandozott a világűrbe a csak­nem 5000 fönt súlyú legújabb orosz mübolygóban. Ne­gyedik utján vele volt “Gyöngy” is. Julius 2 óta a ma­gasságban kalandoztak és ép bőrrel földre értek még “Hópehely”, a kutya, és “Kis Márta”, a nyuszi. WELLINGTON, New Zealand. — Az országos jö­vedelmi adót leszállították. Csodák is történnek ma­napság! PARIS. — A Rivarol cimü jobboldali folyóirat ki­adója és karikaturistája ellen bűnvádi eljárást indítot­tak De Gaulle elnök megsértése címén, egy 1881-ből szármasó törvény alapján. BUDAPEST. — Uj honvédelmi adót vezettek be, amelyet a katonai szolgálat alól felmentett férfiak fi­zetnek. Az adóbevételt nemzetvédelmi célokra (vagyis a szovjet magyarországi segédhadának céljaira) fordít­ják. VATIKÁNVÁROS. — János pápa vatikáni lak­osztályából átköltözött a Castel Gandolfo nyárilakba, ahol augusztus végéig marad. 1968 közt a többi iparokban az árak arányszáma 76.9 dol­lárról 123.5 dollárra emel­kedett. Ezek a számok azt mutat­ják, hogy az acéliparban a munkabérek 1945 óta valami­vel nagyobb mértékben emel­kedtek, mint az acélárak, to­vábbá azt, hogy az acélipari munkások keresete nagyobb mértékben nőtt, mint a többi iparok munkásainak átlagos keresete: az acélmunkások bére 163 százalékkal emelke­dett, a többieké 119 százalék­kal. A profit Sajnos, nem állnak rendel­kezésünkre hasonló statiszti­kai adatok az acélipari válla­latok profitjának alakulásá­ról. Az unió azt állítja, hogy a vállalati haszon nagyobb mér­tékben emelkedett, mint a munkabérek. Az acélipari ve­zetők azt állítják, hogy, ellen­tétben az általános 9.8 száza­lék tiszta iparvállalati ha­szonnal, az acéliparban az át­lagos tiszta haszon 8.2 száza­lék. Persze nagy kérdés, hogy egy ipar — bármely ipar — magas profitjai indokolttá tesznek-e oly béremelést eb­ben az iparban, amely egyide­jűleg megdrágítja a termelést és a szükségleti cikkeket az egész gazdasági életben, és egyre feljebb és feljebb hajt­ja az árakat, tekintet nélkül arra, hogy szervezetlen mun­kások. irodai alkalmazottak, nyugdíjasok, közsegélyben részesülők, stb,. stb. nem tud­nak lépést tartani az örökös drágulással és ennélfogva életszínvonaluk egyre lejjebb és lejjebb száll. Tízmilliókra megy ezeknek a csoportoknak a száma, tehát tízmilliók élet­színvonalát érinti félmillió acélipari munkás bérének alakulása. Az unióknak — nemcsak az acélipari uniónak — más a véleménye. Az unió vezérek azt hangoztatják, hogy a szervezett munkásság kere­setének folytonos növelése fokozza a vásárlóképességet és következésképpen több termelést tesz szükségessé, több munkaalkalmat teremt. Sokan a gazdasági szakértők közül egyetértenek ezzel a felfogással, de vannak sokan olyanok is, akik rámutatnak arra, hogy a lakosság egy ré­szének nagyobb vásárlóképes­sége a magasabb árak miatt a lakosság más, nagyobb ré­szének vásárlóképességét csökkenti és életszínvonalát lenyomja. Munkanéikiülség Az amerikai gazdasági helyzetet ma az jellemzi, hogy mig egyrészt a termelés hatalmasan nekilendült a re­­recessionnak nevezett válság elmúltával, a munka nélkül levők száma nem csappant meg ennek megfelelő mérték­ben. Köztudott dolog ennek az oka: a technika fejlődése, jobb gépi felszerelés, egyre több automatikus munkagép, amely az emberi munkát pó­tolja. Éppen ezért nagyon szomorú, hogy a munkanél­küliek, nem-termelők száma most megnövekedett — nem félmillió acélipari munkás tétlensége révén, hanem azért is, mert az acélipari munka­­beszüntetés folytán nagymér­vű leépítések vannak már most és lesznek a sztrájk to­vábbi folyamán a vasutaknál, a bányákban, acél-feldolgozó iparokban. Pillanatnyilag a helyzet még nem katasztro­fális, mert mindenütt számol­tak acélsztrájk lehetőségével és a gyárak hónapokra előre felhalmoztak elegendő acélt. Például az autómobiliparnak őszig van elegendő acéltarta­léka. Hidegháború az acéliparban DOLLÁROK ÉS CENTIK - TÉNYEK ÉS SZÁMOK - KILÁTÁSOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Eisenhower elnök láthatólag gondterhelten adta meg válaszát arra a kérdésre, hogy lehet-e katolikus ember a US elnöke. Szerinte igen. A kérdés főként John F. Ken­nedy szenátor személyét érinti, aki katolikus és az 1980-as választás egyik legesé­lyesebb jelöltje.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom