A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-11-13 / 46. szám
AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 46. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend. péntek, 1959 november 13 Munkába álltak az acélmunkások Miután a Legfelsőbb Biróság a 80 napos “lehülési” idő tartamára a sztrájkban állt acélmunkásokat a munkába visszaküldte, az acélöntődék újra befütöttek, de még eltart néhány hétig, amig a termelés normális mértékben megindulhat. 117 napig tartott a sztrájk első fejezete és bizonytalan, hogy a “lehűlés” eredményt fog-e hozni, megállapodást kölcsönös engedmények alapján. A fő nehézség nem a bérkérdés eldöntése, hanem a munkaadók által követelt jog, hogy a technikai fejlődés folytán feleségessé váló munkásokat elbocsáthassák. EISENHOWER ÚTRA KEL Eisenhower elnök december 4-től karácsonyig utón lesz, Európában és Ázsiában, ellátogat Olaszország, Franciaország, Görögország, Törökország, India, Afganisztán, Perzsia, Pakisztán és Marokkó fővárosaiba. A legfontosabb látogatás a párisi lesz. De Gaulle elnökkel kell megbeszélnie az együttes fellépést a Kruscsev-találkozás előtt. Indiában a nemzetközi mezőgazdasági kiállitás amerikai részét fogja megnyitni és Nehru miniszterelnökkel a kinai betöréssel kapcsolatos problémákat megbeszélni. A többi látogatások célja Amerika barátságának demonstrálása. A 69 éves elnök 20,000 mérföldet fog utazni jet repülőgépen. Egyszer beszélt a pápával... BURNLEY, Anglia. — Jean Reddy telefonoskisasszony volt és szép szoprán hangja volt. Négy évvel ezelőtt 1000 font sterling ösztöndijjal Rómába ment magasabb énekmüvészeti kiképzésre. Egyszer kihallgatáson fogadta őt XII. Pius pápa és e naptól kezdve Jean megváltozott, nem érdekelte többé az éneklés, visszautasitott több kedvező fellépési ajánlatot, a katolikus hitre tért és most bejelentette, hogy januárban belép a Benedek-rend londoni zárdájába. HETEDIK FELFEDEZŐ A californiai Vandenberg légibázisról felbocsátottak egy uj, hetedik Discoverer mübolygót. Ez most kering a Föld körül, de a mérőeszközöket tartalmazó kapszulája nem vált le róla valami technikai hiba folytán és vele együtt kering az űrben. A kapszula leválása és a benne található mérések elmaradása miatt csak fél sikernek tekintik ezt a hetedik Discoverert. DIBELIUS ÉS LUTHER BERLIN. — Otto Dibelius, Berlin város és Brandenburg tartomány evangélikus püspöke, az egész német evangélikus egyháztanács elnöke, dacolt a kommunista keletnémet kormány tilalmával és múlt vasárnap a kelet-berlini Mária templomban prédikált. Nem támadta élesen az istentelen kommunistákat, nem lázitott a kommunista törvények ellen, de azt jósolta prédikációjában, hogy akik igazságra és igazságosságra szomjaznak, azoknak vágya teljesülni fog. Hivatkozott Luther Mártonra, aki ugyancsak korában népszerűtlen elveket hirdetett és győzött. A keletnémet kommunisták nem zavarták az istentiszteletet, nem hajtották végre a behirdetett tilalmat. V TAKARODÓ MAR0KKÓRAN Amig Marokkó északafrikai arab ország francia protektorátus alatt volt, az amerikai hadvezetőség ott repülőtereket és hadikikötőt épitett, összesen 440 millió dollár költséggel és azokat évente többszáz millió dollár költséggel fenntartotta. Ezek a bázisok azt a célt szolgálták, hogy háború esetén bombavető repülőgépek onnan felszállhassanak és néhány óra alatt eljuthassanak Oroszország nagy városai és ipari centrumai fölé. A szovjet az amerikai bázisokkal való körülkerittetésben egyik legnagyobb veszélyét látta. Most teljesült a szovjet vágya: Marokkóból el kell takarodniok az amerikaiaknak. Nem a szovjet kedvéért utasította ki őket Marokkó királya, hanem az arab nacionalizmus, nemzeti büszkeség okából. Egyre megy, menni kell. De a veszteség nem tragikus. Mert hovatovább a bombavető repülőgépek elavulnak és a messzetávu ra-Nelson Rockefeller new yorki kormányzó (jobbszélen) és felesége (középen) vendégül látta a fiatal Rockefeller (balszélen) apósát (a kormányzói pár között). Balról a második a fiatal menyecske, a norvég Anne Marie Rasmussen. Jönnek a vasutasok... A MOSTANI SZTRÁJKOK. SZTRMKFENYEGETÉSEK MÖGÖTT AZ UJ IPARI FORRADALOM PRORLEMAI HÚZÓDNAK MEG Az acélipari sztrájk még nem ért véget, még senkisem látja a kibontakozás útját, és már — jönnek a vasutasok is. A vasutasok unióinak vezetői belefujtak a harci kürtbe, bejelentették, hogy ugyanolyan követeléseket támasztanak, mint az acélipari uniók, és ugyanolyan szívós harcra készülnek fel. ők is béremeléseket követelnek, de nem ez a fő követelésük, hanem a munkaviszonyok rendezése. “Munkaviszonyok’’ — ennek a szónak ma igen nagy jelentősége van. A vállalatok, a vasúttársaságok éppen úgy mint az acélvállalatok, az automata korszak beáltával változtatásokat akarnak eszközöm az ember és a gép viszonyában. Az automatizálás azt jelenti, hogy gép végez ma oly munkákat, amelyeket tegnap még emberek végeztek. Némely gép egy tucat munkáskezet pótol, más tucatjával tessékeli ki az üzemből a munkásokat. Mi következik ebből az iparforradalmi változásból ? Ember és gép A vállalatvezetők azt mondják: Ha kevesebb munkásra van szükség a fölösszám munkásokat le kell venni a bérlistáról, egyszerűbben szólva: el kell bocsátani. Az uniók, ha mondják is, ha nem is mondják ki, minden körülmények közt az elbocsátások veszélyének elhárítását tartják kötelességüknek. Persze a gyakorlatban a dolog nem ilyen egyszerű. Sőt nagyonis komplikált. Régi és uj “feleslegek” keresztezik egymást. Azt állítják ugyanis az acélvállalati vezetők éppen úgy mint a vasúttársaságok, hogy már most is sok felesleges alkalmazottnak kénytelenek (az uniók nyomása alatt) bért fizetni oly munkáért, ami nem szükséges, vagy oly alkalmazottaknak, akiknek az üzemben nincs munkájuk, “semmiért valamit’’ kapnak. Az amerikai munkásmozgalomban és munkajogban az ilyesminek neve van, amelyet nehéz lenne magyarra lefordítani: featherbedding. Puha, kényelmes ágyat vetnek nem-dolgozó vagy alig-valamit-dolgozó embereknek. A döntés érája közeleg -Az acélipari sztrájkban azért nehéz — e percben még előre nem látható — a közeledés a harcban álló felek közt, mert az egyik fél elérkezettnek látja az időt arra, hogy egy csapással véget vessen a featherbeddingnek és éljen az automatizálás áldásaival, a másik fél ellenben tagadja puha, kényelmes ágyak létezését és el akarja hárítani a munkások ezreinek kenyerét veszélyeztető automatizálás átkát. Áldás vagy átok-e több termelés kevesebb munkással? Ez a kérdés és — könnyű erre a kérdésre felelni annak, akinek mindennapi kenyere nins veszélyben . . . Áldás vagy álok? Az ember-pótló automata nem mai keletű, már évek óta kisért az áldás-átok és már évek óta eldöntetlenül folyik a vita arról, hogy az automatizálás áldás-e vagy átok. A vasúttársaságok és az uniók három évvel ezelőtt fegyverszünetet kötöttek, megállapodtak abban, hogy három évig nem bolygatják meg ezt a darázsfészket. Most a harmadik év végefelé közeleg és kenyértörésre kerül a sor hamarosan. Vasutas sztrájk fenyeget. A nagy baj és kár után, amit az acélsztrájk okoz nemcsak közvetlenül érdekelt feleknek, hanem kívülállóknak, könnyes szemű harmadikoknak, az egész nemzeti gazdaságnak, most még nagyobb veszély fenyeget. Mert a vasúti közlekedés leállása, akár csak az ország egyes részeiben is, katasztrofális gazdasági és politikai következményekkel jár. A politikai kökéták korába léptünk, ilyen rakéták kilövése lehetséges az Egyesült Államok területéről is. Észak-Afrikában van még több amerikai légi bázis, a legnagyobb Líbiában, és vannak rakétabázisok Angliában, Olaszországban és Törökországban is. A többi európai szövetséges országok vonakodnak amerikai rakétabázisokat engedélyezni, mert rettegnek orosz rakétatámadástól. vetkezmények: a szovjet oldaláról fenyegető “békés együttélés,” amelynek gazdar sági téren is az a hadicélja, amit Kruscsev olyan félreérthetetlen világossággal mondott ki — “Mi el fogunk benneteket temetni.’’ A szabadság halárai A moszkvai hometésreiwlezőnek az amerikai nép, a közvélemény és szükség esetén uj törvény előbb-utóbb meg fogja adni a feleletet erre a fenyegetésre. A kötelező egyeztetésnek valamilyen formája elkerülhetetlennek tetszik. Senkisem gondol a kommunista példa követésére, sztrájktilalomra és más kormánybeavatkozásra : inkább arra gondolnak Washingtonban, hogy megfelelő nyomással elősegítsék a megegyezést. Egy hivatalos bizottság, mely a vitás kérdéseket világosan a nemzet elé tárja és megmutatja a méltányos megállapodás útját, nem tévesztheti el hatását a vitázó felekre. Ha a nemzet közvéleménye előtt világossá válik, hogy valamely követelés jogosulatlan, azt a követelést vajmi nehéz lesz fenntartani és hosszas, károkozó sztrájk utj án kierőszakolni. Minden változik ... Annyi bizonyos, hogy az automatizálás oly mélyreható változásokat tesz szükségessé, amelyek elől kitérni nem lehet. A “változás” szürke szó, keveset mond, de sokat sejttet. Azt jelenti, hogy nagyon sokan lesznek, akiknek megszokott munkájuk helyébe más munkát kell keresnie \ A kommunista (helyesebben állami kapitalista) gazdasági rendszerben a munkásokat dirigálják, ide-oda tologatják, más munkahelyre, esetlen kényszermunkatáborba, “szűz területekre,’’ stb. Amerikában az emberi szabadságot nem kell mindjárt lomtárba dobni, ha a technikai fejlődés súlyos uj problémákat vet fel. Amerika már súlyosabb problémákkal is megbirkózott, például akkor, amikor a túlnyomóan mezőgazdasági termelési rendszerből a túlnyomóan ipari termelésre való átmenetet végrehajtotta. És ne felejtsük el: ameri-Hírek a világ minden részéből VARSÓ. — Lengyelországban hushiány van. A szovjet felajánlott Gomulka kormányának 3000 tonna húst. Ez elegendő egy napra. Gomulka a keletnémet szovjetzónában és Csehszlovákiában ajánlatokat kért husszállitásra hosszúlejáratú hitelben; azt felelték neki az elvtársak, hogy forduljon nyugati barátaihoz. HAVANA. Cuba. — Castro gyilkosság címén kéri Amerikától a Miamiban tartózkodó Pedro Diaz Lanz őrnagy kiadatását. Az őrnagy a cubai légierő parancsnoka volt és azért szakított Castroval, mert a kommunistákkal parolázik. Az amerikai kormány nem tehetett egyebet, letartóztatta Castro ellenségét. Egyébként a gyilkosság vádja teljesen alaptalan. Diaz Lanz repülőgépből csak röpiratokat dobott le Havanára, nem pedig, — mint Castro állítja —, bombákat. PORT ELIZABETH, Dél-Afrika. — Dr. Geoffrey Dean, az itteni városi kórház igazgatója megállapította, hogy a 35 éven felüli férfiak a városban naponta átlag 24 cigarettát szívnak, a vidéken eggyel kevesebbet. Az utóbbi 10 évben a tüdőrák esetek megduplázódtak, de a halálozási arány mégis alacsony. A tüdőrák esetek gyakoribbak lettek, amióta a városokban egyre-másra épültek gyárak s kéményeik ontják a füstöt. LONDON. — Herbert Morrison, 71 éves, munkáspárti vezért, egy rendőr és egy cseléd fiát, a királynő bárói rangra emelte. Uj neve: Baron Morrison of Lambeth. Londonnak egyik külvárosa Lambeth; ott született, ott járt elemi iskolába és ott kezdte karrierjét, mint kifutófiu, majd képviselő, miniszter, helyettesminiszterelnök lett munkáspárti kormányokban. SYDNEY, Ausztrália. — Kent angliai városból Ausztráliába repült Alec Dadd, amikor értesítették, hogy 16 éves fia motorbicikli-balesetnél súlyosan megsérült. 12,000 mérföldet repült az aggódó apa és amikor Ausztráliába érkezett, fia már két napja halott volt. MÜNCHEN. — Bruno Beiersdorf hires kisdiák volt. Hét évvé), ezelőtt az uú*m agy ember, akit soha azelőtt nem, látott, megállította őt, a kezébe nyomott egy csomagot és azt mondta neki: “Vidd el fiam a postára.” A csomag Adenauer kancellárnak volt címezve és ez szeget ütötk a kisfiú fejébe. Gyanút fogott és a csomagot nem a postára, hanem a rendőrségre vitte és ott kiderült, hogy abban időzített pokolgép volt. így mentette meg hét év előtt a kancellár életét Bruno Beiersdorf. Most . . . sorozatos hoteltolvaj lások után rendőrkézre került. AUGSBURG, Nyugat-Németország. — Robert L. Eskins amerikai katona beleszeretett egy német lányba, annyira szerette, hogy egy percig sem tudott tőle távol élni. Ezért nála maradt — 14 hónapig. Történt aztán, hogy Betty, a csinos német fraulein, szerelmesének holmija közt talált egy levelet, amelyben egy amerikai miss emlékeztette őt a fogadalmára, hogy amikor leszerel, és hazatér Amerikába, örök hűséget fog neki fogadni. Ennek a kínos felfedezésnek kínos és hangos veszekedés lett a közvetlen következménye. De további következmény is következett. Ugyanis Betty egyik barátnője, aki éppen akkor arra járt, végighallgatta a veszekedést és átment a szemben levő amerikai katonai állomásra és jelentést tett a hallottakról. A nóta vége az lett, hogy az amerikai hadbíróság a katonaszökevényt három évi börtönre Ítélte. BONN. — Két amerikai Sabre jet repülőgép, gyakorlatozási repülés után eltűnt. Aztán a keletnémet szovjetzónában tűnt fel. Árulás . . . JERUZSÁLEM. — Egyiptomi MÍG jet repülőgépek a Negev felett átrepültek izráeli területen. Izráeli jet repülőgépek sortüzekkel elűzték a betolakodókat. Kairó azt jelenti, hogy a légi csata egyiptomi terület felett volt. NEW DELHI, India. — Több mint 3000 indiai diák tüntetett a kinai kommunisták ellen, “Halál Csu Enlaira!” kiáltásokkal megrohanták a kinai követség épületét, tiltakozó írást akartak átnyújtani a követnek, de nem engedték be őket. Erre a diákok a követség kerítésére akasztották az Írást, melynek lényeges tartalma az, hogy India kész fegyveres erővel visszaverni a kinai kommunista támadást. LIVERPOOL, Anglia. — A kikötőben az egyik vontatóhajó matróza, miközben egy olajszállító hajót kalauzolt a révbe, rágyújtott egy cigarettára. Emiatt megrótták. És a megrovás miatt a matrózzal rokonszenvező rakodómunkások, 4000-en, sztrájkba léptek. Szimpátia-sztrájkba. A szimpátia folytán 58 hajó rakományát nem lehetett kirakni. kaiak könnyebben változtatnak munkát, munkahelyet, lakóhelyet, mint más nemzetek fiai. Az óriási amerikai munkapiacon a vándorlás sok szór a vándor előnyére válik. Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Elet, Amerikai Magyarság, Butfaloi Híradó, Philadelphiai függetlenség, Newarki Hírlap.
