A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-06 / 45. szám

A JÓ PÁSZTOR 3. OLDAL j ISMERETEK KINCSESTÁRA j OSI GYÓGYSZEREK Újra felfedezik a régi gyógynövényeket, melvekkel a természet segiti az emberiségei. Volt egy időszak, nem is olyan régen, amikor az orvosok mosolyogtak, ha ősi, népi gyógyszereket emlí­tettek előttük. “Babonaságnak” nevezték a vajákos asszonyok tudományát és képzelődésnek, amikor azt mondották, hogy az igy kezelt betegek meggyógyultak. Aztán alig tiz éve, eljött az idő, amikor orvos­kutatók behatóbban kezdtek foglalkozni e népies re­ceptekkel. Kiderült, hogy nem minden volt “bolond­gomba”, amit a falusi vénasszonyok kotyvasztottak Eu­rópában, Ázsiában, Afrikában. A népi gyógymódnak ma már komoly követői vannak és számos nagy gyógy­szeráruház gazdagodott meg azon, hogy gyártani kezd­te a vajákos nénikék főztjeit. A gyógyfüvek, kenőcsök, gyökérfőzetek egyrésze áldásos gyógy szeranyagnak bizonyultak. Amerikai kli­nikákon végzett kísérletek bizonyították, hogy sikert értek el ilyen szerekkel olyan esetekben, amikor a mo­dern gyógyitó anyagok nem használtak. Nemrég egy délamerikai indián törzs mérgét, mellyel nyilhegyeket vontak be, hogy megöljék az el­lenséget, vegyelemezték és úgy találták, hogy a méreg, kis adagokban, kellőképen “megszeliditve”, jó szer bi­zonyosfajta idegbénulások ellen. A másik, még egyszerűbb segitség, amit a termé­szet nyújt embernek, állatnak — a gyümölcs. Ma, ami­kor az egész világ diétázik és az étrend összeállitása valóságos tudománnyá fejlődött, melynek könyvtára­kat megtöltő irodalma van, nem érdektelen megemli­­teni, hogy a nyerskoszt néha csodákat müvei. Németországban ismét divatba jött a nyersalma Vura. A nyers gyümölcs nemcsak hatékony bélkura esetében, de az igy nyert vitaminok többet használnak az emberi szervezetnek minden pirulánál. Érdekes eredményeket ért el egy bécsi orvos a ká­vészénnel. A porrá őrölt és elszenesitett kávé gyógy­­hatását jól ismerik Kisázsiában, ahol többek között vér­has ellen használják. A növényi szénnek méreg-kötő tulajdonsága van és a kávészén ráadásul fertőtlenit és vérbőséget idéz elő. Az orvos később mandulagyulladásokat, idült hu­rutokat szüneteit meg ilymódon. A másik ősi népi gyógyszer, amit mindenki ismer — a hagyma. Milliók hitték és hiszik, hogy a hagyma jó béltisztitó és baktériumölőszer a gyomorban. De francia orvosok apróra vágott hagymát raknak boro­gatásként a gyulladásos végtagokra, főleg a karokra, ín-gyulladás, reumatikus fájdalmak szűntek meg ily­módon, állitja a doktor. Gyulladások, melyeken klini­kai szakorvosok sem tudtak segiteni, hagyma segítsé­gével leapadtak, a beteg hamarosan elhagyta az ágyat. Gyulladt foghust forró vizben ázott fügével gyó­gyítanak a hollandusok. Méz és ecet keverékével da­gadt lábujjakat hoznak rendbe. Végül, visszatérve a diétákra, a német orvosok el­ismerték, hogy bizonyos fajtájú gyomorbetegségeknél bámulatos eredményt értek el — hering kúrával. BELGRAD. — Amikor a Nemzetközi Vörös Ke­reszt kiküldöttje megszemlélte a jugoszláviai börtönö­ket, ideális állapotokat talált. A “rossz” foglyok helyé­be a titkosrendőrség legjobb tagjait helyezték a cellák-Mrs. Irene Davis, Aurora, 111, 200 fontos háziasszony a városi tanácsában 9 és fél órás beszédben vádolta a polgármestert és a rendőrfőnököt, hogy paktálnak a gamblerekkel. Amikor abbahagyta a beszédet kije­lentette, hogy még sok mondanivalója van. Az Air Force legújabb gépei, amelyek a Panama City, Fla.-ban rendezett repülő­versenyen mutatkoztak be. Szélhámosok dáridója A HISZÉKENYSÉG ÉS A SZÓRAKOZOTTSÁG Áldozatai ma sem haltak ki Az ember joggal hihetne, hogy a technika, a civilizáció 2S a műveltség fejlődésével agyre szükebb területre szo­rul a szélhámosok vadászte­rülete. Sajnos, erről szó sincs, Az emberi hiszékenység ma is pentosan olyan, mint ezer évvel ezelőtt volt. A különb­ség mindössze annyi, hogy például a rómaiaknál teren­­tiusokat csaltak ki a hiszé­keny emberek zsebeiből, ma pedig fontokat, forintokat, vagy dollárokat. És termé­szetesen az eszközök is vál­toztak. Ám a lényeg ugyanaz maradt Érdekes kísérlet Egy ismert ausztráliai szo­ciológus, aki az emberi lélek e különös sajátosságával és fogékonyságával foglalkozik, érdekes kísérlettel bizonyítot­ta be: mennyire hajlamos a mai ember arra, hogy a leg­képtelenebb dolgoknak is hi­telt adjon. A kísérlet érdeké­ben megbízta egyik női mun­katársát : Sydney legforgal­masabb utcáján gyűjtsön kö­­nyöradományokat. A gyűjtő­­urnán a következő felirás ál­lott: “Adakozzunk három ár­va javára, akiknek szülei a claustrofobia áldozataivá vál­tak.’’ Ilyen járvány persze nem volt és nem is lehet. De a szociológus még tovább ment. Az urna alján egy cé­dula a következőket hirdette: “Ez akció — közönséges szél­hámosság.” A közönség azon­ban csak az első szavakat ol­vasta el, és aztán elhelyezte adományát az urnában. Egy aap alatt több mint 200 em­ber adakozott a szegény “ár­váknak.’’ Egy férfi, aki két fontot adott a netnes célra, közben azt is elmondotta, hogy azért ad ilyen nagy ösz­­szeget, mert ő is árva volt va­­'amikor. A statisztikai adatok szerint a feliratot elolvasó nők 64 százaléka és a férfiak 53 százaléka esett a kísérleti szélhámosság áldozatául. A pénzt természetesen nem a ‘claustrofobiában’’ elhunyt szülők gyermekeinek adták, hanem más jótékonycálra for­dították. Aki a koponyájával házalt Nemcsak az egyszerű em­berek hiszékenyek, hanem ko­moly szervezetek is. Ezt a té­telt igazolja egy francia szár­mazású amerikai férfi esete. Egy Pierre Lutec nevű férfi körülbelül tiz évvel ezelőtt rendkivüli emlékezőtehetségé­vel tűnt fel Amerikában. Fel­figyelt rá a néwyorki anató­miai intézet igazgatója is, és ajánlatot tett neki, hogy szép összegért megvásárolja kopo­nyáját, amelyet halála után tudományos kísérletekre fog­nak felhasználni. Lutec meg­kötötte az üzletet. Kitűnő fe­jébe azonban szeget ütött a gondolat: miért ne lehetne a már egyszer eladott koponyát még néhányszor értékesíteni ? Amikor nemrégen elhunyt, ki­derült, hogy 75 tudományos intézet vette meg jóáron az értékes “portékát’’ és máig sem dőlt el a nagy kérdés: kit illet Lutrec feje. Mütárgy­hamisitók Az elmúlt százötven év alatt a nagy mesterek művé­szi alkotásainak értéke rend­kívül magasra emelkedett. Ez tény gyújtotta fel az ezen a téren működő szélhámosok fantáziáját. Ha a műtárgy értékes, érdemes hamisítani. Nemcsak magánosok gyűjte­ményeiben, hanem múzeu­mokban is sok olyan műtárgy van, amelyek jólsikerült és nagyon nehezen felismerhető nyomatok. Amióta a klasszi­kus hegedüépitő mesterek, Stradivari, Amati, Guarneri hangszereinek ára szinte csil­lagászati magasságokba emel­kedett, a szélhámosok ezt a területet sem hagyták kiakná­zatlanul. Az első ilyen botrány az olaszországi Cremonában tört ki, Stradivari halálának két­­századik évfordulóján. A vá­ros emlékünnepélyt rendezett a' nagy mester tiszteletére, és ez alkalommal felszólította Stradivari hegedűk birtoko­sait: küldjék el hangszerei­ket az ünnepséggel kapcsola­tos kiállításra. A felszólításra kereken 2000 “Stradivari” hegedű érkezett Cremonába. Alaposabb vizsgálat után ki­derült, hogy a kétezerből mindössze 40 hegedű vallhat­ja Stradi varit atyjának, a többi ügyes hamisítvány. Ugyanúgy járt a második világháború után sok ameri­kai katona is. Európai tartóz­kodásuk idején sokan vettek aránylag olcsó “eredeti’’ Stra­­divári hegedűket. Amikor ha­zaérkezésük után itt a műke­reskedőknek jól el akarták adni, kitűnt, hogy egyetlen egy sem Olaszországban, ha­nem valahol egy ügyes szél­hámos otthonában látta meg a napvilágot. Az ilyen hege­­mühamisitók aránylag egy­szerű eszközökéi dolgoznak. Közönséges anilinfestékkel addig kezelik a hangszert, amíg az “patinát” kap, és úgy fest, mintha 150-200 éves vol­na. Még ravaszabb szélhámo­sok “mérték után’’ készítet­ték el a hegedűt, amelynek belsejében olyan védjegyet és származási bélyeget helyez­nek el, amelyek a vevő utolsó kétségeit is megtörik. A hi­székenyek ezrei estek igy e szélhámosok hálójába. Kis szélhámosok Különösen nagy tere van a szélhámosoknak a kisebb eu­rópai városokban. Régi és már elavult trükk volt ócska szöveteket angol védjegyekkel ellátni és mint “eredeti” angol anyagot “aránylag olcsón3’ eladni. Uj ötlet volt az, ami­kor szélhámosok aukciókon olcsón öszevásároltak külön­böző tárgyakat és azokat mint “csempészárukat’’ adták A. A védjegy-hamisítás egyéb­ként ma is igen sok gondot okoz az ezekkel az ügyekkel foglalkozó hatóságoknak. A szélhámosság már-már szinte általánossá vált formája az is, amikor egyes cégek különbö ző hirdetésekben rendkívül kecsegtető ajánlatot tesznek áruik értékesitésére, és csak később derül ki, hogy a “po­tom pénzért’’ vásárolt alkal­mi árura alaposan ráfizetett a hiszékeny vevő. Valamikor a cserkészek jelszava ez volt: légy résen! Ez a jelszó lebegjen állandóan szemünk előtt, mielőtt na­gyobb horderejű kérdésekben döntünk, vagy pénzünket va­lamilyen élra fordítjuk. Az arabok azt tartják, hogy “Allah utjai kifürkészhetetle­­nek.” Gyakran a szélhámosok módszerei is bonyolultak, de Allah útjaitól eltérően nem UTAZÁS A FÖLD KÖRŰI EGY PERC AMIT LONG STRATTON, Anglia — Mary Helen Grace kisasszony, aki cocker spaniel kutyák tenyésztésével foglalkozik, 5 font sterling pénzbírságot kapott, mert kiskutyái hangos ugatással zavarták a szomszédok éjjeli és nappali nyugalmát. És ha ez tovább is igy megy és a szomszédok megint panaszt emelnek ez el­len, minden napért két-két font pénzbírságot kap, kisasszony! — mondta a biró. A kisasszony pedig ezt mondta: Hát ha igy van, én elmegyek az állatorvos­hoz, aki azt mondta, hogy kutyákat meg lehet ope­rálni, hogy az ugatásuk hallhatatlan legyen. LONDON — Egy angol vállalat uj gépet muta­tott be, amely egy óra alatt automatikusan levág, foszt és megtisztít 1250 csirkét. Az élő csirkéket lá­buknál egy mozgólánchoz kötik, amely a gépbe vi­szi őket. Villamos áram öli meg az állatokat, majd egy kés elvágja a nyakukat, azután lefosztja a tolla­zatuk nagy részét, mig a kisebb tollakat viaszfürdő távolítja el. A csirke teljesen megtisztítva, főzésre készen jön ki a gépből, amelynek kezeléséhez csupán egy munkásra van szükség. BERLIN — Egy tizenháromszor büntetett go­nosztevőt a bíróság további három és félévi börtön­­büntetésre ítélt. Az ítélet kihirdetése után oda lépett az elitélthez az édesanyja és két hatalmas pofont adott neki. Amire a biró megjegyezte: “Kissé elkésett, asz­­szonyom. Ez a pofon harminc évvel ezelőtt volt ese­dékes. LONDON — Ismeretlen tolvaj kitépte egy nő kezéből a kézitáskáját, melyben havi fizetése és egy minden bajtól megóvó talizmán volt. Pár nap múlva a tolvaj visszaküldte a talizmánt levél kíséretében: “Hát csak hadd segítse önt a jövőben is a talizmán­ja, én előnyben részesítem a pénzt.” IJMUIDEN, Hollandia — A Menekamp csalá­dot szörnyű csapás érte: eltűnt szeretett hűséges kutyájuk, a fekete-fehér Bingo. A csapás annyira le­verte a családfőt, Carolus Menekampot, hogy bús­komorságba esett, ideggyógyintézetbe kellett vinni. De ahol legnagyobb a baj, legközelebb a segitség. Egy holland hajón volt egy fekete-fehér szőrű fekete utas, amely a hollandiai lapokban megjelent leírás szerint szakasztott mása volt Bingónak. Ezt a kutyát a ha­jó többször magával vitte Ausztrália és Hollandia közt, seholsem engedték partraszállni, mert nem vol­tak papírjai. Most azután Amsterdamban partratet­­ték és Ijmuidenbe vitték, a Menekamp család nagy örömére. Az ideggyógyintézet hipnotikusa meggyőz­te őket arról, hogy ez a kutya az ő Bingójuk. LYON, Franciaország — Önmagát gázolta ha­lálra egy gépkocsivezető. Hajtás közben kinyitotta a kocsi ajtaját, hogy megnézze, szabad-e az előzésre az ut. Eközben egyensúlyát veszítve, kizuhant és saját kocsijának kerekei halálra gázolták. FELTHAM, Anglia. — Az állami pénzverdéből vasúton szállítottak frissen vert ércpénzeket vidéki bankoknak, útközben tolvajok jártak a vasúti teherko­csikban és elloptak néhány zsák aprópénzt, összesen fél tonna súlyban. NÁZÁRET, Izráel. — A Nemzeti Biztositó Intézet által sokgyermekes családoknak nyújtott segély leg­főbb élvezője ezideig Machmud Pacha názáreti lakos, akinek 16 gyermeke van és a legidősebb még nincs 14 éves. A 39 éves Machmud Pachának két felesége van. kifürkészhetetlenek. Csak jó- zunk magunk is a szélhámo­­zan ész, éberség és óvatosság sok áldozatainak népes csa­­kell ahhoz, hogy ne tartóz- ládjába. Louis Steding 32 éves Saginaw, Mich.-i orvost (közé­pen) Malayaban felvették a buddhista szerzetesek rendjébe. Steding visszatér Amerikába, de megmarad a buddhista rendben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom