A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-30 / 44. szám

A JÖ PÁSZTOR 3. OLDAL a tiiiomAxy VILÁGÁBÓL I Az amerikai film múzeumából GYOMRUNK REJTELMEI A gyomor a test legősibb szerve. Vannak állatok, melyek csak gyomorból állnak és semmi másból. Az éhség pedig a legerősebb ösztön. , És mégis, a gyomor még felderitetlen rejtélyt je­lent számunkra. Munkája egy bonyolult vegyi üzem működéséhez hasonlitható. Valódi csodája a belső tech­nikának. Úgyszólván mindent megemészt. Csak saját magát nem emészti meg. Hogy ez miért van igy, azt senkisem tudja. Ez a csodaszerv körtealaku zsákhoz hasonlit, mely kivülről nézve pontosan a test középpontjában van. Aki rosszul bánik gyomrával, annak nem kell sokat, magyarázni, jól ismeri ezt a helyet. A gyomornak egy szigorúan őrzött bejárata van. A gyomorszájnál sorompó zárja el északi határát. Csak kis, jólmegrágott falatokat enged be. Kemény anyagok nem is álmodhatnak a keresztüljutásról. Aki valaha is lenyelt egészben egy pillulát, jól tudja ezt. Egyszerű­en nem csúszik le. Meg áll a sorompónál és ilyenkor nagyon jól érezni a nyomást. Csak amikor már feloldó­dott, engedélyez neki a gyomorizom szabad bevonulást. A kijáratnál is szigorú portás őrködik. Egy erősen záró gyürüizom ügyel fel a délre, a belek irányában való közlekedésre. Rendes körülmények között a kapu zárva van. Csak akkor nyilik meg, ha jól megemésztett falatok kérnek átjárást. Az italoknak megvan a maguk útja. A kemény fa­latokkal szemben itt parkolási tilalom van. Még a tul­­tömött gyomor is szabadon hagyja ezt az utat az átjá­ró forgalomnak. A gyomor izomhegyeiben idegvégződések egész hegye nő. Érezzük őket, ha szerelmesek vagyunk, de ugyanilyen izgalomba hozza őket a gyűlölet is. A féle­lem, vagy az ijedtség, bosszúság és öröm megterhelnek minden gyomorideget. Ha valaki eddig kételkedett volna a lélek létezésében, gyomrán érezheti, milyen el­választhatatlanok egymástól test és lélek. Kölcsönösen függnek egymástól: a test betegségétől szenved a lé­lek, a beteg lélek pedig a testet gyötri. Ideges gyomorral olyan gyengéden kell bánni, mint egy menyasszonnyal. Étkezzél rendszeresen, jó kedvvel és tekintsed étkezéseidet gyönyörűségnek, ha egészségesen akarsz élni. Úgyis fizetned kell minden ebédért. A gyomorizmok puha nyálkahártyával vannak be­vonva. Mint finom bársony béleli ki áz egész gyomor­belsőt. Számtalan kis véredény szövi át. Napról-napra hárem kvart gyomornedv termelődik ki. Egy emberélet folyamán tehát mintegy százezer kvart, mely hetven év alatt negyven tonna szilárd anyag emésztését segiti elő. Mindenfajta élelmiszer­nek megvan a megfelelő gyomornedve. Egyike a leg­fontosabbaknak a — sósav. Sósav a gyomorban? Halálos méreg a testünkben? Hihetetlen, de igaz. E sav nélkül egyáltalán nem élhet­nénk. Magát a gyomrot csak a halál után marja szét, feltéve, ha a gyomor egészséges volt. A beteg gyomrot ugyanis már az élet folyamán megtámadhatja. Előidéz­heti ezt a gyomor nedv túl nagy mennyisége, mely ha­rag és idegeség következtében termelődik ki, vagy — a rák. Mindkét esetben fájdalmak jelentkeznek. És mindkét eset a gyomorbetegségek legveszedelmesebb fajtáihoz tartozik. Étkezés után fellépő erős fájdalmaknál, nyomás­nál a has felső részében, hányingernél, rossz közérzet­nél, vérnyomoknál, az ürülékben és sápadt arcszinnél, vizsgáltasd meg magad alaposan! A gyomorpanaszok hét eset közül ötben férfiaknál jelentkeznek. Ha ma tiz középkorú, 30—40 éves férfi van valahol együtt, azok közül átlagosan egy fekély­­gyanus és tulajdonképpen kórházban lenne a helye. Ez is civilizációnk következménye. Afrika őslakói nem ismerik a gyomorbetegségeket. A fekély akkor jelent­kezik, amikor a falusi lakoság a városokba költözik át. A koncentrációs táborokban, vagy a háború utáni Né­metország éhségperiódusában kevesebb volt a gyomor­beteg, mint ma. A gyenge táplálkozás egyidejűleg dié­tás táplálkozást jelent bizonyos betegségek szempont­jából. A gyomorbetegségek különösen gyakran jelent­keznek tavasszal és ősszel. Nem lehet elégszer hangsú­lyozni a hangulati elemek szerepét a fekély képződésé­ben. Minden bosszúság és méreg, elkeseredés, vagy gond, félelem és bűntudat, csalódás és válságos időszak a szerelemben és hivatásban a gyomor legbiztosabb sirásói. A gyomor olyan, mint egy aggszüz: könnyen sértődik és olyan, mint egy fiatal lány: a legkisebb in­gerre is érzékenyen reagál. Ha fekély töri át a gyomorfalat (tünetek: fájda­lom, hányinger, a pulzus kihagy, a hasfal megkemé­nyedik) a beteget mindenekelőtt nyugalmi helyzetbe, a hátára kell fektetni, mig az orvos megjelenik. Nem szabad beszélnie. Jégtömlő, vagy hideg borogatás a hasra. Életveszélyes! Tiz daganat közül egy rosszindulatú. A gyomorrák MELYIK FILMEN NEVETETT HUSZAS ÉVEK KÖZÖNSÉGÉ “Mondd meg, min nevetsz és megmondom, ki vagy” — hangoztatta Grock, a közel­múltban elhunyt svájci szár­mazású világhírű bohóc. Való­ban: ha rég letűnt korszakok embereinek gondolkodásmód­ját, szellemi beállítottságá­nak titkait kutatjuk, leghe­lyesebb, ha elsősorban azt vizsgáljuk meg, min mula­tott a legjobban a kor apraja­­nagyja. Milyen könyv, szín­darab, film váltott ki olyan maradandó hatást amelyre az olvasó, vagy a nézőközön­ség hosszú évek után is em­lékezett? Nos, ilyen film volt a husz­as években a “Hard Luck’’ cí­mű bohózat, amelynek fősze­replője az egykor világszerte ismert, ma is élő páratlan te­hetségű filmkómikus, Buster Keaton volt. Ki ne emlékeznék erre a faarcu fiatalemberre? Tokió­tól Stockholmig, az északi sarktól a déli sarkig emberek milliói kacagtak Keaton eset­len mozdulatain. Bármi tör­tént is vele, egyetlen arcizma sem rándult meg, és freneti­kus hatásának éppen ez volt a titka. Buster Keaton ma Ca­­liforniában a San Fernando völgyben lakik és egyetlen foglalkozása kis farmjának müveiébe. Évekkel ezelőtt filmet készítettek pályafutá­sáról. A filmre ma is sokan emlékeznek, a címe ez volt: “The Buster Keaton Story.” De nem erről a filmről aka­runk most imegemlékezni. Hanem arról a közel negyven év előttiről, amely a művész pályafutásában mérföldkövet jelentett. “Azóta sem nevet­tek emberek egy filmen any­­nyit, mint a “Hard Luk’’-on — mondotta. S miután ezzel felcsigázta az újságíró kíván­csiságát, elmondta azt is, mi­ről szólt a film. Ezt már csak azért is érdemes megörökíte­ni, mert ebből napnál világo­sabban tűnik ki, mi volt az ami a huszas évek nevetőiz­mait a végsőkig feszitette az embereknek és ebből követke­zőleg: milyen volt e korszak embere. "Ä hasd luck" meséje Buster Keaton halálosan szerelmes volt egy hölgyben. A hölgy nem viszonozta érzelmeit. Keaton egyizben uszodába kisérte Virginiát — igy hívták filmbeli szerelmét —, hogy megmutassa úszási tudományát. De minden eről­ködése kárbaveszett. Virginia szivét másnak ajándékozta. Beleszeretett egy Bull Mon­tana nevű fiatalemberbe, ami annál meglepőbb volt, mert Bulinál csúnyább férfi még nem jelent meg a film vász­nán. Keaton azonban nem ad­ta fel a küzdelmet. Ha uszástudományával nem imponált, talán imponál magasrangu tehetségével. Megmutatja izmait, néhány testgyakorlatot végez, majd lassan felmászik a 40 láb ma­gas trambulinra. A medence körül elterülő széles pázsiton az úszásban kifáradt közön­ség élvezi a nyári napsütést. Lassan minden szem feléje fordul. Keaton integet a ma­­gasbó és lemutat a medencé­re. Ekkor megjelenik a fel­irat: “Akad a tengerben több hal is.” A hölgyek arca meg­merevedik ekkora vakmerő­ség láttán. Már fenn van a széditő magasban. Néhány előkészitő mozdulat és most... most Keaton a trambulin szé­lére lép és egyetlen ugrással leveti magát a mélybe. De óh jaj, az ugrás félresi­került. Mert Keaton nem a medencébe esett, hanem a Rainier herceg és felesége, a voll Grace Kelly házassá­ga a boldog és kiegyensúlyozott családi élet jegyében áll. A Gondviselés nemcsak gyermekáldásról gondos­kodott, de arról is, hogy a másfél éves Alberi herceg személyében (balról leni) trónörökös is legyen. Jobb­ról a 3 éves Caroline hercegnő. gonosz dolog. A férfiakat ugyancsak gyakrabban tá­madja meg, mint a nőket. Ami a legrosszabb, pusztító munkáját észrevétlenül kezdi meg és folytatja és ál­talában a beteg csak akkor ismeri fel, amikor már ké­ső van azokhoz a lépésekhez, amelyekkel a kezdődő gyomorrákot még le lehetett volna küzdeni. Mindenki, aki elmúlt ötven éves és több mint há­rom héten át gyomorfájdalmakat érez, helyesen teszi, ha felkeresi orvosát és megkérdi, nem rákgyanusak-e a tünetek. A LEGTÖBBET A medencét szegélyező téglával borított területre. A zuhanás ereje oly nagy volt, hogy hő­sünk nem terült el holtan a köveken, hanem a téglákat szétdobva, a földben mély ségesen mély lukat vágott. Az emberek lélekszakadva ro­hantak a gödör szélére. Bele­néztek, de a müugró bajno­kot seholsem látták. A gödör ugyanis olyan mély volt, hogy abban Keaton alakja tökéle­tesen eltűnt. Ekkor a film át­­kopirozódott és megjelent a felirat: “Évekke később.” Újra a medencét és környé­két mutatja a film. De hol van már a régi szép bazin? Üre­sen, viz nélkül tátong, körü­lötte gyom verte fel a földet. A fürdőhely néptelen, elha­gyatott siralomvölgye.., A filmfelvevő gép lencséje las­san kúszik előre. Végre elér­kezik a régi gödörhöz. Ez a gödör nem is gödör már, ha­nem valóságos kráter. Olyan mély, hogy nem látni a fene­kére. Vajon mit keres, mit kutat itt ezen a sivár vidéken a filmobjektiv? Mindjárt ki­derül. Mert a beláthatatlan mélyégü krátertölcsérből — amelyet évekkel ezelőtt a mü­ugró bajnok csodálatos ugrá­sa vájt ki — előkerül a hős: Buster Keatcn. Dehát milyen mély tölcsért vágott ki annak­idején? Ezt is megtudjuk. Keaton feje megjelenik a feneketlen gödör mélyén és a hős lassan előremászik. Köz­ben valakihez beszél, valaki­hez aki még mélyebbre van mint ő. Hívja az ismeretlent. Már kinn van a gödör szélén, és mögötte kisvártatva meg­jelenik egy másik fej, majd még egy és még egy. Az első, aki a hős mögött felbukkan: egy kínai aszony, a többiek: kis kinai gyerekek. Buster Keatcn felesége és gyerme­kei. Tehát Keaton olyan mély­re zuhant, hogy Kínában kö­tött ki. Onnan hozta haza most a kráteren át kisded csa­ládját.1 Nos, ez a jelenet volt a film csúcspontja. A közönség olyan kacagásban tört ki, amelyet csillapítani nem lehetett. Már a következő film feliratai fu­tottak, a közönség még min­dig fuldokolt a nevetéstől. Egyszerűen nem lehetett bír­ni az emberekkel. Még maguk a művészek és a rendezők is meglepődtek. Ilyen hatásra ők sem számítottak. A művész később e jelenet sikerének titkát a következő­képpen magyarázta: “A rosszul sikerült ugrás mindig komikus, hiszen neve­tést vált ki az is, ha vala'i elesik. De nyomban utána je­lentkezik a megdöbbenés ér­zése, az emberi szolidaritás hangja: nem történt-e vala­mi baja az illetőnek? Mivel ebben a jelenetben a mély gö­dörben eltűntem, ez az érzés kikapcolódott, és helyébe a ki­­vánsiság lépett: vájjon vi történt velem? A megoldásra senki sem számított. Ezt egyedül mi tudtuk, és elsősor­ban a film írója: E. Francis Cline.” Amikor két ével ezelőtt be­mutatták a “Buster Keaton Storyt,’’ ezt a jelenetet nem tudták beilleszteni a filmbe, mert az időközben megsemmi­­ült. Arra gondoltak, hogy új­ra megismétlik. De közben elmúlt néhány évtized. Bus­ter Keaton megöregedett ég sem ő, sem a film készítői nem akarták megkockáztatni a veszélyes jelenet megismét­lését. így hát ez a film csak az idősebb nemzedék emléke­zetében él, és bizonyára ma Hírek a világ minden részéből BRÜSSZEL, Belgium — Az európai közös piac és atomközösség hat országának külügyminiszterei Európai Egyetem felállítását tervezik. Ennek az el­ső nemzetközi egyetemnek hivatása kezdetben az atomkutatás lenne, de később kiterjesztenék általá­nos fizikai és technikai kutató intézetté. ASCHAFFENBURG, Nyugat-Németország. — Az itt állomásozó amerikai katonák már elkezdték ka­rácsonyi pártik rendezését. Ez nem tetszik Fleisch­mann polgármesternek; arra kérte a katonaságot, hogy várjanak türelemmel, mig eljön a- karácsony. És megmagyarázta a fiuknak: A karácsony szent ün­nep, nem mulatozási alkalom. BERLIN — Josef Mikolaschek farmer a felesé­gével, két gyermekével és öt tehenével átszökött a zó­nahatáron Nyugat-Németországba. SEOUL, Korea — Syngman Rhee elnök ellenzé­ke a parlamentben minden törvényhozási munkát megakadályoz, az üléseket egyre-másra el kell halasz­tani anélkül, hogy érdemleges vitára kerülne sor. Emiatt kétségbeesett Yo Csi-bong 64 éves nyugalom­ba vonult rendőr, tiltakozása jeléül az ülésterem kar­zatán zsebkésével kilenc incs hosszú sebet vágott a hasába, japán harakiri módra. Vérző mély sebét a kórházban súlyosnak mondják, de azt hiszik az orvo­sok, hogy sikerülni fog életét megmenteni. RANGOON, Burma — Óriási barna hangyák — kétszer olyan nagyok, mint a burmai vörös hangyák — négy mérföld hosszú menetben vonultak át Mong Khapar falun és a falu határában két ellenséges tá­borra oszlottak, öldösni kezdték egymást. A győzök leharapták és magukkal vitték álodzataik fejét. A falu népe ebben a hangyaháboruban rossz jelet lát s a jósok azt mondják, hogy háború lesz nemsokára. Mert legutóbb 1939 nyarán volt hasonló élethalálharc a barna hangyák társadalmában és azt nemsokára követte a második világháború kitörése. HAVANA — Fidel Castro miniszterelnök kine­vezte 28 éves öccsét, Rault, hadügyminiszternek. OSLO — A norvég kormány jelenti, hogy a há­ború vége óta közel 30,000 norvég vándorolt ki Ame­rikába. TUNIS -Li Nyolc tunisiai lakost árulás címén ha­lálra ítéltek és felakasztottak. Ketten közülük gyil­kos merényletet terveztek Bourguiba elnök ellen. CAMBRIDGE, Anglia — Példátlan eset történt a diáklányok estélyén, amelyet hagyományosan csak­is lányok vehetnek részt. Elkeveredett a lányok kö­zé egy hatalmas növésű diák, Peter Watts, és három óra hosszat mint lány szórakozott a lányokkal. Lon­donból erre a csinyre rendelt női parókát viselt, a szvetterét kellően kitömte, a hangját visitóssá véko­nyította. Aztán búcsút intett a lányoknak, elment pajtásai közé és megkapta a 20 dollárt, mert meg­nyerte a fogadást. FRANKFURT. —- A nyugatnémet könyvkiádók szövetségének 1959 évi Békediját Theodore Heuss pro­fesszornak Ítélték oda, aki szeptemberig a nyugatné­met köztársaság elnöke volt. MATADI, Belga Kongó. — Egy fehér ember késő este az erdőben cigarettára gyújtott, amiért benszülöt­­tek dühösen rátámadtak, egy lövés is érte. Félreértés történt: a benszülöttek a gyufa fényének láttára azt hitték, hogy aki velük szemben áll, a Mundele Na Nvin­­da nevű gonosz szellem, magyarul: Fehér ember fény­nyel a kezében. is elmosolyodnak, ha eszükbe jut. Unokáik azonban már nem nevetnének az ilyen trükkekön. Mert — ahogy egy latin közmondás tartja — változnak az idők és mi magunk is változunk velük. FORDÍTANAK RENDÜLETLENÜL Moszkvában van a világ legnagyobb fordító irodája. 1800 fordító a világ 88 álla­mában megjelenő tizezer szaklapból fordit. Három rovotimultu gonosztevő (feni) George R. Janii. 29 éves. Frank Fisher, 20 és Frank Spicer, 24 éves elrabolt három leányt (lent) Sharon Báláz 17, Claudia Fuller 17 és Sharon McDowell 16 éves iskolásleányt. A lányok a gonosztevőkkel, szüleik tudomása szerint, találkozni szoktak és azok igy jutottak hozzájuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom