A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-03-27 / 13. szám
2. OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó rHE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 8736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: így évre ________________$6.00 — ' _______________S3. fél évre 50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_______________$6.00 Half Year _______________$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. KIS FŰSZERES ÉS NAGY FŰSZERES Európában ha fűszeresről van szó, szatócsra gondolunk, aki maga vagy a felesége segítségével vezeti kis üzletét és már nagy kereskedőnek hiszi magát, ha annyi forgalmat csinál, hogy egy-két segédet kell felfogadnia. Amerikában vannak rüszeres cégek, amelyeknek több száz, sőt több ezer üzletük van az ország minden részében és még Kanadában is. Itt tehát éles a különbség kicsi és nagy közt. Ez a nagy különbség, hogy hogy nem, könnyen arra vezethet, hogy New York nyolc millió lakosa rövid békeszünet után újra újság nélkül lesz. Mert ez a most a lapkiadók és az unió közt folyó harcnak fő ütközőpontja: az üzletláncnak helyi üzletei helyi üzletek-e vagy egy országos üzleti vállalatnak részei? Hogy mi köze ennek a vitás kérdésnek az újsághoz, amely nem árul fűszerárut, kivéve talán a pletykarovatban? Az üzleti hirdetésekről van szó. Minthogy az újsághirdetés az üzleti siker egyik előfeltétele, az üzletek nagy súlyt fektetnek arra, hogy a hirdetés szövege és formája hatásos legyen. Hirdetési ügynökségek által elkészíttetnek hirdetéseket és ezeket készen fémlemez mormájában küldik be az újságoknak: “Itt a kész hirdetés.” Amire a nyomdász unió azt mondja: “Nem úgy, kérem, nekünk nem kell kész hirdetés, mi azért vagyunk itt, hogy kiszedjük a hirdetést!” Amire viszont a lapkiadók azt mondták: “Ez felesleges és drága időfecsérlés! Minek kiszedni azt a szöveget, amely már ki van szedve? A vita már régebben salamoni döntéssel ért véget, a kiadók és az unió megállapodtak abban, hogy a helyi üzletek hirdetéseit újra ki kell szedni, országos üzletektől ellenben el lehet fogadni a készen beküldött hirdetést. Az unió azonban nem nyugodott bele ebbe a salamoni döntésbe, megújította a felesleges munka kötelezővé tételére vonatkozó követelését. Újra egyeztetők, bölcs Salamonok elé került a vitás kérdés és ezek újra salamoni döntést hoztak, az előzőtől eltérően: országos élelmiszerüzletek helyi üzleteinek egyes hirdetései országos hirdetéseknek tekintendők, mások, amelyek helyi jellegűek, helyi hirdetések, tehát újra szedendők. Ez a döntés sem tetszik az uniónak és most nem, harmadik salamoni döntést javasol, illetőleg követel az unió, hanem a most folyó kollektiv alkudozás során akarja a szerződésbe felvenni az újraszedést. Folyik az alkudozás és semmi kétség, az unió keresztül tudja vinni követelését, részben vagy egészben, mert módjában van sztrájkkal fenyegetőzni és sztrájkolni. Tíz new yorki napilap megjelenése van veszélyben emiatt és más követelések miatt, amelyek közt első helyen áll a magasabb bér követelése. A new yorki napilapoknál a nyomdászok napi hét és egynegyed órai munkáért hetenkint 128 dollárt kapnak, éjjeli munkáért 133 dollárt, hajnali munkáért 138 dollárt. Ezeket a munkabéreket keveslik. KINEK VAN HASZNA BELŐLE? Az amerikai acélmunkás union most tárgyal a gyárak megbízottaival uj bérszerződésről és újabb béremelésről. A közhangulatot úgy próbálják befolyásolni a union vezérek, hogy hatalmas hirdetéseket tettek közzé a lapokban. A hirdetési kampány egyik jelszava: “Mennyi mosógépet tudnak eladni a kereskedők egybillió extra dollárért?” Értve ezalatt azt, hogy ha a unionnak sikerül egybilliós bér javítást kipréselni a gyárakból, ennyivel több pénz kerül majd forgalomba. Ha valóban csak ennyi lenne az egész, Amerika népe lelkesen áldását adná a bér javításokért küzdő tervre. De sajnos, az éremnek másik oldala is van, mint azt tapasztalásból tudjuk. Valahányszor emelik a béreket, rohamlépésben emelik az árakat is. Sőt nemcsak azoknak az árucikkeknek az árát, amelyeket közvetlenül érint az emelés, hanem egészen “távoli rokonokét” is. A drágulás révén az acélgyárak kiegyenlítik a differenciát saját áraik és munkásaik bérei között. A munkás, aki papíron emelést kapott, lényegében mit sem nyert, mert alig kapja meg a heti borítékját, mindenért többet kell fizetnie. A futóverseny az árak és bérek között tehát eldöntetlen marad. Ezzel szemben a fehérgallérosok, nyugdíjasok, kisfizetésű alkalmazottak, akik nem kaptak emelést, kegyetlenül megszenvednek az inflációs árak miatt. A Jó PáSztOk Honolulu látképe. Hawaii fővárosa ünnepei rendezett abból az alkalomból, hogy Hawaii az Egyesült Államok sorába kerüli. A római időkben üt kereskedelmi ut központjában feküdt Sopianae, a mai Pécs. Még marcona keleti barbárok is eljöttek ide és kincseket érő szöveteket adtak egy-egy csillogó ezüstdarabért . .. A városban furcsa villamoskák szállítják az embe! reket. Az egyik járat végállomása a Széchenyi téren van. A tér közepén állványokkal körülvéve áll a Belvárosi templom, amely török dzsámi volt valaha. Csak a hátsó színes-ablakos üvegajtón lehet bejutni. A templom félhomályából a fehér márványból faragott Mária szobor emelkedik ki. Lábánál a kis mécses felfeliobbanva furcsa árnyakat rajzol a széles körivü falakra. A Misina-tetőről úgy fest az egész környék, mint| ha játékkockákból lenne. Itt Pécs, ott Vasas, amott | Ürög, jobbra az Újváros. A tettyei romok — a közhiedelemmel ellentétben nem várromok. Szakhmáry György püspöki nyaralója volt itt valaha, később pedig török dervis-kolostor. Pécset sok szép, török időkből származó emlék van, s nem egy régi történet él. Legszebb talán a “Háromszázak históriája”. Mind diákok voltak. Az ősi egyetem hatalmas kettős épülete elől indultak el Móré Fülöp pécsi püspök vezetésével a tragikus mohácsi csatába. Egy szálig elestek, emlékmüvük ott látható az alsó sétatér padsorai mögött, ahol egykor az egyetem épülete állt. Odalátszik a Kinizsy-tornya is. Azon az utón indultak el a pécsi diákok a szürkéskék harsányi hegy felé, 1526 augusztus 25-én. A pécsi líceum vaskos, zömök épületében tanult valaha Radákovics József, aki később Vas Gereben néven lett ismert. Itt szeretett volna tanulni később Ziegler (utóbb: Gárdonyi) Géza is. A líceum igazgatója azonban elutasította kérését. A líceum mellett van a pálosok hajdani kéttornyú temploma. A kereszttartó gömbbe állítólag Virág Benedek, hires papköltő versét helyezték el azon a napon, amikor elkészült a keleti torony. A verset azóta sem látta senki. A Havi Boldogasszony temploma a legkedvesebb templom Pécsett. Alapításának szép története van. Az 1700-as évek végén pestisjárvány dúlt a városban. Naponta jelentek meg a temetési menetek és félő volt, hogy teljesen kipusztul a város lakossága. A vallásosabb pécsiek felajánlást tettek -akkor, hogy ha a vész megszűnik, a Szent Szűz tiszteletére a legmagasabb dombon templomot emelnek. Hamarosan véget ért a járvány s a Havi Boldogaszony dombon egy német építész tervei szerint megkezdték a temlom építését. Gyalogszerrel hordták fel az építési anyagot, mert a nyaktörő utakon nem lehetett máskép feljutni a dombtetőre. A havihegyi búcsú napján még manapság is megtörténik, hogy a külváros öreg lakói egy téglát vagy gerendát tesznek a vállukra és azzal indulnak el a templom felé. francia pénzügyminiszter leá-Szent Erzsébetet nem kell felfedeznünk a müveit világ előtt. Egyike ő a legnépszerűbb szenteknek. Különböző népek irodalma és művészete foglalkozott vele. Ragyogóan áll ő előttünk, mint a jótékonyságnak, hitvesi hűségnek, anyai szeretetnek s az Isten végzésében való türelmes megnyugvásnak mintaképe. Ez a kép legfőbb jellemvonásával, a szerénységgel van aláfestve. Sárospatakon született 1207-ben, mint II. Endre király s a tragikus végű fnerániai Gertrud leánya. Négy éves volt, mikor Thüringiába vitték, mint Hermann tartományi gróf hasonnevű fiának jegyesét; hozományként ezüst bölcső, ezüst fürdőkád, arany edények és tömérdek ékszer ment vele. így vonult be 1211-ben a magyar királyleányka Wart' burghba, ama nevezetes helyre, ahol születése évében zajlott le a hires dalnokverseny. Ünnepiesen fogadták a királyi gyermeket, akit azonban ájtatos viselkedése miatt nem széretett leendő anyósa, Hermann felesége, Zsófia grófnő. Megkezdődtek Erzsébet szenvedései, amelyek mind erősebbek lettek, amikor jegyese, a fiatal Hermann gróf meghalt. Erzsébet ekkor kilenc éves volt. Az öreg Hermann ekkor másodszülött fiával, Lajossal jegyezte -el őt, akinek tizennégyéves korában mintaszerű felesége lett; négy 'gyermeküknek leggondosabb anyja. Egykoruak szerint termete karcsú volt és magas, mozdulatai nemesek, arca bájos, viselkedése fenséges. Viruló asszonyszépségében látogatott haza Magyarországba. 1227-ben férje, Lajos gróf a keresztes háborúban meghalt. Ó, mint szeretett volna — gyermekeinek nevelésén kívül— továbbra is a j ótékonyság gyakorlásának élni, a szegények és elesettek, az ügyefogyottak és betegek pártfogásában találni Istennek tetsző vigaszt! Ezt azonban anyósa, Zsófia és sógorai nem engedték meg, sőt még Wartburgbból is elűzték. Hosszas bolyongás után végre Marburgíban pihenhetett meg. Itt kórházat alapított és abban élt a legnagyobb szerénységben és alázatban. Itt halt meg, arcán mosollyal, 1231 november 19-én. Szent Erzsébet alakja számost művészt foglalkoztatott. Életének minden mozzanatát megtaláljuk a 14—15. században készült szobormüveken és festményeken a kassai Szt. Erszíébet székesegyházban. Képet festett róla Murillo s az idősebb Hans Holbein. Hoibelin nem az önmagát sanyargotó nőt látja Erzsébetben, hanem a testben-lélekben szép fejedelemasszcnyt, akinek csak sejteni lehet lelki harcát, amelyben végleg elszakad a világ hiúságaitól. Ennek a felfogásnak látjuk folytatását Liezenmayer Sándor képein. E kiváló magyar festőművészünk művészete javát két női alak közt osztotta meg: Szent Erzsébet és Goethe Fautsjának Margitja közt. Szent Erzsébeté az elsőség. A Szépművészeti Muzeum hatalmas vásznán éppen abban a pillanatban látjuk őt, amint hermelin köpenyével egy nyomorgó anyát készül betakarni. Liezenmayer ezenkivül — részben vázlatosan — számos Erzsébet-képet festett. Szokatlan téma ezek közt Erzsébet, mint facsemeték ültetője. Más képein a közismert rózsacsodát látjuk, a legendák egyik legbájosabbikát: Erzsébet megy alamizsnaosztó útjára, köténye élelemmel tele; ez azonban — amikor durván kérdőre vonják a jótékonyságáért mentegetődző szentet — félidőben is rózsává változik. Tehát itt már a megtörtént csodával állunk szemben :a szent leikéből eltűnt az előző pillanatok szorongása, a rózsák földöntúli boldogságot varázsolnak arcára s szeme felmagasztosultan tekint az égbe. Szép Erzsébet-képeket festett még Boruth Andor, Spányik Kornél és Feszty Masa. A warthburgi dalnokverseny mondáit Grimm Jakab, kutatásainak felhasználásával báró Hórmary József, a magyaribárát ’ osztrák történetíró foglalta: össze 1840-ben kiadott történelmi évkönyvéiben: Eszerint 1208-bah jött össze az operából is ismeretes hat énekes Wartburgban, hol dalversenyre keltek. Öten Hermann tartományi gróf magasztalásában olvadtak fel, csupán hatodik társuk,, Ofterdingen Henrik hasonlitott a naphoz egy szomszédos herceget. A versenyszabá- Lyok szerint a vesztesnek azonnali hóhérhalált kellett halnia. Ez lett volna Henrik sorsa is, ha nem rejtőzik Zsófa grófnő köpenyébe. Innen sikerült a szorongatott dalnoknak megalkudnia társaival. hogy ismerjék el döntőbirául az erdélyi Klingsor mestert, az . utolórhetetlen dalnokot és varázslót. Ebben megegyeztek. Klingsort elhívták messze erélyi honából és túrájává tették immár 1207-ben — az újból megkezi'álett versenynek. E működése közben Klingsor egyszerre csak az ég csillagjait kezdte vizsgálni és így kiáltott fel: —Tudjátok meg, hogy ezen az éjszakán a magyar királynénak lánya születik; a lányka szép lesz, erényes lesz, szent lesz és a thüringi gróf fiának felesége lesz! Szent Erzsébetünk tehát a monda szerint a nevezetes wartburgi dalnckvérseny idején született, — a történelmi dátumok is összevágnak — igy a Tannhauser-apera Erzsébeté nem lehet azonos vele, a gróf későbbi menyével. Az operabéli Erzsébet Hermann gróf unokahuga. Nyilvánvaló azonban, hogy Wagner Szent Erzsébet lelkét öntötte saját költői Erzsébetébe. Erzsébet imájával ajkán halhatott meg Szent Erzsébet is: Mindenható szűz, halld imámat. Hozzád, te áldott, esdek én! Ó, hagyj kimúlnom itt e porban. Többé ne éljek, én szegény! Tárd fel az ég dicső honát S angyalodul vedd lelkem át Ha földi bűnöm nincs leróva, Úgy irgalommal nézz le rám, Sz:ned elébe hogy jöhessek. Mint tiszta, méltó szűzi lány! És mikor Erzsébet megüdvözül, a zenedráma szereplői már “Szent Erzsébetet” dicsőítik. Da térjünk vissza a történelem Szent Erzsébetére. Huszonnégyéves volt, amikor meghalt. Atyja, II. Endre király még megérte szentté nyilvánítását. Az uj szent tisztelete oly hatással volt magára az Árpádházra is, hogy a következő második nemzedékben még két árpádházi Erzsébet részesült hasonló felimagasztalásban; az egyik Boldog Erzsébet (1257- 1326), István leánya, a másik ugyancsak Szent Erzsébet (1292-1338), II. Endre leánya, az utolsó Árpádházi királyleány. Erzsébet nevű királynék később is jelentős szerepet játszottak a történelemben, mind között a magyar nép szeretetével leginkább tragikus életű Erzsébetet övezte. Furcsa szerepe van az ő esetében is a neveknek: Szent Erzsébet életének megrontója anyósa, Zsófia grófnő volt. Erzsébet királyné anyósa, Zsófia főhercegnő úgy ismeretes, mint a bécsi kamarilla feje és okozója azoknak a magyar szenvedéseknek, melyeket Erzsébet királyné később a maga szerény módján enyhíteni igyekezett. SZELLEMES GAVALLÉRT NEM LEHET ZAVARBA HOZNI Talleyrand, a ragyogó szellemű francia diplomata, egyidőben két asszonynak csapta a szelet egyszerre. Az egyik Madame de Stael volt, Necker nya, aki nagy szerepet játszott a társadalmi és szellemi életben. A másik pedig Fleuron marquis, aki bűbájosán szép volt, de korántsem olyan okos, mint vetély társnője. Egy délután a gavallér két imádottjával együtt sétált a Szajhaparton. Stael asszony tréfásan ugratta a férfit, hogy vallja be végre: kettőjük közül melyiket szereti jobban. Talleyrand mindig kitért az egyenes válaszadás alól és ügyesen szórta bókjait kétfelé. Végül Stael asszony nevetve mondta: — Ha most mindketten beleesnénk a folyóba, mégsem én volnék az első, akit kimentene ! Talleyrand végignézte a két dámát, aztán mosolyogva válaszolta: — Lehetséges, mert úgy nézem, hogy ön jobban tud úszni. JÓL MEGMONDTA /* Az uj földesur megtekinti az épülő tehénistálót: — Nem lesz az ajtó alacsony? Ferenc? — kérdi — kérdi az öreg béresgazdát. — Dehogy is alacsony az, nagyságos uram . . . — De hisz alig férek be rajta. — Nem baj az, hiszen nincs is akkora ökör a világon, mint a nagyságos ur! — feleli ártatlanul az öreg. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy egy philadelphiai parókagyáros elárulta azt a titkot, hogy az amerikai nők évente több mint 100,000 parókát vásárolnak. A Jó Pásztor Verses Krónikája IÉZUSKRISZTU3 PASSIÓJA Irta: EMÖD TAMAS Halljátok ó kicsik, nagyok, ti dúsak és szegények: Őróia szól ez együgyű és jámbor ének. lm ott van Ö, elindul Ő nagy távol pusztaságnak. Elindul Ő és meg jövend pálmák közt egy vasárnap. * lm itt hozzák az ut közén nagy üdvkiáltozással, im ott viszik latrok között, Péter és Barabással. lm itt van Ő: tüskékkel és szögekkel és vasakkal, lm ott van Ő: thesszáli és thvrréni zsoldosokkal. lm ott van Ő: az oldalán lándzsával átalütve. lm olt van a vér az angyalok gyémánt vedrébe gyűjtve. lm ott a köntös és akik reá kockát vetettek, lm ott a spongya és pohár, amit szájához teltek. lm ott a siri leplek és az anyja tompa jajjal, íme ott az ég és a föld, mely megnyilt mély robajjal. Íme ott a viz és a láng és a szél és az orkán És a gyehennatüz és a tajték a tenger torkán. íme ott sirnak Mária Márta és Nikodémus , íme igy tér meg sírjába és igy támad fel a Jézus. Halljátok, ó kicsik, nagyok, ti dúsak és szegények. Dicséret és alleluja az Ur ő szent Nevének. 53 Magyarországi Szent Erzsébet PÉCSI PANORÁMA
