A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-06 / 10. szám

A JÓ PÁSZTOR 3. OLDAL A PÁPASZEMES KÍGYÓ A kobra vagy szemüveges kigyó India legmérge­sebb kígyója. Elég gyakori ott mindenütt, valamint Hátsó-Indiában, Dél-Kinában, a Szunda Szigeteken és Ceylon szigetén. Majd kékesbe játszó sárgás, majd barna és a hasán piszkos fehér és másfélyard hosszú. Ha ingerük, teste elejét fölemeli, mintha hattyunyaka volna és úgy kiterjeszti hat mellső bordapárját, hogy a feje alatt ernyőszerü duzzadás támad; ennek hátsó részén sárga rajz mutatkozik, amely pápaszemre em­lékeztet. Teste többi része össze van göngyölve és kel­lő támaszul szolgál neki, mikor felső testét ide-oda himbálja és arra készül, hogy villámgyorsan megmar­jon valamit mérgével. A kobra mindenütt meghúzódik, ahol védet üre­get talál, régi falban, kő- és farakásban, fagyökerek között, vagy odvas fatörzsekben és nem kerüli az em­beri lakásokat sem. Gyakran láthatjuk álmosan és moz­dulatlanul heverni, összegöngyölődve a barlangja előtt. Ha közeledünk, akkor nesztelenül és gyorsan becsú­szik a barlangjába, ha megtámadjuk, méreggel véde­kezik. Az első motoros angol repülőgép 50-ik évfordulóját ünnepelték Angliában. A Sil­ver Dart nevű repülőgép mását Kanadában készítették el. MELUN, Franciaország. — Egy fiatal katona sze­relmi bánatában a vízbe akarta ölni magát, de aztán meggondolta a dolgot és kiúszott a partra. Miért? Az­ért, mert a viz nagyon hideg volt, mondta a szerelmes 'katona. - , ,í% ,.**.*«$ LANGSCHEID, Németország. — Egy német és egy angol katona vállalkozott arra, hogy ártalmatlan­ná tesznek egy 10 láb hosszú, 6 tonna súlyú bombát, amelyet angol repülők a háborúban ledobtak és nem robbant fel. Ez volt a legnagyobb a több százezer légi bomba közül, amelyek a háborúban német földre estek, ’de nem robbantak fel. JERUZSÁLEM. — “Jaj, jaj, miért engednek ki?” — igy sopánkodott a 24 éves Otman Abdul Karim, szu­­dáni származású néger, amikor kiengedték a jeruzsá­­lemi börtönből. “Mért nem maradhatok Izraelben? Ez egy mennyország, itt egy munkás tiz fontot is meggke­­res egy nap ...” A szudáni néger Mekkába ment za­rándokúira, jordániai területről véletlenül betévedt Iz­raelbe és ott mint gyanús beszivárgót elfogták. így ke­rült a jeruzsálemi fogházba, ahol aztán életének leg­szebb napjait töltötte. Csak napnyugta után megy az őserdők sürü bozót­jában vadászatra: gyikokra, békákra, madarakra, ege­rekre és más apró állatokra vadászik. Felmászik a fák­ra, átúszik nagy patakokon is. Még a part mentén hor­gonyzó hajó sem biztos előle, a horgonyláncon felmá­szik rá. A hinduk a szemüveges kígyóban istent látnak; sokan a világért sem ölnék meg. Ha bekúszik a kigyó egy kunyhóba, a gazda tejet tesz elébe és minden mó­don védelmezi a kígyót, mert ahol szívesen látják, oda — igy mondják — szerencsét és jólétet hoz. A kigyó ilyenkor gyakran csaknem szelíd lesz és ha észreveszi, hogy békében hagyják, akkor ő sem bántja a kunyhó gazdáját. De ha mégis megöli marásával a kunyhó va­lamelyik lakóját, akkor elfogják, messzire elviszik és szabadon bocsátják. Mert ha megölik, azt hiszik, meg­hal az is, akit megmart. Az a kigyóbüvölő, aki megöl egy kobrát, örökre elveszíti hatalmát a kígyók fölött, igy aztán érthető, hogy ez a csúszómászó elszaporodik. Indiában körül­belül 20 ezer ember halt meg évente kigyómarás kö­vetkeztében. A kobra mérge mirigyekben gyülemlik meg és a méregfogakon keresztül nyomul ki, mihelyt ezek be­hatolnak az ember, vagy az állat bőrébe. Hatása ret­tenetes. Ha a marás nagyobb véredényt ért, akkor a gyors halál elkerülhetetlen. Máskülönben csak órák múlva hal meg a megmart lény; de ha nyomban orvosi kezelés alá kerül, akkor megmenthető. A marás hatása gyöngébb, ha a kigyó nem sokkal előbb már megmart valamit; a »második áldozat talán csak súlyosan meg­betegszik, a harmadikra pedig már alig hat a méreg. Mert a méregmirigyek tartalma lassan kimerül, de az­tán igen gyorsan pótlódik megint. , Akit megmar a kobra, az jéghideg lesz és az élet minden jelét elveszti; a lélekzése és az érverése észre­vehetetlen, a látása, érzékenysége és a nyelőképessége megszűnik. Ha szakszerű segítség van kéznél, akkor a beteg még tiz napig igen bágyadt marad; csak azután következik be a lassú javulás. Indiában a legfurcsább emberek közé tartoznak a kigyóbüvölők és még mindig nem tudjuk igazában, hogy mit tartsunk felőlük. Némelyik olyan, mintha maga is félne a kígyóktól, amelyeket bemutat, mások ellenben halálmegvetéssel bánnak ezekkel az állatok­kal. Az óvatosak kihúzzák a kígyók méregfogait, má­sok nyugodtan meghagyják, s ez esetben az ügyessé.-, gén és gyorsaságon múlik, hogy a kigyó marása elől kitérjenek. De elég gyakran megölik a büvölőt saját kígyói. Régebben azt hitték, hogy a kigyóbüvölő fuvolá­jának altató hangjával csalja ki a kígyót a búvóhelyé­ről s azután arra -bírja, hogy úgy táncoljon, ahogy ő fuvolázik. A valóságban azonban sokkal egyszerűbb az eljárás. Mikor a kigyó fölegyenesedik és felső testét ide-oda ringatja, a bűvölő egy kemény tárgyat, például egy tégladarabot tart oda neki. A kigyó beleharap, de csak saját magának okoz fájdalmat. Ha ezt többször megismételte, végül abbahagyja a harapást. A bűvölő most már végighuzhatja a kezét a kigyó feje fölött, anélkül, hogy a kigyó megharapná. De az ingerült ál­lat még mindig védekező helyzetben marad és ide-oda himbálja a felső testét. Ez úgy fest, mintha a fuvola hangjaira táncolna. Vannak kigyóbüvölők, akik zenével és kézmozdu­latokkal, mintha bizonyos uralmat gyakorolnának a kobra fölött, mintha úgyszólván hipnotikus álomba kényszeritenék a kígyót. A bűvölő letelepszik egy ud­varban, ahol a kiváncsiak kellő távolságban köréje se­reglenek. A kerek, lapos kosarat a szemüveges kígyó­val a földre helyezi és leveszi a kosár tetejét. Azután ingerli a kígyót, amig az föl nem emeli a felső testét és ki nem feszíti a pápaszemes ernyőjét. A kigyóbüvö­lő egyik keze szakadatlanul a fuvolán játszik, a másik Terror — a vallás nevében EGY VALLÁSI SZEKTA ZAKLATJA KANADÁT ÉS A SZOVJET PRAPAGANDÁT CSINÁL EBBŐL A közönség időnkint hall egy különös, orosz származá­sú vallási szektáról, amely úgy nevezi magát, hogy “Sons of Freedom Dukho­­bors.” Számuk körülbelül 3- 5000 fő között változik, de 30 éve terrorizálják Kanadát, ellenállva törvénynek és most újabban a szovjet propaganda kezére játszanak. Nemrég tért vissza a szovjetből egyik vezetőjük és a következő nyi­latkozatot tette: “A szovjet magadja nekünk az emberi méltóságot. ígértek 30,000 hold jó földet és nem kell ka­tonai szolgálatot teljesíte­nünk.”. Ha a Dukhoborok, ez a furcsa szekta visszamegy Oroszországba, ez lesz az első tömeges visszavándorlás a szovjetbe és a Kremlin termé­szetesen alaposan kihasználná propagandájában. A kanadai szovjet követ máris nyilat­kozott, hogy szívesen vissza­fogadják “az orosz anyaföld kebelébe” a szektát, és a szovjet orosznyelvü rádióle­adásokat sugároz feléjük Ka­nadába. A harcos pacifisták A Dukhoborok vallási szek­tája Oroszországból szárma­zik és “vallásuk” tudajdonké­­pen pacifizimus. De ahhoz ké­pes, hogy pacifisták, meglehe­tős harciasán képviselik elvei­ket. Mintegy 30 év előtt köl­töztek az újvilágba, mert a szovjet megtörte őket. Java­részük Kanadában él, de van­nak belőlük az Egyesült Ál­lamokban. A szekta nem tartja kötele­zőnek magára nézve az ország törvényeit, amelyben él. Hogy ezt szemléltessék, terror ak­ciókra vetemednek az állami hátalom ellen — sőt saját tag­jaik ellen, akik megszegve a szekta törvényét, alkalmaz­kodni akarnak az ország tör­vényeihez. Vasúti síneket tépnek fel, postaládákba égő gyufát dobnak, felgyújtanak állami épületeket, stb. Kana­dában eddig 100 iskolát és 200 más állami épületet gyújtot­tak fel. Pacifizmusuk eközben odáig terjed, hogy semmiféle állatot nem ölnek meg, még szúnyogot vagy szöcskét sem. Hogy tüntessenek az állami tekintély ellen, néha félmezte­lenül vonulnak fel városok ut­cáin. Jobbágyok ulSdai A szekta a 18. században keletkezett Oroszországban, ahol a Dukhoborok jobbágyok voltak. Dukhobor orosz szó, és azt jelenti: szellembirko­­zók. Aféle vallásos kommu­nizmusban éltek, de, a létező államvallások teljesen taga­dásával. A szekta mindenkori vezetőjét Jézusként istenítet­ték. Minthogy nem voltak hajlandók .»^ulgálni a hadse­regben, a cári kormányzat is zaklatta őket. Azok a Duk­hoborok, akik a cári kormány­zat elől menekültek Kanadá­ba a századforduló idején, be­olvadtak és elfogadták az or­szág demokratikus törvénye­it. De akik a huszas években a kommunisták elől menekül­tek, megtartották vad és esz­telen függetlenségüket. A szekta nem küldi gyerme­keit iskolába, nem fizet adót, nem fog fegyvert és nem te­kinti magát kanadai állampol­gárnak. Vannak közöttük olyanok, akik elitélik a gyúj­togatást és a terror más esz­közeit, de miszticizmusukban nem mernek kilépni a szektá­ból. Engedetlen vagy kétes loyalitásu tagok házát a szek­ta büntetésből felgyujttatja. A börtönbüntetést szívesen vállalják, mert “a lelkűk meg­tisztul tőle.” Aniikommimisták voltak . .. A szekta 1953-ig őszintén anti-kommunista volt, hiszen a kommunizmus elől menekül­tek a szovjetből. De abban az évben a kormány elrendelte a School Act végrehajtását. Törvényes intézkedéssel a szülőktől elvették a gyerme­keket és iskolába járatták őket. Amikor nyári vakáció után visszamentek az iskolá­ba, a gyerekek azt Írták dol­gozatfüzeteikbe, hogy szeret­nének visszamenni Oroszor­szágba, ahol “a gyerekek együtt élhetnek szüleikkel.” Hovatovább az iskola az agitáció középpontja lett. Nyilván a szülők leveleikben oktatták ki gyermekeiket, hogy mit írjanak dolgozatfü­zeteikbe. A gyerekek — kö­zöttük 16-18 évesek is, akik akkor tanultak angolul Írni — azt írták, hogy szeretnének “egy nagy népi demokráciá­ban lakni, mint a szovjet.” Most az egész szekta hangoz­tatja, hogy csak a szovjetben találnak “békét és vallássza­badságot.” E'z furcsán hang­zik egy vallási szekta részé­ről, de a Dukhoborok vallási miszticizmusát eddig senki sem értette meg a nyugati vi­lágban. Menjenek Isten hírével . . . A kanadai közönség hangu­lata — különösen azoké, akik Dukhobor településekhez kö­zel laknak — az, hogy “men­jenek Isten hírével.” Minden­ei szívesen szabadulna meg tőlük, még a kormány is, amelynek csak fejfájást je­lentettek — nem is szólva a 20 millió dollár kárról, ame­lyet gyújtogatásaikkal okoz­tak. A kanadai kormány in­gyen hajójegyet is hajlandó adni nekik. Ha azonban a Dukhoborok tömegesen elhagyják Kana­dát és Amerikát, a szovjet propaganda nagy tőkét fog kovácsolni belőle. “Tcibbezer ember menekülése” az ame­rikai kontinensről bizonyíték­ként lesz felszolgálva a világ­nak, hogy igazi vallásszabad­ság nem létezik a nyugati de­mokráciákban, csak olyan vallások gyakorlását tűrik meg, amelyekét “a kapitalis­ták megengednek.” Számunk­ra bármilyen nevetségesen hangzik ez, a világnak sok ré­szén hitelre fog találni. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy 200 folyó torkol­lik a Superior tóba. .. . hogy 150 évvel ezelőtt a kongresszusi képviselők hat dollár napidijat kaptak. . . . hogy szállodának csak oly vendégfogadót vagy boarding houset szabad nevez­ni, amelyben legalább öt szo­ba van. . . . hogy a Tej útban több mint száz ezer millió csillag van. . . . hogy John Tyler elnök­nek 14 gyermeke volt. ■ kezével altató mozdulatokat végez, amig a kigyó las­san le nem csendesedik. Ekkor aztán végighuzhatja arcát a kigyó feje fölött és ajkát rányomhatja a kigyó homlokpajzsaira. De hirtelen villámgyorsan oldalt ug­rik, mihelyt a kigyó fölébred dermedtségéből. TEHERÁN, Perzsia. — Szaid Mohamed 40 éves 'ács gyomrából a sebész kiszedett egy kis kalapácsot és 160 szeget. Hogyan került mindez az ács gyomrába? YAzt mondja Szaid Mohamed: “A kalapácsra nem em­lékszem, de szegeket én szeretek nyelni”. CWMLLYNFELL, Wales. — Az országos bánya­hivatal lezáratta az itteni szénbányát, mert termelése nem gazdaságos. A falu 3000 lakosát kenyértelenség fenyegeti emiatt. Küldöttséget menesztettek London­ba, azzal a kérelemmel, hogy a bányahivatal oldja fel l “halálos ítéletet”. VARSÓ. — Father Ireneusz Nowak plébánost 8 hónapi börtönre ítélték, mert tiltakozott az ellen, hogy egv kommunistát eltemessenek a. katolikus temetőben Dobiegniéwo faluban. A törvény ugv szól. hogy ahol más, mint katolikus temető nincsen, ott be kell fogadni a temetőbe kommunistát is. MOSZKVA. — Dibrail Huszjanov ázerbeidzsám professzor uj vegyszerrel folytat kísérletet, amelyet a kőolaj finomításnál keletkező sókból állítanak elő. A kísérletek állítólag bebizonyították, hogy 50—100 gramos adag ebből az anyagból hektáronként 5 tonná­val növeli a káposzta és 7 tonnával a paradicsom ter­mést. Ha a gyapotmagvakat beáztatják ebbe a szerbe, a termés hektáronként fél mázsával növekszik. Ugyan­csak növeli a szer a csirkék és nyulak fejlődését. 70 mezőgazdasági szakértő folytat kisérletetket az uj “csodaszerrel”. ST. JEROME, Que., Canada. — Letartóztattak egy 20 éves fiatalembert, aki négyszer egymásután fel akarta gyújtani a katedrálist. Miért akarta ezt tenni? Azért, mondja ő, mert a börtönbe akart jutni, hogy ott megtanulhasson egy mesterséget. LONDON. — Két amerikai aluminium vállalat, Reynolds és Alcoa, a londoni tőzsdén versenyre kelt, mind a két vállalat pár tucat millió dollár készpénzzel igyekezett felvásárolni a British Aluminium részvény­többséget. Már régen nem volt ilyen izgalmas párharc a londoni tőzsdén. A harc még nem dőlt el, de egy bi­zonyos: az Anglikán Egyház jól járt. Az egyháznak veit 260,000 British Aluminium részvénye, amelyek tavaly tavasszal másfél millió dollárt értek. Most, ami­kor a két amerikai óriás az árfolyamot a duplájára fel­licitálta, az egyház dupla áron, három millió dollárért túladott részvényein, eladta azokat Reynoldsnak. HÁJDERABADj India. — Keserű humorral pa­naszkodnak a városatyák, hogy a város utcái most úgy néznek ki, mint a svájci Emmenthali, illetőleg ameri­kai Swiss sajt, tele vannak lyukakkal. Tolvajok éjnek idején leemelik és elemelik a csatornaelzáró rácsokat és eladják más városokban, mint ócskavasat. Három­ezer lyuk van emiatt Hájderabad utcáin, csupa for­galmi akadály és éleveszélyes csapda. PEKING. — Kansu tartományban disznókat áru­lásra idomítanak. Kiválasztott disznókat kiképeznek arra, hogy társaikat gyorsan és teljes nyugalomban betereljék a vasúti kocsikba, amelyek a vágóhidra vi­szik mindnyájukat — kivéve az árulókat. Megfigyel­ték, hogy sokszor egy disznó kiszökik a tömegből és a többiek mintegy megbabonázva, utána rohannak. így jöttek rá, hogy ezt a tömeglélektani jelenséget hasz­nosítják oly módon, hogy elszalajtanak egy megfelelő­en kiképzett disznót, amely egyenesen a vasúti kocsik felé rohanva, oda tereli maga után az egész csordát. OXFORD, Anglia. — Az Aquaria Society, vizi­­állatok kedvelőinek társasága, gyűlést tartott egy ven­déglő különszobájában. A gyűlés idejére egy alligátort az ebédlőteremben egy asztalon helyeztek el. Odament egy vendég és bedugta a kezét az alligátor szájába s az állat beléharapott, de alaposan ám. Megbolondult? — kiáltottak többen a bátor vendég felé, de ez jajgat­va elhárította magától a bátorság dicséretét; ő azt hit­te, hogy ez egy kitömött alligátor. ISMERETEK KINCSESTÁRA UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom