A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-22 / 21. szám
2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B, T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday PublUhed by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Cgy évre ________________$6.00 One Year-----------------------$6.00 fél évre________________$3.50 Half Year -----------------------$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio ÉRTENI ÉS FÉLREÉRTENI A világsajtó — kétségkívül jószándékuan — Tibetet “Ázsia Magyarországának” nevezi. Nekünk ez a hasonlat sohasem tetszett túlságosan. Abban az értelemben helyes, hogy a tibetiek is emberileg legyőzhetetlen túlerő ellen lázadtak fel, mint a magyarok és kétségkívül ugyanolyan hősiesen küzdenek, ilyen célból a hasonlat rendben van. ilyenből ért az újságolvasó — gondolják a lapszerkesztők. Lehet, hogy ért belőle, de ilyenből ért félre is. A magyar egyetemi ifjúság és munkásság szabadságharca nem hasonlítható a tibeti buddhista szerzetesek és pásztorok harcához. A magyar szabadságharc egy társadalmilag és gazdaságilag fejlett társadalmat akart létrehozni, szemben a primitiv tibeti theokráciával, amelynek jellege évezredek óta nem változott. A Szabadságharc idején Magyarországon szabadon működtek politikai pártok, még ha hevenyészett programmal is. A cél egy demokratikus életforma kialakítása volt, mig a tibetiek ragaszkodnak primitiv társadalmukhoz. A magyar szabadságharc oly tartós nyomot hagyott a világ közgondolkodásában — és igy a sajtó klisékben is —, hogy megértjük ma minden hősies küzdelmet egy elnyomó ellen a magyar szabadságharchoz hasonlítanak. De szeretnők, ha a hasonlatot nem vinnék túlzásba és a két szabadságharc mögött rejlő célokat is figyelembe vennék. ISMERD ELLENSÉGEDET! Mississippi államban fanatikus négergyülölő fehérek elhurcoltak a cellájából egy négert, aki erőszakot követett el egy fehler nőn. .Szigorú büntetés várt rá, semmi ok sem volt a fehérek közt aggodalomra vagy arra a feltevésre, hogy az esküdtek kesztyűs kézzel fognak bánni a brutális négerrel. Mégis, a fanatikus négerfalók élhurcolták és privát halálos ítéletük alapján agyonlőtték, holttestét vízbe dobták. Minden amerikai újságolvasó tudja, hogy a nyomozó hatóságok, köztük az FBI, keresik-kutátják a gonosztevőket, sajnos, mindezideig csak az áldozat holttestét sikerült megtalálni. Ezek a tények és most olvassuk, hogy tálalja fel a szovjet rádió az afrikai néger népeknek ezt az esetet: “A Klu KIux Klan lincselők, akik most felfokozzák a faji terrort az Egyesült Államokban, azzal a nagy előnnyel bírnak, hogy a hatóságok egy húron pendülnek velük. A Mississippi állami hatóságok egy ujjúkat sem mozdították, hogy a gyilkosokat kézrekeritsék. Az egész dolog jóelőre ki volt tervezve. A legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy a gyilkosokat nem fogják megbüntetni, mert az Egyesült Államokban büntetlenséget élveznek azok, akik négereket gyilkolnak.” A privát életben, durva kocsmai stílusban hitvány kapcabetyároknak nevezik azokat, akik ilyen gyalázatosán hazudoznak, rágalmaznak. A nemzetközi politikában Kruscsevet és a többi tömeggyilkosokat, akiknek szócsövük a moszkvai rádió, ilyeneknek tartják ugyan, de másként kell őket nevezni, mert hidrogénbombájuk és messzevivő rakétájuk van. Mindenesetre jó, ha ilyen rádiós gyalázkodásbói iuég jobban megismerjük az ellenséget. ŐSI GYÓGYSZEREK A világ népei évezredek óta használnak bizonyos fajtájú növényeket, melyeknek gyógyhatásúk van. Némelyikről az idők során megfeledkeztek, mások fennmaradtak. A modern orvostudomány sokáig nem vett tudomást a “népi” gyógyszerekről. Aztán, talán egy évtizede, kezdték kipróbálni a vajákos asszonyok titkos medicináit. Kiderült, hogy mindegyikben volt “valami”. Laboratóriumi vegyvizsgálatok révén megtalálták ezt a bizonyos valamit és szintétikus utón állították elő. A nagy gyógyszergyárak ma már valóságos hajtóvadászatot folytatnak a világ minden részében “népies” gyógyszerek, gyógynövények után. Indiában, Afrikában, Dél-Amerika dzsungeljeiben folyik a detektív munka, amely izgalmasabb, mint az aranylázat követő aranyvadászat. A régi görögök és rómaiak a juniper fa gyökerét használták fel rák gyógyításra. Jáva szigetén a kinint használták malária ellen. Asztma és reuma ellen lobelia főzet bizonyult áldásosnak. Amerikai kutatók fedezték fel a reserpine nevű gyökeret, amely megnyugtatja az idegeket és enyhíti a magas vérnyomást. A genfi külügyminiszteri konfereniia résztvevői: Fent balról a Népszövetségi palota, a tárgyalások színhelye. Lent balróla gyújtópont térképe: Keletnémetország és környéke. Nincs többé kopasz fej! A paróka üzlet úgy fellendült Amerikában, hogy a posta alig győzi kihordani a rendeléseket. A divat szele, mely elkapta az ország férfi és npi lakosságát, sok millió dollárt seper a parckagyártck kasszájába. “Én egy, szürke, baloldalt elválasztott’ ^ima ihaju parókát akarok”, irta egy kopaszodó fogorvos a hollywoodi Max Factor gyárnak. Egy san franciscoi bankár két rövidre nyirt parókát rendelt, melyet a jachtján akar hordani. A bankárnak ezeken kivül is van már hoszszabb hajú parókája, amit az üzleti életben használ. Ez csak néhár[y példa a levél utján való rendelésekből, melyek több mint egy millió dollárt forgalmaztak a Max Factor gyárnak. A rendelések' FELLENDÜLT AMERIKÁBAN A PARÓKA DIVATJA elbullaj lottók a 10 dolláros bajusztól a 400 dolláros parókáig váltakoztak. Az átlag ára egy parókának 150 dollár. A new yorki Louis Feder hajmüvész társaság sem panaszkodik. Szerintük nemcsak hogy a tavalyi eladások törtek rekordot, de az idén miéjp a tavalyinál is tclbbet fognak eladni. Tíz férfi köziül, akik elmúltak 30 évesek, nyolcnak szüksége van, ha nem is egész., de részleges parókára, — mondta a Feder cég feje. A kopaszság igen komoly probléma Max Factor szerint. ‘ — Sohase csúfoljon egy kopasz embert. Mert még ha nem is mutatja, fáj neki a tréfa — mondta Factor, aki évek óta szállít a hadseregnek és a veteránoknak, akik ideg, vagy egyéb betegségből FALUSI HIMNm Iria: SZABOLCSRA MIHÁLY Be szép is az élet! Be szép is a világ, Én Uram, Teremtőm! Az erdőt, a rétet Járom én egész nap. Utánam, előttem. Madarak nótáznak, Leveles erdőben, Vadvirágos réten. Nagy, nevető kékség Az ég boltozatján, Erdőkön, mezőkön, Virág bólogat rám. Csupa gyönyörűség, Akárhova nézek. Én Uram, Terem tőm! Be szép is az élet! — Tudom én, tudom én, Hogy meghalok egyszer, Óh csak ne virágos, Nótás kikelettel! Mert hiszek ámbár egy örök másvilágba: De az se lehet szebb, Mint tavasszal a mi Kis falunk határa! A cortisone felfedezése szintén korszakalkotó volt a gyógyszervegyészet terén. Délamerikai indiánok bizonyos fajta mérget használtak nyilaik hegyén ellenségeik ellen. Ez a méreg a végén — orvosság lett az amerikaiak kezében. Sokat köszönhet az emberiség a misszionáriusoknak, akik számos ismeretlen indián gyógyszert hoztak magukkal a dzsungelekből. kifolyólag hajukat. Azok a vevők, akik postán keresztül rendelik meg a parókájukat Max Faetortól, pontos fej-méretükkel együtt egy fényképet is küldenek, hogy a vevő a legelőnyösebben álló álihajat kapja és természetesen nézzen ki. A posta utján való eladást Mr. Factor a háború után koz:;le el, amikor a hollywoodi filmgyártás visszaesett. De a hires “Tiz parancsolat” cimü film után még a szakáll is divatba jött. Az óta is egyre nő a forgalom. A gyárosok szerint a vevők 75 százaléka 40 éven aluli férfi. — A férfiak rájöttek, hogy ha kopaszodnak, tenni kell valamit. Legtöbbször a feleség beszéli rá a férjet. Egy coloradói temetkezési vállalkozó azzal a megokolással rendelt parókát, hogy ő gömbölyű holdvilág képével és kopasz fejével tulvidáman néz iki a hivatásához. Egy chicagói biztosítási intézet igazgatója hat kopaszodó ügynöknek rendelt parókát. Az igazgató állítása szerint az ügynökök 40 százalékkal több üzletet csinálnak, mióta parókát hordanak. Természetesen a divatról a hölgyek sem maradnék le. Mr. Frederick egyik vevője egy texasi hölgy, aki 14 parókát rendelt a szivárvány minden színében. A parókák darabonként 100 dollárba kerültek. Igen sok hivatásos ember, köztük orvos is tartozik a vevők közé. Ezeknek az embereknek a foglalkozásukkal jár, hogy a megjelenésük kifogástalan legyen. Mr. Frederick szerint a hires kopasz színész Yul Brynner is jó vevője, de Brynner főként a szerepeivel kapcsolatban rendel parókáikat. — Némely férfi azt gondolja, hogy ha Brynner siker lehet kopaszon, miért ne lehetnének ők is. Csak egyet felejtenek el, hogy igen ke vés férfinek van, olyan arca és termete, mint Mr. Brynnernek — mondta Max Factor. HALLOTTA MÁR . . . hogy a világ első1 földalatti villamos vasútiját Londonban építették 18’43-iban. Utána következett a. Ibudiapeis-ti földalatti. PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG 1. Propaganda. A Volksstimme cimü bécsi kommunista lap a választások előtt azt fejtegette vezércikkében, hogy a konzervatív-szociáldemokrata együttes kormányzás válságba jutott, a kormány csődbe vitte a nemzetet. Ezért erősíteni kell az egyetlen pártot, amely a dolgozó nép és a kisemberek érdekeinek egyetlen szilárd és céltudatos harci csoportja: Ausztria kommunista pártját! 2. Valóság. A választás azzal a semmiképpen sem meglepő eredménnyel végződött, hogy a kommunista párt egyetlen mandátumot sem kapott a paralamentbe. Az osztrák népnek nem kellenek a moszkoviták. GÉZA FEJEDELEM KÉT ISTENE Irta: MIKSZÁTH KÁLMÁN Géza fejedelmünket a “jó” melléknévvel illette saját kora. Jó volt a nemzetéhez, a fiához, sőt még magához is. Azonkívül mély vallásossága jellemzi. Pedig a vallásosság nem volt még akkor olyan kényelmes és egyszerű dolog, mint ma. A pogány magyarok istene követelő isten volt, annak folytán adni kellett. Ha az ember imádságot menesztett hozzá, arra bélyeget is kellett ragasztani: áldozni fehér lovat vagy valamely más tiszta állatot, amit a táltosok kijelöltek, hogy az utána következő pogány legyen. Pedig már minden mutatta az uj istennek közelgő végleges győzedelmét, bár az sokat levont a népszerűségéből az akkor még vadlelkü magyarok előtt, hogy a saját fiát fel hagyta feszittetni. Éneikül kétségkívül gyorsabban terjedt volna a szent kereszt fenséges tana, bár igy is csodásán hódított sziveket melegítő szelíd sugaraival, hiszen maga a fejedelem fia, Vajk herceg is megkeresztelkedett s egész leikével buzgón terjesztette az uj hitet. Géza ellenben megmaradt végesvégig habozónak. Azaz hogy taktikázott. Az ország nagyjai eközben zúgolódni kezdtek. A nagy pedig azért nagy, hogy mindig nyugodt legyen. Titkos helyeken gyűltek össze keresztények, pogányok vegyesen és gáncsolták határozatlansága miatt Géza fejedelmet. Ebben az egy pontban egyetértettek. — Már az se szép — lázadozott, heveskedett a daliás Kupa (egy somogymegyei nagybirtokos), hogy a vezér paktumokat csinál az istenekkel. A fejedelem hallgatta, hallgatta, aztán egyszerre csak elmosolyodott és megszakitá_ a szónokot, mondván kurtán és keményen, ahogy ő szokta: — Ugyan, mit okoskodtok! Hát nem vagyok én elég hatalmas és elég gazdag, hogy két istent tartsak magamnak? Erre a váratlan kijelentésre aztán elmosolyodtak a pogányok és keresztények egyaránt, a mosolyban pedig elolvad minden sérelem, az akkori mamelukok helyeseket és vivátokat kiáltottak, nem is hagyván többé szóhoz jutni Danes fiát, Szobot. A vezér mondását pedig, mint igen szellemes ötletet, szájrólszájra adták. MARK TWAIN. A LUSTA RIPORTER Viszontagságos életének első napjaiban történt, hogy Mark Twain San Franciscoba került. Egy barátja segítségével bejutott a Morning Call cimü lap szerkesztőségébe. — Mark — mondá Barries, a szerkesztő, a hat hónapos próbaidő leteltével. — Ön csak helyi hírek írásával pocsékolja drága idejét és kitűnő tehetségét. — Mit ért ez alatt? — kérdezte Mark Twain. — Azt, hogy ön több pénzt szerezhetne stílusával és tehetségével, ha elsőrangú folyóiratok számára írna, semmint hogy nekünk dolgozik. — Ez azt jelenti, hogy önnek nincsen reám szüksége, ugye? — mondá Mark Twain lábait az íróasztalra felrakva s kihívóan mosolyogva a szerkesztőre. — Hát a mi azt illeti, én meg vagyok győződve, hogy ön alkalmasabb más munkára. — Tehát a tény az, hogy ön azt hiszi, hogy én nem vagyok az ön lapja számára való ember. — Ha mindenáron ezt akarja hallani, — felelte Barnes — igaza van. Ön nem nekem való ember. Ön a leglustább, törekvésnélküli, semmire nem használható léhütő, akit valaha láttam lézengeni egy szerkesztőségben. Hat hónapig próbálkoztam azzal, hogy valami munkát kisajtoljak önből, de nem sikerült s végre arra a következtetésre jutottam, hogy semmi hasznom belőle, ha önt tovább is itt tartom. — Barnes, — felelte Mark Twain legkomolyabb hangján. — ön nem olyan okos ember, mint amilyennek gondoltam, önnek hat hónapra volt szüksége, hogy rájöjjön arra,- amit én az első naptól kezdve tudtam. Utalványozzon ki három napi fizetést s búcsút veszek öntől. 53 Maurice Couve tie Murville, France. Christian Herter, L'. S. Andrei Gromyko Selvwn Lloyd, Rritain.
