A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-15 / 20. szám

8. OLDAL Pünkösd vasárnapja EVANGÉLIUM Szent János, 14 23—31 Az időben mondá Jézus: Ha valaki szeret engem az én beszédemet megtartja és Atyám is szeretni fog­ja őt, és hozzája megyünk és lakóhelyet szerzünk ná­la. Aki engem nem szeret, az én beszdemet nem tart­ja meg; a beszéd pedig, amelyet hallottatok, nem az enyém, hanem az Atyáé, ki engem küldött. A Vigasz­taló pedig, a Szentlélek, akit az Atya az én nevemben küld, az majd megtanít titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondottam nektek, Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, nem miként a világ adja, adom én nektek. Ne riadjon meg szivetek s ne féljen. Hallottátok, hogy azt mondottam nektek: Elmegyek és hozzátok jövök. Ha szeretnétek engem, csak örülnétek annak, hogy az Atyához me­gyek, mert az Atya nagyobb nálamnál. És most meg­mondottam nektek .mielőtt megtörténnék, hogy mi­dőn meglesz, higyjétek. Immár nem sokat fogok be­szélni veletek, mert jön a világ fejedelme, de én ben­nem semmije sincsen, hanem hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és amint meghagyta nekem az Atya úgy cselekszem. Keljetek fel, menjünk innét. SZENTBESZÉD A szülőt vesztett gyermek igazi szomorúsága ott kezdődik, hogy visszatér a temetőből s tudatára éb­red magárahagyottságának. Az apostolok lelkében hasonló érzés lehetett, ami­kor isteni Mesterüket a felhő eltakarta szemük elől és hirtelen magukra mardatak. Bár fülükbe csengett még az Üdvözitő Ígérete: Én más Vigasztalót küldök nektek, az igazság lelkét, — az egyedüllét és a vesz­teség érzete mégis felülkerekedett bennük és szomo­rúsággal töltötte meg az Utolsó Vacsora termét, mely­ben összegyűltek. Végre a tizedik napon vakító világosság váltotta fel a sötét szomorúságot. A vigasztaló Szentlélek lel­kesedést és tüzet öntött a csüggedő tanítványok lei­kébe és felvértezte őket hétszeres ajándékával a fá­radhatatlan és félelmet nem ismerő apostoli munkára. Pünkösd ünnepe az “Actio Catholica” születés­iapja volt az Apostolok számára, akik e napon, a Szentlélek erejétől felbátorítva, ráléptek az apostoli tevékenység küzdelmes útjára, amelynek eredménye­ként nekik köszönhetjük az igaz hitet; De kell hogp forrása legyen ez az ünnep a mi katolikus müködé- Lünknek is. XI. Pius pápa már évekkel ezelőtt hangsúlyozta a katolikus Akció fontosságát. Mit értsünk ezalatt? “Akció” magyarul annyit jelent, mint munkásság, cselekvés, működés. Együtt­véve pedig jelenti az eleven, munkás katolikus életet. Milyen más volna a katolikus élet, ha mindenki lel­két áthatná a pünkösdi Lélek kegyelmi áradata. Nem volna olyan sok aluszékony katolikus, akiket nem a i sziveket átalakító Szentlélek vezet, hanem talán csak a megszokás és épen ezért hasznavehetetlen harcosai csupán Krisztus Egyházának. “Jöjj el, Szentlélek Úristen” — sir fel millió és millió lélekből piros pünkösd napján. Kérjük buzgón mi is lelkűnknek ezt az égi orvosát, hogy vezessen minket a saját lelkűnkért és mások leikéért minden áldozatos fáradság elfogadására. a jó pásztor Az első űrhajó utasakén! kijelöli amerikai pilóták tanulmányozzák az űrrakéta piló­ta kivető szerkezetét. Hogyan kezdődött az élet? Nemrégiben Franciaország­ban a katolikus értelmiség értekezletén Henri Termier földtani és Michel Delson ál­lattani tudós felvetették a kérdést: honnan származik az élet. Termier azt fejtegette, hogy a tudomány számára teljes bizonyosság: az élet 2-3 milliárd évvel ezelőtt kezdő­dött a földön maga a föld pe­dig négy és fél milliárd éve keletkezett. Delson ehhez kapcsolódva arra hivta fel a figyelmet, hogy előbb-utóbb sikerülni fog mesterséges utón életet előállítani. Moretti atya, akinek felfo­gását az elnöklő biboros is támogatta, mint teológus, azt hangoztatta, hogy a katoli­kus vallás tanításával nem áll ellentétben az a tudomá­nyos felfogás, amely szerint az, élet élettelen anyagból' fejlődött ki. Ennek ellenke­zőjét csak az állíthatja, aki a teremtés gyermekes elképze. lésének alapján áll. Ha a tu­domány megállapítja, hogyan vált az anyag évezredek so­rán élővé, ezzel csak azt a mechanizmust fedi fel, ame­lyet a Teremtő használt, hogy megvalósítsa teremtő aktu­sát az idő folyamatában. Ma még nem tudjuk, elő­állítható lesz-e az élet mes­terséges utón, megdől-e Har­­veynek, a vérkeringés felfe­dezőjének az a hires nézete: hogy minden élőlény tojás­ból, illetve élő csirából kelet­kezik. A középkor tudósai még azt hitték, hogy az élet a sze­méten tenyészik, a tárgya­­dombokon keletkezik, mert megfigyelték, hogy a trágyá­ban egyszerre csak megjelen­nek a kukacok. Az apró peté­ket még mikroszkóp h’ján nem ismerhették. Ha a tudo­mány lehetségesnek találja majd, hogy élettelenből is ke­letkezzék élő, akkor nem tesz egyebet, mint magasabb fo; kon visszatér a középkori el­képzelésekhez. Mindez miért zavarná a hí­vőt éá miért állítaná szembe a természettudománnyal? Hi­szen a természettudomány nem tesz egyebet, mint azo­kat a törvényeket keresi, me­lyek hatására az egész termé­szet kialakult és él. A hópely­­hek és a kristályok csodás formáitól az atomok világáig, a féregtől az emberig minden létező azok szerint a törvény­szerűségek szerint alakul, amelyeket hitünk szerint Is­ten alkotott. HIT ÉS TUDOMÁNY A hit és a természettudo­mány éppen itt válik el egy­mástól. A hivő ember hiszi Isten folytonos jelen valóságát — a természettudós a maga kutatásaiban nem hivatkoz­hat Istenre. Sokan ismerik a Laplaceról szóló anekdotát. Amikor a hires francia tudós ismertette Napóleonnal a vi­lág kialakulására vonatkozó tudományos elméletét, a csá­szár megkérdezte tőle: — Hát az Istennek semmi szerepe nincs? Laplace az anekdota sze­rint igy válaszolt: Sir, erre a feltevésre nincs szükségem. Az anekdota — bármilyen meghökkentően is hangzik, a természettudományos kuta­tás valóságos módszerét feje­zi ki. A természetkutatás sok feltevéssel dolgozik, hogy a természet törvényeit kutat­hassa. A modern kémia és atomfizika végereményében egy közel két és félezer éves elméletre támaszkodva, in­dult a fejlődés útjára. A tu­dósnak hinnie kell feltevései­ben, hogy a kutatás a feltevés alapján megindítható és fel­tevése igazolható legyen. Szent Ágostonnak az a mondása: hiszünk, hogy tufd­­hassunk, nem pedig tudunk, hogy hihessünk — a tudomá­nyos kutatásra is áll. De a tudomány feltevéseiben, el­méleteiben, a maga szaksze­rű munkájában éppúgy nem hivatkozhat folyton Istenre, mint ahogy a szakács sem kombinálja bele Istent az étel receptjébe. Aki e,zt nem érti meg, annak fogalma sincs a természettudományos kuta­tás módszereiről és céljairól. TUDÓS ÉS HIVŐ Persze olykor a tudósok is írnak Istenről. Vannak, akik hisznek benne és vannak, akik tagadják létét. De ha er­ről beszélnek, akkor már nefh természettudományról van szó, hanem természetbölcse­letről, természettudományos világkép kialakításáról, a ter­mészettudomány alapjaira építő a világnézetről, esetleg — teológiáról. Einstein, a re­lativitás-elmélet felállitója, vagy Planck — hittek Isten­ben. Joliot Curie, Russell és még sokan mások nem hisz­nek benne. Vannak tudósok, akik bölcseletileg materialis­ták, némelyek ismeretelmé­leti idealisták és vannak, akik a keresztény bölcselet alap­ján állnak. De mindazok, akik az igaz­ságot keresik, Szent Pállal együtt vallhatják: Az igazság megszabadít titeket. Meggyő­ződésünk, hogy katolikusok­nak örömmel kell és lehet fo­gadnunk mindazt -— ami igaz. A I OS NASHVILLE, Tenn. — Dr. Spencer Thorton 29 éves se­­bészorvcs arról nevezetes, hogy tud észlelni érzékszer­vei (szem, fül, orr) igénybe­vétele nélkül. Megérez eljövő eseményeket is. A napokban megjósolta, hogy a Kentucky Derby lóversenyen Toimy Lee 'és Sword Dancer lesznek első és második, és First Landing lesz. a harmadik. Ezt a jósla­tot Írásban adta s az írást egy ibanlk páncélszekrényében őrizték. A futamok után a páncélszekrényt felnyitották és megállapították, hogy csak ugyan Dir. Thornton kisze­melt lovai győztek. A tennesseei jós megjöven­dölte, hogy: Jövő pénteken New York és New Jersey tájékán nagyobb repülő katasztrófa lesz. Mao Ce-tűmig kínai diktátor egy éven béliül eltűnik a he­lyéről, talán halott lesz. Öt héten belül forradalom lesz Dominikában és kilenc hónapon belül Trujillo diktá­tor megbukik. Bencznr és a bankár Benczúr Gyula egyszer egy bankár arcképét festette, aki igen meg volt a müvei elé­gedve. Ezért, amikor fizetés­re került a sor, nagyobb tisz­teletdijat utalt ki a művész­nek, mint amennyiben előre megállapodtak. Benczúrt mu­lattatta az eset. Elmesélte hát másnap baráti körben, hogy járt a bankárral. — Csak attól félek, hogy túlságosan is hizelegtem en­nek az embernek. Kezével a zsebében ábrázoltam a ké­pen, ami merő képtelenség; hiszen, mint tudjátok, állan­dóan a mások zsebében tartja a kezét. Ezek a radar állomások Alaszkától 1000 mérföldnyire nyúló vonalon védik a U.S.-t meglepetésszerü szovjet támadás ellen. EVANGÉLIUM A Szentlélek leszállása Szent János 7. 37-52 Az ünnep utolsó nagy napján megálla Jézus, és kiálta, mondván: Aki szomjuhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz én bennem, mint az irás mondja, élővíz patakjai folynak majd őbelőle. Ezt pedig a Lélekről mondotta, melyet veendők valának az ő nevében hívők, mert még nem adatott vala a Szent lélek, mivel Jézus még nem dicsőittetett meg. Azon seregből tehát sokan, midón hallották az ő beszédeit, mondák: Ez bizonnyal a próféta. Egyebek mondták: Ez a Krisztus. Némelyek pedig mondák: Vájjon Galileából jön-e a Krisztus? Nem azt mond­ja-e az irás: hogy Dávid ivadékából és Bethlehem helységéből, honnan Dávid vala, jön a Krisztus? Szakadás lön tehát a seregben őmiatta. Néme­lyek pedig közülük meg akarák őt fogni; de senki sem veté rá kezeit. Eljövének tehát a poroszlók a papifejedelmekbez és farizeusokhoz; és ezek mondák nekik: Miért nem hoztátok el őt? Feleiének a poroszlók; Soha ember igy nem szó­lott, mint ez az ember. Mondák azért nekik a farizeusok: Talán ti is el vagytok ámítva? Vájjon a fejedelmek vagy a fari­zeusok közül hitt-e valaki őbenne?. De ez a népsereg, mely. nem tudja a törvényt, át­kozott. Mondá nekik Nikodémus, az, ki éjjel jött hozzája, ki egyik vala közülük: Vajion a mi törvényünk elitéli­­e az embert, mielőtt nem hallja tőle és nem érti meg, mit cselekedett? Feleiének és mondák neki: Vájjon te is galileai vagy-e? Vigasztalódjál és lásd, hogy Galileából prófé­ta nem támad. SZENTBESZÉD Midőn Krisztus Urunk a sátoros ünnepek utolsó nagy napján a jeruzsálemi templomba ment, igy kezd­te tanítását: “Ha ki szomjuhozik, az jöjjön én hozzám és igyék ... Ha ki szomjuhozza az örök boldogságot, mely után mindenkinek leginkább kell vágyni, mert ez a legfőbb jó és az ember végcélja, az jöjjön énhoz­zám, mint az élővíz forráshoz, azaz higyjen bennem és igyék, tudniillik merítse tőlem az evangéliumi tant, a malasztot és a Szentlelket minden adományaival és a Szentlélek őt az örök életbe bevezeti.” Ezt az Ur Jézus a Szentiélekről mondotta, ame* lyet veendők valának az ő halála után az ő érdemei­nél fogva Pünkösd napján az igaz keresztények. Jól­lehet az apostolok már azelőtt megkapták a Szentlel­ket és pedig a szent keresztség szentségének felvétele alkalmával, azután a Legméltóságosabb Oltári szen­­ség szerzésekor, amikor az Ur őket papokká avatta fel, továbbá az ő dicsőséges menybemenetelekor, de nem oly mértékben kapták meg az apostolok a Szent­leiket az említett esetekben, mint Pünkösd napján. Ez alkalommal, amidőn Jézus az említett beszé­det intézte az egybegyült néphez, némelyek azt mon­dották : “Ez bizonnyal az a próféta, akit nekünk Mó­zes megígért.” Mások pedig Jézust Krisztusnak mon­dották. De voltak az egybegyűltek között olyanok is, akik ezeket mondották: “Vájjon Galileából jön-e a Krisztus? ... Nem azt mondja-e az írás, hogy Dávid ivadékából s Betlehem helységből, ahonnan Dávid va­la, jön a Krisztus.” A külömböző vélemények miatt, amelyek Krisz­tus felől keletkeztek, szakadás jött létre a zsidó nép között, amennyiben némelyek közülök Jézus Krisz­tust, mint újítót, vádolták, mások mint prófétát véd­ték és dicsőítették. Ekkor előálltak némelyek a szolgák közül, akiket a papi fejedelmek küldtek, hogy Jézust elfogják, de senkise veté rá kezeit, mert Krisztus ékesszólásával és felséges külsejével, de leginkább elrejtett isteni ere­iével visszatartotta őket attól, hogy reá vessék a ke­zeiket, amennyiben szenvedésének általa megválasz­tott órája még nem érkezett el. E szolgák, miután céltalan jártak el küldetésük­ben, visszatértek a papifejedelmekhez és farizeusok­hoz, mint a saját uraikhoz, akik kérdőre vonták őket, mondván: “Miért nem hoztátok el őt, az újítót, a csá­bitót, az álprófétát, akinek elfogatására küldtünk ti­teket?” A szolgák igy feleltek: “Soha ember így nem szó­lott, mint ez az ember ...” A farizeusok megrótták azért a szolgákat s hogy őket megfélemlítsék és annál inkább visszatartsák Jézus hitétől és szeretetétől, ki­átkozták a népsereget, mely Jézusban hitt. De az átok magukat a farizeusokat érte. Az isteni^ Megváltónk elfogatására kiküldött po­roszlók példáiéból kitűnik, hogy mily ereje van Jézus tanításának. Rendületlenül ragaszkodjunk tehát az ő ''zent evangéliumához, Krisztusban való élőhit fák­lyaként világítson előttünk, kik a világ tévelyeinek és vétkeinek sötétségében bolyongunk, hogy lássuk meg az erény igazi útját, amelyen a mennybe, az örök bol­dogság honába sértetlen lábbal bejuthassunk. A LEGFÉNYESEBB CSILLAG FELE A felhőtlen sötét éjszakában, ha körülnézünk a végtelen égbolton, szemünkbe ötlik egy csillagé amely minden más csillagnál fényesebb: a Vénusz. Két év múlva, ha minden jól megy és Kruscsev nem csinál világháborút, belelövünk ebbe a fényes csillagba. Nem pusztító szándékkal, hanem hogy ismereteinket gaz­dagítsuk. A rettenetes erejű rakéta, amely olyan mesz­­szire tud a mindenségbe behatolni, világürtudományi figyelő és jelző készülékekkel lesz ellátva és ilyen jel­zésekből egy és más információkat szerezhet a tu­dásszomjtól és csillapíthatatlan kíváncsiságtól szenve­dő ember. Az országos világürhajózási hivatal (ilyen is van már!) 33 és fél millió dolláros rendelést adott a Con­­vair és General Dynamics gyáraknak a Vénusz-rakéta elkészítésére, amelyben egy kéttonás müszertár, labo­ratórium lesz. Az a terv, hogy már a jövő év végefelé kisérleti kilövéseket fognak végezni és a rakéta 1961- re készen lesz. Még nem született meg, de neve már van: Vega. Ha az olvasó tudni.akarja, miért lesz Vega a neve, megmondjuk (illetőleg, őszintén megvallva, a lexikonból kiolvassuk): Azért, mert Vega a neve a Lyra csillagcsoport legragyogóbb csillagának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom