A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-01 / 18. szám

8. OLDAL Husvét után 5. vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 16, 23-30 Az időben mondá Jézus: S azon a napon már sem­mit sem kérdeztek éntőlem. Bizony, bizony mondom nektek: amit csak kérni fogok az Atyától az én ne­vemben, megadja nektek. Eddig semmit se kértetek az én nevemben. Kérjetek és megnyeritek, hogy örö­mötök teljes legyen. Ezeket példabeszédekben mon­dottam nektek, eljön az az óra, amidőn már nem pél­dabeszédekben fogok nektek szólani, hanem nyíltan beszélek az Ayáról. Azon a napon majd az én nevem­ben kértek és nem mondom nektek, hogy én fogom kérni az Atyát értetek, hiszen az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettek engem és hittétek azt, hogy én az Istentől jöttem. Ki jöttem az Atyától és e világra jöttem, ismét elhagyom e világot és az Atyához megyek. Mondák az Ő tanítványai: íme, most nyíltan be­szélsz és semmi példabeszédet nem mondasz. Most tudjuk, hogy mindent tudsz és nincs szükséged, hogy valaki kérdezzen téged, ezért elhisszük, hogy az Isten­től jöttél. SZENTBESZÉD A keresztjáró, a kérő napok előtt vagyunk, me­lyeken az egyház fokozottabb mértékben és sürgetőb­ben, mint máskor felhív bennünket az imádságra, az isteni irgalom elnyerésére és Isten méltó haragjának kiengesztelésére. Ezeken a napokon az egyház körme­netet vezet a keresztelésekhez, mert az isteni irgalom s megbocsátás jele a kereszt s nincs is másban üdvös­ség, csakis a keresztben. Jézus mondja: “Kérjetek és adatik nektek, keres­setek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mert minden, aki kér, nyer, aki keres, talál és a zör­­getőnek megnyittatik”. Sok kérni, sok keresni valónk van nekünk és igen sok okunk van a zörgetésre. # Nincs bennünk az Isten szent akaratában és ren­delésében való igaz keresztény megnyugvás. De van bennünk kételkedés, kétségbeesés, irigység. Van ben­nünk harag s zúgolódás Isten és ember ellen. És higy­­jétek el. hogy ezek a lelki bajok átkosabbak és rosz­­szabbak minden testi bajnál. Munkáink, törekvéseink és vágyaink messze el­­perelődtek a helyes, az igazi iránytól. Lefoglal bennün­ket egészen a föld és elfelejtjük az eget. Ezért sújt : után bennünket az Isten. Ez az isteni büntetés hivta oletre egykoron a keresztjáró napokat. Mennyi ember panaszkodik, hogy hosszú időn át folytatott könyörgése nem hozta meg a kívánt sikert. Hogyan értsük tehát a szent evangélium biztató szavait? Bizonyos, hogy nincsen olyan imádságunk, ame­lyet nem hallgatna meg az Isten, ha bizalommal for­dulunk hozzá, csak azt ne várjuk a jó Istentől, hogy pontosan azt adja meg mindig nekünk, amit mi aka­runk. Az anyagias életbe elmerült lélek nem lát tisztán. Életbevágónak tekint olyasmit, ami jelentéktelen, kü­lönösen azt, ami testi szükséglet csupán. Természetes, hogy az Isten jósága nem siet az ilyen tévedés gyámo­­litására. “Nem tudjátok, mit kértek” — mondotta az Ur a mennyei első helyeket megpályázó két apostolnak és e szavak ráillenek nagyon sok imádságra. Amikor valamit kérünk a jó Istentől, ne gondoljuk, hogy té­vedés nélkül javunkra kérjük azt; bízzuk ennek elbí­rálását az Istenre, aki a jövőbe is lát és aki talán nem fogja teljesíteni az imádságba foglalt kérést, mert mint a kés a gyermek kezében, kárunkra szolgálna. Mégis imádságunk ilyenkor sem hasztalan, mert — amint az írás mondja, — az igaznak imádsága so­kat ér. De hogy igazak legyünk, az imádság mellé oda kell állítanunk a bünbánatot, mert bünbánat nélkül nem soka ér az imádság. Itt vannak a kereszti ár ó napok, használjuk fel azokat, hogy egyrészt a jó Is­tent bűneinkért kiengeszteljük, másrészt pedig, hogy irgalmát, kegyelmét biztosítsuk a magunk számára. LEGYÖTvÉGE A HÁBORÚNAK! MANILA. — A japán kormány mindent elkövet, hogy a Fülöp Szigetek egyikén, Lubangon, véget ves­sen a második világháborúnak. Ott az őserdőben ta­nyázik két japán katona, Hiru Onoda hadnagy és Ki­­sicsi Kocuka őrmester, akik nem hiszik, hogy vége a háborúnak, nem hajlandók letenni a fegyvert. Hogy miből élnek, mit esznek-isznak az őserdőben, az az ő titkuk. A fülöpszigeti rendőrség már sokszor megkö­­zelitette őket, de egérutat vettek. Most a japán kor­mány uj utat-módot keres arra, hogy észheztéritse a császár hü katonáit. Az őserdő egyik fájára kifüggesz­tették Onoda hadnagy családjának fényképét, azonkí­vül repülőgépről sok példányban ledobják a családi fényképet. Lebocsátanak egy tisztáson egy rádió küldő és vevő készüléket, hogy érintkezésbe tudjanak lépni élőszóval is a makacs hadfiakkal. Mindez talán tréfásan hangzik, de tény az, hogy a japán harcosok a háború vége óta nyolc filipinót megöltek. A tó PÁSZTOR John Foster Dulles külügyminiszter lemondásakor készült kép, amikor újból visz­­szatért a Walter Reed Hospitalba (balról). Elsenhower elnök elcsukló hangon jelen­tette be egyik legkiválóbb munkatársának visszavonulását. A HAJNAL ELLEN (Folytatás 2-iik oldalról) az erősnek és állitván utódot jármába, meghal. Milljók egy miatt!” Talán Dáriusz vala­melyik jobbágya vigasztalta magát a mesével, mikor az égető napon a nagyur dicsősé­gét faragta ki acélvésőjével a sziklabércen, mig hátán csat­togott az ihlető korbács. Ta­lán Siráz mezőin kapta szárnyra a szél, talán ezzel a himnusszal búcsúzott az ál­dozó naptól a negyvenezer vértanú, akiknek koponyájá­ból építette fel dicsőséges pi­ramisát Timur, a sánta. Vagy talán a szarmaták szomorú pusztáin, tőzegfüstös viskó szalmavackán altatta vele riadozó gyermekeit egy mu­zsik felesége, mig odakint a RÓMA. — A Vatikán ren­delkezése, mely kától ilkuisok­­nak mindenütt a világon meg­tiltja oly nem-kommunista pártokra való szavazást, ame­lyek a kommunistáikat támo­gatják, világszerte nemcsak nagy órdefclődlást keltett, (ha­nem kételyeket is váltott ki. A Vatikán nemhivatalos lap­ja, az Os's-ervatore della Do­­menicai, most felvilágosítást ad azoknak, akiknek kéte­lyeik voltak afelől, hogy le­het-e a tiltott szavazásoktól tartózkodni bizonyos orszá­gokban — oly országokban, ahol diktatúra vagy egypárt­­rendszer van. Tudvalevő, hogy egyes kommunista .ura­lom alatt álló országokban meg van engedve — legalálbib­­is sízinleg — nem-kommunista pártnak jelöltjeire lehet sza­vazni. A helyzet tisztázása végett moist a nem-hivatalos vatikáni lap közli, hogy a pápai tilalom csak oly orszá­gokra vonatkozik, ahol szabad választás van, vagyis a Va-Rettenetes Cár csilingelő szánja siklott az éjszakában, előzve véijes hóhéroktól, és követve vértelen árnyaktól. Akárki volt az első mesemon­dó, bizonyos, hogy a szolga­ságnak valami klasszikus földje volt annak a hazája és évszázadok, tán évezredek hömpölygő árja ringatta, gömbölygette, íormálgatta az ősmesét, mig iskolai olvas­mány lett belőle — Angliá­ban, az emberi szabadság­klasszikus földjén. Mert az angol gyereknek meg kell tanulnia, hogy hiába­való minden küzdelem a haj­nal ellen. Sok mindent megta­nul még az angol gyerek, a kis, zöld, vászonfedeles köny­véből, amely Isten dicsőségén kivtil a brit lobogó dicsőségét titkán a kommunista-bacát pártok és jelöltek támogatá­sát csak azoknak tiltja meg, akik ezt a^támogatást, a sza­vazást, saját szabad akara­tukból tennék. A kommunistáik, akiknek életelemüik a hazugság, mint halnak a viz, mindenféle ra­­vaszkodással próbálják meg­téveszteni saját népüket: Hazafias Front éis más ne­vek alatt nem-kommunista pártok állítanak jelölteket, akikről köztudomású, hogy kommunisták. Az ilyen álnév mögött meghúzódó pártokra való szavazás egyértelmű az egyedüli kommunista pártra való .szavazással és ezt meg­tiltani hiábavaló és veszélyes is 'lenne, mert a szavazástól tartózkodók üldözésnek ten­nék ki magukat. A vatikáni tilalom “nép­­képviselőkre” valló szavazás­ról szól, ami világos jele an­nak, hegy az egyház a szov­jet országokban végbemenő iáts'zatszavaz'ásckat nem te­is hirdeti és az okos elefánt­ról éppen olyan szép mesét tud, mint Stephenson emele­tes mozdonyáról — de népme­se csak ez az egy van a lon­doni kisdiákok könyvében. Az angol gyereknek illik tud­ni azt, hogy mire való a vi­lágítótorony és hogy mikor van a rizsaratás Kínában, és hogy mit játszanak a kis mandinogyerekek a csokolá­défa árnyékában. De sok gya­korlati ismeret mellett meg kell tanulni azt is, hogy a haj­nalt se kőfalakkal, se szuro­nyokkal nem lehet megállítani az útjában, nem még a kaka­sok nyakának kitekerésével sem. Milyen jó volna, ha minden ország emlékkönyvébe bele­írnák ezt a mesét 1 I kinti szavazásoknak, a meg­választott képviselőket nem tekinti a nép képviselőinek. NÉPSZERŰ BÁRÁNYOK PÉCS. — A ntigyvenkilós pecsenyebárányok keresettek külföldön. Az idén a Bara­nya megyei termelőszövetke­zetek is bekapcsolódtak a jól fizető álatok -hizlalásába. Március közepetáj án ötven darabot szállítottak a felső­mindszenti és az ujpetrei kol­hozokból Görögországba. SZEMÉLYI HÍREK DULLES A nagybeteg John Foster Dullest a kórházban felkeres­te Eisenhower elnök és fel­eskette mint elnöki tanács­adót külpolitikai kérdésekben. MRS. LUCE A szenátus jóváhagyta Mrs. Clare Boothe Luce író­nő kinevezését brazíliai nagy­követnek. Mrs. Luce éveken át Amerikai olaszországi nagykövete volt. CASTRO Fidel Castro cubai forra­dalmár és miniszterelnök mindenütt Amerikában, ahol megfordult, lelkes fogadta­tásban részesült, Castro igye­kezett eloszlatni az aggályo­kat, hogy a kommunistáknak túlsók befolyást enged meg. MARGARET Margaret angol hercegnő az anyjával, az özvegy anya­­királynéval kihallgatáson volt János pápánál. Mindketten ér­tékes ajándékot kaptak a Szentatyától. Azután Marga­ret cocktail pártin volt egy fiatal olasz herceg palotájá­ban. LADY LONDONDERRY Belfast észak-irországi vá­rosban meghalt 79 éves korá­ban Londonderry márkinő, a Victoria korszak hires vendég látó hölgye, aki harcolt a nők szavazati jogáért, de főképp azzal vált világhíressé, hogy kigyófigurákat tetováltatott formás lábszáraira. léimiilió dolláros számolási hiba WASHINGTON — 1956 DÁVID KIRÁLYI CSAK SZABAD VÁLASZTÁSOKRA VONATKOZIK A PAPAI TILALOM A vakon szülöttről EVANGÉLIUM Szent János, 9, 1—38 Az időben: Átmenvén Jézus, láta egy vakon szü­letett embert és kérdezék tőle őt tanítványai, mond­ván: Rabbi, ki vétkezett, ez-e, vagy az ő szülői, hogy vakon született? t Feleié Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem az ő szülői, hanem hogy kijelentsenek az Isten cselekedetei őbenne. Nekem szükség annak cselekedeteit tennem, ki engem küldött, mig nappal vagyon; eljön az éjsza­ka, midőn senki sem munkálkodhatik. Mig e világon vagyok, világossága vagyok e világnak. Miután ezeket mondotta, a földre pökvén, sarat csinála a nyálból és a sarat a vak szemeire kéné, és mondá neki: Eredj, mosdjál meg Siloa tavában. Elmene tehát és megmosdék, és mint látó téré vissza. Azért a szomszédok, és kik azelőtt mint vak kol­dust látták őt, igv szóidnak: Nemde ez az, ki ott ül és koldul vala? Némelyek mondák: hogy ez az. Mások pedig; Nem, hanem hasonló ahhoz. Ő pedig mondá: Én vagyok. Kérdezék tehát őt: Miképen nyíltak meg- sze­meid ? Feleié: Az az ember, ki Jézusnak mondatik, sa­rat csinála, és megkené szemeimet és mondá nekem: Menj a Siloa tavára, és mosdjál meg. És elmenék, meg­­mosdám, és látok. És kérdezék őt: Hol van ő? Mondá: Nem tudom. Elvivék a farizeusokhoz azt, ki vak volt. Szombat vala pedig, mikor a sarat csinálta Jézus és megnyitotta annak szemeit. Mondá erre a farizeu­sok közül némelyik: Ez ember nem Istentől való, ki a szombatot meg nem tartja. Mások pedig mondák: Hogyan cselekedheti bű­nös ember e jeleket? És szakadás vala közöttük. Mondák azután ismét a vaknak: Te mit tartasz afelől, ki megnyitotta sze­meidet? Ő pedig mondá: hogy próféta. Nem hivék azért a zsidók felőle, hogy vak volt, és látó lett, mígnem előhivák szülőit. És kérdezék őket, mondván: Ez-e a ti fiatok, kiről mondjátok, hogy vakon szü­letett? Miképen lát tehát most? Felelvén nekik az ő szülői, mondák: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született; miképen lát pedig most, nem tudjuk. Ismét eléhivák tehát az embert, ki vak volt, és mondák neki: Adj dicsőséget Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös. Ő pedig mondá: Hogy bünös-e, nem tudom; egyet tudok, hogy vak voltam, és most Iátok. Talán ti is tanítványai akartok lenni? Erre megátkozák őt, és mondák: Te légy az ő tanítványa, mi pedig Mózes tanítványai vagyunk. Mi tudjuk, hogy Mózesnek szólott az Isten; ezt pedig nem tudjuk, honnét való. Feleié az az ember, és mondá nekik: Épen az a csodálatos, hogy ti nem tudjátok, honnét való és meg­nyitotta szemeimet. Tudjuk pedig, hogy Isten a bűnö­söket meg nem hallgatja; hanem aki Istent tiszteli, és akaratját cselekszi, azt meghallgatja. Világ kezdeté­től sem hallatszott, hogy valaki megnyitotta szemeit a vakon születettnek. Ha ez nem Istentől való, nem tehetett volna semmit. Felelvén, mondák neki: Egészen bűnökben szü­lettél, és te tanitasz minket? És kiveték őt. Meghalld Jézus, hogy kivetették őt és találkozván vele, mondá neki: Hiszesz-e te az Isten Fiában? Kérdé amaz és mondá: Kicsoda az, Uram, hogy higyjek őbenne? V És mondá neki Jézus: Láttad is őt, és aki veled szól, ő az. Amaz pedig mondá: Hiszek, Uram! És leborul­ván, imádd őt. elején lépett életbe az uj rend, amely szerint a kormány té­rítést ad a farmereknek a be nem vetett földek parlagon­­hagyásáért. A helyi mezőgaz­dasági irodák akkor utasítást kaptak, hogy az elszámolás egyszerűsítése végett egy­­egy térítés esetében a cent­összegeket kerekítsék ki dol­lárra. Az ilyen kikerekitésnek közismert szabálya az, hogy 49 centet és kevesebbet el­hagynak, 50 centet vagy töb­bet 1 dollárnak számítanak. Ilyen kikerekitési joga van tudvalevőleg minden adófize­tőnek. Ez alapon, kikerekitési ala­pon, a texasi farmereknek szóló térítéseket akerenkit 9 dollár 50 centtel számították ki és a minisztériumban egy hivatalnok ezt az összeget fel felé kerekítette ki, 10 dollárra holott lefelé kellett volna ki­­keriteni, 9 dollárra Most a General Accounting Office (amely a régi magyar­­országi Legfelsőbb Számve­vőszéknek felel meg) felfe­dezte a hibát, de egyben meg­állapította azt is, hogy — nem lehet semmit csinálni, mert a térítési szerződések évekre szólnak, részben tiz évre, és e szerződéseken nem lehet többé változtatni. A kincstár kára: két millió dol­lár vagy több. KÖZELEDÉS . . . MOSZKVA — Orosz mér­nökök egy Szibéria-Alaszka hid tervén dolgoznak. A hid 52 mérföld hosszú lenne. Len­ne, ha lenne. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom