A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-17 / 16. szám
2. OLDAL Á Jő PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította "Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 8736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 # LTAZÁSA HOLDRA Irta: EDGAR ALL EN POE (1809-1849) II. ELŐFIZETÉSI DIJAK: í*y évre________________$6.00 fél évre _______________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_______________$6.00 Half Year ...............................$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. EMBER ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT Már nem Verne Gyulák álma az élő csillag, a Föld körül a mindenségben keringő ember, hanem annyira valóságos terv már, hogy hivatalosan jelentheti a hadvezetőség: Útban van a légüri hajózás programja, a Project Mercury. A haderő minden ágából kiszemeltek több mint száz fiatal embert és tudományos alapossággal megvizsgálták, vájjon alkalmasak-e arra, hogy úttörő misszióra lehet őket küldeni a világűrbe. A száz közül aztán kiválogattak hét “válogatottat” és amikor elkövetkezik a nagy nap, a hét közül egynek a kezébe fogják nyomni az első légüri körutazásra szóló amerikai útlevelet. Hogy ki lesz ez a szerencsés hetedik, azt ő és a többi hat csak abban a történelmi pillanatban fogja megtudni. Mind a heten kipróbált katonai pilóták, mind 30- on felüli érett férfiak, mindnek van felesége és egy vagy több gyermeke. És mindegyik azt mondja, hogy feleségeik hozzájárultak a merész vállalkozáshoz. A kiválasztott hetek kiképzése, előkészítése a nagy útra évekig fog tartani. Aztán egy napon beül az egy kiválasztott egy légmentesen elzárt mübolygóba és felrepél Ég és Föld közé a mindenségbe, ahol még magas röptűk madár sem keringett soha, és szélnél, hangnál sebesebben keringeni fog a Föld körül és — idelent milliók szivszorongva fogják várni a hirt, hogy sikerült-e visszatérnie a Földre, családja körébe, otthonába. Nevét ma senkisem tudja, de azon az eljövő1 történelmi napon szárnyára veszi a hir és időtlen időkig megőrzi a történelem. Annak a történelmi fejezetnek címe ez lesz: “Az első ember Ég és Föld között”. Április 18. — Ma a látszólagos holdtömeget végtelenül nagyobbnak találtam, és oly sebesen estem ezen égitest felé, hogy egész testem reszketett. Még emlékezhetünk, hogy a holdbautazás lehetősége fölötti vizsgálódásaim első stádiumában föltettem, hogy a hold körül annak megfelelő sűrűbb légkörnek kell lennie, éspedig a sok ellenkező elmélet és azon általános vélemény mellett is, hogy a holdnak légköre sincs. Nézetemben leg inkább Lilienthal Schröter észleletei erősítettek meg. E hires csillagász a harmadfél napos holdat naplemente után észlelte, mielőtt a sötét rész látható volt és észleleteit addig folytatta, mig a nap ismét látható lett. Majd nemsokára az egész sötét karima kivilágosodott. A csúcsoknak a félkörből való ezen kinyulása nézetem szerint egyes-egyedül a napsugaraknak a holdlégkörben történt megtörésétől származhatott. E légkör magasságát 1356 lábra számítottam, mely a sötét holdfélgömbnek annyi megtört világosságot adhatott, hogy szürkület állott be, mely világosabb volt, mint amilyen a földtől visszavert világosság, midőn a hold ujulásától mintegy 32 foknyira van. E szempontból kiindulva föltevésem az volt, hogy a legnagyobb magasság, melyet a napsugarak megtörni képesek, 5376 láb. A holdba való biztos leszállásomat természetesen kellő sűrűségű légkörellenállásától, vagy jobban mondva segélyétől tételeztem föl. Ha e föltevésem téves, akkor készen lehetek arra, hogy ezen égitest sziklahegyein nyomorultul összezuzódom. Valóban, most már elég okom volt arra, hogy félelemmel nézzek utazásom vége felé. A holdtól való távolságom aránylag jelentéktelen volt: mig a munka, melyet a légsiirités kivánt, éppen nem könnyebbült és mi sem mutatott arra, hogy a ritka léget sűrűbb váltja fel.. Április 19. — Ma reggel légszivattyúm működésében fölismerhetetlen vált ozás állott be. Éppen kilenc óra lehetett. A hold felülete rendkívül közel volt, minélfogva félelmem is a tetőpontra emelkedett. Tíz óra felé a holdlég-A Jó Pásztor Verses Krónikája CINEGE Irta: SÍK SÁNDOR Keriünk bokrán cinege, cinege. Szobámba behallik éneke. 200 MILLIÓ Íf/Fr A National Geographic Society tanulmány mertette nemrég a sajtó. A rovarokról szóló kimutatás szerint a föld “igazi őslakói” a rovarok. A szúnyogok, legyek és rokonaik már akkor benépesitették a földet, amikor itt még semmiféle más élőlény, főleg emlős, nem létezett. 200 millió éve élnek itt. A rovarok békéje és biztonsága véget ért a madarak megjelenésével. A modern repülőgép, bármilyen gyorsan halad is, távolról sem olyan tökéletes gépezet, mint akármelyik kis rovar szárnya. Egy közönséges házilégy ügyesebben száll a levegőben, könnyebben kering, mint a lármás jetrepülőgép. A szitakötő valamennyi között a leggyorsabb, óránkint 43 mérföldes sebességgel halad. A méh 8 mérföldet tesz meg egy óra alatt. Mindebből az a tanulság, hogy az embernek semmi oka olyan nagyon büszkének lenni okosságára, technikai tudására. A természet, amely a föld élőlényeit különféle tulajdonságokkal ruházta fel, még mindig előnyben van fölöttünk. A NAGY TANÍTÓ A nagy tanitó — irja Clifton Fadiman, napjaink egyik kiváló kritikusa — sohasem népszerű abban az értelemben, ahogy például sikeres politikusok népszerűek. Ennek oka pedig az, hogy valami sokkal mélyebb és alaposabb dolog érdekli, mint'az ifjúság szemében való népszerűség. A nagy tanitó feladata az ifjúság agyának kipallérozása és ez hosszú, fájdalmas feladat. Tudja, hogy a keze alatt levő emberanyagból kerülnek ki a jövő vezetői — de közülük kerülnek ki a jövő gyilkosai, a jövő bűnözői is. Jórészt az ő befolyása fogja eldönteni, hogy melyik . . . Azt hisszük, ennél találóbb é igazabb szavakat a tanitó kötelességéről ritkán Írtak. A tanitó kötelessége a jövővel szemben óriási, mert hatása a befolyásolható gyermekiélekre talán még a szülőkénél is nagyobb. A tanitó, aki csupán népszerűségre törekszik, elhanyagolja kötelességét a jövőben szemben. Nem szükséges, hogy a tanitó népszerűtlen legyen növendékei előtt — ez csak akadályozza munkájában —, de ha igazán jól teljesiti kötelességét a jövővel szemben, a nagy tanitó azt fogja találni, hogy tanításainak hatása minden ércnél maradandóbban él a következő nemzedékben. ÖREGSÉG ÉS TÜDŐRÁK A világsajtó beszámolt róla nemrég, hogy újabb alapos vizsgálatok eredményeképpen megállapították: a cigarettafüst tüdőrákot, korai halált okoz. A másik felfedezést a bostoni egyetem biokémiai Bifepelleii olvasok. ^ könyvek, hírlapok. Érielek pajtás, cinege, cinege! Azt fülyörészed: "Minek e? Minek-e? Tisztes a munkád, szereted, szereted, Az ágyad fejénél feszület, feszüléí; Nem elég ennyi? Mire több? Mire több? A többire, hékám, fütyülök, fütyülök!" Igazad van, pajtás, cinege, cinege. Egy fütty az ember élete. Egy pici fütty az életem. Elég az gondnak, hogy szép legyen! Elég az gondnak, hogy jó legyek Mindenkinek, amig lehetek. Mire nekem bánnom, igaz-e: Bolond-e más, vagy gonosz-e? Ember öröme, panasza. Úgyis az Úristen igaza. Feneketlen a világ feneke. Igaz-e, pajtás, cinege, cinege! Egy az igazság, kicsikém. Egy az okosság, tudom én, tudom én: Vagyok-e Isten gyereke. Mint te kicsi testvér, cinege, cinege. tanára: dr. F. Marrott Sinex tette. Rámutatott arra, hogy a cigarettafüstből kiszűrt acetaldehyde nevű vegyi anyag kiszárítja a dohányosok bőrét. Ez az oka annak, hogy a cigarettázó nők bőre korán ráncosodik, valósággal kicserződik. Ráadásul még érelmeszesedést is kapnak a dohányosok. , Jól idevág ezzel kapcsolatban a kereskedelmi minisztérium kimutatása, amely szerint soha annyi cigarettát nem vásároltak még Amerikában, mint az elmúlt évben. Hála az ügyes hirdetéseknek, már a gyerekek is dohányoznak és évente kétbillió dolláros forgalmat bonyolít le a dohányipar. Az orvosok kiordithatják a tüdejüket, a dohányosok rájuk se hederitenek. Inkább vállalják a tüdőrákot, semhogy lemondjanak a dohányzásról. Ha valaki saját életét kivánja megrövidíteni 5-6 évvel, ez az illető ma^ gánügye. De miért gyűjtenek akkor úgyszólván minden héten a rákkutatás céljaira? Miért akarják erőszakkal megmenteni azokat, akik önmagukon sem hajlandók segíteni? kör jelentékeny sűrűsödését észleltem. 11 órakor már csak keveset kellett légszivattyúmmal dolgoznom. 12 órakor egyik ablakot némi vonakodás után kinyitottam, kinéztem és miután semmi kellemetlenséget nem éreztem, a kaucsukot a sajkáról lebontottam. E meggondolatlan és veszélyes tett következménye, mint előre gondolhattam volna, görcsök és nagy főfájás volt. Miután azonban ezek és más sérelmek, melyek a légzésben előfordultak, életemet nem veszélyeztették, megnyugodtam azon reményben, hogy a szenvedések nemsokára megszűnnek, miután folyvást a sűrűbb légrétegekhez közeledtem. A közeledés még mindig a leggyorsabb volt és csakhamar ijedtségemre gyanítottam, hogy ha az égitestet körülvevő légkör sűrűségében nem is csalódtam, mégis alig lehet az oly erős, hogy a gömbömet és sajkáját a benne levő teherrel együtt fönntartsa, mit hirtelen esésem tanúsított. Kétségkívül az elérni kivánt csillagzathoz egészen közel voltam és folyvást a legborzasztóbb sebességgel estem. Pillanatot sem vesztettem tehát, hanem a hajóterhet és vizeshordókat azonnal kivetettem: ezután süritőkészletemet kaucsukzsákomat és mindent, ami még a sajkában volt, ugyanazon sors érte. Minden hasztalan volt. A borzasztó sebes esés folyvást tartott és csakhamar félmérföldnyire voltam a holdtól. Azonnal levetettem kalmtoi^xLJ^-aiymaimat. kahéz sajkát is elolfWftam; ezután két kezemmel a gomb hálózatába kapaszkodtam és alig volt annyi időm még, hogy egy pillantást vessek ¥ ' azon számos kis házacskára melyek, amennyire a szem ellátott, a területet elborították, midőn egy sajátságos külsejű város kellő közepén iszonyú tömeg és csúnya teremtmény közt leestem, melyek egyetlen szót sem szóltak, és a legkisebb mozdulatot sem tették arra, hogy segítségemre jöjjenek. Egy bárgyú csoporthoz hasonlóan és nevetségesen vigyorogtak rám és léggömbömre félszegen néztek és karjaikat oldalukhoz szorították. Teljes megvetéssel fordultam el tőlük és midőn a föld felé néztem, melyet csak néhány nap előtt és talán örökre elhagytam, és egy égitestet láttam, mely mintegy két fok átmérőjű sötét réz pajzshoz hasonlólag, mozdulatlanul állott fölöttem az égboltozaton és egyik karimáján a legfényesebb arany vonalat tüntette elő. Földnek vagy víznek nyoma sem látszott; minden változatos foltokkal volt elhomályosítva. (Vége.) HALHATATLAN WASHINGTON — A Legfelsőbb Bíróság újra elvetette Caryl Chessman folyamodását, hogy az alkotmány értelmében jogalap nélküli fogvatartását szüntessék meg és bossássák el őt — a siralomházból. Chessmant 1948-ban szexuális erőszak és emberrablás kísérlete miatt halálra Ítéltek s ő azóta a St. Quentin fegyházban a villanyszék terem előszobájában vár, vár és vár és ir, ir. Regényeket- ir. Első regénye országos siker, best seller volt. Tíz év óta már hatszor volt kitűzve villanyszékbe ültetése, de mindannyiszor halasztást kapott. AZ ORVOSI RENDELŐ TITKA Lcpine párisi rendőrfőnök emlékezéseiből — Soha nem^Aem rá ennek az embernek a titkára. Szokásotnt|^»]térően, mikor gyanúba esett, nem vezettettem eim hanem megidéztem, írásos idézéssel egy ügyben tanúkihallgatásra. Tanúkihallgatásra, mondom, mégis gyanút fogott Lubress mester s magán is kipróbálta titokzatos foglalkozását. Persze meghalt, igy magával vitte a sírba titkait, melyek talán a század legsötétebb bűneseteit takarták. Dr. Lubressről tudta a rendőrség, hogy különös kapcsolatokat tart fenn, de nem tulajdonítottunk neki nagyobb fontosságot. Igen sokan keresték fel külföldiek a rendelőjét. Kitűnő orvos hírében állott, csak az nem tetszett nekem, hogy bizonyos Keletről jött szektáriusok s egyéb gyanús alakok sűrűn látogatták. Egy alkalommal a véletlen úgy hozta, hogy egy nagyobb kasszafurás tetteseit majdnem tetten érte a rendőrség, egy arrajáró járőr ébersége folytán. A rendőrök behatoltak Leubiteu márki dúsgazdag bankár villájába, melyben a kasszafurás történt s legnagyobb meglepetésükre egy sötétarcu fiatalembert találtak elrejtőzve a lakásban, akinek a kasszafuráshoz semmi köze nem volt. A fiatalembert behozták a rendőrségre, ahol megállapították, hogy arab származású és az oxfordi egyetemen orvosi diplomát szerzett. Miután nem tudta magyarázatát adni, hogy a késő esti órákban mit keresett a bankár villájában, letartóztattuk. A fiatal arab orvos letartóztatási ideje alatt a legkomolyabb hallgatásba burkolózott s az is a véletlen játéka volt, hogy megtudtuk Lubress doktorral való kapcsolatát. A letartóztatott orvosnak megengedtük, hogy táplálékot kívülről hozathasson be, taktikai okokból. Az ebédet mindig egy éttermi szolga hozta be, amit mi minden alkalommal alaposan átvizsgáltunk. így bukkantunk rá egy darabka cédulára, mely a metélt tészta közé volt keverve, vékonyra összegöngyölve. A cédulán dr. Lubress figyelmezteti a fiatalembert: ne feledkezzen meg az esküjéről. Ezután küldtem idézést az orvosnak, aki az idé. zés átvétele után megmérgezte magát és meghalt. ^ De az arab orvos még mindig nem akart tudni semmiről, nem akarta ismerni dr. Lubresst sent. “Később mégis megtört és vallott. Elmondta, hogy az öngyilkossá lett Lubressnek messze elágazó összeköttetései vannak, szinte Európa minden városában van-, nak megbízottai, akik Lubress p'ácienturáját biztosítják. Lubress főfoglalkozása az volt, hogy megkönnyítette azok szándékát, akik önként pkartak megválni az élettől, de minden esetben vállalkozott arra is, hogy megbízásból tegyen el valakit láb alól, ha ezt jól megfizették. Erre a célra tartotta fölhajtóit s módszere a következő volt: A kiszemelt áldozat lakásán valami űrüggyel megjelent Lubress egy megbízottja, helyesebben cinkosa s betanult módszer szerint elhintett valami fertőző baktériumot a lakásnak bizonyos részében, vagy ha ez lehetséges volt, a kiszemelt áldozat poharában. Rendkívül óvatosan járt el ennél az aktusnál, az elhintett baktérium nem okozott tulnagy veszedelmet, nehogy a beteghez sürgősen más orvost kelljen hivatni, aki esetleg a fertőzés formációira rájöhet. A Lubress-bacillusok csak nyomasztó, tartós bágyadságot idéztek elő, ami szükségessé tette, vagy legalább is jogcímet adott arra, hogy a beteghez egy párisi specialistát hívjanak. Ez a specialista volt Lubress, aki megjelent a betegnél s gondoskodott arról, hogy — többé fel ne gyógyuljon. Az arab orvos elmondotta, hogy ő is egy ilyen felhajtó, helyesebben segéd volt Lubress rendelőjében s a bankár villájában a baktériumok elrejtése miatt járt. Több “esete” heki nem volt — állítólag. S miután Lubress szolgálatában rövid idő óta állott, nem tud arról sem, hogy főnökének hány “esete” volt. Bizonyára sok, hiszen Lubressnek két-három bérpalotája volt Párisban, amit harminc évi prakszisa alatt szerzett. Titkait persze a sírba vitte s az a néhány évi fegyház, amit a fiatal arab orvos kapott, bizonyára közel sem járt ahhoz a büntetéshez, amivel dr. Lubress titkai megtoroltattak volna. Hála és köszönet ALLEN PARK, Mich. — Mrs. Irene Mánké a supermarketből hazatérve, a konyha asztalán szétteregette a bevásárolt élelmiszereket és a csomagok közt talált ehetetlen dolgokat is: egy papírzacskóban sok pénzt és csekket. Telefonált a supermarketba, mindjárt jött — ahogy mondani szoktuk: lóhalálában — a manager, fogta a pénzzel teli zacskót és elszaladt, még annyit se mondott, hogy “köszönöm.” Dupla vagy semmi TRAVERSE CITY, Mich. — David Murray középiskolai tanitó és felesége a londoni Lloyds biztositónál 100 dolláros biztosítást vettek ki, amelynek értelmében 1000 dollárt kapnak, ha az asszonynak megint, mint már kétizben, ikrei születnének. A Murray házaspár megnyerte a fcgadás-jellegü biztosítást és az újszülött ikreknek már van 1000 dollár alaptőkéjük. 53
