A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-26 / 39. szám

** Jó PASZTOS S. OLDAL Élet a vasfüggöny mögött Rágalmazón járvány Budapesten Mindenkinek félni kell mindenkitől BUDAPEST — A Népakarat “Ne legyen többé büntetlen rágalmazás!” cimü riportja megdöbben­tő képet fest az áldatlan életviszonyokról, amelye­kért a kommunista rendszert kell felelősségre ten­ni, hiszen ilyesmi régen nem volt, legalábbis nem jár­­ványszerüen. íme a hiteles beszámoló: M'a miéig békésen jársz dolgaid után, nyitott és tiszta lap az életed önmagad s mások előtt is. Hol­nap — barátaid elfordulnak tőled, üzemedben, hi­vatalodban suttogás indul meg a hátad mögött s egyik óráról a másikra meginog lábad alatt a talaj. Hadakoznál, küzdenél — de van-e fegyvered, amely- Jyel a rágalom piszkos hullámát visszavered? Van-e erőd, hogy saját aljasságát vágd szemébe a vádas­­kodónak? “Fűrész, fúró és nyelv, e három fegyver a rága­lom eszköze” — mondják a VIII. kerületi kapitány­ságon s az utóbbi időben, sajnos, igen sok becsületes embernek kellett felvennie a harcot az intrika és rá­galmazás rablólovagjaival szemben. A budapesti Főkapitányság panaszirodájára, a kerületi kapitánysághoz feljelentő levelek és beje­lentések tucatjai érkeznek naponta. Csak a főkapi­tányságra több száz bejelentés érkezett az elmúlt ne­gyedévben. Egy részük helytálló, komoly tényeken alapuló adatokat közöl — ezek a feljelentések jelen­tős segítséget nyújtanak a rendőrség munkájához, így került horogra például a 14. számú Autóközleke­dési Vállalatnál történt 100,000 forintos lopás tette­se is. A feljelentések nagyobb része azonban teljesen alaptalan, hamis rágalmazás. Valaki egy társának állására pályázik, keresi ia módot, hogyan árthatna neki — kész a hamis tényekkel megspékelt feljelen­tés. Mások saját bűneiket akarják takargatni, igy indul útjára a névtelen, de nem egyszer teljes név­vel ellátott levél. És a rendőrségnek emberek tucat­jait kell kihallgatnia, hosszadalmas, alapos vizsgá­latot kell inditania, mig kiderül a feljelentgető szél­hámossága és a vádlott ismét tisztán áll. G. G. ügyvédet azzal vádolta meg egy feljelen­tés, hogy zsebmikrofonnal hallgat le titkos beszélge­téseket és kémtevékenységet folytat. A nyomozás ki­derítette, hogy az ügyvéd becsületes ember, képzett technikus, soha életében nem folytatott semmiféle államellenes tevékenységet, üres óráiban foglalko­zik technikai kísérletezéssel. G. Lászlót ellenforradalmi akciók szervezésével vádolta meg feljelentője. Csak a nyomozás folyamán került ki, hogy éppen ellenkezőleg, ez az -ember vé­delmezte lakóházukat és több Ízben kért segítséget a szovjet csapatoktól, beszolgáltatott elrejtett és meg­talált fegyvereket. Akad olyan feljelentés is szép számmal, amely­ben önmagát is megnevezi a feljelentő és hallatlan merészséggel “nyitott sisakkal” támad a gyanúsí­tottra. Csaknem féléves munkát okozott a főkapi­tányság nyomozóinak egy ilyen feljelentés. írója igen helytálló észrevételeket tett, de ugyanakkor őt magát is feljelentette egyik ellensége. így igen nagy munkába került, amig kiderítették, hogy kinek a vádjai igazaik és ki a hamistainu. A főkapitányságra érkezett feljelentéseket ol­vasva, hamar megfigyelhetjük azt is, hogy igen so­kan saját bűneik, saját aljasságaik, saját ellenséges tevékenységük gondos palástolására használták fel a vádaskodást. Bűnösök és ártatlanok késhegyig menő viasko­­dásáról árulkodik a feljelentések halmaza. “De hát — teheti fel joggal mindenki a kérdést, — hogyan büntetik a rágalmazást? Mindnyájan ki vagyunk té­ve a rágalmaknak, aljas mesterkedéseknek, büntet­lenül hagyjuk-e futni a gazembereket?” Erről ma már szó sincs! Sok aktán, levélen — és egyre többöm! — ott van már az “átadva a bíró­ságnak”. A teljes névvel aláirt levél Írójának felel­nie kell minden sor igazáért és a névtelen levél sem olyan rejtély, amelyet ne lehetne igen sok esetben ki­nyomozni. JAJSZÓ A MUNKÁSPARADICSOMBŐL Néhány évvel ezelőtt a Váci Vendéglátóipari Vállalathoz kerültem dolgozni. Munkámat igyekez­tem becsülettel elvégezni. Nem is volt semmi panasz ellenem. Ezért nagyon megdöbbentem, amikor pár hónapos munka után, átszervezés címén, elbocsátot­tak. Nagyon elkeseredtem. Panaszommal a tanács­hoz és a párthoz fordultam. Meg is lett az eredmé­nye. Visszahelyeztek előző munkakörömbe. Egy darabig nem volt semmi baj. Hanem egy alkalommal Vácról Felsőgödre hoztak egy munka­erőt, engem pedig elhelyeztek Vácra, Gyermekeim A jótékonyság vámszedői A GYŰJTÖTT PÉNZEK EGY RÉSZE A GYŰJTŐK zsebében maiad UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT NEW YORK. — Az Egyesült Nemzetek nagy­gyűlésének megnyitó napján uj elnökké megválasz­tották Malik libanoni külügyminisztert, aki ellen sza­vaztak az összes többi arab országok delegátusai, va­lamint a szovjet blokk, amely az arab világ későbbi meghódítás reményében most az arabok védelmező­je szerepét játsza. MCMURDO SOUND, Déli Sarkvidék. — Az orosz légi felderítő expedíciónak kifogyott a gazolin állománya, az amerikai expedíciótól kért kisegítést és meg is kapta azt. Dufek tengernagy, az amerikai “Mélyhűtés” expedíció parancsnoka 1600 gallon ga­zolint adott az oroszoknak. BUKAREST. — Hatalmas tisztogató akció in­dult meg Románia valamennyi nagyobb városában többszáz politikai és gazdasági vezető ellen, állam­­ellenes cselekmények, szabotázs, megvesztegetés, csalás, lopás és sikkasztás címén. Mindenkit, aki az állam üzemekben kárt okozott, ellenforradalmámak bélyegeznek meg. BUDAPEST. — Regéczy Nagy Lászlót, a buda­pesti angol követség soffőrjét, 15 évi fegyházbünte­tésre ítélték, mert segített külföldre csempészni Nagy Imre emlékiratait. WÜRZBURG, Nyugat-Németország. — Dr. Kari Weber, az erfurti orvosi akadémia röntgenológusa, nyugatra szökött és politikai menedékjogot kapott. Úgy nyilatkozott, hogy a szovjetzónában elviselhe­tetlenné vált számára a lelki nyomás. Gyermekeit kénytelen volt hazugságra nevelni; otthon négy fal közt a gyermekek csak rosszat hallhattak a kommu­nista rezsimről, az iskolában és az ifjúsági szövet­ségben pedig lelkesedést kellett színlelniük. A kongresszus képviselőhá­zának egyik bizottsága vizs­gálatot indított a közjóté­konysági intézmények adó­­mentességi és egyéb kedvez­ményei dolgában, és a vizsgá­lat máris súlyos visszaélések nyomaira bukkant. Bemard Tompkins, volt New York ál? lami szenátor, aki néhány év­vel ezelőtt államában hason-; ló vizsgálatot folytatott, a kongresszusi bizottság előtt úgy nyilatkozott, hogy nézete szerint a jótékony adomá­nyok három százaléka a gyűjtőket “istápolja.” Három százalék nem sok? Egy dol­lárnak 3 százaléka nem sok. De Amerika népe évenkint több mint ötezer millió dol­lárt ad jótékony célokra, és öt billió dollárnak 3 százalé­ka 150 millió dollár. Az össze­gyűjtött pénzekből a gyűjtők sápja 150 millió dollár. Ilyen nagy profitot csak nagy ipar tud előteremteni, és Temp­­kins a vizsgálóbizottság előtt azt a meglepő kijelen­tést tette, hogy “A közjóté­­ikioniyság a negyedik legna­gyobb ipar az Egyesült Álla­mokban.” Adókedvezmények A visszaélések kétfelé okoz­nak kárt. Először, a tisztes­ségtelen gyűjtők kicsalnak a jószivü, segíteni kész embe­rektől pénzt, és másodszor, tisztességtelen ál-j ótékony­sági intézmények jövedel­­di adótól mentesek, sőt mi több, közvetve a lakosok jö­vedelmi adóiját is csökken­tik, amennyiben az adófize­tőknek módot nyújtanak ar­ra, hogy jótékonysági ado­mányaikat az adóköteles jö­vedelemből levonják. Az or­szágos kincstár egyedül e le­vonások .folytán' körülbelül 1500 millió dollár adóbevétel­­tő esik el. Kéretlen küldemények A legtöbb jótékonysági csalást posta utján követik el. Ezrével, százezrével mennek ki adományokat kérő levelek, több közjótékonysági, illető­leg önj ótékenysági intéz­mény kéretlenül holmi apró tárgyakat küld ezer meg ezer címre — nyakkendőt, levél­­boritékra ragasztandó névcé­dulát, stb. — és az érték több­szörösét kéri, és sokszor meg is kapja, az állítólagos jóté­kony célra. A kongresszusi vizsgálat­nak célja, hogy megtalálja a módját, hogyan lehetne e jó­tékonysági racket ellen véde­kezni. Kézenfekvő a levél ut­ján megszervezett kéregetés ellenőrzése és ennek a posta részéről való letiltása oly esetekben, amikor a gyűjtés célja könnyű pénzszerzés és a befolyó pénzekből csak kis részt fordítanak hasznos cél­ra. Az országos adóhivatal pe­dig gyanús esetekben meg­vonhatja az adómentességi kedvezményt. Egy cifra példa Egy tipikus példát említett John A. Blatnik minnesotai demokrata képviselő, a vizs­gálóbizottság elnöke: Wash­ingtoni főhadiszállásáról az egész országban gyűjt a Fe­deral Association for Epilep­sy — állítólag epilepsziában szenvedő (gyermekek gondo­zására. A múlt évben jószi­vü emberek félmillió dollárt küldtek az Associationnak, epilepsziás gyermekek istá­­polására. És e félmillió dollár bevétel fejében hány epilep­sziás gyermeket istápolt ez az Association? Blatnik képvise­lő azt mondja: kilencet. Ez a megállapítás meghök­kentő és különösen Joel Broyhill virginiai republiká­nus képviselőt hökkentette meg, mert az ő mamája en­nek az Associationnak az el­nöke. Az Association ügyve­zető igazgatója mindjárt til­takozott a bizottsági elnök megállapítása ellen és kije­lentette, hogy az kevesebb, mint fél igazság. (Kilencnek a fele a számtan szabályainak fejtetőre állításával is még mindig csak tizennyolc . . . I És félmillió dollár minden­képpen annyi, mint 500,000 dollár . . .) Nézzük az érem másik olda­lát, a félmillió idiollár na­gyobbik felét. Mire fordítot­tak 'a múlt évben 297,000 dol­lárt? Epilepsziás gyermekek gondozására? Nem. Az ügy­vezető igazgató kimutatta, hogy 297,000 dollárt költöttek gyűjtési és egyéb szervezési kiadásokra. Nem mind hamis Ez egy eset, tipikus eset a sok ezer jótékonysági és ál­­jótékonysági intézmény se­regszemléjéből. De általáno­sítani mégsem szabad. Blat­nik bizottsági elnök hangsú­lyozottan említette, hogy a legtöbb jótékonysági intéz­mény csakugyan becsülete­sen jótékonyságot gyakorol s megérdemli a jószivü embe­rek jóakaratát, bizalmát és adományait. miatt nem fogadhattam el az áthelyezést. Fellebbe­zésem után továbbra is meghagytak Felsőgödön, de nem a régebbi beosztásomban, hanem kisegítő let­tem az 1-es és 2-es számú italboltban. így azonban nem volt meg a heti 48 munkaórám, s időnként a konyhára is jártam helyettesíteni. Ez igy ment egy ideig, majd újra állandó helyet kaptam az 1. sz. Ital­boltban. Három nap múlva azonban Vácról is küld­tek ide egy kartársat. Megint ötödik kerék voltam a kocsiban. Újra áthelyeztek. Uj munkahelyemen még meg sem melegedtem, mehettem vissza az 1. sz. boltba. Nem vagyok türelmietllen ember, de ezt a herce­hurcát már nagyon megsokkaltam. Most megint át­szervezés van nálunk, s úgy hallom, egy másik köz­ségbe akarnak áthelyezni engem. Nem tudom, mi a célja a vállalatnak az emberek örökös heiyezgetésé­­vel. így állandó bizonytalanságban élűink. Tudom, hogy államunk támogatja, segíti a gyermekes anyá­kat, akkor is, ha férjük van. Nekem nincs senki tá­maszom. Miért nem hagynak hát nyugodtan dolgoz­ni? Zagoralszki Mihályné, Felsőgöd BRÜSSZEL. — A világkiállításra harminc mil­lió ember utazott különböző jármüveken, a földön, vizen és a levegőben, és egy ember gyalog jött el Bécsiből. Franz Peter, 62 éves bécsi lakos, az 1200 ki­lométernyi utat “darabonkint” tette meg, sok város­ban megszállt és beírta a nevét a községháza, illető­leg városháza vendégkönyvébe. Naponta átlag 35 ki­lométert (több mint 20 mérföldet) gyalogolt. LONDON. -— Az angol kormány eladta az Indiai óceánban Singaporetól 800 mérföldnyire levő Kará­csony szigetet az ausztráliai kormánynak 8 és fél mil­lió dollárért. Ebből 7 millió dollárt kap Singapore nemrég függetlenné nyilvánított kormánya és másfél milliót kapnak Ross és Murray skót utazóknak, a szi­get felfedezőinek unokái. Ross és Murray 1888-ban bukkantak rá a kis, mindössze nyolc négyzetmérföld' nyi kiterjedésű sziklaszigetre, mely foszfátban gaz­dag. Akkor a sziget lakatlan volt, de azóta 2500 kí­nai és maláji telepedett le ott, legtöbbjük a foszfát bányában dolgozik. A közigazgatást ausztráliaiak látják el. A világháború idején a Karácsony szigeten néhány angol katona állomásozott, de a japánok el­foglalták a szigetet. FRANKFURT-ODERA. — A keletnémet kom­munista bíróság a 64 éves Friedrich Klotzbüchert ’életfogytiglani börtönre ítélte, mert 1945-ben egy né­met municiógyái-ban, ahol felügyelő volt, agyonlö­vetett hárem fiatal orosz rabmunkást, akik egy bá­rányt loptak. Azóta hamis néven bujkált. BAGDAD. — A királygyilkos forradalmi kor­mány Irákban erkölcstisztitó akciót indított meg. Megtiltották a hastáncot és a lóversenyfogadást. Be­csukták a lóversenypályát, amely korábban minden héten háromszor volt nyitva. Kártyajáték nem tilos, de csak kis tétekben szabad játszani. Bárokban az utolsó pohár pálinkát este 11-kor kell felszolgálni, éjfélig mindenkinek muszáj hazamenni csücsülni. Egy vöröshaju görög hastáncosnő az “Ezer gyönyör táncosnője” szomorkodva nyilatkozott az uj rend­ről: “Vége! Ez az ország nem nevezhető többé az Ezeregyéj paradicsomi földjének!” MECKLENBURG, Keletnémet szovjetzóna. — A “Haladás” kolhoz elnökét három és fél évi börtön­re Ítélteik, mert a termelőszövetkezetet ellenséges érzületből elhanyagolta, a gazdaságot a tönk szélére 'juttatta. RABAT, Marokko. — A kormány felszólította Amerikát, hogy bontsa le összes katonai állomásait marokkói területen és vigye el a felszereléseket. Ma­rokko semleges akar maradni a szabad világ és a szovjet viszályában. MADRID. — Franco diktátor uralmának 20-ik évében uj munkatörvény alapján létrejött az első kollektiv bérszerződés San Sebastian ipari városban. Érdekes, hogy az uj szerződésben külön jutalom jár ■oly munkásoknak, akik ritkábban maradnak távol munkahelyüktől. Tiltva van oly kollektiv szerződés, (amely csak a munkabéreik emelését tartalmazza, de nem gondoskodik ugyanakkor arról, hogy a munká­sok fokozzák a termelést. Winston Churchill házasságának 50-ik évfordulója alkalmából közli az angol sajtó ezeket a fényképeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom